NEW OPUS GLOBAL  

"4. Többször elhangzott, és a tények szerint is igazolt, hogy a részvény jelentősen a tényleges értéke alatt forog"
Ha ilyen részeredményekből áll majd össze az idei év is, akkor év végére, a mostani árfolyam már túlértékeltséget fog jelenteni. :(

Szia Gyuri
1. Engem megnyugtatna, ha megkérdeznéd hogy: Minden Opus érdekelt cég vaskos mínusz eredményt ért el, mert eddig csak mínuszokról tudunk (Izocukor, erőmű, kályha) vagy van aminek sikerül azért 1-200ezerFt adózás utáni eredményt elérni?
2. Az OPUS egy söprögetett úton halad, 2019 gazdaságilag az elmúlt évtizedek csúcséve volt. Hogyan lehetséges, hogy ilyen háttér, tőkeerő és pozicionálás ellenére egy gazdasági csúcsévben ilyen komoly veszteségeket érnek el?
3. Valamint az új kommunikációs kisasszony, hogy áll az írás, olvasás és beszéd tanulással? Várhatjuk, hogy idén megszólal, és elvégzi a feladatát, vagy a hallgatásért fizetik?
4. Többször elhangzott, és a tények szerint is igazolt, hogy a részvény jelentősen a tényleges értéke alatt forog, okoz-e problémát a cég vezetésének ez a mértékű évi átlagos -40%-os részvény leértékelés, mely árfolyamveszteség formájában megjelenhet a könyvekben?
5. Betartják-e a meghirdetett (BÉT) jelentési dátumokat, tartják-e magukat az éves lélekölés (jelentés) időben közzétételéhez,  és lesz-e idén negyedéves lélekölés is?
6. Mi az az árfolyam, ami már nekik is FÁJ annyira, hogy legalább látszólag megtámasszák, a 611Ft-os apportok után?
7. BÓNUSZ: Teljesen hülyére veszik az egész BÉT-et, a kisbüfiket, és minden részvényest, tudatosan nemtörödve csinálják amit csinálnak, vagy szeretnének egyszer ebből a cégből valós + üzleti eredményeket felmutatni, vagy továbbra is a trükkös könyvelők kiképzői maradnak?
Többet nem írnék, mert jön az ideg már így is :-) 
Hajrá OPUS

Ittvagyok 17:05ig. 
Gyűjröm a kérdéseiteket Dakó Gábornak , és este 23 fele elküldöm neki.
Látom a béten 4 részvény kivételével pirosban van. 

Nem csodálkozom.

Úgy látom visszatért a világ rendje: esünk.

Az a 3 milliárd az ippen egy új döntés.Amúgy biztosan neked van igazad - nem abban, hogy nem olvastam át tüzetesen- hanem az anyag jellegű költségekben, hogy az miért akkora. ( nem az egyéb szolgáltatások-bér  stb. költsége hanem az anyag jellegű költség lett akkora mint a realizált bevétel a termékekből.
Nagyon régen tanultam könyvelést (érintőlegesen csak) ezért nem tudtam, hogy egy beruházás anyag jellegű költségként számolandó.. ( főképp, hogy 2019-ben nem tudom mit vettek ami innovatív tétel és 73 millió euróra emelkedett az anyag jellegű költség..ami kb pont az értékesítéssel azonos. A bér és igénybe vett szolgáltatások lett a bukta (nekünk) ha jól értem

További fejlesztések és beruházások a termékpaletta bővítéséhez. Ha tájékozódnál és olvasnál akkor tudnád.:)))

Csak? 

Csak 11 milliárd volt tavaly az adózott eredménye.

Köszönöm!
Gyuri megkérdezhetné, hogy ha ennyire dolgoznak akkor a Kall-nál ( új ultra modern  cégnél) mi az a hatalmas anyagi ráfordítás, Talán Lőrinc drágán adja a kukoricát és ebből nem tudnak gazdaságosan gyártani?

Hungrana nyereséges. 

Szia Gyuri!
HA gyűjtöd a következő kérdéseket Dakó úrnak akkor megkérdeznéd, hogy miből adódik, hogy a Kall is mínuszos az üzemi eredményben? Nagyobb az anyagi ráfordítás mint amennyiért el tudják adni a terméket? Van a világon olyan cég amelyik nyereséggel tud izocukrot előállítani?

Ha pedig tényleg úgy alakul, hogy megveszi valamilyen magyar tulajdonú cég a repteret, az nagyon is helyes, mert egy ilyen stratégilag is kiemelkedő létesítmény ne legyen idegen tulajdonban! A közlekedés, mezőgazdaság, turizmus, vegyipar, gyógyszeripar maradjon/kerüljön vissza nemzeti tulajdonba!

Való igaz.
Az Opus is ér 611 Ft , de csak 270 Ft adnak érte jó esetben.
Ilyen ez amikor "válság" van.

[ORIGO]2011.06.10. 12:52Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.A kormánynak lehetősége sem volt, hogy megvegye a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airportot (BA), pedig eddigi politikája alapján ezt feltehetőleg szívesen megtette volna. A fő tulajdonos Hochtief már értesítette a további öt európai reptérrel közösen eladó BA lehetséges vevőit.A kormány a Hochtief Csoportnak adja el a Budapest Airport Zrt.-ben lévő kisebbségi részesedését. A kisebbségi részvények eladási értéke nagyságrendileg 36,6 milliárd forint - közölte pénteken a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).Csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, mely felhatalmazta a fejlesztési minisztert a versenyeztetés nélküli értékesítésre a vevő és az ár megnevezése nélkül. Hat évvel ezelőtt a privatizált 75 százalékos részvénycsomagból 464 milliárd forint bevétele volt az államnak, akkor tehát még körülbelül 150 milliárd forintot ért a társaság negyede.

Jó kérdés.... egyenlőre nincsen rá válaszom.. 

CECE átsúlyozás
https://i.imgur.com/lkuEvSX.png

https://hvg.hu/gazdasag/20051218bapriv
2005 végén adták el , kb 2 milliárd Euróért. 

A Budapest Airport lehet Mészáros Lőrinc következő célpontja
2019. március 11. 06:44
Nagyjából fél évvel ezelőtt hallottunk először arról, hogy valamelyik érdekeltségén keresztül Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül. 
A valószínűsíthető nagyságrend miatt kétségesnek tűnt, hogy ez megvalósítható-e, de elkezdtem körbejárni a témát, megkérdezve olyan üzletembereket, akiknek nem csak utasként van közük a repülőtérhez.
Tavaly ezt a felvetést még szinte teljesen egyhangú csodálkozás fogadta. „Nem hallottam róla, de nagyon tanulságos lenne, ha megtörténne” – mondta például egy nagyobb építőipari csoport vezetője. 
Volt olyan is, aki ugyan egy lehetséges tulajdonosváltáson nem csodálkozott volna – hiszen a reptereket üzemeltető cégeket időnként adják-veszik a szakmai vagy pénzügyi befektetők –, de Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését nem tartotta valószínűnek, mert szerinte ez meghaladná az üzleti birodalmának a lehetőségeit.
Az idei hírek alapján azonban mintha kigyúltak volna a fények a fejekben. A repülőgépek zajára évek óta panaszkodnak a budapestiek, de most fordult elő először, hogy a főpolgármester nyilvánosan arról ötletelt, hogy hosszabb távon a fapados gépeket és a légi teherforgalmat egy új, a fővárostól távolabbi repülőtérre irányítsák.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára nyílt levélben ekézte a reptéri állapotokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán pedig a lényegében a kormány hivatalos lapjának számító Magyar Nemzetben osztotta ki a Budapest Airportot annak kapcsán, hogy„a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre”.2010 óta láthattunk már számos ehhez többé-kevésbé hasonló hangulati előkészítést a rezsicsökkentést megelőzően, vagy a CEU és az akadémiai szféra elleni fellépés előtt, ami sosem volt jó előjel az érintett cégek, illetve szervezetek számára. 
Most az is más fényben tűnik fel, hogy megakadtak a repteret érintő infrastrukturális fejlesztések, a vasút kapcsán jelenleg pont ugyanott tartunk, mint 20 éve, és egyelőre még a ferihegyi gyorsforgalmi út sokszor megígért felújítása sem kezdődött el.
Ráadásul a Fidesz régebben kiemelten fontosnak tartotta a repteret. Az első Orbán-kormány idején kiszorította a 2B terminál felépítéséért cserébe a Horn-kormány idején házon belülre került, a terminálokat üzemeltető kanadai céget, ami miatt 2006-ban mintegy 16 milliárd forintos kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak. 
Miután pedig 2005-ben Gyurcsányék eladták a repteret, Orbán Viktor ezt nagy hibának nevezte, és a Heti Válasznak azt mondta, hogy „ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt”.Ez a jelek szerint megváltozott 2010 után, és 2011-ben már Orbánék adták el a Budapest Airport 25 százalékos részvénycsomagját, amelyet 2005-ben még megtartott az állam. Igaz, akkor az ország válságban volt, és a kormányban valószínűleg már minimum sejtették, hogy meg vannak számlálva a reptér akkori legfontosabb ügyfele, a Malév napjai. 
A légitársaság 2012 február elején be is dőlt.
Az utóbbi pár évben egyébként is azt látni, hogy az állam cégvásárlási kedve alábbhagyott, annál inkább nőtt a Mészáros Lőrinc-féle gömböc étvágya. 
A volt felcsúti polgármester agrárcsoportja ma már az ország legnagyobbja a kezelésében lévő földterületek alapján, és az ország egyik legnagyobb bankja, az MKB is részben Mészáros érdekeltsége. A szintén az ő többségi tulajdonába tartozó, éppen egyesülés előtt álló Opus és Konzum Nyrt. tevékenységi területeit felsorolni is hosszú*, és a menedzsment kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli.
A Budapest Airport ezek közül ugyan legfeljebb az ingatlanszektorba fér bele (maga a terület egyébként állami tulajdonban maradt a privatizáció után is), de ennél nagyobb probléma lehet Mészárosék számára az ár. Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből 833 milliárdos vételár adódna.De voltak ennél jóval drágább tranzakciók is*, és a Budapest Airport helyzetének, növekedési lehetőségeinek ismeretében nem lenne meglepő a 15-szörösnél magasabb árazás. Ez azonban csak semleges környezetben igaz, szabályozói eszközökkel ugyanis csökkenteni lehet cégek, egész ágazatok értékét, ahogy láttuk azt a bankszektorban vagy a közműszolgáltatóknál.
Ha az eddigiekkel ellentétben keményen betartatják az éjszakai repülési korlátozást – esetleg teljesen betiltják az ilyen repüléseket -, költséges zajvédelmi beruházásokat írnak elő, vagy versenyt támasztanak Ferihegynek egy környékbeli repülőtérrel,* az mind csökkentheti valamelyest a Budapest Airport nyereségét, így értékét.
Ebben a logikai rendszerben a Budapest Airport részéről az – új terminál 2024-re tervezett megnyitásában kicsúcsosodó – 225 milliárd forintos fejlesztési sorozatot előremenekülésnek is tartják a fejleményeket figyelők: ezzel egyrészt elvehetik az élét a bírálatok egy részének, másrészt még értékesebbé, így drágábbá válna a cég.
Az esetleges tulajdonosváltáshoz persze az is kellene, hogy legyen eladási szándék, de mivel a tulajdonosok végső soron pénzügyi befektetők, így megfelelő összeg fejében valószínűleg hajlandók lennének megválni a részesedésüktől. 
Jelenleg egy reptér-üzemeltető cégen keresztül a kanadai közszolgálati nyugdíjalap vagyonkezelője, a PSP Investments a többségi tulajdonos*, amelynek a 2018-ról szóló 268 oldalas éves jelentésében egyetlen mondat szól a reptéri portfólióról, miszerint profitálni tudott a forgalom növekedéséből.
Megkérdeztem a PSP-t, hogy hallottak-e a Budapest Airportot érintő vételi szándékról, kaptak-e esetleg konkrét vételi ajánlatot, és elméletileg hajlandók lennének-e külön eladni a Budapest Airportot vagy csak a négy másik repteret tartalmazó csomagot egyben. 
Bámulatosan gyorsan, mindössze két perc alatt megérkezett az (ilyen esetekre nyilván előre bekészített) válasz Kanadából, miszerint sosem kommentálnak piaci pletykákat és spekulációkat. 
A Budapest Airport szintén nem kívánta kommentálni az értesüléseinket. 
Az Opus és a Konzum nem válaszolt, és szintén nem érkezett válasz az egyik közvetlenül Mészáros által tulajdonolt cégen keresztül az üzletembernek elküldött kérdésekre sem.
Akárhogy is, a Budapest Airport megszerzése szintlépés lenne Mészáros Lőrinc csoportja számára, hiszen az Opus és a Konzum idén együtt tervez 20-30 milliárd forintos EBITDA-t. Innen hasonlóan nehéz lenne megugrani a Budapest Airport nagyságrendjét, mint a Telenor Magyarországét – ám ez utóbbiról bevallottan nem tett le a menedzsment, ha a vállalat eladósorba kerül. Ahogy a már idézett építőipari üzletember fogalmazott, nagyon tanulságos lenne, ha bekövetkezne bármelyik is.

Honnan vették ezt a jelentést?
Nem találom csak a kall kereskedő cégét ami valóban veszteséges (pl sok romlott áru miatt) de az nem akkora összeg