Topiknyitó: szivacs 2015. 06. 03. 00:43

"Magyar az, akinek fáj Trianon”.  

“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót… íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?

Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.

És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék. Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.

De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Karinthy Frigyes:

Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
pitcairn2 2017. 10. 30. 23:05
Előzmény: #939  pitcairn2
#940
"csehszlovák" hazafiaskodás meg "jugoszláv" hazafiaskodás
ebből is látszik, hogy bármilyen blőd hülyeséget el lehet adni csak sok pénz kell hozzá:)
pitcairn2 2017. 10. 30. 23:01
Előzmény: #937  szivacs
#939
a Csehszlovákia nevezetű izét Párizsban alapították meg az éppen az ellenségnél lebszelő "hazafiak"... (miközben több mint 1 millió cseh és szlovák katona a fronton harcolt a Ausztriáért...) 
https://sk.wikipedia.org/wiki/%C4%8Ceskoslovensk%C3%A1_n%C3%A1rodn%C3%A1_rada#/media/File:Masaryk_Haus_Paris.jpg
a végső csehszlovák áttörés meg Pittsburgh kies városához kötődik...
https://en.wikipedia.org/wiki/Pittsburgh_Agreement
biztos jól fizető meló volt ez a "hazafiaskodás":)
pitcairn2 2017. 10. 30. 22:47
Előzmény: #937  szivacs
#938
a legédesebb az, hogy a Párizsban összeeszkábált "csehszlovák" "emigráns" (kackac) kormányt már a béketárgyalások megkezdése előtt elismerték a nagyhatalmak...
még a formára se adtak...
és persze az se érdekelt senkit, hogy mi a véleménye erről az érintetteknek
mint később kiderült a szlovákok vhogy legalább annyira nem szerették a cseh fennhatóságot mint a magyart... 
mondjuk a horvát függetlenségi törekvésekkel se foglalkoztak, amikor nagyvonalúan a szerb királyságnak ajándékozták őket
és persze azzal se törődtek, hogy a szerb fennhatóság alá kerülő bosnyákokat évszázadok óta gyűlölték a szerbek... 
szivacs
szivacs 2017. 10. 30. 22:35
#937
"3. Magyarország feldarabolását – bizonyítható módon – jóval az I. világháború kitörését megelőzően eltervezték. E szándék és annak megvalósítása nem a háború kimenetelének függvénye volt, ezért nem kellett volna a háborút lezáró béke tárgyát képeznie.
4.
A versailles-i békében a Magyarországra vonatkozó határozatokat durva hazugságokkal félrevezetett döntéshozók hozták. Lloyd George brit miniszterelnök később elismerte, téves adatok alapján döntöttek: „Voltak egyes szövetségeseink, akiknek minden bizonyítéka hazug és meghamisított volt. Hamis alapokon döntöttünk.” (Lloyd George, Queen’s Hall-i beszédek, Attachment 62)
5. A trianoni béke igazságtalanságát legkeményebben bizonyító tétel az, hogy Magyarország területéből még annak az Ausztriának is juttat 4026 négyzetkilométert, amelyet sokkal inkább terhelt a felelősség a háború indításáért, mint Magyarországot. Tehát az az Ausztria is kapott területeket Magyarországtól, amellyel Magyarország a háború ideje alatt mindvégig egyazon államot alkotott!
6. A Kárpátaljával történtek megközelítik az ausztriai eset méltánytalanságát. Trianonban még Csehszlovákiának ítélték, hogy az ott többségben élő ruszinokkal gyarapítsák az új állam szláv népességének arányát. Ám Beneš elnök minden jogalap nélkül egyszerűen átengedte a területet a Szovjetuniónak. Ekképp lett Kárpátalja a Szovjetunió szétesését követően annak az államnak, Ukrajnának a része, amelyhez történelme során soha nem tartozott. A területén ezer év óta élő ruszinoknak és magyaroknak még a népszavazás, azaz az önrendelkezés jogát sem biztosították."
pitcairn2 2017. 10. 30. 21:07
Előzmény: #935  gtg
#936
a szlovákok kb. annyira szerették a cseheket, hogy 1939-ben a csehek kirúgásával kezdték a függetlenséget:)
és arról se vagyok meggyőződve, hogy a románok és a szerbek körében is olyan népszerű gondolat lett volna vmi zavaros balkáni államhoz csatlakozni
népszavazás sohasem volt erről
talán nem véletlenül...
gtg 2017. 10. 30. 20:10
Előzmény: törölt hozzászólás
#935
Horvátország nélkül 283 ezer négyzetkilométer volt (horvátokkal 325 ezer), tehát a kétharmadát vették el. A magyar és német lakosság nagyjából kétharmadot tett ki, tehát ha egyharmadot vesznek el, az elvileg igazságosnak lett volna tekinthető (bár a ruszinoknak sem volt sok közük a szlovákokhoz). Tehát kb. 40 ezer a csehekhez, Erdély és a Bánát déli része a románokhoz (50 ezer), Délvidék fele a szerbekhez (10 ezer), maradt volna 183 ezer.
viera 2017. 10. 30. 19:30
Törölt hozzászólás
#934
SREd 2017. 10. 30. 19:18
Előzmény: #932  szivacs
#933
Hát jócskán hibásabb a Wilhelm-kaiser és a  Ferenc József is, kétségtelenül, és nem lehet szőnyeg alá seperni, hogy nemcsak osztrák császár volt ő, de egyszemélyben magyar király is.  A birodalmának szétdarabolása tehát első helyen a Habsburgok ellen irányult. A megvezetett magyar nemzet jóval kevésbé hibás még Tiszánál is, mi honvédelemből háborúztunk, de ettől még a szétdarabolt Kárpát-medencei királyságot reálpolitikai képtelenség lenne visszaállítani. Viszont a légiesített határokat jelentő EU-n belül, a modern technikai eszközökkel, nemzetileg komoly mozgásterünk van, többet jelentünk, mint a mai Magyarország, sokat tud ez számítani politikailag és gazdaságilag is. Persze függ ez attól, hogy a hazai vezetők mennyire tudják cselekvőleg megszólítani a külhoni magyarságot, de mostanában ezzel sincs probléma. Emberileg is elviselhetőbb a helyzet, mint volt a kommunista lágerországokban. Meglátásom szerint tehát az óvatos derűlátás inkább indokolt, mint a folytonos elégületlenség, jobbat is tesz az ember lelkületének és egészségének is :)
szivacs
szivacs 2017. 10. 30. 18:40
Előzmény: #931  SREd
#932
"1867 óta a bécsi hadügyminisztérium döntött Magyarország katonapolitikai ügyeiről, ahogyan a birodalom kül- és pénzügyeit is Bécsből irányították."
Ha Tisza bűnös mert csak egyszer próbált vétózni a háború ellen -akkor is egyedüliként- és ezért meg is gyilkolták, akkor vajon mennyivel bűnösebbek azok, akik kigondolták, előkészítettek, eldöntötték, kiváltották, megindították a háborút és lefogták még Tisza vétózó kezét is??
SREd 2017. 10. 30. 18:33
Előzmény: #930  szivacs
#931
Az lett volna a legjobb, ha nem csak próbálta volna megakadályozni a háborút a Tisza, de ez sikerült is volna neki. Vagy később, amikor már jól látszottak mindenki számára a két kaiser szándékai, akkor kilépni mellőlük. Az első lett volna a könnyebb, mert tényleg vétójoga volt. A második csak  illúzió, mert a háború zajában már sokkal kisebb szava lehetett. Így aztán 1914 nyarán a megvezetett magyar országgyűlés is nagy többséggel megszavazta a háborút, és beigazolódott Nostradamus jóslata a Magyarország területéről kiinduló nagy háborúról, mert Zimonyról kezdték el ágyúzni Belgrádot. Ilyesmire sajnos simán lehetett koncepciózus háborús vádakat építeni, tették is opportunista politikusok, mert a magyarságot több téren is konfrontálták már korábban a többi hazai etnikummal, ebből a Habsburgok is rendesen kivették a szerepüket 1848 előtt és után is. 
szivacs
szivacs 2017. 10. 30. 15:52
#930
"2. Az 1920. június 4-én ránk rótt büntetés elfogadhatatlanul igazságtalan volt.
Tényként kell kezelni, hogy Magyarország nem tehető felelőssé az I. világháború kirobbantásáért.

Az I. világháború kitörésekor Magyarország nem önálló államként, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként kényszerült hadba lépni, hiszen 1867 óta a bécsi hadügyminisztérium döntött Magyarország katonapolitikai ügyeiről, ahogyan a birodalom kül- és pénzügyeit is Bécsből irányították. 1914. július 7-én gróf Tisza István magyar miniszterelnök a Koronatanácsban egyedül szavazott a háború ellen, sőt másnap levélben is kérte Ferenc József császárt, hogy a Monarchia ne indítson háborút. Még a vétója következtében meghiúsult háború-indítás újratárgyalásakor, 1914. július 14-én is csak azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő nyomásnak, ha jegyzék születik a nagyhatalmak és az érintett országok felé arról, hogy Magyarországnak egy győztes háború esetén sem lesznek területi igényei a megtámadni tervezett Szerb Királysággal szemben. E tényállással szemben a szövetséges hatalmak sajtója telekürtölte a világot azzal a gyalázatos hazugsággal, hogy gróf Tisza István szervezte volna meg az I. világháború kirobbantásának ürügyéül használt szarajevói gyilkosságot, amelynek áldozatául esett Ferenc Ferdinánd trónörökös. Ezzel szemben a politikum akkor is tudta, és később cáfolhatatlanul igazolást nyert, hogy a szerb titkosszolgálat által kitervelt és levezényelt akcióról volt szó. Amikor a Magyarország ellen koncepciózusan felépített háborúindítási vádat cáfolni lehetett volna, 1918. október 31-én otthonában, szerettei szeme láttára, gyalázatos módon meggyilkolják a háborút vétójogával is megakadályozni próbáló magyar miniszterelnököt, gróf Tisza Istvánt."
Vazsmegyei 2017. 10. 30. 13:20
Előzmény: #927  rockmaster
#929
Mester a múltat nem szépítheted. Azt meg kell őrizni!
Nem tudom te mit őrizgetsz, szépítgetsz "múltad" helyett, ha a jövőt 0,0-nak látod! Mert a te jövődet sem lehet akkor kizárni, amiről talán jobb nem is beszélni? 
Nem vagy jövőbe látó, ajánlom őrizd meg a múltadat, mert a jóslatod rajtad is beteljesedhet.
szivacs
szivacs 2017. 10. 30. 12:37
#928
"Miért tarthatatlan a trianoni béke?
 1.Az I. világháborút lezáró versailles-i béke során a nemzeti elvre való hivatkozással, Magyarország területe kétharmadának elcsatolásával korábban soha nem volt államokat hoztak létre, például Csehszlovákiát és Jugoszláviát, vagy bővítettek soha nem volt méretűvé, mint Romániát. Csehszlovákiát még a történelmi elv alkalmazásával is megjutalmazták, ekként lehetővé téve számára 3 millió német lakosának bekebelezését. Valamennyi új állam létrejöttét az önrendelkezési elvvel indokolták meg.
Ugyanakkor Magyarországgal szemben a nemzetközi jog valamennyi elvét semmibe véve jártak el, megtagadva tőle mind a történelmi, mind a nemzeti, mind az önrendelkezési elvet. Ekképp jutottak színmagyar területek és közösségek a fent nevezett utódállamok uralma alá.

Nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétes kettős mérce fenntartásáról van szó, amely hátrányosan különbözteti meg a magyar anyanyelvű embereket. A hátrányos megkülönböztetés a rasszizmus egyik tipikus és elítélendő módszere. Több mint 90 évvel a háború befejezése után a Kárpát-medencében élő magyarok ma sem kapnak választ életük sorsformáló kérdéseire. Ha például legitim egy államból azon a jogcímen kiszakadnia egy nyelvi közösségnek, hogy szlovák nyelven beszél, akkor ugyanezen elv alapján miért nem legitim a ma is magyar többségű területek kiválása a mesterségesen létrehozott államokból, és a magyar nyelvet beszélők Magyarországhoz való visszatérése?"
rockmaster 2017. 10. 30. 12:35
Előzmény: #925  Vazsmegyei
#927
Ez maradt egyeseknek: a múlt szépítése.
Mondjuk érhető, ha a jövőjük 0,0.
SREd 2017. 10. 30. 12:20
Előzmény: #922  sanka
#926
Így látom én is, sajnos túlságosan exponáltuk magunkat a német imperialista szándék mellett, amelyik katonai-politikai hegemóniára törekedett Európán belül, ideértve Oroszországot is. Az viszont vitathatatlan, hogy tőlünk a széles néptömegek a haza védelméért vonultak akkora lelkesedéssel háborúba. Csakhogy közben a németek nekikezdtek hódítani keleten és nyugaton egyaránt. Mi lett volna, ha pusztán csak arra összpontosítottak volna ők is, hogy visszaverjék az oroszok támadását? És deklarálják, hogy nem akarnak területeket foglalni ők sem az oroszoktól és szerbektől, hanem csak igazságot akarnak tenni a szarajevói merénylet ügyében. A franciák nem támadták volna hátba őket, mert azt ők is sikeresen csak Belgiumon keresztül tehették volna, amelynek a semlegességét az összes környező nagyhatalom garantálta, a britek közbelépését is közvetlenül az váltotta ki, hogy a németek elfoglalták Belgiumot, hogy onnan támadhassák a franciákat.  A két Kaiser imperialista szándéka teljesen nyilvánvalóvá vált 1917 végére Szerbia és hatalmas orosz területek elfoglalásával. Ahogy a németek bevették a falcsot az imperialista vezetőik miatt a két VH-ban, sajnos ugyanúgy mi is, de nemzetileg sokat tehetünk önmagunkért az EU keretein belül, mert a népek önrendelkezésének joga bizony minket is megillet. A háborús bűnökért a kaiserek a hibások, mert ők rendelkeztek egészen szűk körben az I VH. elindításáról, a saját országaik népeinek megtévesztésével.
Vazsmegyei 2017. 10. 30. 12:04
Előzmény: #922  sanka
#925
Ezt a tanulmányaidból következtetted ki, vagy teszel is azért, hogy ne változzon semmi?
Gondolom így vagy az orbáni rendszerrel is! Azt szeretnéd, hogy ne változzon semmi?!
Stuccpolitika!
pitcairn2 2017. 10. 30. 11:56
Előzmény: #921  szivacs
#924
ezt kb. csak a politikai és fiskális decentralizációtól lehet várni
pitcairn2 2017. 10. 30. 11:55
Előzmény: #922  sanka
#923
folyamatosan változik minden pl. a 3 utódállamból kettő (Csehszlovákia, Jugoszlávia) már az atomjaira robbant, Romániában pedig akkora a kiábrándultság, hogy egy nagyszebeni szászt választottak elnöknek
nem is beszélve arról, hogy szép lassan az egész társaság begyalogol az egybesült európába
sanka 2017. 10. 30. 06:53
Előzmény: #920  szivacs
#922
Lehet ezen nyavajogni, de nem fog változni semmi.
szivacs
szivacs 2017. 10. 29. 21:53
Előzmény: #920  szivacs
#921
"Igazságot Európának!
Kivonat az Európai Parlamenthez 2015-ben benyújtott petícióból  Közel egy évszázada annak, hogy véget ért az I. világháború, amely után a győztes hatalmak a Versailles-ban megtartott tárgyalásokon érvényesítették háború előtti szándékaikat. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített „béke” méltánytalansága és a nemzetközi jogi elvekbe ütköző volta már az aláírás napján is nyilvánvaló volt, de felülvizsgálatára és igazságszolgáltatásra mindmáig nem került sor."

Topik gazda

szivacs
szivacs
4 5 1

aktív fórumozók


  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek