Nagyon értelmes gondolatok és mennyi áthallás ... (A nyugati kapitalista rendszerek kritikája is elgondolkodtatott. Timothy Snyder-é). . Működhetne is akár ez a propaganda szintjén az oroszoknál. Ill. minél jobban telik az idő, talán mégsem. Szép lassan átmegy a köztudatba az oroszoknál, hogy valami nincs rendben Ukrajnában, a gazdasági hatásokat is érzékelik, a halottakat se lehet letagadni bármilyen nagy ország is. A Krími akciók pedig kifejezetten fordulatot hozhatnak. Itt gondolom nem a burjátok és egyéb perem- vagy belső területek lakói nyaraltak, hanem moszkvaiak és szentpéterváriak is. Százezrével hagyták el a félszigetet, száz kilométeres autókonvojokban. Volt olyan nap amikor a kercsi hídon 30-40 ezer autó araszolt át egy nap alatt. A rossz nyelvek szerint éjszakára azért zárták le, hogy a kivételezett nomenklatúra kényelmesen tudjon menekülni. (2014 óta 600 ezer - egymillió orosz települt át). Szóval, ennek már lesz hatása otthon. És egyre többen fognak beszélni, mint a kiugrott deszantos. Nem lenne szerencsés ha Putyin hatalomban maradna (nem csak azért mert hivatalban lévő vezetőket szinte lehetetlen felelősségre vonni), hanem mert egy kis erőgyűjtés után újra próbálkozna. Teljes és feltétel nélküli kapituláció, visszavonulás a 2013-as határokon túlra - jól beszél Zelenszkij. Nem is mondhat mást, ez most már az egységes ukrán nemzet elvárása.
Egyetértek és tetszik ahogy összefoglaltad. A ruszofóbiát úgy látom akkor kezdték el "nyomni" az oroszok amikor a szankciók személyre lebontva is kezdtek hatni, pl. sportolókra, művészekre, diákokra. Megpróbáltak ezzel a világ érzelmeire hatni, és ez nem jött össze a blogger szerint sem. (Nem fejti ki, de én így értem.) Sőt, a háborús bűntetteikkel a maradék szimpátiát is elvesztették, persze ez sem ruszofóbia, hanem reális értékelése a cselekedeteiknek. Az agresszó kezdetekor ugye az ukránok még "testvérnép" volt ...
Van egy baromi érdekes cikk arról, hogy az Oroszországi
médiában zajló totális agymosásnak és kontrollnak köszönhetően Putyin
akármilyen békefeltételeket elfogadhatna, hiszen a lakosságot ezektől
függetlenül is meg tudná győzni arról, hogy ő nyerte meg a háborút:
https://444.hu/2022/05/19/timothy-snyder-putyin-a-virtualis-valosagban-uralkodik-ahol-mindig-megvaltoztatja-a-temat Szóval a cikk írója szerint, attól eltekintve, hogy Putyin nemzetközi bíróság
előtt személyesen feleljen a háborús bűncselekményekért, gyakorlatilag minden
más jogos ukrán követelés (kivonulás a megszállt területekről, anyagi jóvátétel
az elpusztított városokért, katonákért és lakosságért, Oroszországba deportált
ukránok hazaengedése) teljesíthető lenne a részéről. Ha az ukránok mindezek
után ragaszkodnának az elkövetett háborús bűncselekmények felelőseinek a
megbüntetéséhez, akkor Putyin még mindig feláldozhatná Sojgut, Geraszimovot, és
még néhány orosz tábornokot.
FRISSÍTÉS III.: 19:39, 08.18. "Véget ért a Zelenszkij-Erdogan-Guterres találkozó Lvivben, amely mindössze 40 percig tartott. Az ukrán elnök határozottan elutasított minden felhívást, hogy béketárgyalásokat folytassanak Oroszországgal mindaddig, amíg Oroszország teljesen ki nem vonul az összes megszállt ukrán területről." - helyes.
Én nem hiszem, hogy Ukrajnában a Szovjetunió felbomlása után
és a mostani háború kezdete előtt lett volna általánosan észlelhető ruszofóbia,
hiszen az ukránok mindig is testvérnépként tekintettek az oroszokra (méghozzá
egyfajta érettebb és fejlettebb testvérként). Ezt rengeteg dolog támasztja alá,
például az, hogy Ukrajnában egyértelműen sikk volt oroszul beszélni, és még
azok közül is sokan így tettek, akik nem is ismerték az orosz nyelvtant (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szurzsik).
További bizonyíték, hogy még az orosz hírszerzés is panaszkodott arra, hogy a megszállt
donyecki területeken élő oroszok közül csak elhanyagolható mennyiségű, összesen
1500 férfi volt hajlandó fegyvert fogni, és csatlakozni az ukrán hadsereg
elleni harchoz. Szintén e mellett szól az is, hogy a megszállók a februári
támadás első napjaiban egyetlen városban sem tudták fellázítani és maguk mellé
állítani a helyi oroszokat, azok mindenhol lojálisak maradtak az ukrán
kormányzathoz (mondjuk ebben nagy szerepet játszott az is, hogy ők az
oroszországi rokonaik révén pontosan tudták, hogy milyen szintű agymosás és
ukrán ellenes hergelés zajlik Oroszországban kormány közeli médiákban, és ezt
elég visszataszítónak találták). Meggyőződésem, hogy ha tényleg elnyomták volna
Ukrajnában az oroszokat, akkor az orosz többségű városok és települések tényleg
felszabadítóként fogadták volna az orosz katonákat, és számos önkéntes
csatlakozott volna az orosz hadsereghez. Ehhez képest nem csak, hogy ez nem
történt meg, de amióta nyilvánosságra kerültek a megszálló orosz katonák által
elkövetett bucsai és mariupoli gaztettek, azóta még az Ukrajnában élő oroszok
is egyre erősebb ukrán identitástudatot élnek meg (önként áttértek például az
orosz nyelv használatáról az ukránéra). Szóval Putyinnak sikerült még az
ukrajnai oroszokat is maga ellen fordítania ezzel a háborúval. A hvg július
28-ai számában (44-45.old) megjelent egy Szergej Geraszimov nevű ukrajnai orosz
íróval (akinek magyarul is megjelent a Harkivi napló című könyve) készített interjú,
abból származik ez a részlet: „- Azt írja, az ukránoknak sem királynőre, sem királyra
nincs szükségük ahhoz, hogy még sokáig folytassák az oroszokkal a rémséges
sakkjátszmát. Kicsoda Volodimir Zelenszkij ebben a partiban? - Zelenszkij Ukrajna morális szimbóluma. Bátor, egyenes, és
nem adja fel, mert számára a szabadság mindennél fontosabb. Kreatív,
leleményes, idealista, néha a csillagok között jár, ezért el lehet fogadni, ha
olykor hibázik. Számíthatunk arra, hogy soha nem fog minket, és Ukrajnát elárulni.
Ez tesz minket erőssé, és ha már szóba hoztam a csillagokat, hadd mondjam el:
az ötből négy és felet adok eddigi teljesítményére.” Én ezekből, és egyéb más eseményekből (pl.: a megszállt
területen zajló partizánharcok intenzitásából) csak arra tudok következtetni,
hogy ennek a háborúnak nagyon messzire ható kulturális következményei lesznek a
keleti szlávokra nézve. Ha Putyin nem bukik meg, és Oroszország nem kezd el
demokratizálódni, akkor az oroszok és az ukránok fejlődési útja végképp ketté
válik. Oroszország egyre jobban el fog szigetelődni a szabad világtól és egyre
inkább meg fogja szenvedni annak minden gazdasági és kulturális következményét,
eközben pedig Ukrajna multietnikumú lakossága egy olyan nemzetté kovácsolódik
ebben a háborúban, amelynek ideái között a szabadság és a függetlenség kiemelt
szerepet fog játszani.
A blogger akitől idéztél, szerintem jól látja a lehetőségeket, (részletesebben a lenti posztban) és az összefoglalása is helytálló: " Nos, bármelyik forgatókönyvet is nézem, mindez Ukrajna számára kedvező fejlemény. Ráadásul Kijev és Zelenszkij, Európa szabad polgárainak támogatásával a háta mögött, korábban nagyon világosan leszögezte: "ez a háború a Krímmel kezdődött és a Krímmel is fog véget érni." Összefoglalva: kedves Putyin, nincs és nem lesz semmiféle "béketárgyalás", Zelenszkij jó eséllyel a telefont sem fogja felvenni. Azért, mert Oroszországnak egyszerűen nincs mit kínálni és olyan feltételeket teremteni, amiről úgy gondolhatják, hogy Ukrajna elfogad. Oroszország már tudja, hogy ezt a háborút elveszítette és itt az egyetlen tárgyalási pont, ha Oroszország és Vlagyimir Putyin feltétel nélkül megadja magát." https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid028BJo2WPPoPAKs8KcPNdWAHjpPBHGsTfZnQVGmuPxeKENJgKg8jgY6N3viL8TiG4Yl&id=100063371371875
Orosz - Ukrán háború - trollmentes topik