Javaslatom VÉTEL, akinek már van TARTÁS
Miért?
Adózott eredmény: 2003/ 581 038 000 2004/ 2 123 149 000
Jóváhagyott osztalék: 2003/ 451 182 000 2004/ ? ? ?
Ha az adózott eredményt kifizetik osztaléknak, akkor az osztalék 200ft lesz
Ha az osztalék 200ft a részvény min 1500ft
Szerintem érdemes tartani és az osztalékra játszani én több mint 50% esélyt látok rá
Ha bejön 100%-os haszon 2-3 hónap alatt én már vetem és tartom
Szerintetek? Véleményeket várok
"trükközött" :). Vélhetően talált valami védhető jogi problémát az MNB, amivel kellemetlenkedni tud a FORRÁS-nak (bírság+feljelentés). "A kibocsátó közgyűlése 2022 áprilisában felhatalmazta annak igazgatóságát saját Forrás/T és Forrás/OE részvényeinek vásárlására. A Forrás a saját részvények megvásárlására a MAR 5. cikke szerinti részvény-visszavásárlási programot nem indított." Ez az oka a bírságnak + feljelentésnek. Miközben "a társaság ezt követően 2022 decemberében és 2023 márciusában jelentős darabszámú Forrás/T részvényre vonatkozó vételi megbízást adott be a Budapesti Értéktőzsdén, amely vételi megbízásokban szereplő részvénymennyiség az adott értékpapírra vonatkozó előző 20 napi átlagforgalmat többszörösen, de akár több százszorosan is meghaladta."
Az MNB bírságot én se értettem.a probléma a fő tulaj.L.T nem egyszer megszivatta a kisbefektetőket!
Törölt felhasználó2024. 07. 10. 17:12
#2827
Nagyon gáz az MNB bírság. Van egy illikvid rv, ami 8-10%os spreaddel forog. Egy ilyen papírnál minden eladás vagy vétel nagyot lökhet az árfolyamon. Ma 1500 db rv tolt 10%ot. Meglátásom szerint ez a papír lesz az év sztorija. Elképesztő alulértékeltséggel forog a cég, EPS 1000 ft körül (2023). Arago 89 (A) és 86(OE) százalékon van. El kell érniük a 90 %-ot és jöhet a kötelező vételi ajánlat. Valaki begyűjti nekik. Az OE-ből többet kell venniük 160.000 dbot, Aból 50.000 is elég. A maradék 10%os pakk 900.000 db rv min 3220 ftot kell fizetniük részvényenként. (Ha az egyedi beszámolót nézzük a saját tőke 29 milliárd, ami 9millió rvre elosztva kb 3200 ) Konszolidált mérleg alapján a saját tőke 80milliárd felett van, ha az alapján számolnánk mennyit ér egy rv.....beszabehu
Saját részvényeivel trükközött egy magyar cég – lecsapott a jegybankAz Magyar Nemzeti Bank (MNB) 15 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Forrás Nyrt.-t a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet megsértése miatt. A tőzsdei kibocsátó saját értékpapírjai visszavásárlása során hamis, félrevezető jelzéseket adhatott a befektetőknek a Forrás/T és Forrás/OE részvények forgalmát, keresletét és kínálatát, illetve árfolyamát illetően. https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2024/07/birsag-mne-forras-piaci-manipulacio?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator
Mélyunalom ez a részvény, néha ugyan a T megindul. Viszont ekkora árkülönbözet indokolatlan, elméletileg ugyanannyit ér mindkét papír. Én tartom mindenesetre , és nem az osztalék miatt, mert az smafu. Nálam kettessel kezdődő áron lesz majd eladó, hogy az 200 vagy 2000 Ft lesz majd kiderül.
Aszondom, hogy adtam el ma 50 darabot a T-ből 1800-on, úgylehet, h. a plafonon. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy az Oe egy alárendelt papír. Fizetni fog 50 Ft oszttalékot tértől és időtől függetlenül, de ez a kibocsátónak nem tétel.
Többször is voltam. És de, lehet kérdéseket feltenni, valamint szavazni az OE sorozatot érintő kérdések kapcsán (már ha van ilyen). Plusz kapsz ásványvizet is :)
Ezt honnan olvastad ki? A cég alapszabálya alapján csak szavazatra nem jogosít a OE, amíg kifizeti az osztalékot. Minden másra igen, így alapvetően a jegyzett tőkére, a tőke- és eredménytartalékre és az eredményre is pont azonos mértékben "jogosult".
Ha a gyakorolható tagsági jogaidat megtestesítő értékpapírod az osztalékelsőbbségre - és egyelőre semmi másra nem - jogosít, akkor az nem irreleváns, hanem lényegi kérdés.
Mi köze az osztaléknak az eps-hez? Az eps az adózott eredmény osztva a részvények számával. 6.2 mrd ft/9m db. Hogy utána melyik sorozat mennyi osztalékot fizet, irreleváns. A logikáddal egyébként is, 6.2 mrdből kifizet 0.2 mrd-t, akkor miért nem 6mrd/9m?. Vagy szerinted az eredmény csak a T-re van, az OE tulajdonosokra nem jut?
Ezt nem értem. Miért kéne levonni? Ugyanúgy a jegyzett tőke egy azonos nagyságú szelete. Annyi a különbség, hogy mindaddig nem lehet vele szavazni, amíg kifizetik rá a garantált osztalékot. A szavazati jog amúgy sem ér semmi a közkép esetén, hiszen a többségi tulajdonos 87%-kal szavaz. Ezért gondolom, hogy egy mezei befektetőnek többet kellene érjen egy OE papír, mint egy T. Mégsincs így.
Hibásan számolják, csak a T darabszámmal osztják. Valójában nem 5m, hanem 9m darabbal kellene osztani. Továbbá nem a 7mrd feletti teljes eredményt, hanem csak az anyavállalatra jutó 6.2-t lenne a számlálóban. Így olyan 690 ft eps jön ki, ami persze szép, csak kivételes év volt számviteli tételekkel, nem ez a reális.
Az osztalékhozam csak az egyik értékelési szempont. Ez alapján mindegyik magyar papír túlértékelt, hiszen egyik papír sem fizet állampapír hozam + kockázati prémium szintű osztalékot. Ugyanakkor a FORRÁS/OE BVPS-e 3000 Ft felett van, 10-es P/E alatt forog (bár az eredmény elég ingadozó) és a T nem fizet osztalékot, így az azokra eső eredmény egy része is az OE tulajokat gazdagítja.
Arra kíváncsi lennék, hogy miért érné a dupláját a papír. Számoljunk 2000 forinttal. Az 50 forintos osztalék/rv az 2,5% osztalékhozamot jelentene. Állampapírban vannak bőven tíz feletti hozamok. Miért is érné ez a dupláját?
Várakozásaim szerint a jelentést követően a tartós befektetők még inkább rá fognak ülni a meglévő állományukra, hiszen innentől pl. csaknem érdektelen, mit tudnak produkálni a konglomerátum olyan társult vállalkozásai, mint amilyen a meghitelezett, de momentán veszteséges egyetlen mg-i profilú. Az árfolyamot irányadóan az alternatív energetikai befektetési (vagyis tőzsdei) relációk várható profitabilitása dominálhatja, hiszen a Forrásban sikeresnek bizonyult energetikai innováció a válság előtti átlagos árfolyamszintre (kb. 1600) is bónust kell jelentsen, aminek hozadéka akkor is bőven kitermeli az új üzletág kiépítésére felvett fedezetlen hitel és kamatainak teljes összegét, ha Putyin és állítólag kvázicsatlósainak háborúja "Brüsszel" és a NATO védelmi ellenállásának köreműködésével mégis megbukna.
Sajna csak félév múlva tudhatjuk meg, mennyit változott most a tulajdonosi szerkezet összetétele. Az viszont nem fog kiderülni, mennyi volt az önkötés. Valamennyi csipegetési esély nyilván adódhatott ott, ahol és amikor effektív kereskedés van vele. Ez ugyanis egy alapvetően illikvid papír, stabil irányítás alatt, nagyon alacsony közkézhányaddal. Ezekből következően és feltehetően nem rövid távra szóló befektetésként tartja az, akinek van belőle.
Nem holnap lesz annyi, ők profi befektetők. Most még vannak csábítóbb lehetőségek is, mint a srv, asszem. De az irány jó, itt termelik az energiát, nem szállítják. Vagyis tudnak bővülni, ha akarnak.
