Azért hoztam létre a kis papírok fel topikját, mert láthatóan a Magyargazdaság kilábal a gödörből, egy emelkedő pályára álltunk. Kis papírok is elkezdtek mozogni.
Én most semmiféle ajánlást nem teszek, nem mondok egy kis papírtsem most. Tőletek szeretném, ha összeszednétek kis papírokat a BÉTről, amik érdekesek lehetnek a jövőt tekintve. Igaz, hogy kockázatos eszközök ezen papírok, de extra nagy hozam lehetőség is van benne,mindazonáltal, hogy nagy veszteségetis elérhet az ember. JUó lenne megtalálni azon kis papírokat, amik a jövőben felfele mehetnek, rövid, vagy hosszútávon. Biztosan lesz több cég is ami túl van reorganizációs folyamatokon, új vezetőség jött, új tervek vannak. Gyüjtsük össze a lehetőségeket, ha mást is érdekel. Ha nem, akkor megy a topik a mélybe. Én remélem nem.
Nincs más lehetősége.
Bux az Ázsiai -5%ra is pluszban zárt ATHnál.
Egyszerűen nincs más. Aki eladja a papírját egy konjunkturában, 8év lejtmenetet megvárva, abból fordulatot átélve, elinduló duplázás után, az egy hülye
Szépen belevett valaki, de ezek még csak kóstolgatások, kellenek nagyobbak is ha 70 fölé akar kerülni ismét az árfolyam, persze ha a chartod szerint kitör fel akkor lesz egy szép rally megint!Várjuk!
Látod nem szállt el az általad favorizált cig a héten.
Ma is esett 1.6%ot.
Mondtam Tapasznak már beszéltem róla miért van ez.
Nutex ennek ellenére emelkedett ma 4,7%ot.
Nagyobb partyt várok benne
Ma jó nagyot estek nyitóban a piacok -2-5%os indexek. Aztán napközben visszajöttek nulla köré.
Nutex ezen a napon is tudott felülteljesíteni!
+4.76%os emelkedés!
Mehet 70es zónába
Trinvest is emelkedett ma 5%ot.
Nordtelekom is 5%ot!
"MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN A MAGYAR MODELL SIKERE
ÉVEKET KÉSETT, DE MEGÉRKEZETT A FELMINŐSÍTÉS · A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE A KÖVETKEZŐ LÉPÉS
Matolcsy György
Az új magyar gazdasági modell eredményeit – a Moody’s felminősítését követően – immár a nemzetközi hitelminősítők is teljeskörűen elismerik. Magyarország 2016-ban újra a befektetésre ajánlott országok között szerepel mindhárom nagy hitelminősítő intézet értékelésében. Az ide vezető úton a költségvetési és a monetáris politikában is jelentős fordulatra, gazdaságpolitikai irányváltásra volt szükség. Ez tette lehetővé a növekedési fordulatot, és markáns javulást eredményezett a legfontosabb gazdasági mutatók, valamint az ország kockázati megítélésének alakulásában.
A nagy nemzetközi hitelminősítők behozták lemaradásukat, és mára egyhangúlag elismerik a 2010 után végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat sikerességét. A hitelminősítők már a világgazdasági válság előtt, 2006-ban elkezdték rontani Magyarország adósbesorolását. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy 2002 után a költségvetés túlzott költekezése és a háztartások devizában történő eladósítása árán mesterségesen magasan tartott növekedés fenntarthatatlanná vált.
A kétezres években a magyar gazdaságot az általános egyensúlytalanság, az állam és a családok szintjén is megfigyelhető túlzott eladósodottság és az adósságból fenntartott, majd pedig kifulladó növekedés jellemezte. 2002 és 2008 között átlagosan 61 százalékos munkaerőpiaci aktivitás mellett a költségvetés átlagosan 6-7 százalékos hiányból finanszírozta a gazdaság mesterséges növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy Magyarország már a 2004-es uniós csatlakozástól kezdve túlzottdeficit-eljárás alá került, ami nyilvánvalóvá tette, mennyire elhibázott a költségvetési politika.
Ugyanekkor a magas jegybanki alapkamat, valamint az erős forintárfolyam a háztartásokat is a devizahitelek csapdájába terelte. Ez később egyéni és nemzetgazdasági szinten is a legsúlyosabb következményekhez vezetett. A külső eladósodásra építő gazdasági növekedés már 2006 után kifulladt. 2009-ben, a válság kibontakozásának évében a gazdaság az előző esztendőhöz képest 6,6 százalékkal visszaesett, a munkanélküliségi ráta pedig rövid időn belül két számjegyűre emelkedett.
ÉVEKET KÉSTEK A HITELMINŐSÍTŐK
A növekedési fordulat elérése érdekében a költségvetési politikában Magyarországnak nem megszorításra, hanem olyan strukturális reformokra volt szüksége, amelyek nem hagyományos eszközökkel egészültek ki. A hitelminősítők ugyanakkor – a „régi recept”, azaz a megszorítási politikába vetett hitük miatt – ezt még nem ismerték fel, így 2011–12-ben is folytatták hazánk leminősítését. Valójában ekkor már a válságból való kilábalás és a megelőző évek hibás gazdaságpolitikájának teljes körű megreformálása zajlott, de ezt a gazdaságpolitikai fordulatot a hitelminősítők csak az elmúlt hónapokban kezdték nyilvánosan elismerni.
Azt, hogy a hitelminősítők indokolatlanul sokáig késtek, nemcsak az évek óta jelentősen javuló gazdasági mutatók bizonyítják, hanem a nemzetközi tőkepiacok egyértelmű reakciója is. Magyarországra már az elmúlt években is sikeres országként és befektetési célpontként tekintettek a befektetők. Különösen fontos, hogy az a kockázati felár és kamat, amit a magyar államadósság megújítása után fizetni kellett, folyamatosan csökkent, és ma már a lengyel értékeknél is kedvezőbb, holott néhány évvel ezelőtt a két ország kiindulóhelyzete egészen eltérő volt.
A befektetők mellett az elemzők is elismerték a magyar gazdaságpolitikai fordulatok sikerességét. A hitelminősítők mégis 2016-ban jutottak el odáig, hogy hazánkat újra befektetésre ajánlott országként tartsák számon, miközben ez szakmailag már réges-rég indokolt lett volna. De lássuk, honnan indultunk, és milyen lépések vezettek a mai eredményekig!
ELKERÜLTÜK AZ ÖRDÖGI KÖRT
A 2010-es csapdahelyzet ismeretében a gazdaságpolitika új döntéshozói számára a két legfontosabb feladat az egyensúly és a növekedés helyreállítása volt. Fontos hangsúlyozni, hogy míg korábban vagy az egyensúly, vagy a növekedés elérése jelentette a dilemmát, a magyar gazdaságnak egyszerre mindkettőre szüksége volt. Az egyensúlyt nem megszorításokkal, hanem növekedésbarát reformokkal kellett megvalósítani.
Csak ezzel lehetett elkerülni a görög válságkezelési kudarcot, amellyel kapcsolatban később a Nemzetközi Valutaalap is beismerte, hogy hibázott az országra rótt túlzott kiigazítási kényszer miatt. Görögország ördögi körbe került, hiszen a túl sok és túl nagy mértékű megszorítás visszavetette a gazdasági növekedést, így a csökkenő adóbevételek következtében végül mégis romlott a költségvetés egyensúlya, ami újabb és újabb megszorításokhoz vezetett.
Az új magyar gazdaságpolitika azonban nemcsak hazánk eladósodottságának tartós csökkentését tűzte ki célul, hanem a reálgazdaság dinamizálását is. Ezt a kettős törekvést kezdetben azért volt nehéz elfogadtatnunk, mert a nemzetközi szervezetek által kínált „étlapon” nem létezett megszorításoktól mentes, egyensúlyjavító, de egyúttal növekedésbarát megoldás. Így kénytelenek voltunk saját „menüt” összeállítani, amely új, innovatív intézkedéseket tartalmazott a hazai gazdaságpolitika autonómiája és a politikai stabilitás megőrzése mellett. Az olykor nem hagyományosnak számító intézkedések kulcsszerepet játszottak annak a mozgástérnek a bővítésében, amelyre a közép-hosszabb távon ható, fenntartható növekedést biztosító strukturális reformok meghozatala érdekében szükség volt. A nem hagyományos reformoknak az egyensúly megteremtésén és a munkára ösztönzésen keresztül a növekedési kilátások javítását kellett elérniük. Ez vezethetett el a növekedési fordulathoz, amelyhez elengedhetetlen volt a fiskális és a monetáris politikai fordulat egyaránt.
ADÓSSÁGCSÖKKENTÉS: ÉLEN AZ UNIÓBAN
A költségvetési fordulat alapjait 2010 derekán egy 29 pontos akcióterv teremtette meg, amely arra volt elegendő, hogy a költségvetés hiánya a tervezett 7 százalékról 4,5 százalékra mérséklődhessen. A növekedési fordulatnak 2011-ben az első Széll Kálmán-terv adott újabb lendületet. Mivel korábban az adórendszer a munkavállalás ellen hatott, e téren mindenképpen gyökeres irányváltásra volt szükség. A magyar gazdaságpolitika alakítói számára egyértelmű volt, hogy az a leginkább növekedésbarát megoldás, ha az adórendszer a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók irányába tolódik el. Magyarországon ez valósult meg a személyi jövedelemadó egykulcsossá alakításával, majd az adókulcs csökkentésével.
A költségvetés rendbetétele ugyanakkor további lépéseket is igényelt. Szükségessé vált a nagyobb teherbírású ágazatok (bankok, távközlési és energetikai cégek) fokozottabb bevonása a közteherviselésbe. A feketegazdaság mindeközben jelentősen visszaszorult, és az elmúlt évek gazdaságfehérítő intézkedéseinek következtében ma már úgy nő a költségvetés áfabevétele, hogy közben nemhogy nem emelkedik az áfakulcs, hanem egyre több alapvető termék került át a kedvezményes áfakulcs hatálya alá.
A felelős költségvetési politika lehetővé tette az államadósság finanszírozásának optimalizálását. A költségvetési egyensúlyt és a gazdasági növekedést egyaránt javító intézkedések hatására Magyarország 2013-ban kikerült a 9 évig fennálló túlzottdeficit-eljárás alól, és a költségvetés hiánya tartósan 3 százalék alá süllyedt. Ezzel összhangban az államadósság aránya 2011 után évről évre mérséklődött, 2015 végéig már összesen 6 százalékponttal. Az Európai Unióban ezen időszak alatt Magyarország volt képes egyedül csökkenteni minden évben az államadósságát.
A külső eladósodást felváltotta az államadósság stabilabb belföldi finanszírozása, ezen belül a lakossági állampapírok kaptak növekvő szerepet. Míg a devizában lévő államadósság aránya 2011-re 52 százalékra emelkedett, idénre ismét 30 százalék alá, a historikus mélypont közelébe süllyedt. Az egészségesebb adósságszerkezet kialakulásához a jegybank által 2014-ben indított Önfinanszírozási program is jelentős mértékben hozzájárult.
TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÉPÉSEK
A 2013 után bekövetkező monetáris politikai fordulat során a Magyar Nemzeti Bank nemcsak az inflációs cél biztosításához járult hozzá, hanem széles körben támogatta a gazdaságot is. Az MNB új vezetése – szakítva a korábbi hibás működési modellel – kreatív, célzott eszközöket vezetett be, amelyek megfelelő választ jelentettek a kihívásokra.
A fordulat részeként történelmi mélypontra csökkentett alapkamat több módon is kedvező hatást gyakorol a magyar gazdaságra. A jegybank Monetáris Tanácsa összesen 610 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, amelynek köszönhetően az alapkamat historikusan alacsony szintre (0,9 százalék) került. A sikeres monetáris politikának köszönhetően – a korábbi évtizeddel ellentétben – napjainkban nem fenyeget a célértéket jelentősen meghaladó infláció. Az alapkamattal párhuzamosan a lakossági, vállalati hitelek kamatlábai is csökkentek, ezáltal olcsóbbá vált a hitelfelvétel és a törlesztés, ami segítette a gazdasági növekedést.
Másrészt az állampapírpiaci hozamok is mérséklődtek, amely jelentősen csökkentette az államadósság finanszírozási költségét. Csak ez a kamatmegtakarítás 2013 és 2018 között összesen mintegy 6 százalékponttal csökkenti a hiányt és a GDP-arányos államadósságot.
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása is a gazdaságpolitika alapvető céljának tekinthető, melyben az MNB, mandátumának megfelelően, aktív szerepet vállalt. A Magyar Nemzeti Bank által indított, hitelezést és növekedést támogató programok (növekedési hitelprogram, piaci hitelprogram) a kkv-k kedvező hitelhez jutását segítik elő, ami a gazdasági növekedésre is jótékony hatással van. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének közel fele köszönhető a jegybanki programoknak.
Az MNB számos olyan lépést is végrehajtott az elmúlt években, amely a pénzügyi stabilitás elérését és a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálta. A lakossági devizahitelek teljes körű kivezetésére a Magyar Nemzeti Bank új vezetése alatt került sor. A jegybank által lehetővé tett és segített forintosítás 2014 őszén a lehető legjobb időzítéssel történt meg, ugyanis nem sokkal később a svájci jegybank feladta az addig érvényben lévő árfolyamküszöböt, amit a svájci frank jelentős felértékelődése követett. Ha ez a devizahitelek forintosítása előtt történt volna meg, ma akár 70 százalékkal is magasabb lenne az ügyfelek törlesztőrészlete. A forintosítás révén hazánk egyik legnagyobb pénzügyi kockázata szűnt meg, ami történelmi jelentőséggel bíró lépésnek számít.
A MAGYAR PÉLDÁT KÖVETIK
2013-tól a fegyelmezett, felelős költségvetési politika és az innovatív monetáris politika korábban nem látott összhangot teremtett a gazdaságpolitika két ága között, ez az együttműködés pedig megteremtette a növekedési fordulat lehetőségét. Az egyensúly vagy növekedés közötti választás már nem dilemma. A költségvetés egyensúlyba került, az egyenleg évek óta a maastrichti hiánycélnál is jobban alakul. Mindez a reálgazdaság növekedése mellett valósult meg: az elmúlt három évben a magyar gazdaság átlagosan 3 százalékot meghaladó ütemben növekedett. Idén a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá süllyedt. A növekvő reálbérek következtében a belföldi forrásokra támaszkodó fogyasztás a reálgazdasági növekedés egyik fő hajtóereje lett.
A megteremtett egyensúly és a növekedési fordulat után a versenyképesség további erősítését kell előtérbe helyeznünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy csökkentsük a versenyt korlátozó akadályokat a gazdaságban. Lengyelország jó példával szolgálhat hazánk számára, ők ugyanis akkor (a kétezres évek elején) valósították meg a szükséges versenyképességi reformokat, amikor Magyarországon megkezdődött az eladósodásra építő, fenntarthatatlan növekedési modell működése. A lengyel gazdaság visszaesés nélkül jutott túl a válságon, a gazdaság dinamikus bővülése pedig azóta is töretlen. A versenyképesség átfogó, több területre kiterjedő javulásával Magyarország is hasonló eredményeket érhet el. A tartós felzárkózás biztosításához azonban a gazdaság összes szereplőjére szükség van.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke"
Elég sokan randalíroznak itt ma este ahogy látom. Különösen az R00 félék és az Exek. Nem értik a múltat se a jelent se a jövőt. Legalább a Konzum fordult ma.
Manci. Nem én reklámozom, csak elmondom.
Én abban is fogtam, amíg Te végig őrjöngted a topikot.
Fura, hogy te semmivel nem tudsz keresni. Elfuserált vagy
Kis papírok FEL!!
Én most semmiféle ajánlást nem teszek, nem mondok egy kis papírtsem most. Tőletek szeretném, ha összeszednétek kis papírokat a BÉTről, amik érdekesek lehetnek a jövőt tekintve. Igaz, hogy kockázatos eszközök ezen papírok, de extra nagy hozam lehetőség is van benne,mindazonáltal, hogy nagy veszteségetis elérhet az ember. JUó lenne megtalálni azon kis papírokat, amik a jövőben felfele mehetnek, rövid, vagy hosszútávon. Biztosan lesz több cég is ami túl van reorganizációs folyamatokon, új vezetőség jött, új tervek vannak. Gyüjtsük össze a lehetőségeket, ha mást is érdekel. Ha nem, akkor megy a topik a mélybe. Én remélem nem.