Elmúlik
Valamikor régen egy indiai herceg maga elé hívatta az ékszerészét és megbízta, hogy készítsen neki különleges varázsgyűrűt. Ha gond és bánat gyötri, a gyűrű vigasztalja meg. Ha nagyon jól mennek a dolgai, akkor a gyűrű figyelmeztesse. Az ékszerész el is készítette a gyűrűt, egy sima karikagyűrűt, amire csak egyetlen szó volt rávésve: "elmúlik".
Természetesen mi másról jutott eszembe ez a régi történet, mint a jelenlegi gazdasági helyzetről. Az ember úgy érzi, ha beleolvas az újságba, bele néz a TV-be, hogy a világ éppen a legnagyobb depresszióban fetreng. Ez egyébként nem így van. Minden országnak megvan a saját médiafogyasztási szokása — aki ezt nem hiszi, nézzen bele egy olasz TV csatornába, milyen reklámokat készítenek külön nekik. A magyarok specialitása, a depresszióra való hajlam. Nálunk csak akkor hisznek az újságoknak, ha abban rossz hírek vannak. Szóval, a helyzet ANNYIRA nem rossz, mint ahogy a magyarok hiszik. És egyébként is elmúlik.
Ugyanis az egész világgazdaság specialitása a ciklikusság. Egyszer hol túl jól mennek a dolgok, mindenki optimista, a részvény árak az egekben, mindenki költekezik és adósságokba veri magát, és közben azt énekli: Sose halunk meg! Aztán a következő időszakban mindenki pesszimista lesz, a részvények ára a mélyben, mindenki átkozza magát, hogy a hitelek helyett miért nem rakott valamit félre, és énekli a Szomorú vasárnapot. És ez így megy a kapitalizmus feltalálásától kezdve. Úgy érzem, ezt a gyűrűt mindenkinek meg kellene kapnia állampolgári jogon...
A legizgalmasabb dolog az árak kérdése. A tőkepiacon az ember megdöbben: hogy lehet az, hogy egy részvény, akár pár nap alatt megduplázza az árát? Mitől ér egy cég hirtelen kétszer annyit? És aztán hogy lehet, hogy máskor meg napok alatt a felére esik az értéke? Egy részvény egy cég tulajdonjogának egy részét testesíti meg. Egy részvény értéke azt mutatja, hogy a piac mit gondol, mennyit ér a cég. És ez a vélemény rendkívül szubjektív. Jelenleg például a piac elképesztően pesszimista. Ma nagyon sok olyan céget találunk, ahol a piac értékítélete szerint a cég fele annyit sem ér, mint pusztán a cég kasszájában lévő készpénz! És akkor még a cég gépeiről, ingatlanjairól nem is beszéltünk...
Kérem, a részvénypiac ilyen. Szélsőségesen viselkedik: hol felszalad irreális magasságokba, hol lezuhan irreális mélységekbe. És ezt nehéz józan ésszel megemészteni. Az emberek többsége iszonyú meggondolatlanságokra képes, ha a minden fajta tudás és tapasztalat nélkül belevágnak a részvény befektetésbe. Például azt írja az újság, hogy a Győzike nevű celeb a teljes vagyonát eltőzsdézte. Remélem, ezt csak a szokásos médiahecc kedvéért nyilatkozta, bár őt eddig sem a közgazdasági tudásáért tisztelte nagyszámú rajongója.
Érdekes módon az ingatlanokkal kapcsolatban sokkal jobban értjük a dolgok működését. Teszem azt, ha valóban bejönnek egyes szakértők jóslatai, akik szerint az őszre a lakás árak 20-30-40%-al esnek, akkor sem fog még senki sem berontani a párjához, hogy: "Gyorsan adjuk el a lakásunkat, mert leesett az ára." Ugyan akkor a részvényeknél, nap-nap után látok ilyen marhaságot.
Valamit garantálhatok: ha le is esne a lakásunk ára átmenetileg, akkor sem fog hirtelen hiányozni belőle egy szoba. Sőt még egy centivel sem megy majd össze. Pont akkora marad, mint volt. Ugyanígy, ha egy részvény a cég egy darabját testesíti meg. Attól, hogy lemegy az ára, nincs kevesebb ingatlana, nincs kevesebb gépe, és nincs kevesebb pénze a széfben. Pont ugyan annyi — csak most átmenetileg olcsóban meg lehet venni.
Jól nézzenek körül. Rakják félre az újságokat. Mert egyszer majd eljön az idő, amikor ülnek a kandalló mellett és körbeveszik Önöket az unokák és kérlelik: Mesélj nagypapa (nagymama) 2009-ről! Tényleg annyira olcsó volt minden részvény? És miért nem vettél? Most milyen gazdagok lehetnénk! — Na és akkor most kezdjék el kitalálni, mit mondanak majd akkor nekik...
Valamikor régen egy indiai herceg maga elé hívatta az ékszerészét és megbízta, hogy készítsen neki különleges varázsgyűrűt. Ha gond és bánat gyötri, a gyűrű vigasztalja meg. Ha nagyon jól mennek a dolgai, akkor a gyűrű figyelmeztesse. Az ékszerész el is készítette a gyűrűt, egy sima karikagyűrűt, amire csak egyetlen szó volt rávésve: "elmúlik".
Természetesen mi másról jutott eszembe ez a régi történet, mint a jelenlegi gazdasági helyzetről. Az ember úgy érzi, ha beleolvas az újságba, bele néz a TV-be, hogy a világ éppen a legnagyobb depresszióban fetreng. Ez egyébként nem így van. Minden országnak megvan a saját médiafogyasztási szokása — aki ezt nem hiszi, nézzen bele egy olasz TV csatornába, milyen reklámokat készítenek külön nekik. A magyarok specialitása, a depresszióra való hajlam. Nálunk csak akkor hisznek az újságoknak, ha abban rossz hírek vannak. Szóval, a helyzet ANNYIRA nem rossz, mint ahogy a magyarok hiszik. És egyébként is elmúlik.
Ugyanis az egész világgazdaság specialitása a ciklikusság. Egyszer hol túl jól mennek a dolgok, mindenki optimista, a részvény árak az egekben, mindenki költekezik és adósságokba veri magát, és közben azt énekli: Sose halunk meg! Aztán a következő időszakban mindenki pesszimista lesz, a részvények ára a mélyben, mindenki átkozza magát, hogy a hitelek helyett miért nem rakott valamit félre, és énekli a Szomorú vasárnapot. És ez így megy a kapitalizmus feltalálásától kezdve. Úgy érzem, ezt a gyűrűt mindenkinek meg kellene kapnia állampolgári jogon...
A legizgalmasabb dolog az árak kérdése. A tőkepiacon az ember megdöbben: hogy lehet az, hogy egy részvény, akár pár nap alatt megduplázza az árát? Mitől ér egy cég hirtelen kétszer annyit? És aztán hogy lehet, hogy máskor meg napok alatt a felére esik az értéke? Egy részvény egy cég tulajdonjogának egy részét testesíti meg. Egy részvény értéke azt mutatja, hogy a piac mit gondol, mennyit ér a cég. És ez a vélemény rendkívül szubjektív. Jelenleg például a piac elképesztően pesszimista. Ma nagyon sok olyan céget találunk, ahol a piac értékítélete szerint a cég fele annyit sem ér, mint pusztán a cég kasszájában lévő készpénz! És akkor még a cég gépeiről, ingatlanjairól nem is beszéltünk...
Kérem, a részvénypiac ilyen. Szélsőségesen viselkedik: hol felszalad irreális magasságokba, hol lezuhan irreális mélységekbe. És ezt nehéz józan ésszel megemészteni. Az emberek többsége iszonyú meggondolatlanságokra képes, ha a minden fajta tudás és tapasztalat nélkül belevágnak a részvény befektetésbe. Például azt írja az újság, hogy a Győzike nevű celeb a teljes vagyonát eltőzsdézte. Remélem, ezt csak a szokásos médiahecc kedvéért nyilatkozta, bár őt eddig sem a közgazdasági tudásáért tisztelte nagyszámú rajongója.
Érdekes módon az ingatlanokkal kapcsolatban sokkal jobban értjük a dolgok működését. Teszem azt, ha valóban bejönnek egyes szakértők jóslatai, akik szerint az őszre a lakás árak 20-30-40%-al esnek, akkor sem fog még senki sem berontani a párjához, hogy: "Gyorsan adjuk el a lakásunkat, mert leesett az ára." Ugyan akkor a részvényeknél, nap-nap után látok ilyen marhaságot.
Valamit garantálhatok: ha le is esne a lakásunk ára átmenetileg, akkor sem fog hirtelen hiányozni belőle egy szoba. Sőt még egy centivel sem megy majd össze. Pont akkora marad, mint volt. Ugyanígy, ha egy részvény a cég egy darabját testesíti meg. Attól, hogy lemegy az ára, nincs kevesebb ingatlana, nincs kevesebb gépe, és nincs kevesebb pénze a széfben. Pont ugyan annyi — csak most átmenetileg olcsóban meg lehet venni.
Jól nézzenek körül. Rakják félre az újságokat. Mert egyszer majd eljön az idő, amikor ülnek a kandalló mellett és körbeveszik Önöket az unokák és kérlelik: Mesélj nagypapa (nagymama) 2009-ről! Tényleg annyira olcsó volt minden részvény? És miért nem vettél? Most milyen gazdagok lehetnénk! — Na és akkor most kezdjék el kitalálni, mit mondanak majd akkor nekik...
OTP részvényesek ide!