A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
Én is cseréltem. :) Ezen nem veszünk össze majd előveszem az akkori papírokat (már szóba került egyszer úgy emlékszem de nem néztem meg)
Olyasmi rémlik nekem, hogy 1 db-ért adtak 1 forrást. De előtte is volt mindenféle beszámítás még a 90-es években.
Csak hát most 2014-et írunk. :) Azért ezt humorosnak találnám ha felajánlanák mondjuk 1742-nél rosszabb opciót, nesze paraszt örvendezzél alapon. De majd kiderül.
"Az ezer forintos címletértékű kárpótlási jegyek a kibocsátást követően a jegybanki alapkamat hetvenöt százalékával kamatoztak azért, hogy akik később jutnak hozzá a jegyekhez, ne szenvedjenek hátrányt. Ezt a kamatozást a törvény 1994. december 31-éig írta elő, ekkorra lett a kamattal növelt névérték 1742 forint. Azóta minden jegytulajdonos erre az értékre tarthat igényt, ha kárpótlási jegyét állami vagyonra cseréli."
Ebben neked tök igazad van. Ha visszalapozod a topicot, akkor anno erről írtunk is. Az MNYP-től átvett, sutyiban adogatott részvények esetében megtehették volna a jegyek (10%-ig való) elfogadását.
"egy privatizációs lehetőségre szóló követelés 1742 Ft értékben" pontosan 1742 Ft értékben, se több se kevesebb"
Akkor miért voltak 1000, meg 1200 Ft-os áron beszámítós kibocsátások? (az Elmű, Émász, stb. áramszolgáltatók tőzsdére jövetelekor 1200 volt az ára, a 2000 előtti MOL jegyzéseken 1000).
"egy privatizációs lehetőségre szóló követelés 1742 Ft értékben" pontosan 1742 Ft értékben, se több se kevesebb
ellenkező esetben a Ptk szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékaránytalanságába ütközne ;)
totoro, igazad van a manyup értékesítések során kellett volna biztosítani a jegy felhasználhatóságát... az indok amiért nem az a 2007-es vagyon törvény ami az intézményes privatizáció lezárását említi... bár nem tudom mi az hogy intézményes ;) hiszen minden állami értékesítés privát (magán) tulajdonosok részére az privatizáció :)
"Netán van olyan polgártárs aki még birtokol 90-es évek eleje óta jegyet mennyit ér most az 1742-es követelése?
100 Ft-ot? :)"
781 Ft-ot. Hiszen ennyi a tőzsdei ára éppen. De ismét megjegyzem, ez nem 1742 Ft-os követelés, hanem egy privatizációs lehetőségre szóló követelés legfeljebb 1742 Ft értékben. Nagyon nem ugyanaz a kettő. Az államnak a lehetőséget kell biztosítania, ezt mulasztotta el, nem arról van szó, hogy fizetési kötelezettséget nem teljesít.
kptv. 7. § (1) "Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel
az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá
termőföld tulajdon megszerzésére
felhasználhatja."
8. § (1) "Az Állami Vagyonügynökség javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont] 1996. év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható."
Jól gondolom, hogy pl. a MANYUP-os részvényeladás az egy tökéletes lehetőség lett volna a felhasználás biztosítására? Hiszen az is "privatizáció". Vagyis az államnak számtalan lehetősége lett volna 2006-óta, hogy akár a törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítsa a felhasználást, tehát egyértelműen felróható a szándékos mulasztás?
Igen, konkrét peredben ez nem opció. De egy "általános" rendezésnél vagy mit szövegeltek ott akár elméletileg felmerülhet, hogy 1742-nél kevesebbet javasolnak.
Arra jutottam én, hogy megvárom a pered következő tárgyalását aztán ha nem lépnek semmit általános rendezésben akkor nincs más mint per.
Viszont ez a felszólítás addig is mehet nekik. Azzal előrébb van az ügy.
Az Állam mozgástere a teljesítésre elég nagy, adhat bármilyen állami vagyont, de akár ki is fizetheti.
A konkrét perben elméletileg nem ajánlhat fel semmilyen vagyonelemet (áron alul), mert ezzel elkésett, mert kártérítésről szól (ezt penznyelo jól értelmezte) és jogszabályi feltételek lehetővé teszik, hogy csak pénzbeli teljesítést fogadjon el a peres fél akinek mind kötelezett késedelembe esése, mind határidő lejárta, mind semmisség esetén.
Ez csak akkor áll ha felszólításra sem teljesít.
Ezért azt javaslom mindenkinek aki teheti, hogy szólítsa fel az MNV Zrt-t mint vagyonkezelőt, valamint a felettes NFM-et a teljesítésre! Ez után jöhetnek a kártérítési perek tömegével adott esetben ha a próba perétől iránymutatást kapunk.
Illetve éppen ez miatt van még 2x év múlva is forgalomban jegy, mert korábban az amúgy is elég ritka lehetőségek részben ilyen "komolytalan" ajánlatok voltak .
Az a helyzet azért eléggé megmagyarázhatatlan privatizáció lezárása után sok évvel. A kárpót forgalomba kerülése után 2x évvel.
Netán van olyan polgártárs aki még birtokol 90-es évek eleje óta jegyet mennyit ér most az 1742-es követelése?
Még egy gondolat. Abban igazad van, hogy korábban voltak olyan "felajánlások" ahol nem 1742-öt ajánlottak. Pl a Forrás történet is ilyen volt.
Csak:
1. Ezt a felajánlást nem kötelező elfogadni
2. Ez nem más mint egy visszaélés a jegytulajok helyzetével. Kiéheztetik aztán odadobnak egy csontot fogadd el mert jobb nem lesz . :)
3. Ha tényleg egy "végső" rendezést akarnak eltüntetni a jegyet akkor zsebbe kell nyúlni. Nem fog menni ilyen pöcs ajánlatokkal a teljes mennyiség bevonása
Úgy gondolom már az egy per tárgya lehet, ha 7 évig nem ajánlanak fel semmit aztán előállnának egy teljesen nonszensz ajánlattal 1742 alatt.
Pl ebben a perben amit Watson visz mit szólna ha azt mondanák adunk 1000 Ft az 1742-es tartozásunk helyett aztán örüljél?
Gondolom vmi olyasmit , hogy a kétes erkölcsű ilyen olyan felmenőitekkel szórakozzatok. :)
Szerintem ha volt is annyira minimális, hogy nem hivatkozási alap.
Már maga az a tény rendkívül érdekes, hogy az állam pereskedik a kárpótolt illetve "kárpótlási jogot" megvásárolt állampolgáraival.
Ez is már kb Kambodzsa.
Világ vicce lenne vsz itt elkezdenék bebizonyítani, hogy 7 évvel a privatizáció lezárása után jogszerű az, hogy forgalomban van 2 milla jegy ami folyamatosan inflálódik.
2007-es vagyontörvény után nem volt semmilyen értékesítés ha jól tudom. Emlékeim szerint 2010-ben került át az egész földügy az FVM-től az MNV-hez amikoris kizárólag földbérlés felé mentek és kezdték el osztogatni barátin...
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509