MIGRÁCIÓ, EU-ból való kilépés ,napi hírek, Magyarország
Lassan el kell kezdeni elemezni ezt a lehetőséget is,hiszen teremthet az EU olyan új feltételrendszert ami miatt már egy olyan ország amelyik nemzetállamként képzeli a jövőjét nem maradhat a közösségen belül.
A migráns kérdés nagyon időszerűvé teszi ezt a lehetőséget,hogy számolni keljen vele.
Tényleg ne nézzen az UNIO hülyének senkit, főképp országokat ne. - Éppen a közös bevándorlási politikáját nem tudja már több mint 3 éve keresztül vinni, mert erőszakos betelepítésen keresztül akarja megoldani és bürokratikus elrendeléssel. Felülről, diktatórikusan. - Olyan jogokat akarnak megállapítani, ami a menekülteket, migránsokat egy kalap alatt tárgyalná, valamint egy ország helyett már az egész UNIOra kiterjesztené a szabad mozgásukat és tartózkodásukat! - Az emberkereskedelem ellen meg nem küzdenek, hanem támogatják, egyértelműen. Fejpénzeket fizetnek!!! - -Ha meg nem tetszik az UNIOnak a saját diktatúrája, alkossa újra az elbaltázott direktíváit, mert az idő túllépett az alakuláskori elméleteiken is.Nem kell egy országnak sem kilépni, ha értelmes direktívákat követnének. A britekkel szemben amit művelnek az a jogállamiság keretein már régen túl van. Azon vannak, hogy lehetetlenné tegyék a kilépéseket. - Éppen ezért hülyeség kilépni, de annál sürgősebb megreformálni ezt a napjainkra kialakult, szerencsétlen UNIOs diktatúrát.
alapszerződésében benne van, hogy a tagállamok KÖZÖS menekültpolitikát alakítanak ki, azaz ez közösségi politika. " . Ez a dublin3 . Ez hatályos. Amennyiben nem így lenne akkor nem lett volna itt semmi probléma a migrációval. Tényleg nem érzed, hogy sántít amit bemásolsz? . Ráadásul a bírtóság sem arról döntött, hogy lehet e KVÓTA rendszer.... hanem arról, hogy azon a szinten IS SZÜLETHET döntés RENDKÍVÜLI esetben..... . természetesen erről egy szó sincs ..mármint erről a lehetőségről egyetlen csatlakozási fejezetben sem.... . . GITT egylet! A jelentésről tartott szavazás pedig ezt tovább igazolta! Amennyiben szerintük is úgy volt szabályos ahogyan szavaztak..... miért kérték ki előre a jogi bizottság véleményét? . Már ez is mutatja, hogy nem volt szabályos..,.,.ha az lett volna... nem "BIZTOSÍTJÁK" be magukat előre..... . szvsz
Nem is azt írtam, hogy EU vagy EP dönt, hanem azt, hogy az EU alapszerződésében benne van, hogy a tagállamok KÖZÖS menekültpolitikát alakítanak ki, azaz ez közösségi politika. Az ezügyben hozott irányelveket és rendeleteket be kell tartani. A menekültek elbírálása pl. ugyanazon szabályok szerint zajlik. Így az is előfordulhat, hogy egy normál döntéshozatli eljárásban elfogadnak kvótákat, amelyeket végre kell hajtani. A leni szöveg, amit idéztem, egyébként 2012.10.26-tól hatályos...
Tagállami hatáskör.Bele lehet bármit magyarázni, ha úgy lenne ahogyan írtad ..... nem lenne probléma a migráció....Hiszen az EU megoldaná .......A menekültkérdést a dublin3 szabályozza. Az pedig tagállami hatáskörben hagyja. . .Elő lehet hozni azt a 2015-ös módosítást.... de a dublin3-at ez nem írja felül. . .Ráadásul te is azt írod, hogy HA ÁTVISZIK.....még nem verték át!. . Így továbbra is tagállami hatáskör és nem az EU vagy az EP dönt a menekült/migráns beengedéséről, elhelyezéséről.....
Azt írtad, nem közösségi politika. De az. Benne van az EU alapszerződésében, és kapcsolódik hozzá egy sor egyéb irányelv, rendelet. A vita pedig pedig továbbra is arról megy, hogy mivel DublinIII nem működött 2015-ben, meg kell reformálni. Ezeknek a reform terveknek az egyik eleme a válsághelyzetben, kvóta alapján történő áthelyezés. Ha ezt a javaslatot átviszik az előírt döntéshozatali eljáráson, akkor max hőböröghetünk, de nem sok mindent tehetünk.
"Nem szavazott bizalmat Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöknek hétfőn a svéd törvényhozás többsége, így a kormányfő elvileg kénytelen távozni posztjáról, de az új kormány felállásáig továbbra is ő vezeti a kormányt. A 349 fős parlamentben Löfvent 142 képviselő támogatta, és 204-en szavaztak ellene, köztük a teljes jobbközép blokk és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták képviselői is. Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A legutóbbi választásokon a Löfven vezette Szociáldemokrata Párt kapta ugyan a legtöbb voksot, de csak eggyel szerzett több mandátumot a jobbközép Szövetség nevű pártnál, és egyik politikai erőnek sincs abszolút többsége a törvényhozásban. A napokban Andreas Norlén konzervatív házelnök tárgyalásokat kezd a pártvezetőkkel, hogy kiderítse, melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra és a parlament támogatásának elnyerésére. A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a radikális Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal. "Svédországnak új kormányra van szüksége, amely széles körű politikai támogatottsággal bír a reformok végrehajtása érdekében" – hangsúlyozta Kristersson a képviselőknek a bizalmi szavazás előtt. Löfven leszavazását követően Kristersson javasolhat egy jobboldali alternatívát. A legnépszerűbb pártnak számító szociáldemokratákat vezető Löfven mindazonáltal jelezte: továbbra is az a célja, hogy kormányfőként szolgálhassa Svédországot, és bízik abban, hogy kormányképes többséggel rendelkező koalíciót tud alakítani. A házelnöknek négy lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, ezért valószínűleg sikerül majd tető alá hozni valamilyen koalíciós megállapodást, bár ez hetekig is elhúzódhat."
"Franciaország nem engedi kikötni Marseille-ben az Aquarius civil mentőhajót, hogy ott menekültek szálljanak partra – közölte kedden az ügyben megszólaló francia pénzügyminiszter. A BFM TV hírcsatornának arra a kérdésére, hogy Párizs hajlandó-e kedvezően válaszolni a segélyszervezetek kérésére, hogy a hajó kiköthessen, és 58 ember partra szálljon a dél-franciaországi kikötőben, a miniszter úgy fogalmazott, hogy most nem köthet ki a hajó. Hozzátette, hogy az európai szabályok szerint a hajónak a legközelebbi kikötőben kell kikötnie, és az nem Marseille" . Tegnap erről is beszéltünk.
e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások," . (3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz." . Ezek a kiegészítések 2015-ban születtek! Nem része a csatlakozás során lezárt fejezeteknek! . Ráadásul még itt is szerepel, hogy van FELELŐS tagállam! Azt pedig a dublin 3 határozza meg ami a mai napig hatályos az EU-ban! .
Az Európai Unióról Szóló Szerződés V. cím 2. fejezet "A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák". 78. cikk (1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem
nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi
védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára
megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma
elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a
menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és
az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó
szerződésekkel. . (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a
Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg
egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a
következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik
országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai
menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük, c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért
felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások, f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan, g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők,
illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek
beáramlásának kezelése céljából. (3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül,
amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez,
a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy
tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az
Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz. . 79. cikk
(az EKSz. korábbi 63. cikkének 3. és 4. pontja) (1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a
migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos
bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára,
akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális
bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni
megerősített küzdelem. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a
Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a
következőkre vonatkozóan: a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú
tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek
tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a
családegyesítési célúakat is, b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik
országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más
tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó
feltételeket is, c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a
jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is, d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen. . Ne nézzük egymást hülyének. Ha nem tetszik, ki kell lépni, vagy el lehet hagyni az EU-t egyénileg.
Arról nem is beszélve, hogy egy közéleti sajtótermék egyik feladata éppen a kormányzati visszaélések feltárása és olvasók elé tárása lenne. " . Az a baj ezzel, hogy a "feltárások" feltételezésre épülnek és azt adják el az olvasók felé "tényként"..... Amikor ezért bíróságon polgári pert indítanaka... a bírák többnyire VÉLEMÉNYKÉNT határozzák meg és nincsen következménye.... ellenben a kormányközeli média írásait pedig RÁGALOMKÉNT, HAZUGSÁGKÉNT minősítik többnyire.....
Erre mondtam én is, hogy amelyik ország szolidáris akar lenni, az kössön kétoldalú megállapodásokat a többivel. Szerintem egyébként vannak is ilyenek. Viszont megértem azokat is, akik azt mondják, hogy csak akkor mennek bele átheyezésekbe, ha minden tagállam kötelezően részt vesz benne. Lehet, hogy így, önkéntes alapon, már nincs is olyan sok ország, amelyik átvenne menedékkérőket. Akkor akár ki is lehetne venni a közösségi politikákból a menekültügyet, ha mindenki maga intézi. De egyelőre ez közösségi politika, ahogy lentebb már írtam, így a meghozott intézkedéseket végre kell hajtani. A táboros ötlet ott feneklik meg, hogy eddig nem volt ország, aki vállalta volna a terület biztosítását, tudtommal.
Arról nem is beszélve, hogy egy közéleti sajtótermék egyik feladata
éppen a kormányzati visszaélések feltárása és olvasók elé tárása lenne.
Ahogy a kitartott média csinálja is pl. az EU-val kapcsoltban. A
kormányzati sikerpropagandára ott van a közmédia, elég sok pénzből
gazdálkodik, hogy megfelelően tájékoztassa a népet a kormány
intézkedéseiről.
ha egy országban már a teljesítőképességén felüli számú menedékkérelmet kellene elbírálnia. " . 2015-ban a belügyérek pont ezért szavazták mag azt a vitatott kvótát! Nem hajtották végre, és mégsem "ROPPANT" bele a két érintett frontország! . Nem szabad aláírni olyat ami nem "mérhető" ! . Merkelnek volt azóta egy olyan javaslata ami működhet és minden tagállam vállalná. Miért nem azt valósítják meg? . "létre kell hozni táborokat ahol elbírálják a jogosultságot és onnan vihetnek a tagállamok igény szerint migránsokat" . Ez ellen senki sem tiltakozna.
Azért az szerintem egy alapvető lényeges különbség, hogy az itt sorolt médiáknál nincs megtiltva az ellenzéki pártok kritizálása, ha éppen valami balfaszságot csinálnak, míg a köz- és a kitartott médiában ez a helyzet a kormánnyal kapcsolatban, sőt semmilyen témában nem helyezkednek más álláspontra mint a kormány. Aki megkísérli - lásd Századvég, Heti Válasz -, az lehúzhatja a rolót.
MIGRÁCIÓ, EU-ból való kilépés ,napi hírek, Magyarország
A migráns kérdés nagyon időszerűvé teszi ezt a lehetőséget,hogy számolni keljen vele.