szivacs szivacs
4
5
1
2015. június 03. | 00:43
#1

"Magyar az, akinek fáj Trianon”.  

“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót… íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?

Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.

És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék. Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.

De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Karinthy Frigyes:

Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
Törölt felhasználó
2018. június 05. | 12:08
előzmény: #1179  Mikieger85
#1180
csak a történelem menetét írtam le ok-okozat
a félelemkeltés meg a jelen (is)
tonnaszám megy  a hamisítás a ""népnemzeti"" párt médiáiban
2018. június 05. | 12:04
előzmény: #1169  Törölt felhasználó
#1179
A múltba révedés és a folyamatos siránkozás helyett hasznos lenne a hazugságokra, félelemkeltésre alapozó, országot kizsebelő politikusok lecserélése egy szakértő bandára és nekiállni a jövő építésének. Egy olyan jövőének, ahonnan a 10év és többtízmillió Ft költséggel kiképzett szakorvosnak nem kell a szomszéd ausztriába-németországba menekülnie, hogy enni tudjon adni a gyerekének.
2018. június 05. | 12:02
előzmény: #1160  sanka
#1178
Ezt a "bunkóságot" valahol Európában gyakoroljad! Neked már tényleg hiányzik az a gyógyszer, amire nem futja!
2018. június 05. | 12:01
előzmény: #1163  bigyula
#1177
Van itt jogász?
.
Amennyiben egy szerződésben az szerepel, hogy a benne foglaltakat soha, senki sem módosíthatja , de egy idő elteltével az egyik fél mégis módosít rajta akkor az szerződés érvényes?
2018. június 05. | 12:00
előzmény: #1153  kadarviktor
#1176
Akkor ez rád is értelmezhető! Mit művelhetsz az országgal, ha a gondolataidat másra vetíted?
Mennyire vagy akkor az az ember,  akinek Nem fáj a Trianon?
2018. június 05. | 11:59
előzmény: #1174  bigyula
#1175
így legalább nyilvánvalóvá vált, hogy a geopolitikai sakkjátszmában semmilyen szerepet sem játszanak a helyi érdekek...
a kisantant elit végül ugyanazt kapta "jutalmul" amit mi büntetésül
azaz
mindent elbuktak...
2018. június 05. | 11:56
előzmény: #1170  pitcairn2
#1174
Az már korábban eldőlt 1943-ban Teheránban. Csak a háború után papírozták le.
Törölt felhasználó
2018. június 05. | 11:54
előzmény: #1171  pitcairn2
#1173
100 beírást kérek megint 1 perc alatt
pfff
link
2018. június 05. | 11:54
előzmény: #1168  Törölt felhasználó
#1172
a II vh után már csak szovjet provinciák voltak a térségben...
2018. június 05. | 11:53
előzmény: #1169  Törölt felhasználó
#1171
az I vh nem a szarajevói merényletre adott válasz miatt robbant ki...
az csak ürügy  volt...
2018. június 05. | 11:52
előzmény: #1157  BudFox
#1170
a II vh után már az egész régiót en bloc a kommunistáknak ajándékozták...
https://en.wikipedia.org/wiki/Western_betrayal
Törölt felhasználó
2018. június 05. | 11:51
előzmény: #1157  BudFox
#1169
1848 szabadságharc bukása
kiegyezés
osztrák magyar monarchia
szarajevo
ok okozat
fel kellene ébredni már végre
Törölt felhasználó
2018. június 05. | 11:51
előzmény: #1163  bigyula
#1168

Vagy a II. vh-t, mert az azt lezáró párizsi békeszerződés is rögzítette a trianoni határokat.
2018. június 05. | 11:49
előzmény: #1163  bigyula
#1167
a monarchia még valóban független állam volt, az 1918 után - a divide et impera geopolitikai játszma keretében - létrejött utódállamokról ez már nem mondható el...
2018. június 05. | 11:46
előzmény: #1158  bigyula
#1166
a tanulság a következő:
a kisantant elittel ugyanúgy elbántak akárcsak a magyarral...
a helyi önrendelkezés elvének az érvényesítése pedig szóba se került ebben a geopolitikai játszmában...
ts3
2018. június 05. | 11:45
előzmény: #1163  bigyula
#1165
Most sokkal erősebbek vagyunk a törököknél.
2018. június 05. | 11:45
előzmény: #1157  BudFox
#1164
Törökök nem hivatkoztak semmire: egyszerűen lekakilták. Mi lett belőle? Semmi.De a mi küldötteink szépen aláírták. Igaz,nem is tehettek volna mást,hiszen ezért lettek odaküldve! Ennyi... Siránkozni lehet,de nincs sok értelme... Mellesleg:a 2018-as választási után volt olyan face bejegyzés,hogy :nem Trianonnál,hanem most veszett oda Erdély! (hoppácska...)
2018. június 05. | 11:44
előzmény: #1162  pampa
#1163
Esetleg nem akarjátok "újrajátszani" 1526-ot, vagy 1848/49-et? Lehetne más a kimenetel... :)
2018. június 05. | 11:42
előzmény: #1158  bigyula
#1162
Továbblépni?
.
Az ukránok visszakövetelik a Krím területét, de Kárpátalját is meg akarják tartani.
-
AZ EGYIKET HOZZÁJUK CSATOLTÁK,A MÁSIKAT TŐLÜK CSATOLTÁK EL! 
.
Nem szabad sohasem lemondani az elcsatolt területekről!
ts3
2018. június 05. | 11:41
előzmény: #1160  sanka
#1161
2/3-ot is úgy csalták össze.

Topik gazda

szivacs
szivacs
4 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE