Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
ts3 2013. 04. 24. 08:08
Előzmény: #312  szivacs
#320
"" Elöször meg kellett menteni az országot a csödtől."

Az ország nem volt csődhelyzetben. Legfeljebb a fidesz próbálta ezt a benyomást kelteni. "

Itt Bigyula 2010-ről beszélt, amikor nem voltunk csődben,te meg belekavarod 2008-t.
Tipikus fideszes terelés. :)
signal2
signal2 2013. 04. 24. 08:06
Előzmény: #312  szivacs
#319
2008-ban...
signal2
signal2 2013. 04. 24. 08:02
Előzmény: #295  Törölt felhasználó
#318
Akkor a lengyelek is meg a csehek is kezet csókolhatnak a Matolcsynak, mert ott is történelmi mélypontra estek a hozamok, a magyarokkal párhuzamosan.
Már faragják az őt ábrázoló szobrot.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 07:15
Előzmény: #309  szivacs
#317
2010-ben semmilyen csődhelyzet nem volt. 265 Ft-os euró, 5.25%-os alapkamat, a mostaninál picit magasabb, de rekord alacsony hozamok voltak. És rekord alacsony CDS,és hozamfelár (alacsonyabb mint most). Ez mind tény. Ne vitatkozz vele, mert magadat járatod le mégjobban.
bigyula 2013. 04. 24. 06:28
Előzmény: #309  szivacs
#316
"Egyébként Te elhiszed amit leírsz ?"

Te meg "érted is, amit olvasol?"
bigyula 2013. 04. 24. 06:16
Előzmény: #309  szivacs
#315
"Aha. Eszerint teljesen indokolatlanul vették fel kapitulációszerűen az imf hitelt, semmi szükség nem volt rá, mert nem volt csődhelyzet."

A fideszről volt szó, és a 2010-től mostanáig tartó "gazdaságélénkítési" tetteikről. Kevered a szezont a fazonnal! 2010-ben NEM VOLT CSŐDHELYZET!

Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 24. 00:52
Előzmény: #313  kardkovacsi
#314
azért nem vagy még szétmínuszolva, mert a propagandahadtest aludni ment

holnap behozzák az elmaradást, ha még ki fognak látni a fejükből a pancsolt narancslikőrtől
kardkovacsi 2013. 04. 24. 00:42
Előzmény: #295  Törölt felhasználó
#313
Én erre azért nem lennék olyan büszke. Pontosabban a rekord alacsony inflációra. Egyik komponense a rezsicsökkentés, de szerintem ennél sokkal fontosabb a folyamatos összehúzódása a gazdaságnak. Még jó, hogy nincs infláció, mert nincs növekedés ami indukálja azt és ez kezd tartós lenni. Az elmúlt két év inflációját is javarészt az állam generálta a rengeteg adóemeléssel.
A hozamokban van igazság bár ott is inkább a spreadeket érdemes nézni mondjuk a német euró kötvényekhez, ez pedig messze van a legkisebb értéktől.
szivacs
szivacs 2013. 04. 23. 22:41
Előzmény: #311  ts3
#312
Szerinted ha nem veszik fel az imf hitelt, akkor lett volna csőd vagy nem volt szükség rá a csőd elkerüléséhez?
ts3 2013. 04. 23. 22:00
Előzmény: #309  szivacs
#311
Direkt kevered a 2010-et a 2008-al?

Szerinted 2008-ban voltunk csődhelyzetben, vagy 2010-ben, vagy mindkét időpontban?
ts3 2013. 04. 23. 21:59
Előzmény: #309  szivacs
#310
Direkt kevered a 2010-et a 2008-al?

Szerinted 2008-ban voltunk csődhelyzetben, vagy 2010-ben, vagy mindkét időpontban?
szivacs
szivacs 2013. 04. 23. 21:50
Előzmény: #302  bigyula
#309
"Az ország nem volt csődhelyzetben. Legfeljebb a fidesz próbálta ezt a benyomást kelteni."

Aha. Eszerint teljesen indokolatlanul vették fel kapitulációszerűen az imf hitelt, semmi szükség nem volt rá, mert nem volt csődhelyzet.

"Egyébként Te elhiszed amit leírsz ?"
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 20:56
Előzmény: #300  Törölt felhasználó
#308
"A globális pénznyomda már 2008. vége óta ontja a pénzt mégis Gyurcsán-Bajnia gárda nem tudta produkálni ezeket a számokat."

2010. tavaszán 265 Ft volt az euró, most 300, az alapkamat 5.25% volt akkor, most 4.75 éppen ma lett eddig 5 volt (tehát 1 hónappal ezelőttig ez se volt jobb). A 10 éves kötvényhozam 6.5% alatt volt valamivel, most 5.5 alá ment, ez már nagyobb különbség. A CDS felárunk viszont akkor 280 volt, most 350 körül van. Az eurós referenciahozamhoz képesti felárunk is még magasabb, mint akkor. A hozamok teljesen párhuzamosan mennek lefelé a régióban.

Tehát nem Matolcsy zseni, hanem a külső környezet kedvező, a jegybank okosan kihasználja ezt kamatcsökkentésre. Ennyi a sztori pártsemlegesen. Hogy Viktor fenekéből milyen az nem érdekel (pont ugyanúgy, ahogy más hátsójából nézve sem).
rockmaster 2013. 04. 23. 20:29
Előzmény: #306  rockmaster
#307
Pontosabban Forint longban:)
rockmaster 2013. 04. 23. 20:20
#306
19:45 | Kivizsgálná a forintzuhanást az MNB

Csak nem Forint shortban volt Fidesz Matolcsy? Kiütötték?:)
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 20:14
Előzmény: #299  stock33
#305
"lyen államosítást korábban csak rákosi idejében volt. ott is volt egy rövid happy, melldöngetős időszak, csak utána jött bő 40 év szarkutyulás."

Pusztán a tények kedvéért, a "szarkutyulásban" évente 50-60 ezer lakás épült.
Peter_21 2013. 04. 23. 20:14
Előzmény: #300  Törölt felhasználó
#304
MNYP-al kb. 3-4 évet kellett volna kibírni és után közel 30%-al csökkent volna a nyugdíj "kiadás".
Most az összeset "elégették" és ugyanott vagyunk.
Egyébként Te elhiszed amit leírsz ?
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 20:02
Előzmény: #300  Törölt felhasználó
#303
Egy kérdés: kaptál reálhozamot az MNYP-ből?
bigyula 2013. 04. 23. 20:00
Előzmény: #300  Törölt felhasználó
#302
" Elöször meg kellett menteni az országot a csödtől."

Az ország nem volt csődhelyzetben. Legfeljebb a fidesz próbálta ezt a benyomást kelteni.

"a gazdasági növekedés beindítása és a magyar vállakozói réteg megerősítése, de azt tudomásul kell venni, hogy egyszere nem megy minden."

Én úgy tudom - legalábbis folyamatosan ezt kommunikálták -, hogy 3 éve dolgoznak a gazdasági növekedés beindításán. Valahogy sehogysem sikerült eddig... Lehet, hogy mással, vagy másnak :) kellene próbálkozni? De, ha lehet, akkor ne az én számlámra, hanem orbán, simicska, varga, rogán, kósa, stb. számájára!

stock33
stock33 2013. 04. 23. 19:54
Előzmény: #300  Törölt felhasználó
#301
a kötvény hozamok a kormányváltáskor kb. itt voltak, úgy, hogy az euró 265 Ft volt. kb. milyen kamatok/hozamok kellenének ahhoz, hogy az euró a következő 1-2 hónapban 265 Ft-os szintre gyengüljön?

a MNYP sablonszövegre szerintem kb. matolcsyn kívül még úgy 4-5 ultrafan kíváncsi.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek