A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link
Te is így látod? Én továbbra is fenntartom, hogy nem 2,5M de még 2M szavazója sem a Fidesznek bármekkora a részvétel. Így nem a 2/3-uk hanem az egyszerű többségük sem lesz meg.
A jobbiknál kiváncsi leszek a végeredményre mert pengeélen játszanak .Emlészem rá élesen amikor a Fideszt mindenki befutónak vélte és éppen bejutó lett belőle.Kiváncsi leszek mihez kezdenek a parlamenti mandátumukkal.
Az mszp sokmindent megtesz azért hogy további szavazókat veszítsen eddigi biztos körzetben.Fogalmam sincs mit tudnak még a kalapból előhúzni, de inkább az ellenfelek hibázása árán tudnak + %-ot hozni.
Jön a megvilágosodás? Nem ez a párt volt az aki elvette az adókedvezményt az 1-2 gyermekesektől és odaadta dupla CSP.-ként...
"Változtatna a családtámogatás rendszerén az MSZP, ha kormányra kerül - tudta meg az MTI szocialista forrásból csütörtökön. Az MSZP egyebek mellett négy vagy annál több gyermek esetén a családi pótlékot adókedvezmény formájában juttatná el a családokhoz.link
Törölt felhasználó2010. 03. 11. 16:16
#1092
De be vannak tojva, hogy urgik a mentelmi joguk és nem lesz, aki megmentse őket az ügyészségtől, mint tavaly ősszel. link
Ugye,ugye. Remélem lesz felelőse és megkapja a büntetésést.
"A visszatérítések a krízisalapba vándoroltak
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot, hogy a túlszámlázás miatt visszajáró részösszegeket a Magyar Energia Hivatal nem a fogyasztókhoz, hanem a krízislapba utalta.
"Szabó Máté az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a hivatal egy törvénymódosításra hivatkozva egyoldalúan felülírta korábbi jogerős határozatait, ezzel pedig törvénysértő módon túllépte a hatáskörét. Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot a krízislap feltöltéséről sajtóhírek és panaszok alapján.link
Medgyessy sem akarja tolni már az MSZP szekerét...
Ad Gyurcsánynak is rendesen.
"A kérdésre, milyen a viszonya Gyurcsány Ferenccel, Medgyessy azt mondta: „Amikor megismertem Gyurcsány Ferencet, tényleg azt hittem, hogy egy jó képességű, komoly perspektívájú fiatalember. Hát az ember tévedhet”. Gyurcsány Ferenc küszöbönálló évértékelőjére – ami a hírek szerint az MSZP kampánystábját is meglepte – Medgyessy Péter úgy reagált: talán korrektebb lett volna, ha Gyurcsány azt mondja, azért szólal meg, mert újra vissza akar jönni a politikába. Medgyessy ugyanakkor nem hiszi, hogy ezzel olyan jót tenne a szocialistáknak a kampány finisében. „Ez az ő felelőssége, hogy javítani vagy rontani akarja a szocialisták esélyét” – szögezte le.
Az áprilisi választások várható eredményei kapcsán burkoltan nyolc év ellenzékiséget jósolt a szocialistáknak. „A szocialistáknak lesz körülbelül nyolc évük arra, hogy megújuljanak eszmeileg, személyileg és morálisan is ” – mondta. A Jobbikról úgy nyilatkozott: nem tudja, mit fognak csinálni a parlamentben. Mostani kijelentéseik egy része hátborzongató. A párt a népszerűségét azonban nem saját magának köszönheti, hanem alapvetően a szocialistáknak és persze a Fidesznek is. Az általuk elkövetett hibák sorozata nyitott ugyanis teret a Jobbik számára – állítja Medgyessy Péter.
Azon a bizonytalan 500 K jobboldali szavazón fog múlni a 2/3.
De nagy valószínűséggel már a Jobbik nem tud nyerni.
És nagyon buták a politikusai,hiszen a kampány során a szavazat maximalizálás miatt olyan kijelentéseket tesznek ami a választás után támadási felület lesz ellenük.
Hazárdíroznak.
Ők tudják,de ne sírjanak ha ezért megütik a bokájukat.
"A szocialisták jelenleg 10 százalékon állnak. A Fidesz előnye nagy, a népesség 35 százalékára, 2,8 millió emberre számíthat. Félmillió jobboldali választó egyébként még bizonytalan, hogy április 11-én melyik pártot válassza.
A Szonda kutatása szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 57, az MSZP 20, a Jobbik pedig 17 százalékon áll. Az LMP ugyanebben a körben 3 százalékot szerezne.
Murányi azt is büszkén felvállalta, ő bizony náci, fasiszta és antiszemita, ha ezek nélkül a jelzők közül nem lehet a magyar érdekeket, és az ezer éves Magyarország szentségét képviselni. „A HVG újságírója - amikor ezt elmondtam -, azt mondta, Murányi úr, ön egy náci. Hát, ha ez a nácizmus, uraim és hölgyeim, akkor én vállalom ezt”. A fasizmus is baloldali a Jobbik alelnöke szerint, hiszen „Európában, ami rossz volt, az mindig a baloldal volt. Soha nem a jobboldal, nem a konzervatív nemzeti érték”.
Nyolc évük volt arra,hogy ezeket az ügyeket kivizsgálják és ha szükséges bíróság elé vigyék.
Miért nem tették? Mi lett a "szerver gate" üggyel?
Mert a 2006-os kampányban Hiller elcsukló hangon közölte a médiával:
A harmadik Magyar köztársaság legsúlyosabb bűnügye!!!
Csak nem az is egy választási fogás volt???
még -- 33 -- nap
"A szocialisták szerint viszont Hagyó mentelmi jogáról való lemondása már nem aktuális kérdés. „Ha jól gondolom április 11-én országgyűlési választások lesznek, megalakul majd az új Parlament azt az 5 hetet várják már ki.” – mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője.
Az MSZP elnöksége pedig nem mond le – tette hozzá. Ha a Fidesz frakcióvezetőjének „kérdései vannak, akkor forduljon Kaya Ibrahimhoz, Josip Tothoz”, „vagy Orbán Viktorhoz, merre vannak a szőlőterületek, amelyekre állami támogatást vett fel a család, vagy ellátogathat Orbán papa bányáihoz is.” – mondta Nyakó István.
atv.hu
VÁLASZTÁS 2010
Egy kis olvasnivaló:
Vasban nehéz MSZP-snek lenni
A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link