Lehet tanulmányozni. Szerintem Európa legbonyolultabb választási rendszere a miénk. :)))
"A hazai választási szisztéma a többségi és az arányos rendszer ötvözete: egyéni és listás jelölteket is mandátumhoz juttat, valamint figyelembe veszi a vesztes egyéni indulókra leadott szavazatokat. A körülbelül nyolcmillió választópolgár 386 képviselői helyről szavazhat az ország 176 egyéni választókerületében.
A országgyűlési képviselők választását az 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza. A rendszerváltás idején alkotott jogszabályt először 1990-ben, az első szabad választás évében alkalmazták.
A magyar voksolási rendszer főbb vonásait tekintve a szintén vegyes rendszerű némethez hasonlítható. Jelentősen különbözik azonban például a többségi elvű brittől, vagy a listás izraelitől. A brit rendszer lényege, hogy az egyéni választókerületekben egyetlen fordulóban a legtöbb szavazatot kapott képviselő jut mandátumhoz, Izraelben pedig csak pártokra szavazhatnak a választók.
Szavazás
A voksolás kétfordulós. 2010-ben a választás első fordulója április 11-én vasárnap, a második két hét múlva, április 25-én lesz, a szavazatokat 6-19 óra között lehet leadni. A külképviseleteken az első fordulóban egy héttel korábban – idén tehát, április 4-én - , a második fordulóban a hazai szavazással azonos napon - április 25-én - szavazatnak a választópolgárok. (Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen működő külképviseleteken mindkét fordulóra egy nappal korábban, tehát április 3-án és április 24-én kerül sor.)
A választók első alkalommal két ikszet húzhatnak be: a lakóhelyük szerinti egyéni képviselő-jelöltekre és a pártok területi listáira szavazhatnak. A két hét múlva esedékes második fordulóra a 176 egyéni kerületből azokban kerül sor, ahol első menetben egyik jelölt sem tudta megszerezni a szavazatok több mint felét, ezért ismételt szavazásra van szükség.
Ha valamely egyéni kerületben az első forduló részvételi aránya nem éri el az 50 százalékot, a szavazás érvénytelen, és a második választási fordulóban ismét minden jelölt indulhat. A nyertes az lesz, aki az ismétlésen a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a szavazáson a részvétel legalább 25 százalékos volt. A területi listás szavazás érvénytelensége esetén szintén újra lehet szavazni, másodszorra pedig a választópolgárok negyedének a részvétele is elég a voksolás érvényességéhez.
A szavazás eredménye - mandátumszámítás
Az Országgyűlés 386 képviselőjéből 176 egyéni jelöltként közvetlen választás útján jut be a törvényhozásba, többségi elv alapján. A választók ugyancsak közvetlenül szavaznak a lakóhelyük szerinti területi pártlistákra. A politikai szervezetek megyei, illetve fővárosi szintű jelöltjeinek névsorait tartalmazó területi listákról legfeljebb 152 személy nyer mandátumot, arányossági elv alapján. További, legalább 58 képviselő a töredékszavazatok alapján szerez parlamenti helyet a pártok országos kompenzációs listáiról - ezekre tehát közvetlenül nem lehet szavazni. A pártok közül az juthat be a parlamentbe, amelyik eléri a területi listákra leadott szavazatok 5 százalékát. Két párt közös listája esetén a határ 10 százalék.
Egyéni mandátumok
Az egyéni mandátumról döntő elsőfordulós voksoláson az győz, aki választókerületében megszerezte a szavazatok több mint felét. Ha az abszolút többséget senki nem éri el, második fordulót írnak ki, amelyen a korábbi menet első három helyezettje indulhat, valamint, azok akik legalább 15 százalékos eredményt értek el. A második forduló, és így a kerület egyéni mandátumának nyertese az, aki a legnagyobb számú szavazatot szerzi meg - a győzelemhez ekkor már elég a relatív többség is.
Az alulmaradt egyéni pártjelöltekre leadott voksok nem vesznek el, ha a vesztes induló pártja a területi listákra leadott szavazatokat tekintve országosan eléri az 5 százalékos eredményt. Az egyéni jelölt által szerzett töredékszavazatok pártja országos listájára szállnak. Az a párt azonban, amelynek területi listás eredménye országosan nem érte el az 5 százalékos küszöböt, elveszíti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait, és nem szerezhet mandátumot az országos listán sem.
Egyéni képviselőként az indulhat, aki összegyűjtött legalább750 ajánlószelvényt. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathat. Jelöltet indíthat bármely bejegyzett szervezet, illetve párt, és függetlenként is be lehet szállni a versenybe.
Területi mandátumok
A területi listákról a pártok jelöltjei a leadott voksok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz. A 19 megyei és egy fővárosi területi listákról legfeljebb 152 mandátum osztható ki. Csak azok a pártok nyerhetnek azonban ilyen módon parlamenti helyet, amelyeknek a területi listáira országos összesítésben legalább 5 százaléknyi szavazat érkezett.
Az országgyűlési választásokon azok a szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani.
Az egyes pártoknak jutó területi listás mandátumok számának meghatározásakor az adott megyei listára adott érvényes szavazatok számát össze kell adni.(Ez a szám tehát egyenlő az adott megyében leadott összes listás szavazattal.) Következő lépésként a területi választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni. Ezzel a számmal el kell osztani az összes érvényes megyei listás szavazatot. Az így kapott összeg az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
Azon túl azonban, hogy egy párt hányszorosan teljesíti az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot, a kétharmados szabály is befolyásolja, végül hány helyet szerez meg a területi listáról. Ha egy pártnak van még annyi felhasználható voksa, ami eléri az egy mandátumhoz szükséges szavazatszám kétharmadát, előfordulhat, hogy még egy helyet nyer a területi listáról.
Példa a területi mandátumok kiszámítására
A 2006-os országgyűlési választásokon Baranyában összesen 211 011 érvényes szavazat érkezett a területi listára. A kiosztható mandátumok száma 6 volt, amihez hozzáadtak 1-et, tehát 7-tel kellett elosztani az érvényes szavazatok számát. Baranyában négy éve így 31 001 szavazat kellett egy területi listás mandátum megszerzéséhez. Ezt a határt akkor csak az MSZP (104 865 listás szavazat) és a Fidesz-KDNP (83 132 listás szavazat) érte el. A szocialisták 3 mandátumot szereztek, és maradt még 11 862 baranyai listás szavazatuk, ami az elvesztett egyéni kerületekben kapott töredékszavazatokkal együtt az országos listájuk eredményéhez adódott.
A Fidesz-KDNP ugyancsak 3 területi listás mandátumot szerzett 2006-ban Baranyában, annak ellenére, hogy összes szavazatuk nem érte el az egy mandátumhoz szükséges összeg háromszorosát. Hogy a jobboldali pártszövetség mégis 3 parlamenti helyet szerezhetett a megyében az a kétharmados szabálynak köszönhető. A választási törvény szerint ugyanis, ha kiszámolták, hogy az egy parlamenti hely megszerzéséhez szükséges szavazatszámot hányszorosan teljesítették a pártok, és ezután marad még betöltetlen parlamenti hely, akkor az induló szervezetek a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében kapnak mandátumot a kétharmados határig.
Az MSZP-nek 11 862 területi listás töredékszavazata volt 3 mandátum megszerzése után, a Fidesznek 21 130 voksa maradt két mandátum megszerzése után, vagyis a 6. mandátum őt illette, mert töredékszavazatinak száma meghaladta az MSZP-ét, és összege elérte az egy mandátumhoz szükséges érték kétharmadát. A Fidesz-KDNP tehát területi szinten egyfajta kedvezményben részesült, lényegében jóváírtak neki majd tízezer plusz voksot, amit azonban országos szinten elvontak tőle, így a mérleg egyensúlyba került. A kétharmados szabály alapján kapott területi „kedvezményt” a választási rendszer úgy kompenzálta, hogy a közel tízezernyi szavazatot le kellett vonni a Fidesz-KDNP országos listájának eredményéből.
Ha több pártnak is maradt kétharmadnyi felhasználatlan szavazata, akkor az kapja a maradék mandátumot, amely a legtöbb voksot gyűjtötte be. (Baranyában 2006-ban a Fidesz-KDNP volt az egyetlen párt, amelyre esetében alkalmazni lehetett a szabályt.)
Az is megtörténhet, hogy egyik pártnak sincs a pluszban maradt mandátum megszerzéséhez szükséges kétharmadnyi töredékszavazata. Ebben az esetben a megmaradt területi listás parlamenti hely az országos listán kiosztható mandátumok számát növeli.
Országos mandátumok
A mandátumok harmadik forrása a pártok számára - az egyéni kerületek és a területi listák mellett - az országos kompenzációs lista. A kiosztható mandátumok száma legalább 58. Ez a szám nőhet, mert, ha a területi listák nem szerzik meg az adott megyében kiosztható összes mandátumot, a fennmaradó helyek is ide kerülnek. 2006-ban összesen 64 mandátumot osztottak ki az országos listáról.
Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.
Az országos listára közvetetten érkeznek a szavazatok: jelöltjei az egyéniben alulmaradt indulókra adott töredékvoksokkal és a területi listákon megmaradó, fel nem használt szavazatokkal juthatnak a parlamentbe. Az országos listákról a pártok az összesített töredékszavazatok arányában jutnak mandátumhoz.
Abban az esetben, ha egy párt a területi listán a kétharmados szabálynak köszönhetően jutott mandátumhoz, vagyis a szükségesnél valamivel kevesebb szavazatért is parlamenti helyet szerezhetett, akkor az ott kapott „kedvezmény” negatív eredményként jelenik meg országos listáján. Az egy területi listás mandátum megszerzéséhez szükséges és a ténylegesen elért szavazatszám különbségét tehát le kell vonni a párt országos listájának töredékszavazataiból.
"A hazai választási szisztéma a többségi és az arányos rendszer ötvözete: egyéni és listás jelölteket is mandátumhoz juttat, valamint figyelembe veszi a vesztes egyéni indulókra leadott szavazatokat. A körülbelül nyolcmillió választópolgár 386 képviselői helyről szavazhat az ország 176 egyéni választókerületében.
A országgyűlési képviselők választását az 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza. A rendszerváltás idején alkotott jogszabályt először 1990-ben, az első szabad választás évében alkalmazták.
A magyar voksolási rendszer főbb vonásait tekintve a szintén vegyes rendszerű némethez hasonlítható. Jelentősen különbözik azonban például a többségi elvű brittől, vagy a listás izraelitől. A brit rendszer lényege, hogy az egyéni választókerületekben egyetlen fordulóban a legtöbb szavazatot kapott képviselő jut mandátumhoz, Izraelben pedig csak pártokra szavazhatnak a választók.
Szavazás
A voksolás kétfordulós. 2010-ben a választás első fordulója április 11-én vasárnap, a második két hét múlva, április 25-én lesz, a szavazatokat 6-19 óra között lehet leadni. A külképviseleteken az első fordulóban egy héttel korábban – idén tehát, április 4-én - , a második fordulóban a hazai szavazással azonos napon - április 25-én - szavazatnak a választópolgárok. (Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen működő külképviseleteken mindkét fordulóra egy nappal korábban, tehát április 3-án és április 24-én kerül sor.)
A választók első alkalommal két ikszet húzhatnak be: a lakóhelyük szerinti egyéni képviselő-jelöltekre és a pártok területi listáira szavazhatnak. A két hét múlva esedékes második fordulóra a 176 egyéni kerületből azokban kerül sor, ahol első menetben egyik jelölt sem tudta megszerezni a szavazatok több mint felét, ezért ismételt szavazásra van szükség.
Ha valamely egyéni kerületben az első forduló részvételi aránya nem éri el az 50 százalékot, a szavazás érvénytelen, és a második választási fordulóban ismét minden jelölt indulhat. A nyertes az lesz, aki az ismétlésen a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a szavazáson a részvétel legalább 25 százalékos volt. A területi listás szavazás érvénytelensége esetén szintén újra lehet szavazni, másodszorra pedig a választópolgárok negyedének a részvétele is elég a voksolás érvényességéhez.
A szavazás eredménye - mandátumszámítás
Az Országgyűlés 386 képviselőjéből 176 egyéni jelöltként közvetlen választás útján jut be a törvényhozásba, többségi elv alapján. A választók ugyancsak közvetlenül szavaznak a lakóhelyük szerinti területi pártlistákra. A politikai szervezetek megyei, illetve fővárosi szintű jelöltjeinek névsorait tartalmazó területi listákról legfeljebb 152 személy nyer mandátumot, arányossági elv alapján. További, legalább 58 képviselő a töredékszavazatok alapján szerez parlamenti helyet a pártok országos kompenzációs listáiról - ezekre tehát közvetlenül nem lehet szavazni. A pártok közül az juthat be a parlamentbe, amelyik eléri a területi listákra leadott szavazatok 5 százalékát. Két párt közös listája esetén a határ 10 százalék.
Egyéni mandátumok
Az egyéni mandátumról döntő elsőfordulós voksoláson az győz, aki választókerületében megszerezte a szavazatok több mint felét. Ha az abszolút többséget senki nem éri el, második fordulót írnak ki, amelyen a korábbi menet első három helyezettje indulhat, valamint, azok akik legalább 15 százalékos eredményt értek el. A második forduló, és így a kerület egyéni mandátumának nyertese az, aki a legnagyobb számú szavazatot szerzi meg - a győzelemhez ekkor már elég a relatív többség is.
Az alulmaradt egyéni pártjelöltekre leadott voksok nem vesznek el, ha a vesztes induló pártja a területi listákra leadott szavazatokat tekintve országosan eléri az 5 százalékos eredményt. Az egyéni jelölt által szerzett töredékszavazatok pártja országos listájára szállnak. Az a párt azonban, amelynek területi listás eredménye országosan nem érte el az 5 százalékos küszöböt, elveszíti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait, és nem szerezhet mandátumot az országos listán sem.
Egyéni képviselőként az indulhat, aki összegyűjtött legalább750 ajánlószelvényt. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathat. Jelöltet indíthat bármely bejegyzett szervezet, illetve párt, és függetlenként is be lehet szállni a versenybe.
Területi mandátumok
A területi listákról a pártok jelöltjei a leadott voksok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz. A 19 megyei és egy fővárosi területi listákról legfeljebb 152 mandátum osztható ki. Csak azok a pártok nyerhetnek azonban ilyen módon parlamenti helyet, amelyeknek a területi listáira országos összesítésben legalább 5 százaléknyi szavazat érkezett.
Az országgyűlési választásokon azok a szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani.
Az egyes pártoknak jutó területi listás mandátumok számának meghatározásakor az adott megyei listára adott érvényes szavazatok számát össze kell adni.(Ez a szám tehát egyenlő az adott megyében leadott összes listás szavazattal.) Következő lépésként a területi választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni. Ezzel a számmal el kell osztani az összes érvényes megyei listás szavazatot. Az így kapott összeg az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
Azon túl azonban, hogy egy párt hányszorosan teljesíti az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot, a kétharmados szabály is befolyásolja, végül hány helyet szerez meg a területi listáról. Ha egy pártnak van még annyi felhasználható voksa, ami eléri az egy mandátumhoz szükséges szavazatszám kétharmadát, előfordulhat, hogy még egy helyet nyer a területi listáról.
Példa a területi mandátumok kiszámítására
A 2006-os országgyűlési választásokon Baranyában összesen 211 011 érvényes szavazat érkezett a területi listára. A kiosztható mandátumok száma 6 volt, amihez hozzáadtak 1-et, tehát 7-tel kellett elosztani az érvényes szavazatok számát. Baranyában négy éve így 31 001 szavazat kellett egy területi listás mandátum megszerzéséhez. Ezt a határt akkor csak az MSZP (104 865 listás szavazat) és a Fidesz-KDNP (83 132 listás szavazat) érte el. A szocialisták 3 mandátumot szereztek, és maradt még 11 862 baranyai listás szavazatuk, ami az elvesztett egyéni kerületekben kapott töredékszavazatokkal együtt az országos listájuk eredményéhez adódott.
A Fidesz-KDNP ugyancsak 3 területi listás mandátumot szerzett 2006-ban Baranyában, annak ellenére, hogy összes szavazatuk nem érte el az egy mandátumhoz szükséges összeg háromszorosát. Hogy a jobboldali pártszövetség mégis 3 parlamenti helyet szerezhetett a megyében az a kétharmados szabálynak köszönhető. A választási törvény szerint ugyanis, ha kiszámolták, hogy az egy parlamenti hely megszerzéséhez szükséges szavazatszámot hányszorosan teljesítették a pártok, és ezután marad még betöltetlen parlamenti hely, akkor az induló szervezetek a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében kapnak mandátumot a kétharmados határig.
Az MSZP-nek 11 862 területi listás töredékszavazata volt 3 mandátum megszerzése után, a Fidesznek 21 130 voksa maradt két mandátum megszerzése után, vagyis a 6. mandátum őt illette, mert töredékszavazatinak száma meghaladta az MSZP-ét, és összege elérte az egy mandátumhoz szükséges érték kétharmadát. A Fidesz-KDNP tehát területi szinten egyfajta kedvezményben részesült, lényegében jóváírtak neki majd tízezer plusz voksot, amit azonban országos szinten elvontak tőle, így a mérleg egyensúlyba került. A kétharmados szabály alapján kapott területi „kedvezményt” a választási rendszer úgy kompenzálta, hogy a közel tízezernyi szavazatot le kellett vonni a Fidesz-KDNP országos listájának eredményéből.
Ha több pártnak is maradt kétharmadnyi felhasználatlan szavazata, akkor az kapja a maradék mandátumot, amely a legtöbb voksot gyűjtötte be. (Baranyában 2006-ban a Fidesz-KDNP volt az egyetlen párt, amelyre esetében alkalmazni lehetett a szabályt.)
Az is megtörténhet, hogy egyik pártnak sincs a pluszban maradt mandátum megszerzéséhez szükséges kétharmadnyi töredékszavazata. Ebben az esetben a megmaradt területi listás parlamenti hely az országos listán kiosztható mandátumok számát növeli.
Országos mandátumok
A mandátumok harmadik forrása a pártok számára - az egyéni kerületek és a területi listák mellett - az országos kompenzációs lista. A kiosztható mandátumok száma legalább 58. Ez a szám nőhet, mert, ha a területi listák nem szerzik meg az adott megyében kiosztható összes mandátumot, a fennmaradó helyek is ide kerülnek. 2006-ban összesen 64 mandátumot osztottak ki az országos listáról.
Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.
Az országos listára közvetetten érkeznek a szavazatok: jelöltjei az egyéniben alulmaradt indulókra adott töredékvoksokkal és a területi listákon megmaradó, fel nem használt szavazatokkal juthatnak a parlamentbe. Az országos listákról a pártok az összesített töredékszavazatok arányában jutnak mandátumhoz.
Abban az esetben, ha egy párt a területi listán a kétharmados szabálynak köszönhetően jutott mandátumhoz, vagyis a szükségesnél valamivel kevesebb szavazatért is parlamenti helyet szerezhetett, akkor az ott kapott „kedvezmény” negatív eredményként jelenik meg országos listáján. Az egy területi listás mandátum megszerzéséhez szükséges és a ténylegesen elért szavazatszám különbségét tehát le kell vonni a párt országos listájának töredékszavazataiból.
VÁLASZTÁS 2010
Egy kis olvasnivaló:
Vasban nehéz MSZP-snek lenni
A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link