Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 05. 30. 15:49
#780
Kubiláj, ha kijönnél egy pillanatra matuska alfeléből, akkor szólj bele lsz a füles felébe, hogy menjen vissza a gyárba, mert romlik a huf, zseniáljon valamit!
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 30. 15:34
Előzmény: #777  Törölt felhasználó
#779
Ezek voltak az igazi pénznyelők!
Hozzájuk képest valsz. Te is kispályás vagy.:)
link
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 30. 15:29
Előzmény: #777  Törölt felhasználó
#778
Már azt se tud rendesen,minthogy szokta.:))
Törölt felhasználó 2013. 05. 30. 15:28
Előzmény: #776  Hegyesi2
#777
Csak nem hiszel a hazudozó Gyurcsánynak?
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 30. 15:25
Előzmény: #773  Törölt felhasználó
#776
ts3 2013. 05. 30. 15:12
Előzmény: #566  Törölt felhasználó
#775
"Már 4,5%-on az alapkamat és az euro már 285 forinton áll.

Szép volt Matolcsy!! A számok Igazolnak!!! "

Euró már 294, csúnya volt Eltolcsy.
A számok igazolnak:)

pitbull 2013. 05. 30. 12:02
#774
Egy valaki kloákanyílása nyalogatásának nagymestere, géniusza.
Törölt felhasználó 2013. 05. 30. 11:39
#773
Ezt persze nem másolgatja be kublaj, meg Hegyesi, meg az elfogult, kampányoló Fidesz troll sereg.

"MakrogazdaságÖt helyet esett vissza Magyarország versenyképessége
...
Magyarország az 50. legversenyképesebb ország a hatvan közül 2013-ban, öt helyet estünk vissza 2012-höz képest. Hasonló visszaesés következett be 2011-ben, de 2012-ben kicsit tudtunk javítani. 2010-hez képest 8 hellyel vagyunk lejjebb.
..."
link
kukutyinbenko 2013. 05. 30. 11:09
#772
No a zseni és a varázsló tanoncai megtalálták a csőben a lyukat. Nem ezt ugatta szinte mindenki előre, hogy népszerűen hangzik szívatni a bankrendszert, de többet fogunk veszteni a réven mint nyerni a vámon?

link
stock33
stock33 2013. 05. 30. 07:47
Előzmény: #758  szivacs
#771
még egyszer leírnál: abban nem a MNYP rendszer a hibás, hogy a szavazatvásárlás érdekében a nyugdíjasoknak a bevételen felül juttattak pénzt. ha kevesebb a bevétel, akkor miért fizetnek ki annyi nyugdíjat? vagy növeljék a bevételt.
a MNYP rendszer a JÖVŐT alapozta meg, azt, hogy 30 év múlva is legyen nyugdíj. na, ennek lőttek. nincsenek megtakarítások, amik alapot adhatnának erre, maguktól meg az emberek nem tesznek félre, ezt már számos tanulmány kifejtette. 30 év múlva csak akkor lesz nyugdíj, ha brutális mértékű új adókat vetnek majd ki, pl. ingatlanadóztatás 3-5%-os mértékkel. kvázi államosítások tömege fog jönni. ezt eredményezi a MNYP rendszer szétrombolása.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 18:46
Előzmény: #753  szivacs
#770
Szivacs, a jelenlegi állami nyugdíjrendszer sem életképes, ugyanis semmilyen bevétele nincs, kiadásait állami bevételből (adók, járulékok, mindegy egy kalapba megy) fedezi.
Ahogy az egészségügy is, jóval több a kiadása, mint önálló bevétele (alig van ilyen), amit állami bevételekből fedez.
A BKV-nak hiánya van, azaz több a kiadása, mint a bevétele, és ezt állami bevételekből fedezi.

A te logikád szerint az állami nyugdíjrendszer nem fenntartható, az egészésgügy nem fenntartható, a BKV nem fenntartható.

Mindet meg kellene szüntetni.

Bizony, ekkora marhaság ezt mondanod, hogy a manyup okozta a hiányt. Vagy akkor minden hiányt generáló állami rendszer ellen fel kellene szólalnod, szüntessék meg!

A manyup önmagában reálhozamot termelt, többletet hozott létre, ez sem az állami nyugdíjról, sem eü-ről, sem BKV-ról nem mondható el. Pont ő a fenntarthatatlan?
kukutyinbenko 2013. 05. 29. 18:42
Előzmény: #766  Törölt felhasználó
#769
Nem értek egyet veletek két okból sem.
1. Ez a megoldás azt feltételezi, hogy a következő generációk politikusai mind fegyelmezett gazdálkodást fognak folytatni. Ez indokolatlanul optimista hozzáállás az elmúlt évtizedek alapján. Ha pedig akár egy ciklus erejéig is, de letérnek az útról, ugyanúgy borul minden.
2. Messze nem ez volt az egyetlen lehetőség. Egy kulturált kormányzati magatartással és kompetens pénzügypolitikával, az MNYP vagyon megtartásával is jobban állhatnánk mint most.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 18:41
Előzmény: #759  Oszo
#768
"Ezt pedig mennél később kezdjük el, annál nehezebb lesz. A manyupok egy lépést jelentettek ebbe az irányba, onnan most visszaléptünk."

Nem csak hogy visszaléptünk egy rosszabb rendszerbe, hanem a 13 év megtakarítását el is szórtuk.
kukutyinbenko 2013. 05. 29. 18:30
Előzmény: #765  Oszo
#767
Már korábban elindult az egykézés. A németeknél a 60-évek közepe óta fogynak, nálunk talán 75 volt a fordulat éve. Figyelembe véve, hogy akkoriban 20-25 évesen már illett szülni, illetve az akkori aktív generációk hamarabb mehettek nyugdíjba, már 2000 körül nyugdíjba kezdett menni az a generáció. Mára már a zöme nyugdíjas. A helyzetet tovább rontja az is, hogy emlékeim szerint a nyugdíjjárulék mértéke is alacsonyabb volt akkoriban, mivel egy folyamatosan bővülő társadalomra lett kidolgozva a rendszer.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 18:06
Előzmény: #763  bigyula
#766
"A MANYUP lenyúlást én el tudtam volna fogadni, ha a teljes összeget adósságcsökkentésre fordítják"

Abszolút ezt gondolom én is. Sokszor leírtam akkor és azóta is. A válság speciális helyzetére tekintettel, ilyen környezetben, ekkora adósságszint mellett. De csak és kizórólag úgy, hogy a teljes összes adósságrendésre megy.

"és utána a MANYUP befizetéseket nem a költségvetésbe irányítják, hanem az állami nyugdíjpénztár kapja tovább."

Pontosan.
Oszo 2013. 05. 29. 17:58
Előzmény: #764  kukutyinbenko
#765
És az ebben a szomorú, hogy ő lehet, hogy meg is érdemli a jó nyugdíjat, mert felnevelt 3-4 gyermeket. Mert azt azért látnunk kell, hogy itt kb. a mai kezdő nyugdíjasoknál kezdődött az, hogy a gyermekek száma elmaradt a népesség reprodukciójához szükséges szinttől.
Ezért tartom igazságtalannak azt, hogy a mindenkori politikának a nyugdíjasok a szent tehenei, ők nem érezhetnek meg semmit a problémákból.
kukutyinbenko 2013. 05. 29. 17:49
Előzmény: #759  Oszo
#764
Pontosan erről van szó. De ő ezt nem akarja belátni, nem is fogja soha, mert nem tud objektíven tekinteni a témára személyes érintettség miatt. Az ő nyugdíja legyen most minél több, húsz év múlva meg kit érdekel mi lesz. Ennyi a történet.
bigyula 2013. 05. 29. 17:46
Előzmény: #762  Törölt felhasználó
#763
Nincs harag. :)

A MANYUP lenyúlást én el tudtam volna fogadni, ha a teljes összeget adósságcsökkentésre fordítják (az utolsó fillérig, azaz nincs "reálhozam" kifizetés, MOL és RÁBA vásárlás, költségvetési lyukak tömködése), és utána a MANYUP befizetéseket nem a költségvetésbe irányítják, hanem az állami nyugdíjpénztár kapja tovább.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 17:33
Előzmény: #760  bigyula
#762
Utólagos engedelmeddel kiegészítettem egy 4. ponttal.
Törölt felhasználó 2013. 05. 29. 17:33
Előzmény: #760  bigyula
#761
4. Ha csak a mostani döntés nézzük: jó-e, hogy a nyugdíjakra félretett 3000 mrd Ft-ból csupán a fele ment adósságcsökkentésre, a másik felét elköltöttük viszont 3000 mrd-nyival nőtt a jövőbeli nyugdíjkötelezettség?

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek