Klímaváltozás  

Az Egyesült Államok délnyugati részén, Phoenixben, Arizona fővárosában 48 Celsius-fok volt a héten a csúcshőmérséklet, és aki cipő nélkül merészkedett járdára, az könnyen megégethette a talpát, annyira, hogy sérüléseivel orvoshoz kellett menni.

Az égési sebeket ellátó arizonai központ igazgatójának elmondása szerint 18 éve nem volt ennyi égési sérültjük júniusban az időjárás miatt: naponta már 15-en érkeznek. A legtöbb beteg a talpát égette meg, vagy a kezét: felhevült autóban nyúlt felforrósodott tárgyhoz. Egy gyerek azért égette össze magát, mert házuk ajtajának kutyabejáróján kikúszva érkezett a forró járdára.

A hőség nem sokkal enyhébb Arizona szomszédainál: Nevadában és Kaliforniában csak pár fokkal jobb a helyzet. Kaliforniában ketten biztosan az időjárás miatt haltak meg, további négy esetben még folyik a vizsgálat. Arizonából ugyanakkor még nem jelentettek haláleseteket a hőség miat

Katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és a víz adagolását rendelte el az olasz kormány Parma és Piacenza városok térségében Emilia-Romagna tartományban a szárazság okozta vízhiány miatt csütörtökön. A szárazság Olaszország más részein is kritikus helyzetet teremtett. link

Kiadták a figyelmeztetést: gyilkos hőhullámok jönnek a világban MTI2017. június 20. 21:45 nyomtatás További hőhullámokra kell felkészülni idén a világ különböző pontjain - figyelmeztetnek a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói. A manoai Hawaii Egyetem kutatói szerint nem csupán az év hátralevő részében, hanem a rákövetkező években is növekedni fog a "gyilkos" hőhullámok gyakorisága. Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és az Egyesült Államok bizonyos részeinmár májusban és júniusban is melegrekordok születtek. A pakisztáni Turbatban 54 Celsius-fokot mutattak a hőmérők május végén, ami az Ázsiában mért eddigi legmagasabb hőmérséklet. A világrekord jelenleg 56,7 Celsius-fok, ezt 1913-ban mérték a kaliforniai Death Valleyben (Halál-völgy).A helyzet az, hogy jelenleg egyre közelítünk ehhez a rekordhoz- mondta egy Genfben tartott keddi sajtótájékoztatón Omar Baddour, a WMO meteorológusa, hozzátéve, hogy a jelenlegi adatok szerint újabb és újabb hőhullámokra lehet számítani idén a világ különböző részein. A WMO szerint a hőséggel összefüggő halálesetek egy része megelőzhető, amennyiben a hatóságok időben figyelmeztetik a lakosságot, gondoskodnak a leginkább veszélyeztetett csoportok védelméről, és felkészítik a kórházakat a páciensek számának hirtelen megnövekedésére. A hivatalos amerikai és európai adatok szerint a január és május között mért globális átlaghőmérséklet a második legmelegebb volt az időjárási adatok feljegyzésének megkezdése óta. A jelenlegi rekordot tavaly mérték. A manoai Hawaii Egyetem kutatói szerint nem csupán az év hátralevő részében, hanem a rákövetkező években is növekedni fog a "gyilkos" hőhullámok gyakorisága. A Nature Climate Change című folyóiratban közölt eredményeik szerint ha a jelenlegi ütemben növekszik a károsanyag-kibocsátás, akkor a századfordulóra minden négy emberből háromnak pusztító hőséggel kell szembenéznie. New Yorkban például évente nagyjából ötvenre nőhet azoknak a napoknak a száma 2100-ra, amikor a nagy hőség és a páratartalom együttese meghaladja az emberi szervezet számára veszélyes küszöbértéket. Amikor a nagy hőség és a páratartalom együttese elér egy bizonyos szintet, akkor a szervezet többé nem képes lehűteni magát és elkezd túlmelegedni. A kutatók szerint az Egyesült Államok déli városaiban, ahol már most nagy a forróság, a század végére a nyári hónapok szinte állandó kísérőivé válhatnak a hőhullámok. A trópusi területeken azonban még ennél is aggasztóbb a helyzet: ezeken a vidékeken a hőmérséklet már most a küszöbérték felé közelít, és a hőség nem csupán a nyári hónapokra koncentrálódik. A kutatók halálos áldozatokat követelő hőhullámokat (1949 esetet) vizsgáltak meg 1980-tól napjainkig 36 országra kiterjedően. Az eredményeik szerint egyre nő a világ azon részeinek a száma, ahol küszöbérték feletti szintet mérnek húsz vagy annál több napon át egy évben, és ez a tendencia az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus visszaszorításával sem fog változni.

Globális felmelegedés: Májusban is folytatódott az aggasztó trend Az idei volt a második legmelegebb május 1880 óta, amelynél mindössze 2016-ban volt nagyobb a májusi globális átlaghőmérséklet - jelentette a NASA a napokban. Ezzel elmondható, hogy folytatódott az, a legalább 1985 augusztusa óta tartó trend, amelyben a globális átlaghőmérséklet minden egyes hónapban meghaladja a korábbi időszakok átlagát. Kérdés azonban, hogy mely periódust is értjük "korábbi időszakok" alatt, vagyis, hogy mit tekintsünk az összehasonlítás alapjának. 1985 júliusa csak akkor tekinthető az átlagnál hűvösebb hónapnak, ha bázisul az 1951-1980-as időszakot alkalmazzuk.


Az 50-es, 60-as és 70-es évek bázisként való elfogadása ellen szól azonban, hogy a historikus adatok szerint ekkor, a 20. század második felében már egyértelmű volt a globális felmelegedés. Vagyis az ekkor mért értékek nem tekinthetőek az emberi tevékenység által nem befolyásolt kiinduló értékeknek.

Amennyiben bázisul a mérések első két évtizedét, vagyis az 1880-tól 1899-ig terjedő időszak átlagát tekintjük, akkor már 1985 júliusa sem tekinthető az átlagnál hűvösebb hónapnak. Ebben az esetben a helyzet az, hogy 1964 decembere óta minden hónapban magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint a 19. század utolsó két évtizedében. link

Pár hónapon belül leszakadhat a nagyjából Pest megye nagyságú jégtömb az Antarktiszról. A Larsen-C selfjégrész ezzel a területe mintegy tíz százalékát elveszítené. Újabb 16 kilométert nőtt a jégtakarón lévő repedés, már mindössze 13 kilométer hiányzik, hogy leszakadjon az 5000 négyzetkilométernyi jég. Ez lesz minden idők egyik legnagyobb leszakadó jégtömbje, hasonló eseményeket korábban 1995-ben a Larsen-A, illetve 2002-ben a Larsen-B selfjég leszakadásakor figyelhettünk meg. Utóbbi kettő azóta teljesen szét is esett, a tudósok pedig aggódnak, hogy ez lesz a Larsen-C sorsa is. link

GAZDASÁG = KLÍMA = KÁOSZ 2017. MÁJUS 20. SZOMBAT | 10:53 | CITADELLA Sokat gondolkoztam, hogy írjak-e erről a témáról, mivel alapvetően nem értek hozzá, de aztán arra jutottam, hogy mégis érdemes, ugyanis mind a gazdaság/tőkepiacok, mind a földi klíma nem-lineáris rendszerek, így botcsinálta gazdaságkutatóként/piaci szereplőként elég sok gyakorlati tapasztalatom van az ilyen jellegű rendszerek működésében, valószínűleg jóval több, mint a klímakutatóknak.A nem-lineáris rendszerek olyanok, amelyekben a bemeneti változó (input) egységnyi megváltozása nem minden esetben ugyanakkora kimeneti (output) változást okoz. Erre jó példa a gazdaságban a kamatemelések mértéke és hatása. Ha a jegybank túlhevülést lát, akkor megemeli a kamatot. Lehet, hogy ennek semmi hatása nincs, sőt az is lehet, hogy a gazdaság tovább gyorsul. A következő emelésre mondjuk kicsit lassul a gazdaság, és ugyanígy kicsit lassul minden egyes kamatemelésre, amíg egyszercsak, az utolsó kamatemelésre, hirtelen teljesen összeomlik. Ezeknek a rendszereknek a belső logikája olyan is lehet (sőt, gyakran olyan!), hogy egy ideig lineárisnak tűnnek, azaz minden egységnyi input változás nagyjából ugyanakkora output változást okoz, egészen addig, amíg el nem érik a szakadék szélét, a „tipping point”-ot, amikor hirtelen a korábbi szabályszerűségek teljesen felborulnak, és a legutolsó egységnyi input változás teljesen mást eredményez, mint minden korábbi. Ez véleményem szerint rendkívül aktuális. Az északi félteke időjárását ugyanis nagyon nagy mértékben meghatározza az Arktiszt fedő jégtakaró. Ennek hatása egy csomó mindenben érvényesül, amibe most nem mennék bele, de nyilvánvalóan nem mindegy, hogy az Északi-sark környékén sokmillió négyzetkilométeren jégtakaró van vagy tenger. Előbbi esetben ugyanis például télen -30 fok van ott, utóbbi esetben meg nagyjából nulla: hiába nem süt a nap fél évig, a tenger visszamelegíti a levegőt. Amennyiben a sarki jég elolvadna, akkor Európa időjárása (főleg a téli/tavaszi) minden valószínűséggel drasztikusan megváltozna. Nem tudjuk pontosan hogyan, de ha tőlünk északra januárban nem -30 van, hanem nulla, akkor nálunk is sokkal melegebbek lesznek a telek, akár teljesen mediterránra váltva. (Viszont ez nem okoz számottevő tengerszint emelkedést, mert csak annyi történik, hogy az amúgy is vízben lévő víz, azaz jég, ismét elolvad!)A nagy kérdés ezért az, hogy mikor olvad el a sarki jég? Ezzel kapcsolatban a klíma-előrejelzések abszolút nincsenek kapcsolatban a valósággal, a változások sokkal-sokkal gyorsabbak, mint az előrejelzésekben szerepel. Valószínűleg olyan folyamatok zajlanak az Arktiszon, amelyeket nem teljesen értünk. Viszont tudjuk azt, hogy a múltban is voltak olyan hirtelen változások, amikor a klíma az egyik rendszer-felállásból átváltott a másikba; míg korábban úgy vélték, hogy például a jégkorszakba becsúszás vagy az abból való kilábalás lassú, több évszázados folyamat volt, egyre több kutatás mutat abba az irányba, hogy sokszor előfordult, hogy néhány év vagy évtized alatt zajlottak le egészen drasztikus változások, például a hőmérséklet akár 10-15 fokkal megugrott Észak-Európában/Grönlandon ilyen rövid időn belül!Mivel úgy tűnik, hogy az elmúlt 25-30 évben a (szeptemberi) jég mennyiségének 2/3-át „elfogyasztottuk”, és mivel elég erős pozitív visszacsatolások vannak a rendszerben, ezért nem alaptalan azt feltételezni, hogy pár éven belül felgyorsulhatnak a változások, és az egyre vékonyabb jégtakaró helyett egyre hosszabb időre nyílt víz borítja majd az Arktiszt. ÉS ITT JÖN A TŐKEPIACI HASONLAT:Ez az egész olyan, mint egy medvepiac. A medvepiacon is úgy zajlanak gyakran az események, hogy az árfolyamok esnek, esegetnek, viszonylag szépen, stabilan, de a rendszerben lévő pozitív visszacsatolások miatt általában úgy érnek véget, hogy a piac utolsó eső szakaszában az esés begyorsul, majd gyakran teljesen pánikszerűvé válik, és sokszor maga az árfolyamesés, azaz az árfolyamváltozás nagyobb része a medvepiac utolsó pár napjára korlátozódik. A klíma esetén nem a befektetők jelenléte és motivációjuk, hanem a rendszer logikája és belső visszacsatolásai miatt alakult ki a múltban sokszor ilyen folyamat, és jó eséllyel ismét egy ilyenhez közeledünk az arktiszi jég és vele Európa éghajlata kapcsán. Természetesen éppúgy, mint a piacoknál, itt sem tudja senki megmondani, hogy mikor indul a „pánik”, a „begyorsulás”. Lehet, hogy idén, de lehet, hogy csak 10 év múlva. Amikor ez bekövetkezik, akkor a sarki jég jelentős része nagyon gyorsan, akár pár év alatt is eltűnhet. Habár úgy vélem, hogy az emberiség – mivel már korábban is sok hasonló változáshoz alkalmazkodott, és azóta nagyon jelentős fejlődést ért el – egyáltalán nem kerül veszélybe emiatt, de valószínűleg annak igen komoly gazdasági vonatkozásai lennének, ha a fenti folyamat pár év alatt lejátszódna, és az északi félteke mérsékelt övi része hirtelen mediterránná válna. Abszolút szakértelem nélkül, csak a tőkepiaci trendek (mondhatni nem-lineáris rendszerek) ismeretében azt gondolom, hogy jó esély van arra, hogy ez a következő 20 évben bekövetkezik, és az eddig lineárisnak tűnő folyamat hirtelen egy nagyobb ugrással folytatódik. A lényeg az, hogy a korábbi lineáris trendek, pl. az évtizedenkénti 0,2-0,3 fokos hőmérséklet-emelkedés helyett akár 1-2 évtized alatt bekövetkezhet 2-3-4-5 fok változás is, a „begyorsulás”. A jelenlegi klímakivetítések gyakorlatilag lineáris extrapolációkat mutatnak, amely egy nem-lineáris rendszer esetében nyilván nem valószerű, mert lesz egy pont, ahol a lineáris változások hirtelen egy ugrással folytatódnak. Persze, hogy mikor, azt senki sem tudja, ezért is nincs benne az előrejelzésekben, de attól mi még tudjuk, hogy a változások nem egyenletesen zajlanak le, hanem egy ideig egyenletesen, aztán hirtelen. A nagy kérdés, hogy milyen gazdasági következménye van annak, ha Budapest időjárása rövid időn belül rómaivá, Moszkva időjárása budapestivé válik?Gondolom a bundagyártó cégeket nem érdemes nagyon drágán megvenni, de bizonyára vannak kevésbé egyértelmű következmények is. Számos más iparágban érdemes végiggondolni, hogy hol, mit okozhat ez. De nem csak a tőzsdén, hanem az ingatlanpiacon is komoly hatása lehet, hiszen például a síparadicsomokban megvett ingatlanok gyorsan veszíthetnek értékükből, viszont a korábban túl hidegnek tűnő mezőgazdasági területek brutálisan felértékelődhetnek. Azt gondolom, hogy a közép-hosszú távú befektetéseknél a fentieket akkor is érdemes figyelembe venni, ha fogalmunk sincs, hogy pontosan mikor következnek be…

Jól ismert tény, hogy amennyiben továbbra is ilyen mértékben bocsájtjuk ki az üvegházhatást okozó gázokat, azzal nagyban növeljük a katasztrófák kockázatát is. Most és a jövő nemzedékek idejére. A természeti csapások növekedése a felmelegedés, az emelkedő tengerszintek és a Földünk rendszereiben bekövetkező olyan széles körű változások következménye, amely kihatással van a viharokra, a széljárásra és az esőzésre. A május végén Mexikóban a Globális katasztrófakockázat-csökkentési konferencián a fő téma az a veszteség lesz, amelyet ezek a változások okozhatnak az emberek életére, a gazdaságokra. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkezett katasztrófák, vagyis a katasztrófák 90 százaléka, jelenleg 520 milliárd dollárba kerülnek a világgazdaságnak, és 26 millió embert taszítanak szegénységbe minden évben. Az első éghajlatváltozással foglalkozó ENSZ-konferencia óta eltelt 22 évben láthattuk, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása kritikusan magas szintet ért el. Ez különösen aggasztó azoknak, akik száraz területeken, a ciklonoknak kitett partvidékeken, ártereken, instabil domboldalak alatt vagy a világ olyan területein élnek, amelyek a gleccserek olvadó vízétől függenek. Ugyanebben az időszakban tapasztalhattuk az időjárási és éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák megkétszereződését, amelyek végveszélybe sodorhatnak olyan, kevéssé fejlett országokat, mint például Haiti, ahol tavaly októberben a Matthew hurrikán több mint 600 ember életét követelte és megsemmisítette az ország GDP-jének harmadát. Egyes becslések szerint Haiti felépülése a 4-es erősségű hurrikánt követően körülbelül 2,8 milliárd dollárba kerül. Ez rendkívül nagy összeg egy olyan ország számára, ahol a lakosság 60 százaléka szegénységben él. A Fülöp-szigeteken több ezren vesztették életüket 2013-ban, a Csendes-óceán felmelegedő és emelkedő vízszintjén átvonuló Haiyan tájfun miatt. A gazdasági veszteségek és az újjáépítés költségei itt is több milliárd dollárba kerülhetnek. Mindeközben a Száhel-övezetben és Afrika déli részeinek szárazföldjein olyan magas a hőmérséklet, hogy az emberi élet megfelelő fenntartása az elmúlt 12 hónapban elérte a határait. A különböző országok egymást követően jelentették be a vészhelyzetet, és milliók szenvedtek az éhínség pusztításától, szintúgy milliók vesztették el munkájukat. Alig öt évvel azután, hogy a 21. század első éhínsége véget ért, Szomália annak a küszöbén áll, hogy ismét bizonyítsa: a világ éhezőinek 80 százaléka olyan országban él, amelyet hidrometeorológiai katasztrófák sújtanak. Az éghajlatváltozás (amit olyan jelenségek is súlyosbítanak, mint az El Niño) nem az egyetlen katasztrófakockázatot kiváltó tényező, viszont kiszámíthatatlan hatásai lehetnek. Ezért próbálja a világ megismerni, hogy olyan tényezők, mint a gyenge kockázatkezelés, a gyors és tervezetlen városiasodás, a szegénység és a környezeti pusztulás, miként adódnak hozzá az alapproblémához. Most ennek megértésére és jobb tervezésre van szükség, leginkább a helyi szinteken. A Sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretrendszer két évvel ezelőtti elfogadásával az ENSZ-tagállamok megegyeztek abban, hogy több figyelmet fordítanak a nemzeti és helyi katasztrófakockázat-csökkentési stratégiákra. Ezek a stratégiák képezik a védekezés alapját, az, hogy 2030-ra jelentősen csökkenjen a halandóság, a gazdasági veszteség és a kritikus infrastruktúrát ért kár. Rendkívül fontos, hogy minden akadályt ledöntsünk, amelyek az éghajlati eredetű kockázatokon felül a katasztrófakockázat-csökkentést támogatók és azok között van, akik csak az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak. Mindannyian tudjuk, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartása a legjobb hosszú távú hozzájárulás, amelyet a kormányok, a helyi önkormányzatok és a magánszektor tehet a katasztrófakockázat-csökkentés érdekében. Eközben a fejlett katasztrófakockázat-irányítás helyi tervezése segíti az alulról jövő társadalmi igényt a cselekvésre, amely a jelenlegi felajánlásokon felül egy felemelkedő nemzeti és globális szándékot jelenít meg az éghajlatváltozás elleni fellépésben. Az ötödik globális platform eredménye lehetőséget teremthet arra, hogy a katasztrófa- és éghajlatkockázat képviselőit közelebb hozzuk egymáshoz. A katasztrófák tűzvonalában most a szegények és a kiszolgáltatottak állnak, de védettséget egyik ország vagy kontinens sem szerezhet, ha nem vállalunk felelősséget és ragadjuk meg a lehetőséget, hogy most cselekedjünk. A szerzők az ENSZ-főtitkár katasztrófakockázat-csökkentésért felelős különleges képviselője, illetve a az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményének vezető titkára tisztségeket töltik be

Olyan sok a jéghegy az Atlanti-óceánon, hogy a hajók nem győzik kerülgetni A kora tavaszi időszakban szokatlanul sok, több mint négyszáz jéghegy sodródott az Atlanti-óceán északi részének hajózási útvonalaira, ezzel az irányuk megváltoztatására, sebességük csökkentésére kényszerítve a hajókat – írja az MTI.Szakemberek szerint a jelenség okát az óramutató járásával ellentétes, szokatlanul erős szelek jelentik, amelyek délre sodorják a jéghegyeket, és valószínűleg a globális felmelegedés, amely felgyorsítja a grönlandi jégtakaró olvadását, leválását és elsodródását.Hétfőn 450 jéghegyet észleltek az új-fundlandi Nagy-padok vidékénél, egy héttel korábban még csak 37-et – közölte az amerikai parti őrség nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálata. Ilyen sok jéghegy általában május végére, június elejére sodródik a térségbe. Kora tavasszal átlag 80-at szoktak észlelni. Az idei szezon csak a jéghegy csúcsaAz Atlanti-óceánnak ebben a térségében, ahol 1912-ben a Titanic jéghegynek ütközve elsüllyedt, a jéghegyek megjelenése elővigyázatosságra inti a hajókat: útvonal-változtatásra kényszerülnek, ami akár 640 kilométernyi kerülőt is jelenthet, egy-másfél nappal hosszabbítva meg több teherhajó menetidejét. Gabrielle McGrath, a parti őrség parancsnoka, aki a jéghegymegfigyelő szolgálatot vezeti, közölte: még soha nem tapasztalta, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen drámaian nőjön a jéghegyek száma a térségben. A veszélyt növeli, hogy három jéghegyet is észleltek azon a térségen kívül, amelynek elkerülését tanácsolták a hajósoknak. McGrath szerint ez lesz a negyedik egymást követő jégszezon több mint 600 jégheggyel a hajózási útvonalakon. 2014-ben 1546, 2015-ben 1165, 2016-ban 687 jéghegy volt a hajózási útvonalakon.A nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálatot a Titanic elsüllyedése után, 1914-ben hozták létre az Atlanti-óceán északi térségében úszó jéghegyek figyelésére és a hajók riasztására. Az elmúlt 104 évben a figyelmeztetésüket megfogadó egyetlen hajó sem ütközött jégheggyel.

A 2026-os téli olimpiára pályázik Magyarország. Újabb választói réteget hódít el a fidesz a Kétfarkú Kutya Párt elől.

Sokkal jobban olvad az Antarktisz jege, mint a tudósok gondolták 2017.04.20. 16:03 Már korábban is nyilvánvaló volt, hogy a nyári időszak alatt az Antarktisz jege megolvad és kialakulhatnak kis tavak vagy folyók a jégpáncélon. Egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb mértékű olvadásról van szó: 700 tó, folyó, patak és csatorna jelent meg a kontinensen az elmúlt évtizedek során, és ez komoly aggodalomra ad okot. link

87 cm hó hullott 2 nap alatt Bánkúton:) éves grafikon: link

én inkább amondó lennék, hogy olyan "konkurenseket" nyomnak a fosszilis energiahordozókkal szemben, amelyek nyilvánvalóan nem képesek konkurálni azokkal megjegyzem a szénmizéria is totálisan félrement: a szénárak és a szénfelhasználás nem csökken, sőt dinamikusan nő, a széntüzelésű erőművekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban elmaradt a szénerőművek korszerűsítése ergo rossz hatásfokkal működő, környezetszennyező szénerőművek tarkítják mindenütt a tájat...

gondolom az usa és kína miatt bár a kínaiak rettenetesen nyomják a napenergiát technológiai ugrás van éppen ami nagyon gyorsan mindent megváltoztat az olcsó napelem át fogja rajzolni a gazdasági világtérképet pl. afrikában óriási lehetőségek vannak az olcsó energiával

de ami a legmegdöbbentőbb: a fosszilis energiahordozókon belül - összességében - a szénárak nőnek a leggyorsabban... 1980-2017 Comparison of coal, natural gas and crude oil prices link a szénárak 245%-al nőttek az ezredforduló óta... link ez még az olajárnövekedést is kenterbe vágta... link mi több még a nagy tőzsdeindexeken is túltett... link a szénárak gyorsabban nőttek az ezredforduló óta mint a Dow Jones index vagy az SPX index... döbbenet...

a megújuló mizéria megindulása óta döbbenetes mértékben értékelődött föl a nyersanyagokon belül az olaj súlya... 1980-2017 $WTIC:$CRB link

Hatalmas terület olvadhat fel a klímaváltozással Egy brit tanulmány szerint Ausztráliánál nagyobb kiterjedésű fagyott talaj (permafroszt) olvadhat ki, ha nem sikerül megakadályozni a felmelegedést. Emiatt üvegházhatású gázok szabadulhatnak föl – írja az MTI. A kutatók szerint a permafroszt – a legalább két éve fagyott talaj – érzékenyebb lehet a felmelegedésre, mint korábban hitték. Most először becsülték fel, hogy mekkora terület olvadhat fel a klímaváltozás miatt. Az Exeteri Egyetem, a Leedsi Egyetem és Nagy-Britannia hivatalos meteorológiai szolgálata (Met Office) kutatói a Nature Climate Change-ben publikálták az eredményeket. A magasabb szélességi körök vidékén, főként az Északi-sarkvidéken található permafroszt nagy mennyiségű szén-dioxidot és metánt tartalmaz, mely a talaj olvadásával felszabadul és a légkörbe jut. A bolygó 1 Celsius-fokos melegedésével négymillió négyzetkilométer fagyott talaj olvadhat fel. A kétfokos emelkedéssel a Föld permafrosztjának több mint 40 százaléka veszik el. Becslések szerint 35 millió ember él fagyott talaj fölött emelt településeken, az olvadás miatt a föld instabillá válhat alattuk, épületek, utak omolhatnak össze.A 2015-ös párizsi klímaegyezmény az iparosodás előtti hőmérséklethez képest jóval 2 Celsius-fok alatt akarja tartani a felmelegedés mértékét, ehhez majdnem 200 ország fogott össze. A felmelegedés jelenlegi üteme mellett azonban szinte minden permafroszt elveszhet – mondta Sarah Chadburn, a tanulmány vezető szerzője. Társszerzője, Eleanor Burke, a Met Office permafrosztkutatója reméli, hogy az olvadás mértékének felmérésével jobban megérthetővé válnak a globális felmelegedés következményei, ami befolyásolhatja az ezzel kapcsolatos intézkedéseket is.

Manhattan-méretű jéghegy tört le az Antarktiszból

Egy Pest megye nagyságú jégtömb fog leszakadni az Antarktiszról

Tovább folytatódik az Antarktisz jégrétegének olvadása. Az eseményről a NASA számolt be és azt írják, hogy a most levált réteg mérete ugyan jóval kisebb az utóbbi időben levált jéghegyekhez képest, ennek ellenére ez újabb bizonyítékul szolgál, hogy egyre instabilabb a jégtakaró állapota.
link

-KA- 2017.03.08. 10:27

Ausztrál kutatók szerint a klímaváltozás a felelős azért, hogy hazájukban 205 időjárási rekord dőlt meg az elmúlt három hónapban az extrém forró nyár miatt, a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy egyre gyakoribbak lesznek az időjárási szélsőségek, ami veszélyt jelent az energiabiztonságra és a mezőgazdaságra, írja az MTI.
A Climate Council (klímatanács) nevű független kutatóintézet által kedden közzétett jelentés szerint Ausztrália keleti partvidékén minden idők legforróbb nyara volt az idei, miközben Nyugat-Ausztráliában pusztító hatalmas esőzések szempillantás alatt okoztak áradásokat. Keleten és a középső országrészben a forróság hatalmas bozóttüzekkel járt.

A december elseje és február 28-a között tapasztalt szélsőségességek a jövőben valószínűleg rendszeressé válnak - írták a szakemberek.
A jelentés szerint Sydneyben, Brisbane-ben és Canberrában 2017 nyara volt a valaha legmelegebb, az új-dél-walesi Moree-ban 54 egymást követő napon mértek 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet. Adelaide-ben az idei volt a legmelegebb karácsony 41,3 Celsius-fokal. Új-Dél-Walesben a nyári átlaghőmérséklet 2,57 Celsius-fokkal magasabb volt a nyári átlagnál. Perthben 192,8 milliméter csapadék hullott egyetlen zivatarban.

Will Steffen, a jelentés vezető szerzője úgy vélte, nagy az esélye annak, hogy újabb rekordok dőlnek meg Sydneyben és más térségekben 2025-ig vagy 2030-ig.
A jelentés szerint a szélsőséges időjárás terheket ró az ország energiaellátására. Idén nyáron számos alkalommal sújtotta áramkimaradás az ország különböző részeit, amikor a hőmérséklet folyamatosan 40 Celsius-fok fölött volt. A tudósok szerint fennáll a veszélye, hogy ennél is több áramkimaradás lesz.
A klímaváltozás az ország fő gazdasági ágazatát, a mezőgazdaságot is fenyegeti, csökkentheti a termésátlagot - hívták fel a figyelmet a kutatók.
A Climate Council jelentése egy nappal azután látott napvilágot, hogy egy másik tanulmányukban ausztrál tudósok arra figyelmeztettek, a klímaváltozás maradandó károkat okozott Ausztrália állat- és növényvilágában, egyebek között megsemmisítette a Nagy-korallzátony északi és középső térségének 35 százalékát.

Ez így van. 25-30 évvel ezelőtt gyakorlatilag bárhova lehetett menni az Alpokba, nem kellett azon izgulni, hogy nem lesz hó. Ma már igen csak meg kell nèzni, milyen magasan van az a hely, ahova el lehet menni.

Síelni jársz az Alpokba? Akkor addig tedd, amíg még lehet!
2017. február 16. 20:32
nyomtatás

A síparadicsomokban gazdag alpesi országok számára ijesztő előrejelzést jelentettek meg svájci kutatók a Thy Crysosphere tudományos lapban.

Prognózisuk szerint ugyanis az évszázad végére az Alpokban jelenleg található hó 70%-a eltűnik. A klímaváltozás miatt a síszezon akár egy hónappal is rövidebb lehet.

Az aktuális és múltbéli időjárási adatokon, valamint különböző klímaváltozási modelleken nyugvó előrejelzés úgy számol, hogy ha sikerül a párizsi klímaegyezmény szellemét betartani (a globális felmelegedés növekedésének mértékét az évszázad végéig kevesebb mint két Celsius-fok alatt tartani), még akkor is eltűnhet a hótakaró 30%-a.

A 70%-os csökkenés akkor valósulhat meg, ha nem történik semmilyen előrelépés az egyezmény útján. Ebben az esetben az 1200 méter alatti hótakarók teljes mértékben eltűnhetnek.

Az anyagban egy látványos ábra is található arról, hogy a különböző svájci területeken hogyan alakul majd a jövőben a havas napok száma a szezonban. Ezek alapján sokkal rövidebb síszezonra készülhetünk Európában.
Síelni jársz az Alpokba? Akkor addig tedd, amíg még lehet!
Klikk a képre!

A davosi Hó- és Lavinakutató Intézet (SLF) munkatársa, Sebastian Schlogl a rövidebb síszezon kapcsán előrevetítette:

mivel ezek a települések nagy mértékben függnek a téli turizmustól, a hasonló turistacentrumok gazdasága és társadalma szenvedni fog.
link