Most az államkassza mélyére áshatunk – Kérdezze az MNB szakértőit!
Két izgalmas tanulmány jelent meg a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank Szemle című kiadványában, mindkettő az államháztartás, az állami gazdálkodás aktuális kérdéseit járja körbe.
Ma az említett szerzők a Portfolio.hu Fórumában örömmel válaszolnak az olvasók fenti témákban feltett kérdéseire. Ásson Ön is „az államkassza mélyére” az MNB szakértőivel!
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a
Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik
teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank
kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen
más szervtől.
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel
támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
És ha az állam 100%-os tulajdonos, akkor az MNB miért független intézmény?
Kitől függ akkor az MNB, ha 100%-os tulajdonosa az állam és mégsem a kormány (az állam legfőbb döntéshozó szerve) hatáskörébe tartoznak az MNB által meghozozz intézkedések?
Kedves Matgab!
Az MNB veszteségét akövetkező évben a költségvetés valóban megtéríti, míg a nyereség elvonásáról a kormányzat dönt. Mivel az állam 100 százalékos tulajdonos, ezért a be és kifizetés zárt rendszert képez, legfeljebb az évek között lehet ácsoportosítás.
A többi feltett kérdés túlmutat tanulmányunk keretein.
Üdv,
Szemere Róbert
Tisztelt MNB,
Igaz-e az, hogy elő van írva, hogy ha az MNB veszteségesen gazdálkodik, akkor azt a magyar költségvetésből meg kell támogatni, ugyanakkor ha az MNB nyereséges, akkor azt az MNB-nek nem kell befizetnie a költségvetésbe?
Másik kérdés (lehet, hogy nagyon amatőr kérdés):
Miért kell az államkötvényeket különböző bankokon keresztül "lejegyeztetni"?
Miért nem tudok én közvetlenül akár egy internetes felületen keresztül államkötvényt lejegyezni közvetlenül a magyar államtól, miért kell közbeiktatni bizonyos pénzügyi köröket, akik akár szabotálhatják is az államkötvények lejegyzését?
Egyáltalán miért nincs az államnak önálló pénzkibocsátási joga? Miért kell az államnak kamatot fizetnie azért, hogy forintot bocsátson ki? A Kossuth bankók idejében senki részére nem kellett az államnak kamatot fizetnie ahhoz, hogy a gazdaságba pénzt pumpáljon, mert az államnak önálló pénzkibocsátási joga volt, ha jól tudom.
Az MNB nem az állam pénztárosa. (A MÁK és az ÁKK tölti be ezt a feladatot).
A jegybankot a közpénzügyek fenntarthatósága a stabilitás és ezen belül kiemelten az árstabilitás szempontjából foglalkoztatja.
Az hogy "pengeélen táncolunk-e" abból a szempontból értelmezhető, hogy a korábbi évek magas hiánya miatt magas az államadósság, és ez a válság közepette finanszírozási problémát okozott. Ezzel szemben aktuális hiányunk európai összevetésben már most sem magas, annak ellenére, hogy a gazdaság saját trendje alatt teljesít. A hiány további intézkedések nélkül is automatikusan csökkenni fog a gazdasági fellendülés időszakában a növekvő adóbevételeknek köszönhetően. Ez már középtávon a GDP arányos államadósság csökkenéséhez vezethet.
Valóban az állami vagyon mértékének nemis annyira a pontos értéke lenne érdekes, hanem a változás mértéke, hogy abból megállapítható legyen, hogy az aktuális kormányzat felelős gazdálkodása milyen mértékű állami vagyonvesztést (vagy gyarapodást) okoz évről évre.
Érdekelne, hogy például a vállalati támogatások esetén, mint amilyen a MÁV támogatása, van-e valamilyen beleszólása az MNB-nek? (pl hogy erre nincsen pénz :)
Mert ha jól értem akkor a "hová tart a hiány" központi kérdése azt sugallja hogy pengeélen táncol az MNB is, mint az ország pénztárosa a finanszírozás lebonyolításával kapcsolatban. Nyilván felmerül a kérdés hogy milyen eszközzel (forrás rendelkezésre bocsátásával) finanszírozzanak egy MÁV támogatást? Miközben a stock forrásokról (ami lehet akár egy ingatlan eladás...) igen kevés képünk van.
De felmerül az a kérdés is, hogy akkor az MNB-nek mint pénztárosnak nem kéne képe legyen más forráspufferekről (ingatlan, társasági vagyon) mint a deviza?
