Mi lesz veled Európa?  

az orosz titkosszolgálat

link

...és az is látszik, hogy jó sok hasonló, "orosz érdekeket képviselő" ügynök van még az EP-ben, mert bár régóta nyomoznak Béla után, és már a mentelmi jogának a felfüggesztését is kezdeményezték, még mindig nem került sor a szavazásra.

Putyin forevör.

" Az Európai Unióban hivatalosan nem nagy divat a vallás, különösen nem annak a keresztény változata - vélekedett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Az esztergom-budapesti érsek elmondta, van ugyan körülbelül évente egyszer, általában az unió tisztségviselői által kiválasztott vallási vezetőkkel valamilyen találkozó, ezt azonban nem követi „komoly együttmunkálkodás”.

Erdő Péter kitért arra is, az Apostoli Szentszék sokáig harcolt azért, hogy a keresztény örökséget, vagy a zsidó-keresztény örökséget, vagy a görög-római és zsidó-keresztény örökséget megemlítse legalább az európai alkotmány, de ezt „makacsul” mindig visszautasították.

Ilyen értelemben nagyon sokféle szempontból baj van a kulturális identitás megbecsülésével - állította a bíboros, hozzátéve, hogy ezen a nemzetállamok valamennyit segíthetnek, hiszen az egyházügyek alapvetően nemzetállami kompetenciába tartoznak.

Az iraki válsággal kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott, az imádságon és a nyilatkozatokon kívül tényleges, tárgyi segítségre is szükség van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az intervenciós tartalékalapból gyorssegélyt küldött a magyar karitászon keresztül, amit az Irakban jelenleg is működő nemzetközi karitász a bagdadi nunciatúrán keresztül juttat el a rászorulóknak. A probléma azonban az, hogy a hegyekben bujdosó üldözöttekhez nehéz eljuttatni a segélyt.

Arra a kérdésre, hogy miként kezeli az Európai Unió az iraki konfliktust, emberiességi, szolidaritási, kisebbségi kérdésként, vagy a keresztény közösség nevesítésével, Erdő Péter hangsúlyozta: az Európai Unió „makacsul tartózkodik” attól, hogy őket nevesítse, holott azokat az embereket ott azért üldözik, mert keresztények.

Moszul városában - mondta a bíboros -, ahol nemrég még tízezer keresztény élt, a keresztény családok ajtajára az arab n betűt festették, ami annyit tesz, hogy názáreti, vagyis keresztény, és utána legyilkolták vagy legalábbis összeverték és elűzték ezeket az embereket. Erdő Péter kiemelte, hogy ez nem véletlen, "igenis van egy sajátos körülmény", amely az ő üldözésüket indokolta, illetve amelyre hivatkoztak, ez pedig az, hogy keresztények. Ezért nekünk, keresztényeknek, igenis szólnunk kell - hangoztatta.

Tudnak-e valamilyen nyomást gyakorolni az európai püspökök a politikára? Erdő Péter szerint nyomást gyakorolni nem lehet. Amit viszont már több mint egy hónappal ezelőtt megtettek az európai püspöki konferenciák, az az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak, és kérték, hogy lépjenek föl ez ellen a tömeggyilkosság ellen.

A magyar katolikus püspöki kar szeptember 4-én jelentette be, hogy tízmillió forint értékű gyorssegélyt küld Irakba.

Szeptember 14-én Magyarország valamennyi katolikus templomában, minden misében Irakban és a világ más országaiban üldözött keresztényekért imádkoztak a hívők. Szeptember 19-én egyhetes gyertyagyújtási akciót kezdett a Katolikus Karitász, amelynek keretében 19-én délben Erdő Péter gyújtotta meg az első gyertyát a budapesti Szent István-bazilikánál. Az akció szeptember 26-áig tart.
" NOL

Eszerint a tények észlelésének helyét kiszorította nálad a látnokság: a létező idézőjeleket nem látod, viszont a nem létező szöveget olvasni vagy képes!
Tuksz te nagyon! :-D
Hamarosan leváltod Uri Gellert is?

