Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 15:24
Előzmény: #737  szivacs
#740
"A manyup kísérlet beindítása előtt nem gondoskodtak annak a legalább két generációs "átmeneti" felhalmozási időszaknak a stabil finanszírozási rendszeréről, amíg a felosztó-kirovó rendszerrel párhuzamosan működnie kellett volna."

Hogy lehetett volna erről előre gondoskodni?

Emlékeztetlek: '97-ben növekedésnek indult a gazdaság, jó helyzet volt. Azt '97-ben nem lehetett látni, hogy 2001-től a Fidesz és a szocik egymással versenyezve ámokfutásba kezdenek...
stock33
stock33 2013. 05. 29. 15:22
Előzmény: #737  szivacs
#739
mint írtam, a probléma nem a rendszerrel volt, hanem a rövidlátó politikusokkal.
te teszel félre a gyerekednek pénzt? minek teszel neki félre? majd keres ő magának...
szóval a gondolkodásmóddal van a gond. a MNYP azok csőrét böki, akik azonnal felélnek mindent.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 15:20
Előzmény: #735  Hegyesi2
#738
"ti"

Mi az a ti? Én egyedül írok, nekem válaszolj, nincs "ti".
szivacs
szivacs 2013. 05. 29. 15:20
Előzmény: #642  stock33
#737
Ez lehet a te véleményed.
Mások szerint a manyup akkora hiányt generált, hogy az ország előbb csődbe került volna, minthogy a manyup nyugdíjkifizetései jelentősen csökkentették volna az állami nyugdíjkifizetéseket.

A manyup kísérlet beindítása előtt nem gondoskodtak annak a legalább két generációs "átmeneti" felhalmozási időszaknak a stabil finanszírozási rendszeréről, amíg a felosztó-kirovó rendszerrel párhuzamosan működnie kellett volna.
Mivel a felhalmozáshoz szükséges gazdasági többletteljesítményről nem gondoskodtak, szükségszerűen bekövetkezett a hitelből történő finanszírozás kényszere. Ez pedig az amúgy is magas eladósodottsági szintet emelte tovább és kezdett a fenntarthatatlansági küszöb közelébe nőni. Ennek bekövetkezését megvárni viszont kockázatos lett volna.
Lehetett volna persze a f-k nyugdíjkifizetéseket is visszavágni a nyugdíjkassza hiányának megszüntetésére, de nem ez történt.
Lehet ezért a politikai "elitet" elítélni, bár nekem úgy tűnik, ha nem ők döntenek, hanem a társadalom, akkor sem lett volna meg a közakarat a nyugdíjak csökkentésére.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 15:19
Előzmény: #726  szivacs
#736
Ez az, amire pedig válaszolnod kéne: most jobb-e, hogy NINCS 4000 mrd-nyi nyugdíjfedezet? (ebből 3000 már megvolt, további 1000 pedig lett volna, ha nem szüntetik meg a rendszert)
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 29. 15:17
Előzmény: #728  Törölt felhasználó
#735
Nem szándékoztam terelni sem mutogatni.:))
Bocs de a péznyelők ideje sem mostanában fog eljönni.:)
Állami vállalatok vezetőinek bére sem csak nálunk téma! /ezt meg ti buktátok/
Ráadásul Ponta is hazudik,mert OV-tól leste el!:)
link
bigyula 2013. 05. 29. 15:17
Előzmény: #721  Hegyesi2
#734
"Elég indok az,hogy több millió magyar tisztában van ezzel.

NEM! Ezen logika szerint Hitlernek is igaza volt, meg Sztálinnak, meg Rákosinak, stb. Több millió híve volt mindegyiknek, és a hívek elhitték, amit ezek mondtak, állítottak.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 15:15
Előzmény: #726  szivacs
#733
"Az egy dolog, hogy mi a véleményed a hiány finanszírozásának megoldásáról, viszont ez nem változtat azon, ami megtörtént: hitelfelvétellel pótolták a hiányt."