Szép a jelentés.Engem az érdekelt volna,hogy a részvény portfolióval mi történt.Tartják,eladták,csökkentették?Erről nem találtam említést.Vagy csak nem találtam?
Az is kiderült, hogy félév alatt összesen 27.313 db (ebből a többség - 15.432 db - törzs) rv. cserélt gazdát (3 ezrelék), a tulajdonosi kategóriákon belüli adás-vételeket, vagy átkötéseket nem számítva. És belföldi intézmény adta, a magánszemélyek (23.162 db), és az állam pedig vette. Már akkor is alulárazottan. A srv. a törzsnél pl. ha jól emlékszem 1300-1600 között történhet, legalábbis a közgyűlési felhatalmazás szerint..
A hatókör a Forrás Nyrt. kibocsátói besorolását B+/Negatívról B/Stable-ra rontotta. A leminősítés hátterében a gyengébb pénzügyi kockázati profil áll, mivel a késedelmes akvizíciók a vártnál lassabban gyűltek össze az ismétlődő készpénzbevételekkel, és a teljes költségfedezeti mutató a névérték alá süllyedt. Értékelési művelet A Scope Ratings GmbH (Scope) a mai napon leminősítette a magyar befektetési holding Forrás Nyrt. kibocsátói minősítését. B-re B+-ból, miközben az Outlookot negatívról stabilra emeli. A Scope az elsőbbségi fedezetlen adósság besorolását is B+-ra rontotta. Értékelés indoklása A leminősítést az váltotta ki, hogy a kibocsátó tovább halasztotta a feldolgozóipari akvizíciókat, valamint a vártnál lassabb 2021-ben a visszatérő kamat- és osztalékbevételek felhalmozódása. A Scope előrejelzése szerint a teljes költségfedezet 1,0-szeres alatt marad 2023-ig, amikor is az újonnan megszerzett megújuló portfólió bevételt termel. A budapesti székhelyű ipari és ingatlanbefektetési holding Forrás kibocsátói minősítését támasztja alá i) a társaság több mint 20 éves múltja a különböző vagyonosztályú gyártócégek és ingatlanprojektek beszerzésében, fejlesztésében és értékesítésében Magyarországon; ii) a közelmúltban megvásárolt 20 (2021-ben megszerzett, egyenként 0,5 MW kapacitású) napelemparkból és a kilenc építés alatt álló és várhatóan 2022 júniusának végéig üzembe helyezhető 0,5 MW-os parkból származó jelentős profitpotenciál. A kibocsátói minősítés továbbra is korlátozott. i) a kibocsátó jelenlegi méret- és terjedelmi hiánya mind az ipari, mind az ingatlanpiaci, mind a megújuló szegmensben; ii) az ismétlődő pénzügyi bevételek vártnál lassabb felhalmozódása; és iii. a kibocsátó összetett csoportstruktúrája, amely különböző üzletágakat, konszolidációs formákat és finanszírozási struktúrákat foglal magában (ESG-tényező: hitel negatív). Mivel a fémalkatrész-gyártó szektorban még nem történt akvizíció, a Forrás vegyesipari kockázatát továbbra is elsősorban a meglévő ingatlanportfólió és az újonnan megszerzett napenergia-eszközök vezérlik. A Scope kiemeli a bevételek korlátozott láthatóságát, mivel a kibocsátónak még több felvásárlást kell végrehajtania, és számos eszköz még fejlesztés alatt áll. Ez azonban nincs hatással az üzleti kockázati profilra, amely továbbra is B. A teljes költségfedezet várhatóan 1,0-szeres alatt marad 2023-ig, amikor is az újonnan megszerzett napelemes portfólióból származó osztalékbevétel növekedésével és a szektor további akvizícióival összhangban fokozatosan javul. A jövőbeni pénzbeáramlás nagymértékben függ a célvállalatok nyereségtermelő képességétől, és a Scope előrejelzése figyelembe veszi ezt a lehetséges volatilitást. A hatály azt is jelzi, hogy a jelenlegi befektetési portfólióból származó ismétlődő kamat- és osztalékbevételek nem tudják teljes mértékben fedezni a 2020 októberében kibocsátott 21,7 milliárd forintos szenior fedezetlen kötvény kamatköltségeit. A Forrás 2021-ben 8,6 milliárd forint össznévértékű részvényt szerzett a magyar tőzsdén jegyzett társaságokban. Az erősen ingadozó részvényárfolyamok miatt azonban ennek a portfóliónak a piaci értéke gyors, jelentős változásoknak van kitéve. A likviditás megfelelő, a 2021-ig rendelkezésre álló 3,5 milliárd forint készpénzből és a 2022-re előre jelzett 0,5 milliárd forintos pozitív szabad működési cash flow-ból származik. A társaságnak 2021-ben nincs rövid lejáratú adóssága. A hitelminősítési intézkedés egy vagy több kulcsfontosságú tényezője ESG-tényezőnek minősül. Az Outlook és a minősítést módosító illesztőprogramok A Kilátások stabil besorolása a megújuló energia, az ingatlanfejlesztés és a feldolgozóipar vállalataiba tervezett befektetések sikeres végrehajtásán alapul, amelyeket a 21,7 milliárd forint értékű szenior fedezetlen kötvény finanszíroz. A Scope előrejelzése szerint a kibővített portfólió 2023-tól több mint 1,0-szeres összköltségfedezetet eredményez. A teljes költségfedezet azonban továbbra is a készpénzbevétel alacsony láthatóságától és ingadozásától függ. Negatív minősítés akkor lehetséges, ha a teljes költségfedezet tartósan 0,5-szeres alá csökken. Ennek oka lehet az ipari szektorban újonnan felvásárolt társaságok vártnál kisebb pénzbeli hozzájárulása, amelyet a kedvezőtlen iparági trendek vagy a tőkebevonás további késései okoztak. Negatív minősítési akció is előfordulhat, ha a likviditás romlik. Ha a kamatokból és osztalékokból származó ismétlődő készpénzbevételek nagyobb láthatósága esetén, a teljes költségfedezet lényegesen 1,0-szeres felett marad, a hatókör mérlegelhet pozitív minősítést. Hosszú és rövid távú adósságminősítések A Forrás 2020 októberében 21,7 milliárd forint értékű, magas rangú, fedezetlen vállalati kötvényt bocsátott ki a magyar Növekedési Kötvényfinanszírozási Program keretében. A kötvény futamideje 10 év, 2027-től névértékének 10%-a amortizálódik. A kamatszelvény fix (3,2%) és évente fizetendő. A kötvénybevételek túlnyomó részét már a megújuló energiaforrások és az ingatlanszektor akvizícióira fókuszálták (12,4 Mrd Ft), a többit a Magyar Értéktőzsdén fektetik be egy részvényportfólióba (8,6 Mrd Ft). A Scope a Forrás Nyrt. által kibocsátott elsőbbségi fedezetlen hitelt a kibocsátó minősítésével azonos szinten minősíti. A Scope egy „átlagos” megtérülést számolt ki az elsőbbségi fedezetlen adósságtulajdonosok számára egy felszámolási forgatókönyv esetén. A holdingszintű elsőbbségi fedezetlen adósság strukturálisan alá van rendelve a leányvállalati szintű adóssághoz képest, korlátozva az adósságbesorolást.
A "Tájékoztatás" említhette volna, hogy a nem egyhangú szavazásoknál az egyhangúsághoz hiányzó (8.362 db) szavazat megoszlott-e, vagy hogyan oszlott meg. A többségi határozatokat láthatóan a "88,97 %-os ARAGO Zrt. részvényes" képviselője egyedül szavazta meg, miközben ő maga volt a jegyzőkönyv egyhangúlag megválasztott (?!) szintén egyedüli hitelesítője is. (Vagyis magára kellett szavaznia, ami bosszantó hatalmi arrogancia az ARAGO részéről.) Ráadásul úgy tűnik, hogy az igazgatóság számára a felmentvényt megadó közgyűlési határozatot is egyedül az ARAGO képviselője igenelte. (Lásd még az osztalék fizetésről, és a srv.ről szóló kurrens határozatokat.) Mindez ki is derül a "Rendkívüli tájékoztatásból", meg nem is. Az persze evidencia, hogy a főrészvényes szava(zata) mindig és eleve ügydöntő. Remélem viszont, hogy nem az ARAGO akar piaci vevő híján így (a Nyrt-nek eladva) leépíteni, vagy ha mégis, akkor nem OTC-n. Bár az igazgatóságnak adott bianco "közgyűlési" felhatalmazás az srv-re ennek lehetőségét sem zárja ki. Többet, jobbat vártam.