Pa. az asszony se vág pofon (mint házi pénztárost) ha esetleg nem devizában van tartalékunk hanem részvényben :)
Nem lenne feladata a "pénztárosnak" /MNB/ a nem deviza pufferek/tartalékok felhalmozásával is számolni?
Meggyőződésem, hogy az MNB-nek az árstabilitási célját hatékonyabban meg lehetne valósítani, ha a tőkepiaci stabilitásra is tudna hatni. Márpedig ha a nagyobb vállalatoknak mint pl. OTP, MOL irreális kilengéseit (OTP: 1200-11000Ft, MOL 9000-32000 Ft) állami szerepvállalással (akár MNB), úgymond intervencióval lehetne mérsékelni, akkor az talán kevésbé hatna vissza negatívan más piacaink volatilitására, esetleges bizalomvesztésére /állampapír.../ stb... (és nem utolsó sorban nominálisan is pozitív eredménnyel járna)
Kedves Watson!
A vagyonkezelés a gazdasági funkcók egy része, de ilyen részletességû bontásban nem végeztünk összehasonlítást. A gazdasági funkción belül a vállalati támogatások (pl. MÁV) dominálnak, a vagyonkezelés súlya nem jelentõs.
Az állami vagyon mértékre vonatkozóan az MNB nem készít becslést. Az összehasonlítást egyébként is nehezítené, hogy jelentõs részben forgalomképtelen (piaci árral nem rendelkezõ) eszközök értékét kellene összeadni majd összehasonlítani.
Kedves szab,
Alapvető kérdés, hogy mennyi lenne a deficit, ha nem lenne ciklikus ingadozás, vagyis a ciklus visszafordulásával hová tart majd a hiány.
A ciklikusan jelentkező ingadozás hatásán "keresztül lehet nézni", úgy, ahogy a tavaly elfogadott magyar költségvetési szabályrendszer is teszi. (Erre a strukturális deficit fogalmának bevezetése nélkül is van lehetőség.)
A ciklus hatásának meghatározásához mindenképpen szükséges egy viszonyítási alap, nevezetesen a tartós folyamatok (trendek) becslése. A probléma, hogy ez a becslés a tapasztalatok szerint gyakran revideálódik, pl. a kétezres évek elején számos EU ország jelentős mértékben korrigálta lefelé potenciális növekedésről alkotott képét (ennek megfelelően a "ciklikus hatás" visszamenőleg is változott). Amennyiben tehát a jövőbeli trendekkel kapcsolatban pesszimistábbá válik a becslés, akkor a ciklikusan igazított (strukturális) deficit is nagyobb lesz, és kiderül, hogy már korábban indokolt lett volna a kiigazítás.
Összefoglalva a strukturális deficit előnye, hogy értelmes mederbe tereli a vitát ("hová tart a hiány"), eközben azonban nagymértékben becslésen alapul.
Üdvözlettel:
P.Kiss Gábor
Az államháztartás stock tényezőit is mérlegelik, vagy csak a folyó kiadásokat és bevételeket?
Az állami vagyon mértékére és az elmúlt évekbeli változására vannak-e becsléseik?
Gondolok itt a vállalati vagyonra( Rt-k és egyéb vállalti részesedések), ingatlan vagyonra (közintézmények, föld stb).
Ezeknek az állami vagyonoknak a kezelése és fenntartása hogyan jelenik meg a költségvetésben? Milyen arányban áll magával a vagyon mértékével és milyen arányban álla a költségvetés főösszegével?
az én kérdésem egy kicsit távolabbról közelít a témához, de talán nem érdektelen: az utóbbi időben folyton azt hallottuk, hogy a romló makrogazdasági környezet miatt kell kiadást lefaragni/deficitcélt emelni stb.
Ennek fényében nem lenne célszerű, ha a strukturális deficitre állnánk át mint fő deficitmutató?
Kedves watson,
Ez a kérdés aktuális témánkon - az államháztartás kérdésein - túlmutat, így ezzel kapcsolatban nem tudunk választ adni.
Megértését köszönjük:
P.Kiss Gábor
Kedves balota,
Köszönjük, ez valóban releváns kérdés.
Egyrészt az adósság reálértelemben még deficit esetén is csökken, ha a hiányon belül az operacionális egyenleg nem mutat hiányt. Az operacionális egyenleg a kamattételek nélküli elsődleges egyenlegnek és a reálkamatkiadásnak az összege. Amint első válaszunkban jeleztük, a 4%-os kamatkiadásból alig 1% volt a reálkamat 2008-ban, mert 3% az állam hitelezőinek infláció miatti veszteségét kompenzálta. Erre azért van szükség, mert 100 forint hitelfelvétel után 100 forintot törleszt majd az állam, de az addigra az infláció miatt már kevesebbet for érni. A nulla operacionális egyenleg egyébként megegyezik a reálértékben változatlan adósság szabályával, amit tavaly fogadott el az országgyűlés.
Másrészt a változatlan reáladósság pozitív gazdasági növekedés mellett csökkenő GDP arányos adósságot jelent. Ebből az is következik, hogy a gazdasági növekedéstől függően még a kamatokban foglalt inflációs kompenzációnál (ami 2008-ban 3% volt)nagyobb deficit esetén is csökkenhet a GDP arányos adósság.
Végül a deficit nem csupán adóssággal finanszírozható, hanem privatizációs bevételekből is. Ennek persze határt szab az eladható állami vagyon nagysága.
Összefoglalóan több tényezőtől függ, hogy mekkora deficit mellett stabilizálható (csökkenthető) a GDP arányos adósság, így konkrét mértéket csak ezek függvényében lehetne megadni.
Üdvözlettel:
P.Kiss Gábor
Néhány évvel ezelőtt az ERM II-höz csatlakozással kapcsolatos árfolyam becslés 270Ft/Eurót valószínűsített. Van-e jelenleg becslésük a rögzítés árfolyamcentrumára és egy esetleges dátumra?
A korábbi sávszél alatt (230-242Ft/Euro) miért nem kezdtek intenzíven interveniálni?
Nem hittek a stabilizáló hatásában?
Sok problémát megoldott volna ha pl. azokon a szinteken már nem lett volna alkalom devizahitelezni, ha lett volna egy jelentősebb többletdeviza amit 300-nál vissza lehet konvertálni, ha kisebb kilengések miatt nagyobb az árstabilitás... stb.
A költségvetés hiányáról szeretnék érdeklödni. Mindig azt hallom, hogy a hiány ennyi százalék, meg annyi. Ezt a hiányt - gondolom - hitelböl finanszírozza az állam. Ahhoz, hogy az allamadósság összességében csökkenjen, el kéne kezdeni költségvetési szufficitet termelni, vagyis kevesebbet költeni a GDP-nél. Ha nem jól látom, kérem javítsanak ki, illetve kérdezném, hogy mikor lehet erre esély (pozitív mérleg).
Kedves tokos,
A büntetés-végrehajtást illetően a 2008-as tényszám és az idei előirányzat egyaránt 35 milliárd forint költségvetési kiadást mutat. Ez valamivel kevesebb, mint napi 100 millió forint, de azt sajnos nem tudjuk megmondani, hogy átlagosan mennyi lehet a fogvatartottak száma. Az említett 8000 forint mindenesetre 12 ezer fogvatartott esetén jöhetne ki.
Üdvözlettel:
P.Kiss Gábor
Egy közelmúltbeli e-mailben kaptam egy olyan adatot, hogy egy rab naponta kb 8000 Ft-jába kerül az adófizetőknek. Igaz lehet ez, és ha igen, összességében mennyit költünk a börtönökre, büntetésvégrehajtásra?
Kedves Phylaxa!
A tanulmány a 2007-es évet vizsgálta, mert ez volt az utolsó olyan év, amelyre kellően részletes adataink vannak mindegyik országra a korrekt összehasonlításhoz. A kamatkiadásra van azóta frissebb adatunk is. 2008-ban a GDP 4 százaléka volt a kamatkiadás, amiből mintegy 3 százalék volt az infláció miatti kompenzáció.
Törlesztés minden évben van, de ez nem képezi részét a hiánynak.
A magyar GDP hány százaléka megy az államháztartás által felvett összes hitel kamatára egy évben? A másik kérdésem pedig, hogy csak kamatokat fizetünk, vagy hiteleket is törlesztünk?
Most az államkassza mélyére áshatunk – Kérdezze az MNB szakértőit!
Ma az említett szerzők a Portfolio.hu Fórumában örömmel válaszolnak az olvasók fenti témákban feltett kérdéseire. Ásson Ön is „az államkassza mélyére” az MNB szakértőivel!