Amikor a rendszert kitalálták '97-ben, akkor ugye nem láttak a jövőbe, hogy előre tudják, még 16 évig hiányos költségvetéssel és növekvő államadssággal gazdálkodunk.

Jövőbeli rossz gazdálkodással akarod megindokolni egy múltbeli hosszútávra szóló döntés helytelenségét. Oltári baromság.
stock33
stock33 2013. 05. 29. 15:14
Előzmény: #726  szivacs
#732
ki az az idióta, aki úgy tesz félre havi 10e Ft-ot, hogy ugyanennyit hitelként is felvesz? mert ugye az idióta.
nos, a MNYP rendszernek is az volt a lényege, hogy egy fokozatos átállás során új megtakarítás jöjjön létre. a rövidlátó politikusok voltak azok, akik a rendszert semmibe véve elköltötték (hitelt felvéve) a MNYP pénzeket, már előre. nem a rendszer hibája, hanem a politikusoké. és most ezt a hülyeséget, miszerint hitellel KELLETT pótolni a "kieső" pénzt, kommunikálják az arra fogékonyak felé.

valóság meg az, hogy az elmúlt 15 év során a bérből levont járulékok a MNYP bevezetését megelőző 11%-ról 18,5%-ra kúsztak fel.
bigyula 2013. 05. 29. 15:12
Előzmény: #726  szivacs
#731
"hitelfelvétellel pótolták a hiányt"

NEM VOLT HIÁNY!!! Amikor megszületett a döntés, hogy ezt a pénzt a kormány, az állam a MANYUP-okra szánja, akkor nem lett volna szaban úgy tenni, hogy ezt a pénz újra el lehet költeni (mivel a MANYUP-okat kötelezték állampapír vásárlásra). Egyszerűen ennyivel kevesebbet kellett volna költeni másra! Valójában az okozta a hiányt, hogy ezt nem vették figyelembe, és ezt az összeget elköltötték mégegyszer, és erre vettek fel hitelt.
signal2
signal2 2013. 05. 29. 15:10
Előzmény: #726  szivacs
#730
Ez körlübelül a mindenkori kiadások közül a GDP 0,8-1%-át érte el. Ilyen alapon az államnak bármely olyan kiadását sorolhatjuk, amely csak bizonyos embereknek kedvez, pl. kamat-támogatott lakáshitelek.
Szerintem az ingatlanok részbeni államosításával ezt vissza kéne venni, mert az erre felvett hitelek terheit minden adófizető viseli.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 15:09
#729
Van ilyen fórumcím? atyaég...
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 15:08
Előzmény: #725  Hegyesi2
#728
Lezártad, mert nem tudtál egyetlen érvet sem írni. A másik szövegeddel meg öngólt lőttél.

Menjél is. Aggódom az állásodért a pártirodában, mert a mai teljesítményed alapján könnyen elküldhetnek. Nálad pl. pampa sokkal ügyesebben terel és mutogat visszafelé folyamatosan, szivacs sokkal ügyesebben csúsztat, Kublajnak pedig a nyelvjátéka zseniális. Bajban leszel, erős a belső verseny.
signal2
signal2 2013. 05. 29. 15:07
Előzmény: #721  Hegyesi2
#727
Észak-Koreában is mindenki tisztában van azzal, hogy a világ egy borzasztó hely, Észak-Korea pedig a nyugalom szigete.
szivacs
szivacs 2013. 05. 29. 15:03
Előzmény: #641  stock33
#726
"Tegyél mellé egy kimutatást arról, hogy a manyup 13 éve alatt a nyugdíjkasszából áttett pénzek ütötte hiány finanszírozása mennyibe került az adófizetőknek!"

"semennyibe nem került, a fidesz kommunikálja ezt a hülyeséget. a politikusok rövidlátó képessége az oka, hogy hitelből pótoltak be" - ha nem volt hiány, akkor mit pótoltak be hitelből, ha meg be illetve kipótolták, akkor mégis volt hiány.

Az egy dolog, hogy mi a véleményed a hiány finanszírozásának megoldásáról, viszont ez nem változtat azon, ami megtörtént: hitelfelvétellel pótolták a hiányt. Ez a hitel pedig minden adófizetőt terhel. Azt is, aki nem részesült a manyupra kihasított pénz hozamából.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 29. 15:03
Előzmény: #723  Törölt felhasználó
#725
Egyszer már leírtam,hogy függetlenség csak álmaidban létezik,amit most is így gondolok! Részemről lezártnak tekintem ezt a témát.
szivacs
szivacs 2013. 05. 29. 14:57
Előzmény: #640  stock33
#724
Tehát mindenkitől ugyanannyit vontak le függetlenül attól, hogy mnyp tag volt vagy sem. OK.
A levont ugyanannyi járulék egy részét pedig kivették az állami nyugdíjkasszából és áttették a manyupokba az állami nyugdíj-váromány arányos csökkentése mellett.

Viszont ezzel egyidejűleg nem szűnt meg a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, aminek eredményeképpen ugyanannyi nyugdíj kifizetésére kevesebb bevétel maradt az állami nyugdíjkasszában - ez a hiány. Ezt kellett finanszírozni.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 14:56
Előzmény: #721  Hegyesi2
#723
"Elég indok az,hogy több millió magyar tisztában van ezzel."

Maradjunk annyiban. Hogy Matolcsy nem függetlenségét OBJEKTÍV TÉNYEK igazolják. Simor nem függetlenségét ugyanilyen objektív tények cáfolják, saját szubjektív véleményed szerint azonban mégsem független és saját véleményed szerint még vannak, aki így gondolják. Ez biztos igaz, hiszen vannak még súlyosan elfogult emberek. Hozzáteszem, ezzel még mindig nincs alátámasztva.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 14:55
Előzmény: #716  user24
#722
"szerintem ezen olyan értelmetlen vitatkozni. ember nincs a világon aki független."

Ez az ami nem igaz.

"mindenkinek van véleménye/érzése/célja/érdeke..."

Ez így van. De ettől még van olyan, aki EFFEKTÍV pártpolitikus. És van olyan, aki SAJÁT SZAKMAISÁGA mentén dönt. A saját szakmaiság nyilvánvalóan állhat közel valamelyik pártnak az elképzeléséhez. De nem pártérdekből, hanem saját szakmai érdekéből cserelkszik. Hibázni is ugyanúgy hibázhat. De ettől még a függetlenség jól behatárolható.

Mondok példát. Sólyom, hiába a Fidesz nevezte ki, FÜGGETLEN volt, most is az. Saját szakmai meggyőződése szerint cselekszik. Schmitt nem volt független. Ugyanez igaz Simor és Matolcsy összevetésre is. De hogy a szocik részéről is mondjak negatív példát. Amikor Szilit akarták köztársasági elnöknek, na az ugyanolyan hiba lett volna, mert ő szintén nem volt akkor független.

Ha pl. Bajnait akarnák a szocik mondjuk jegybankelnöknek, na ő lenne a határeset. Mert bár múltja alapján független, mégiscsak szoci kormánynak volt miniszterelnöke.

Ne keverjük a függetlenséget és a vélemény hasonlóságot/azonosságot. Világos, hogy minden kormány az ő gazdaságpolitikai/politikai elképzeléseivel hasonló állásponton lévő embert választ felelős pozícióba. Ezzel semmi baj nincs. De ez NEM UGYANAZ, mint effektív pártpolitikust kinevezni, aki szakmai véleményazonosságon túl pártérdeket képvisel.

Szerintem meg lehet húzni a határokat a legtöbb esetben elég jól és objektíven.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 29. 14:52
Előzmény: #719  Törölt felhasználó
#721
Elég indok az,hogy több millió magyar tisztában van ezzel.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek