Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Igazad van,de nézzük a tényeket,tavaly tavasszal kijött a busz hír,az árfolyam 1100.-Ft felett volt.Azóta egyfolytába javul a cég,de az árfolyam 835.-Ft,Pl: Új orosz piac,növekvő megrendelés,az Amerikai indexek és a Dax is új csúcsokon,mi meg csak azóta egyfolytában csökkenünk.Érthetetlen úgy néz ki minél jobb a cég,annál lejeb kerül az árfolyam,legalább is tény de ez van.Vagy ennyire alul van becsülve a részvény,de akkor hamarosan egy nagy ugrásnak kell,hogy legyen.De szerintem 850.- nél már megint elakadunk,szokás szerint.Aztán megy a szarakodás ott.
Norbi szerintem jelentkezz hozzájuk ingatlan sales-esnek (tehetséged sztem meglenne hozzá, tapasztalatom szerint az ingatlanosokat nem szokták zavarni a tények).
Több ezer lakás építéséhez elegendő területről beszélünk egy 130,000 fős városban. Nem mellesleg a lakáshitelezés befagyott az országban, az ingatlanszektor elég rossz állapotban. Szerinted mégis ki venné meg? Amúgy fut náluk egy opciós program tehát a management-nek érdeke a részvényárfolyam növekedése.
Ha nagyon akarták volna már el adták volna,valamennyi ingatlant.De úgy vannak velük,őnekik nem sürgős.A cég viszonylag jól fut,az ö-zsíros fizetésük meg van.A Rába befektetők meg le vannak szarva,mit érdekli őket.Nem érdekli,hogy éppen kinél vagy kiknél vannak a kibocsájtott részvények,meg az se,hogy éppen kinek milyen árfolyamon van,vagy hogy mennyi ideje ül benne.Valahol igazam van nem?
Ja, ez csak látszatra jó válasz. Akkor is van egy vagyonelem, ami nincs hasznosítva. Ráadásul nem a válság éveiről beszélünk csak. Az ingatlan nem termel... a Rábánál. De például pont emiatt (is) van potenciál a paper-ban... Autóipari város most már Győr, tolni fogja az ingatlanárakat is. Más kérdés, hogy mit fogunk ebből látni.
Watsi,
csak Neked,kikerestem.:)
az IAS 40 előírásai szerint a befektetési ingatlan értékelésekor a gazdálkodónak választania kell:
valós érték modell és a bekerülési érték modell alkalmazása között.
a valós érték modell írja elő, hogy a mérlegben valós értéken kell kimutatni az ingatlant, melynek a mérlegfordulónapon érvényes piaci viszonyokat kell tükröznie.
a bekerülés érték modellben bekerülési értéken kell nyilvántartani az ingatlant, de közzé kell tenni az ingatlan valós értékét.
a fentiek közül a Rába a bekerülési érték modellt választotta.
a valós értéket pedig közzétette, az most jelenleg 6 mrd.
az okot, hogy miért ezt választották, nem tudom.
az igaz, hogy szebben nézne ki a saját tőke a 6mrd-dal, de osztalékot nem lehetne fizetni, srv-re nem használható, tulajdonképpen egyedül a kivezetés ellen jelentene védelmet.
de miután közzétették a valós értéket, mindenki tud vele számolni.
amit írtál, az értékelési tartalék az a magyar számviteli tv. előírása, de azt sem kötelező alkalmazni (egyébként az sem "jó" semmire, általában azok használják, akik a saját tőke problémájukat így akarják megszüntetni)
"nem keletkezik effektív adófizetési kötelezettség az átértékelés miatt. "
Ez így van ezért érthetetlen a kirívóan hamis értékelés. (a végeredmény hogy az ingatlannal szemben áll a forrás oldalon egy értékelési tartalék és a saját tőke a valósághoz 'nagyságrenddel' közelebb áll)
Szerintem is pont az a lényeg hogy a törvényeket együtt kell értelmezni, azaz a számviteli értékelések mellett a valóságot kellene tükröznie.
A szabályozás szerint valóban nem kell minden egyes eszköznek piaci értéken lennie, de összességében valós képet kell mutatni, azaz nem engedhető meg hogy a saját tőkével azonos nagyságrendű eltérés legyen a piaci érték és a kimutatott között.
nem keletkezik effektív adófizetési kötelezettség az átértékelés miatt.
volt valami összetűzés, de már nem emlékszem pontosan min, de most újból ugyanaz a cég vizsgálja.
"Az idevonatkozó törvényeket nem lehet úgy értelmezni, hogy ebből ez a lényeg ."
még egyszer:
meg kell adni a keretet, a mozgáteret.
utána arról lehet megmondani, hogy betartották vagy sem.
ha a szabályozás azt mondaná, mindent piaci értéken kell kimutatni, akkor azt kellene ellenőrizni, és a végén nyilatkozni, hogy valós és megbízható az összkép.
de mivel nem ezt mondja a szabályozás (sőt sok esetben tiltja), ezért a valós és megbízható összkép kijelentés arra vonatkozik, hogy betartották a kijelölt mozgásteret.
az hogy a társaság piaci értéke eltér a könyvszerinti értékétől evidencia.
Az idevonatkozó törvényeket nem lehet úgy értelmezni, hogy ebből ez a lényeg .
A lényeg az összes és minden kitételnek meg kell felelnie.
Szerintem a Rába 2 éve ezért váltott könyvvizsgálót.
Nézet eltérés volt köztük.
Míg a „Rába” , Pintér.. az egyszeri nagy összegű adó miatt húzódott az átértékeléstől a könyvvizsgáló viszont szolgalmazta !!
"" 18. § "Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia....... ""
ebből ez a lényeg:
"Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve)."
ennyi, ez a keret kijelölés, ehhez képest van értelme a könyvvizsgálatnak.
ehhez mérve tudja azt mondani, hogy a társaság megfelelt ezeknek a szabályoknak, vagy sem.
ennyi, és nem több.
a könyvvizsgálat a lekönyvelt számokról nyilatkozik, "erősítve" a befektetői bizalmat, egy fokkal hitelesebbé téve a beszámolót (persze ez nem jelent abszolút hitelességet, de egy fokkal többet, mintha nem lenne).
amit Te várnál, olyan soha nem fordulhat elő, mert a piaci érték meghatározása abszolút szubjektív, meg kb. akkor igaz, ha megtörtént a tranzakció.
pl. boldogabbak lennénk,ha a könyvvizsgáló azt mondja 16 mrd a telek?
egyrészt ő nem értékbecslő, másrészt ha értékbecslés mondja, az nagyobb súlyt jelentene vajon?
fogadjuk el, hogy a könyvvizsgáló mindössze azt mondja, hogy a vállalkozás a szabályozási környezet előírásainak betartásával mutatta be gazdálkodását.
Ha egy eszköz értékeltsége nagyságrendekkel tér el a piaci értéktől, akkor az semmiképpen nem lehet valós vagyoni helyzet bemutatás.
A probléma a törvény félreértelmezéséből fakad, amit a lustaság és a felelősség-elhárítás okoz. Jó lenne végre már egy könyvvizsgálót felelősségre vonni hogy igenis vállalja hogy értékel valamit, nemcsak a seggét vakargatja és milliókért olvasgatja a lekönyvelt anyagokat!
A 2000 évi C (számviteli) törvény 15. § (3) szerint "A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve)." kételyeket hagyhatna maga után, hogy ezt a HAMIS jelentést el lehet-e fogadni, azonban a 18. § "Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek."
egyértelműsíti, hogy nem lehet nagyságrendi eltérés az eszközök értékeltségében, és hogy "a vagyoni, helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia." a beszámolónak
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama