Tállain látszott, hogy megint nem volt józan a mikrofonok előtt. Ráadásul nem is ért semmit az egészből nem tudom miért erre a baromra bízták a tájékoztatást :)
Korrekt nyilatkozat volt a Telekom vezértől. Hát, meglátjuk hova lyukadunk ki. Ha 700 Ft a max, az még nem annyira gáz, bár az üzletieknél 5000 Ft az nagyon kemény. És most olyanok is szóba jönnek, hogy alsó korlát (na ez meg miért lenne?) meg hogy háztartásonként fizetik? Na ez utóbbi igazán nagy kihívás lenne a szolgáltatóknak: egyik családtag Telenoros, másik Telekomos, harmadik Vodás, az otthoni Internet meg UPC. Hogy a fenébe fizetnék az adót a szolgáltatók? Csak előfizetésenként tudom elképzelni, bármit is böfög az államtitkár úr.
Sokkoló, érthetetlen az internetadó (tudjuk, a távközlési adó kiterjesztése), minden szereplőt az adatforgalom korlátozására kényszerít, pedig a világ pont az ellenkező irányba megy, nyilatkozta a Portfolio-nak Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, aki hozzátette, nem egészen újabb sarcra, inkább könnyítésekre számítottak, amikor a kormány az adópolitika felülvizsgálatáról beszélt. A Magyar Telekom álláspontja a netadóval kapcsolatban határozott és világos: a törvénytervezet visszavonását szeretnénk elérni, és abban bíznak, hogy a döntéshozók megértik és elfogadják azokat az érveket, amiket a szakma képvisel. A Telekom a jogszabály-tervezetet egyelőre nem tekinti véglegesnek.
Portfolio: Már-már úgy tűnt, hogy a magyar kormány és a telekommunikációs cégek viszonya kezd javulni, erre szépen belerondított a képbe az internetadó.
Christopher Mattheisen: Nagyon kellemetlen meglepetés volt ez, és valóban nem csak a Magyar Telekomnak, hanem általában a távközlési iparágnak. Értetlenül állunk az internetadó terve előtt, már csak azért is, mert az indoklás pontatlan, ellentmondásos. A jogszabály-tervezet megjelenését követően, szerdán egy egyeztetésen arról tájékoztattak minket, hogy az adó kiterjesztésére azért van szükség, mert a vártnál kevesebb lett az adóbevétel a távközlési adóból. A kormány szerint a beszédforgalom átterelődik az adatszolgáltatások irányába, a mi számaink azonban mást mutatnak. A távközlési adó bevezetését követően nem lett alacsonyabb a hang- és az sms forgalom, így az adóbázis sem szűkült. Az internet alapú kommunikáció gyorsan terjed, ez tény, de ez pont azt jelenti, hogy mi forgalmat, így bevételeket is veszítünk olyan alkalmazásokkal szemben, mint a Viber, vagy a WhatsApp, ezért sem értjük, miért az internetszolgáltatókat adóztatják meg.
De vannak ennél nagyobb problémák is a tervezettel kapcsolatban. Magyarországon még csak most kezdődik igazán az internet-éra, ha most, már a folyamat elején megadóztatjuk az internet-forgalmat, akkor az egész ország jövőbeni növekedését, versenyképességét korlátozzuk. Gyakorlatilag minden szereplőt arra kényszeríti rá az adó, hogy korlátozza az internet-forgalmát, a világ azonban az ellenkező irányba megy. Olyan technológiai újítások elterjedésének küszöbén állunk, mint a felhő szolgáltatások, az elkövetkező években exponenciálisan növekvő gépek közötti kommunikáció avagy a "dolgok internete", ezek az innovációk mind használják a világhálót. A Netflix, vagy az innovatív magyar startup, a Prezi is felhő szolgáltatásokat használ, ezeket az innovációkat is megfojtaná Magyarországon a netadó. Egyszerűen érthetetlen az internetadó bevezetésének a terve.
P.: Már csak azért is érthetetlen, mert a kormány és a Telekom partnerek, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az év elején megkötött partnerségi megállapodásnak nincsen túl sok értelme: a Magyar Telekom elkötelezte magát komoly beruházások végrehajtására, a kormány ezzel szemben újabb terheket ró a vállalatra.
C.M.: A tervezett intézkedés szembe megy a partnerségi megállapodás céljaival, és ellentétes a kormány korábbi szándékaival. Nem tudunk úgy tenni, mint ha az eddigi különadóknak semmilyen hatása nem lett volna a Magyar Telekomra, hiszen már második éve nem tudunk osztalékot fizetni, és a létszámleépítések is részben arra vezethetők vissza, hogy a vállalat eredménye jóval kisebb, mint korábban. Az eddigieken felül bármilyen addicionális adóteher kivetése már a beruházásainkra is hatással lesz, nem csak a szokásos, de a partnerségi megállapodásban említett beruházásainkra is.
Az év elején megkötött megállapodás alapján a Magyar Telekom támogatja a kormányt abban, hogy Magyarország az Európai Unió Digitális Menetrendjében 2020-ra kitűzött célokat két évvel korábban, már 2018-ban elérje, és addigra minden háztartásba eljusson a nagysebességű szélessávú internet. A cél tehát az, hogy hálózatot építsünk és azon minél nagyobb adatforgalom legyen, emiatt azonban egyre több adót kell fizetnünk.
P.: Az internetadó fényében újra megkötné a partnerségi megállapodást a kormánnyal?
C.M.: Hajlandóak vagyunk felgyorsítani az infrastruktúra-fejlesztéseket, de csak bizonyos feltételek mellett, ilyen például a szabályozási és adópolitika felülvizsgálata. Utóbbi esetében azonban nem arra számítottunk, hogy újabb adóterheket, hanem pont ellenkezőleg, hogy bizonyos enyhítéseket vezetnek be.
P.: Elterjedt nézet, hogy a Magyar Telekom leányvállalatának, az Origónak az "átalakítására" és eladására is a kormány-telekom viszony rendbetétele miatt volt szükség. Utólag úgy néz ki, ez sem hatott. Hogy áll most az Origo eladása?
C.M.: A magyar kormány és a Telekom közötti megállapodásnak egyáltalán nem volt előfeltétele az, nem is volt szó ilyenről, amit ön említett, az eladással kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy feltételezéseket nem kommentálunk.
P.: Önök az Origóval, a kormány pedig a netadóval kapcsolatban szűkszavú. Tényleg igaz, hogy semmilyen egyeztetés nem zajlott a netadóról a szolgáltatók és a kormány között, és önök is csak a sajtóból értesültek az eseményekről?
C.M.: Semmilyen előzetes konzultáció nem volt.
P.: Mi volt az első reakció, amikor megtudták, mit tervez a kormány?
C.M.: Sokk. Nem hittünk a szemünknek. Össze kellett hívnunk a válságstábot, értelmezni, mi lehet a kormány motivációja. Az adó bevezetésének mozgatórugóit a mai napig nem értjük. A hivatalos indoklás számunkra értelmezhetetlen.
P.: Mint ahogy a kedden megjelent jogszabály-tervezet is az, a javaslat közzétételekor ugyanis még nem volt szó felső korlát bevezetéséről.
C.M.: Az első változat szerint a kormány 20-25 milliárd forint adóbevétellel kalkulált, de a mi első számításaink szerint gigabyte-onként 150 forinttal kalkulálva egy nagyságrenddel nagyobb összeg jött ki, ami azt sugallta, hogy az első változat nem volt egy jól előkészített anyag.
P.: Még a most véglegesnek tűnő formában is brutális az új sarc, főként annak fényében, hogy nemrég közel 59 milliárd forintot költött a Magyar Telekom új frekvenciákra, amiket részben éppen a mobilnet lefedettség növelésére használnák.
C.M.: Amennyiben bevezetik a netadót, ezen befektetésünk értéke is csökken.
P.: Amennyiben? Látnak arra esélyt, hogy ne kerüljön bevezetésre az internetadó?
C.M.: Úgy tudjuk, hogy a jogszabály-tervezet nincsen kőbe vésve, ezért egyelőre nem tekintjük adottságnak. A Magyar Telekom álláspontja a netadóval kapcsolatban határozott és világos: a törvénytervezet visszavonását szeretnénk elérni, és amíg nem fogadták el, addig nem kezeljük véglegesnek. Továbbra is bízunk abban, hogy a döntéshozók megértik és elfogadják azokat az érveket, amiket a szakma képvisel.
P.: Létezik olyan megkötés, amely mellett a Magyar Telekom nyitott az internetadóra, vagy bármilyen formában elvetik a bevezetését? Rogán Antal például arról beszélt, hogy a bevételek egy részéből pont a szélessávú internet fejlesztésére használnák fel.
C.M.: Ebben a kérdésben határozott az álláspontunk. Bármilyen formában elutasítjuk az internet megadóztatását. Egyszerűen rossz üzenet a fogyasztók, rossz üzenet az innoválni akaró vállalatok és persze az internetszolgáltatók felé is. Az internetadó egyszerűen minden szereplőt arra ösztönöz, hogy korlátozza az internet-forgalmat. A vállalatok sem egy olyan országban akarnak majd fejleszteni, ahol mindenféle konzultáció nélkül, komoly, destruktív lépéseket hoz a kormányzat, ennek a folyamatnak is komoly hatásai lehetnek az ország növekedési kilátásaira. Az infrastruktúra fejlesztését, az internet elterjesztését pedig inkább a szolgáltatókra kellene bízni, az állami beavatkozás csak torzítja a piaci szereplők viselkedését.
P.: El tudja képzelni, hogy egy ekkora terhet ne hárítsanak át a szolgáltatók?
C.M.: Az adónak mindenképpen lesz hatása a felhasználókra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rögtön megemeljük majd az árainkat. A netadó miatt lassabban tudjuk majd csökkenteni a szolgáltatásaink árait, de kevesebb jut majd a készüléktámogatásra vagy készülék-finanszírozásra is. Nem lesznek meg azok az eszközeink, amelyekkel jelenleg népszerűsítjük az internet-használatot. Ha csak a lakossági szegmenst nézzük, a havi 700 forint egy néhány ezer forintos internet-előfizetés esetében tetemes összeg, a szolgáltatóknak sajnos azon kell elgondolkodniuk, hogy hogyan tudják valamilyen formában limitálni a mostani szolgáltatásaikat.
P.: Varga Mihály szerint a szolgáltatók közötti éles verseny miatt nem lesz áthárítás.
C.M.: Ez nem ilyen egyszerű. Több szolgáltató a határait teszteli, sokan már jelenleg is veszteségesek.
P.: Ha le akarom egyszerűsíteni a helyzetet, akkor vagy az ügyfelek, vagy a részvényesek mindenképpen rosszul járnak.
C.M.: Vagy akár az alkalmazottaink. Osztalékot már idén sem fizetünk, az új adóteher még nagyobb nehézségek elé állítana minket, amit valahogy ki kellene gazdálkodnunk.
Mtelekom