És ki mondta, hogy nem az?

Nem mellesleg ott van benne a sok kérdőjel, meg, ha; viszont a te szelektív EU ellenességed meg ismert.

És az is igaz, hogy nemzeti magyar nemzeti számítás szerint ez már 2/3-ad.

Erősen romlik az észlelésed.
Ez nem az én írásom, hanem a portfolioé. :D

Hagyjad már! Szegényt már megbolondították: itthon már ez az eredmény 2/3 lenne. :D

No, ez nem jött össze.

"Egyenlőbb" az "egyenlőbbek" között....

"Francois Hollande francia elnök tárgyalásokat kezdeményez mindenekelőtt Németországgal, hogy a legutóbb megígért 2015-ről 2017-re halaszthassák a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését.
"Hogy tudjuk-e érvényesíteni az álláspontunkat? Erről fog szólni a tárgyalás" - hangsúlyozta Hollande csütörtökön mintegy 350 újságíró előtt tartott sajtótájékoztatóján, a hivatalában. "Azt hajtogatják, hogy csináljuk úgy, mint (Gerhard) Schröder (volt kancellár) Németországban. De ne kérjék, hogy azt csináljuk öt év alatt, amit a németek több mint tíz év alatt csináltak végig egy sokkal kedvezőbb környezetben a költségvetési hiány problémája nélkül! Jók vagyunk, de nem tudjuk jobban csinálni, mint a németek, és főleg nem kétszer olyan gyorsan" - fogalmazott a francia elnök. "Nem hiszem, hogy egy olyan gazdaság, mint a francia, egyszerre képes a versenyképesség helyreállításra és az államháztartás egyensúlyba hozására" - tette hozzá.
Az alig 13 százalékos tetszési mutatóval rendelkező, és ezzel a második világháború utáni legnépszerűtlenebb francia államfő arra emlékeztetett, hogy a 2000-es években Németország is kapott költségvetési engedményeket azért, hogy a nagy strukturális reformokat végre tudja hajtani. "Hiba lenne erőltetett menetben csökkenteni a deficitünket, miközben gyenge a növekedés és alacsony az infláció" - mondta Hollande.
Az elnök ugyanakkor jelezte, hogy Franciaország megtartja azt az ígéretét, hogy 2017-ig 50 milliárd euróval csökkenti az állami kiadásokat, és eközben nem fog adókat emelni. "Ez nem lesz könnyű" - hívta fel a figyelmet. Azt is megismételte, hogy a francia kormány nem kívánja megváltoztatni a szabályokat, de a szerződések által megengedett minden rugalmasságot ki akar használni, és "külön elbánást sem kér".
Franciaország korábban már kétszer kért halasztást az Európai Bizottságról a deficit 3 százalék alá csökkentésére, először még Nicolas Sarkozy előző jobboldali, később pedig már Francois Hollande jelenlegi szocialista államfő elnöksége alatt. Ez lesz a harmadik alkalom."

Értem, akkor majd nyitunk egy "mi lesz veled félázsia?" topikot is, hogy legyen hely a negatív magyar vonatkozásokat is megtárgyalni, ne csak a "sikereket". ;)

"A skótok fertőzik meg Európát?
2014. szeptember 10. 12:30

Európát is minden bizonnyal megfertőzi majd a skót függetlenedési kór, amennyiben a jövő csütörtöki, Skócia függetlenedéséről szóló referendum sikerrel jár, és a válás valóban bekövetkezik. Katalónia, Baszkföld, Flandria és akár Velence is árgus szemmel figyelheti a fejleményeket, ami egyszer s mindenkorra igazolhatja saját autonómiájukra irányuló törekvéseiket.

A támogatottsági statisztikák alapján egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a skót függetlenedési próbálkozás sikerrel járhat, amivel kapcsolatban egyre többen arra figyelmeztetnek: az eset bizonyosan dominóeffektussal és megjósolhatatlan következményekkel járna Európára nézve.

Ian Bremmer geopolitikai szakértő, az Eurasia Group elnöke például a Business Insidernek kifejtette: nem hisz a skót függetlenedési referendum sikerességében, azonban ha mégis bekövetkezne a válás, annak biztosan nagy visszhangja lenne Európában.

Így vélekedik Allister Heath, a brit Telegraph publicistája is, aki szerint az eset biztosan katalizátorként szolgálna a többi függetlenedési folyamat számára. Érdekes dologra hívja fel a figyelmet: az utolsó alkalom, amikor egy ország békés és demokratikus úton kettészakadt, az pont Írország kiválása volt az Egyesült Királyságból 1922-ben.

Aggódik is a spanyol kormány a jövő csütörtöki skót referendum miatt, lévén, hogy egy Európán belüli sikeres függetlenedési mozgalom igencsak felbátoríthatja a katalán szeparatista mozgalmakat. Habár Spanyolországban Mario Rajoy miniszterelnök és az Alkotmánybíróság is kizárta egy hasonló népszavazás lehetőségét Katalóniáról, és így a november 9-én tartandó katalán függetlenedési voksolás legitimáció hiányában bizonyosan érvénytelen lesz, egy skót siker még így is jelentősen feltüzelheti az államiságról álmodó katalán közösséget és egyben a belpolitikai feszültségeket is.

Ráadásul akkor még nem is említettük Baszkföldet, ahol szintén évszázados hagyománya van a függetlenedési törekvéseknek. A Business Insider publicistája szerint más kevésbé kifejlett mozgalmak is erőre kaphatnak, ha Skócia szabad utat kap, beleértve a hollandajkú belga tartományt, Flandriát illetve Velencét és más fejlett észak-olaszországi területeket is.

Már holtversenyben a szavazatok!
A TNS-BMRB brit közvéleménykutató cég tegnap ismertetett felmérése szerint a teljes lakossági mintán belül jelenleg 39 százalék voksolna arra, hogy Skócia maradjon a brit unió tagja, 38 százalék a függetlenségre adná szavazatát a jövő csütörtöki népszavazáson, 23 százalék viszont egyelőre nem döntött - tájékoztat az MTI. A függetlenséget ellenzők aránya egy hónapja még 45 százalék volt, az elszakadást pártolóké pedig 32, ami rávilágít, hogy milyen hatalmasat ugrott a függetlenedők támogatása. Ha a részvételüket biztosra ígérők körét nézzük, akkor az állás pont holtverseny, 41 százalékos mindkét tábor támogatottsága. Egy hónapja ebben a körben még 46 százaléknyian támogatták a brit unió fennmaradását és 38 százalék mondta azt, hogy Skócia függetlenségére kíván szavazni.

Bonyodalmat okozna Skócia Európai Unióhoz való csatlakozása is Brenner szerint. Már csak azért is, mert ahhoz a tagállamok egyhangú szavazatára lenne szükség, ami szinte elképzelhetetlen, mivel például a spanyol és a belga kormány elsődleges célja bizonyára a saját szeparatista mozgalmainak elrettentése lenne. Az elemző arra is emlékeztet, hogy hasonló dolgot láthattunk Görögország kapcsán pár évvel ezelőtt. A tagállamok akkor mindent megtettek, hogy a görögök ne hagyják el az eurózónát, hogy ne indulhasson el az a bizonyos dominó. Brenner szerint pár EU tagország is biztosan megpróbálna példát venni Skóciáról.

Hasonlóan vélekedik Heath is, aki szerint egy sikeres skót függetlenedés megjósolhatatlan következményekkel járna, potenciálisan sokkokat okozva ezzel a legtöbb gazdaságnak és a pénzügyi piacoknak. Véleménye szerint is ragályossá válhat a kór, és ha Skócia válik, akkor Spanyolország és Belgium is biztosan ugyanerre a sorsra jut. Mindez a fonton túl az eurót is komolyan bajba sodorná, mi több, alkotmányos válságot okozna az egész EU-ban.

Egyébként Skócia függetlenedése a legnagyobb hatással a brit politikai összetételre lenne Brenner és Heath szerint is. Mivel az 59 fős skót parlamentből 40 fő a baloldali Munkáspárt tagja, a skót függetlenedés minden bizonnyal hosszútávon jelentősen jobbra billentené az erőviszonyokat a megcsonkult brit parlamentben. Brenner szerint ironikus helyzetet szülne, ha a többségbe került konzervatív Toryk az EU-tól való elszakadást választanák, miközben a skótok a csatlakozásért kiáltanának."

Belegondoltam,mi lenne a nemzetközi reakció,ha esetleg egy másik konfliktus miatt megjelenne még egy tábla az ajtón....

"Karnowski hozzátette, hogy az étterem továbbra is méltó arra, hogy az ott felszolgált ételek kiváló íze és minősége miatt bárkinek ajánlja."

Akkor is méltó lenne?

"„Oroszokat nem szolgálunk ki!”
Egy sopoti étterem hirdetése
Megosztás: Tetszik:
Néhány hete, amikor az oroszok inváziója megkezdődött Ukrajnában, az egyik lengyel tengerparti étterem bejárati ajtajára kifüggesztettek egy táblát. A felirat: „Oroszokat nem szolgálunk ki!”
A Sopotban levő családi étterem, a Homokozó tulajdonosa, Jan Hermanowicz így magyarázza döntését: – Nem érthetek egyet ártatlan emberek legyilkolásával. A politikai helyzetre való tekintettel határoztam így. Szolidáris vagyok Ukrajnával, ráadásul saját magam is két évet töltöttem börtönben a hadiállapot alatt szovjetellenes tevékenység miatt – mondja.

A tulajdonos étterme előtt
Az étterem gyakori vendége Sopot elnöke, Jacek Karnowski, ezt mondja: – Ismerem a tulajdonost és beszélni fogok vele erről az ügyről. Úgy vélem Putyin agresszív politikája nem lehet befolyással arra, hogyan szolgáljuk ki az oroszokat városunkban, ezt a két dolgot nem szabad összekeverni. Ha az ellen akarunk tiltakozni, ami Ukrajnában történik, annak más formában kell történnie.

Karnowski hozzátette, hogy az étterem továbbra is méltó arra, hogy az ott felszolgált ételek kiváló íze és minősége miatt bárkinek ajánlja.

Egy ismert, híres-hírhedt jobboldali lengyel újságíró, Wojciech Cejrowski támogatja az ötletet, azt írta a Facebookon: „Az oroszokat nem szolgáljuk ki – gyönyörű ötlet. És egy tisztességes orosz, ha ezt a feliratot meglátja, nem sértődik meg, hanem megérti Putyinhoz való viszonyunkat, mert saját magának is ugyanilyen a viszonya Putyinhoz. A nem tisztességes? A nem tisztességeseket meg nem szolgáljuk ki.”

Jogi szakértők szerint azonban az étterem tulajdonosának viselkedése a lengyel joggal ellentétes. – Ez diszkrimináció – mondják.

A kishatármenti forgalomnak köszönhetően az oroszok tömegesen érkeznek a lengyel tengerpartra pihenni és bevásárolni. Továbbra is létezik a „Russian Friendly” projekt, ebben benne vannak azok a vendéglátóipari és pihenő helyek, amelyek barátságosak az oroszokkal – azaz van orosz nyelvű internetes oldaluk, különleges engedményeket adnak az oroszoknak, és még külső megjelenésükben is van valami ezt jelző, vagy egy orosz zászló, vagy éppen egy Matrjoska-baba. Az alapítvány elnöke, Maciej Rytczak beszámolt arról, hogy ilyen minősítést az év eleje óta mintegy 100 lengyel cég is kapott. Az oroszok szeretnek Lengyelországba jönni, barátságosan fogadják őket, a lengyel árukat jó minőségűnek és kedvező árúnak tartják.

