szivacs szivacs
4
5
1
2015. június 03. | 00:43
#1

"Magyar az, akinek fáj Trianon”.  

“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót… íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?

Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.

És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék. Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.

De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Karinthy Frigyes:

Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
2018. május 11. | 10:01
előzmény: #1016  -pny
#1020
és persze azt is tartom, hogy a "honvédő" attitűd igen jelentős szerepet fog játszani az unió további centralizálásában...
2018. május 11. | 10:00
előzmény: #1013  Törölt felhasználó
#1019
A hadugy az osztrákok, közvetlenül Ferenc József kezében volt. Az általad említett területek pedig akkor az Osztrák -Magyar Monarchia részét képezték. Védelmi hadművelet volt. Érdemes kicsit tájékozódni...
2018. május 11. | 09:59
előzmény: #1016  -pny
#1018
és azt is mondtam, hogy nem feltétlenül az nyer aki most nyer...
szvsz
nagyobb válság jön mint az 1929-1932-es...
2018. május 11. | 09:58
előzmény: #1013  Törölt felhasználó
#1017
tudtommal az 1918 után olasz uralom alá került olasz területeket se szavaztattak meg arról, hogy kihez akarnak csatlakozni
az állítólagos osztrák "elnyomás" kapcsán egy trieszti tanulmányutat javaslok...
a város monumentálisan lehengerlő építészete még ma is ékes bizonysága annak, hogy milyen "rossz" volt a monarchia kapujának lenni...
2018. május 11. | 09:57
előzmény: #1015  pitcairn2
#1016
Tudjuk, Orbánék meg nem akarták megnyerni a választásokat és az ellenzék nyert - ahogyan szajkóztad...
2018. május 11. | 09:55
előzmény: #1010  bigyula
#1015
a lényegi kompetenciák már Brüsszelben, Strassbourgban és Baselben vannak...
2018. május 11. | 09:54
előzmény: #1007  bigyula
#1014
lényegtelen, hogy mi volt, a monarchiának csak azért kellett megszűnnie mert így válhatott teljessé Németország bekerítése...
a helyi népek érdekei teljesen lényegtelenek voltak a geopolitikai játszmában...
ezt nagyon szépen illusztrálja az, hogy az un. "győzteseket" 25 évvel később egy újabb geopolitikai játék keretében mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül adták oda a moszkovitáknak...
https://en.wikipedia.org/wiki/Western_betrayal
Törölt felhasználó
2018. május 11. | 09:53
előzmény: #1005  Clint
#1013
no igen, ezek a magyar lakta területek
 
2018. május 11. | 09:52
előzmény: #1008  Vazsmegyei
#1012
“Látjuk kik verik szét!“
.
Bizony. Orbánék.
.
- Ellenzékben szó szerint (lásd 2006).
.
- Kormányon jogállamiság, demokrácia szempontjából, ill. társadalmilag.
2018. május 11. | 09:52
előzmény: #1007  bigyula
#1011
Felvilágosítalak: Trianont az UNIOnak! Hadd tudják meg mi az amiben utolérhetetlenek!
2018. május 11. | 09:52
előzmény: #1006  pitcairn2
#1010

"nem felfelé - a szupranacionális szint felé - kéne delegálni a lényegi kompetenciákat, hanem lefelé - a megyék és a települések felé"
.
Ezt esetleg propagálhatnád a fityesz, orbán, és az országgyűlési képviselőd felé. Mert a második "emútnyócévben" pont ennek az ellenkezőjét csinálták...
2018. május 11. | 09:51
előzmény: #1002  Törölt felhasználó
#1009
Doberdo 1918 előtt az Osztrák Császársághoz tartozott...
https://en.wikipedia.org/wiki/Doberd%C3%B2_del_Lago#History
ergo
ezt nyugodtan lehet a monarchia részéről honvédelemnek tekinteni
2018. május 11. | 09:50
előzmény: #1003  -pny
#1008
Látjuk kik verik szét! Az Oktogonnal kezdték, a Parlamenttel akarják folytatni!  
-
Kik azok akik most szétvernék: hát a csőcselék! Cél nélkül, csak úgy, mert ballábbal kelnek minden nap!
-
Neked nem fáj, hogy szétakarják verni?
2018. május 11. | 09:49
előzmény: #1001  Vazsmegyei
#1007

"Akkor inkább Trianon!"
.
Tehát azért csápolsz, hogy legyen megint Moharchia osztrák vezetéssel/elnyomással... :) Mert Trianon előtt ugye az volt.
2018. május 11. | 09:49
előzmény: #996  bigyula
#1006
nem felfelé - a szupranacionális szint felé - kéne delegálni a lényegi kompetenciákat, hanem lefelé - a megyék és a települések felé
kb. ennyi a lényeg
persze ennek meglehetősen csekély a valószínűsége
szóval érdemes felkészülni a globalizált kozmopolita, birodalmi létre
2018. május 11. | 09:46
előzmény: #1002  Törölt felhasználó
#1005
Ez pedig igaz : Az olaszok a szovetsegeseink voltak a vh előtt,  de az antant területi ígéretei miatt hátba támadták a monarchiát. Az olasz frontot abszolút nem mi kezdeményeztuk,  védekezési hadmuvelet volt. 
2018. május 11. | 09:45
előzmény: #999  bigyula
#1004

Nem határokról van szó, hanem a békéről, amit a trianoni térképeken megalkottak! Azóta már béke sincs!
 -
Most megint csőcselék akar háborút és börtönnel fenyegetőznek! Támadják azt a rendőrséget, ami őket kellene, hogy védje! Mit akarnak az oktogoni  hataloméhesek, ha nem védi meg őket a rendőrség a népharag elől?
2018. május 11. | 09:44
előzmény: #1  szivacs
#1003
Magyar az, akinek fáj, amikor szétverik az országot.
Törölt felhasználó
2018. május 11. | 09:41
#1002
jaja védtük a hazát
doberdónál meg isoszónál
ébresztő 
2018. május 11. | 09:37
előzmény: #996  bigyula
#1001

Hát az a Monarchia is ezernyelvű volt mégis tönkretették a Trianonnal! Miért lenne most jobb az, amit nem monarchiának neveznek, hanem UNIOnak? UNIOként már el kellene fogadni?

Akkor inkább Trianon! Mégegyszer, de most már  az UNIOnak  legyen része benne!

Topik gazda

szivacs
szivacs
4 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE