Mintha mindenki más bolygón élne: teljesen másképp értelmezik a bankok a magyar jogrendet, mint a Kúria vagy a kormány - olvasható ki az alábbi interjúból, amelyet Kovács Levente a Portfolio-nak adott. Ha viszont már itt tartunk, a devizahiteles...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=200876
A Kúria az árfolyamrés alkalmazásáról mondta ki, hogy jogszerűtlen. Ettől tök független, hogy egy új jogszabály alapján miként zártad le ezt a szerződést.
Én meg erre írtam, hogy újra lehet számolni a végtörlesztéskori tőketartozást a mindenkori MNB-középen, ahogy az a Kúria döntéséből következik, azonban így is magasabb összeg fog kijönni, mint amit végtörlesztett. Tehát a Kúria döntése nyomán sem keletkezett követelése. Szerintem. Egy szakjogász biztos jobban tudja.
Értem, amit írsz. De ez egy pénzügyi válasz arra a kérdésre, hogy a végtörlesztők bultak-e? Én viszont jogról beszéltem. A Kúria jogszerűtlennek nyilvánította az árfolyamrést. Pont.
igen, jogilag nincs sok köze a két dolognak egymáshoz, csak erkölcsileg. ezért tartanám (erkölcsileg) indokoltnak, hogy aki a végtörlesztés után még az árfolyamrést is visszakérné, kapjon már egy adóellenőrzést és vagyonosodási vizsgálatot.
a kilakoltatási moratórium eltörlése igen rossz lenne a bankoknak, százezer kényszerértékesítés úgy lenyomná a lakásárakat, hogy a legrémesebb kormányzati présnél is nagyobb veszteségeket kényszerülnének leírni.
továbbá most épp nem is aktuális: a devizahitelek rendezésével az adósok egy része (bár attól tartok, nem sok) visszakerülhet a teljesítő kategóriába, amivel csökkenthetik a céltartalékokat.
Ha eltekintünk attól, hogy az elévülés 5 év (márpedig a végtörlesztett hitelek már lezárt szerződések, így azokra vastagon vonatkozik), akkor újra kellen számolni a tőketartozást a végtörlesztésig árfolyamrés nélkül, amjd megnézni, hogy a végtörlsztés napján MNB-KÖZÉPPEL számolt tőketartozás kisebb-e, mint az eredeti 180-as árfolyamon végtörlesztett összeg. Ha igen, akkor esetleg van mit perelni, de nem hiszem, hogy van ilyen.
Tehát egy mondatban: kevesebbet végtörlesztett, mint az árfolyamrés alakmazása nélkül újraszámolt tőketartozás, így nincs követelése. Perelni felesleges.
El kellene végre törölni a kilakoltatási moratóiumot. Mert, mint itt is sokan fejtegetik, a bank csak ezt a fedezetet kérte. Azzal azonban nem számolhatott, hogy azt nem tudja érvényesíteni. Ez is csak arra volt jó, hogy tovább eszkalálja a helyzetet.
"a kormány még hozhat egy olyan törvényt is, amely szerint a végtörlesztést számoljuk negatív árfolyamrésként. Mert jogilag nem az volt, de valójában annak felelt meg."
Tök mindegy, milyen törvényt hoznak MOST, ha a Kúria arról hozott jogegységi döntést (gyakorlatilag ítéletet), hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen VOLT.
a kormány még hozhat egy olyan törvényt is, amely szerint a végtörlesztést számoljuk negatív árfolyamrésként. Mert jogilag nem az volt, de valójában annak felelt meg. Ha a végtörlesztők (ami szerintem egy nagyon igazságtalan és kimondottan rossz megoldás volt anno) is kapnának vissza pénzt, az olyan lenne, mintha én beperelném a brókercéget, hogy nem figyelmeztetett a tőzsdei kockázatokra, emiatt buktam 3 millió Ft-ot, kérem, adja vissza. Erre ő mondaná, hogy csak 100 eFt-ot buktam az elmúlt X évben, mire én: buktam 3 mFt-ot, és nyertem 2,9 mFt-ot, de csak a buktát vegyük bele, mert azzal van a bajom.
"a végtörlesztők esetében az eredő árfolyamrés negatív volt, szerintem nem érdemes perelni."
Ez butaság. A végtörlesztés egy spec. törvény által létrehozott szerződés lezárási lehetőség. Ennek semmi köze ahhoz, hogy a szerződéskötéskor a meglévő jogszabályoknak megfelelt-e a szerződés és hogy a bankok a futamidő alatt a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően jártak-e el. A Kúria az árfolyamrés tekintetében gyakorlatilag erről mondta ki, hogy nem. Tehát elég sanszos szerintem, hogy a végtörlesztők sikerrel perelhetnek. (azt esetleg el tudom képzelni, hogy ha a bírónak van valennyi mozgástere, de szerintem a Kúria döntés után ez igencsak kérdéses, akkor végtörlesztős esetekben kevésbé ítélnének a bank ellen szigorúan).
Mondjuk egy céges nem fizetett adótartozás a legtöbb esetben valóban reménytelen, egy nem fizető lakossági, ingatlanfedezett hitel azért nagyon nem ugyanez a kategória. Ezért a reális árazása sem ugyanaz...
Egyedi perekben, a bíróságokon követelhetik vissza az árfolyamrés, illetve az egyoldalú kamatemelések összegét a végtörlesztők - nyilatkozta a Hír TV-nek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Már már igaz amit írsz, csakhogy a NAV bírságol is amennyiben jogtalan jövedelem szerzés merül fel.
Az időre meg nem fizetett tőketartozás pedig jegybanki alapkamat 2X -esével növekszik (fél éves kamatperiódussal). Abban igazad van, hogy a kiszabott bírság összege nem kamatozódik. Még szerencse...
Devizahiteles csomag: kedvezményes forintosításról szó sem lehet
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=200876