A Tengermelléki Regionális Turisztikai Szervezet (PROT) a Russian Friendly projekt és alapítvány támogatója. Ennek igazgatója elmondta, hogy sosem találkozott a vendéglátó- és hoteliparban az oroszokkal szembeni ilyen negatív hozzáállással, mint a sopoti étterem esete. Az orosz turisták nagyon fontosak a lengyel tengerparti városoknak, mert erősítik azok gazdaságát. Ezt mutatják a lengyel statisztikai hivatal adatai is, amelyek szerint csak ez év első negyedében a kalinyingrádi területről érkező oroszok Lengyelországban több mint 100 millió zlotyt adtak ki."

egyébként olvastad a topik címét?
"Mi lesz veled Európa?"
Ezen szemszögből közelítem meg a magyar vonatkozásokat, ha szabad.

Te meg csak játszd a kis monomán csúsztatós játékodat.
Minden értelmes ember tudja, hogy miért és miként érintenek sőt sokszor határoznak meg bennünket Európa lényeges ügyei és miként magyar ügyek azok.

Ez a te hamis interpretációd csupán.
Amúgy egyre sikeresebben játszod a monomán együgyűt...

Látod, Magyarország éppen ebben is jobban teljesít!

Mikor emlegeted, hogy Magyarország recesszióba kerül(t), még akkor is amikor az EU éppen nem?
Mikor emlegetted a magyar gazdasági problémákat?

Az előbb is fel voltál háborodva, hogy miért foglalkozom a magyar gondokkal az angol magyarázat kapcsán: miszerint azt unják, hogy odamennek a problémáikat kezelni nem tudó félázsiai országok segélyért, jobb esetbe munkáért kuncsorogni!

Ennyit arról, hogy ki foglalkozik inkább a magyar problémákkal!

(Te nem csinálsz egyebet, mint próbálod temetni a hanyatló "imperializmust".)

Tehát a magyar problémák sokkal kevésbé érintik a magyarokat, mint az angol...
továbbá az is nyilvánvaló, hogy a hibákat kizárólag másban kell keresni...
gratulálok!

Ilyen egy nemzeti, nemzeti magyar!

"Krugman: Európa, az örök pangás földje
2014. augusztus 19. 16:17

Paul Krugman, Nobel-emlékdíjas közgazdász a The New York Times hasábjain óva intette az Egyesült Államokat, hogy ugyanabba a csapdába essen, mint Európa a válságból való kilábalás kapcsán. A szakember szerint a kontinens gyenge éledezéséért és a deflációs veszélyért a túl befolyásos érdekcsoportok és a lagymatag gazdaságélénkítés tehető felelőssé. Krugman úgy véli, Európa örülhet, ha csak egyetlen elvesztegetett évtizedbe kerül a tétlenség.

„Talán nehéz elhinni, de immár hat éve, hogy a Lehman Brothers bukása meghozta a ’30-as évek nagy gazdasági világválsága utáni legnagyobb visszaesést. Sokan – köztük én is – szeretnénk, ha végre hagyhatnánk ezt a témát, de nem lehet, hiszen a válság még korántsem ért véget. A kilábalás messze nem fejeződött be, és a nem megfelelő intézkedések könnyen tartós visszaeséssé változtathatják a pillanatnyi gyenge pontokat a gazdaságban” – írja Paul Krugman.

Mennyiségi enyhítés

A mennyiségi enyhítési program során a központi bank pénzügyi eszközöket vásárol a kereskedelmi bankoktól és más magánvállalatoktól, ezzel növelve a piacon lévő pénzmennyiséget és csökkentve az ilyen eszközök által kínált hozamokat. Ideális esetben ez arra készteti a pénzügyi szektor szereplőit, hogy kockázatosabb, magasabb megtérülést ígérő eszközök után nézzenek, bankok esetében pedig a hitelezés bővülését is beindíthatja.

A Fed mennyiségi enyhítési programjának köszönhetően rengeteg pénz került a nemzetközi piacra, többek között ezért engedhette meg magának Magyarország is az alapkamat rekordalacsony szintre történő leszállítását, és ezért van még mindig jelentős kereslet az alacsony hozamú magyar állampapírok iránt.

A közgazdász szerint az elmúlt években zajló gazdasági vitát összegezhetjük a költekezést elítélők és az intézkedéseket keveslők harcaként. Előbbiek a magas inflációtól és deficittől tartva az állami kiadások mérséklése mellett, Görögország példájával riogatva álltak ki. Utóbbiak a gazdaságélénkítést tartották helyesnek, és sokkal jobban aggódtak a Japánban megfigyelhető, tartós defláció és visszaesés kialakulásának lehetősége miatt.

Paul Krugman – aki saját bevallása szerint a gazdaságélénkítést támogatók csoportjába tartozik – megjegyzi, nem következett be az ideológiai ellenfelei által jövendölt jelentős pénzromlás, és a hitelválság Európában is halványodni kezdett, amikor az Európai Központi Bank (EKB) „végre elkezdte tenni a dolgát és megindította a hitelezést”. Mindezek ellenére a kontinensen továbbra is rendkívül alacsony az infláció.

A szakember szerint az állami költekezést ellenzők befolyása Európában jóval nagyobb volt, ezért is történhetett meg, hogy a kontinens vezetői lelkesen támogattak olyan – ma már megcáfolt – gazdasági elméleteket, melyek igazolták a megszorítások szükségességét, olykor recesszióban lévő országok esetében is. „Mindeközben az EKB nemcsak abban bukott el, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjához hasonlót sikerrel végrehajtson, de még alapkamatot is emelt 2011-ben, hogy megakadályozzon egy képzelt inflációt” – írja.

Ugyan az EKB visszakozott, amikor Európa újabb recesszióba került, és az új elnök, Mario Draghi vezetése alatt sokat tett, hogy csökkentse a válság hatásait, de ez nem bizonyult elégnek. Az európai gazdaság tavaly növekedésnek indult, de nem olyan mértékben, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség. A legutóbbi jelentések szerint mostanra ismét megtorpant a növekedés, az infláció továbbra is jelentősen az EKB 2 százalékos célja alatt van, az eladósodottabb országokban pedig tényleges árcsökkenés, azaz defláció figyelhető meg. „Elég borús a helyzet, ezért Mario Draghinak és társainak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy megfordítsák ezt a folyamatot, de a szoros politikai és intézményi korlátok miatt Európa valószínűleg szerencsés lesz, ha mindössze egyetlen elvesztegetett évtizeddel megússza a válságot” – írja Paul Krugman."
Forrás: The New York Times

"..mi közöm az angolokhoz,.." - csupán annyi, hogy az eu egyik meghatározó tagállam, amelyik most éppen át akarja alakítani az eu-t, amelynek Magyarország is tagja, eért bennünket is érint erősen.

Valóban, a munkaidő sok helyen felülről nem korlátos, a túlóradíj pedig nem használatos...

Bocs, akkor a norvég problémák épp nem... biztos a másik fórumtársunkkal keverlek, mert rettentő hasonlókat szokott írni.

... a magyarokhoz nincs szavad, közöd, ezek szerint... mert neked meg a magyar kritikákra nincs szavad sosem... téged csak az angol, eu-s, norvég problémák hoznak lázba...

Úgy látszik ez a nagy nemzeti, nemzeti hozzáállás. :DDD