Saját részvényt próbál majd vásárolni a cég a bét-en, az alaptőke 25 %-káig: "a kapcsolódó valamennyi,
egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekre, döntésekre is kiterjedően" - bármit is jelentsen mindez. Ez likviditást vetít előre, bár a szavazati jogosultságok miatt a törzsrészvényesek döntenek majd a hogyanokról. https://www.bet.hu/newkibdata/128697500/kgy.%20meghivo.pdf
Summázva: valami "intézmény" vagy "magánszemély" ezen az árszinten már az inflációs ráta ellenére is veszi a papírt "ezerrel". Törzsrészvényből viszont gyakorlatilag már nincs is eladó (ha nem veszel belőle töredékhányadokat a kínálkozó eladási árakon). Megkockáztatom tehát, hogy ennél több ún. információra a jelenleg valóban "lefagyott" piacnak (hiszen lassan éves szinten nincs már lekereskedhető mennyiségű esés-emelkedés az árfolyamokban) nincs igénye. Ténynek tűnik, hogy ebben a papírban a pénzpiaci alapok (és pénzmosodák) a jelenlegi alul értékeltség ellenére sem látnak fantáziát. De ez nem feltétlenül "téli álom", inkább szimpla tulajdonszerkezeti és pénzpiaci (vagyis kevésbé politikai természetű) kivárás. A likviditás hiányát ezen - a választások kimenetelétől persze nem teljesen független - tényezők alakulása orvosolhatja, nem pedig a következő éves jelentés (április vége) milyensége. Ha pl. majd a törzsrészvények után is fizetne osztalékot a jövőben a cég, akkor új helyzet keletkezne mindkét papír likviditásában és árfolyamában is. Hiszen ha nem is volt eddig direkten NER-kompatibilis a cég, a társutasságtól sem volt éppen fényévekre messze. Talán ennek köszönhetően a mindenkori államnak (és remélhetőleg a kiépült mélyállamnak is) már nincs és nem is lesz már tulajdonhányada a cégben, és talán már ítélhet majd róla direktben a piac.
A "korrupt" brókert ugyanúgy lehetetlen megfogni, mint egy simlis ügyvédet, hiszen mindezt a kereskedési rendszer adott szabályai nem tiltják. Nézőpont kérdése, hogy mindez rendszerhiba-e, vagy a kialakított rendszer lényege.
Sok reklamációim kapcsán engem az erstebroker okosított ki. Előbb az volt a kifogás, hogy a kereskedésben nemcsak -10 százalék fölött van pár perces felfüggesztés, hanem 5 százalék fölött is, vagyis a brókernek bőven van ideje eléd állni egy 10 forintos fal ajánlattal, mégis -10 százalékon viszi el a bulikát helyetted és előtted. De itt a promt piaci üzleteknél a módszer lényege ugyanaz, elég okos időzítéssel 10 forinttal eléd állni, és a brokié az üzlet, akárhány ajánlat volt előtte.
Valakinek vonzó lehet, mert a brókerek uralják a kereskedést. Hiába állsz bent történetesen itt 1100-on már "az idők kezdetétől" vételen, ha jön egy fixáras eladó a bróker közvetlenül előtte beáll a sor elejére 10 forinttal feljebb az adott eladói mennyiséggel, és a "jobb ajánlatával" elviszi előled a pakkocskát (1100-on persze). Ha a sor elején állsz és peched van, akkor 1-2 darabot átenged neked is, vagyis a költségek miatt rákefélsz, oda a vételed utáni évi osztalék.
A számok szerint 317.028 db, 3,523 % (Oe) van "egyéb" (intézményi és állami befektetők nélküli) kézben, és 185.471 db, azaz 2,061 % (T). Ennyi kb. a potenciális eladó, akitől gyűjteni lehet (ez 502.499 db részvény, durván 5,59 %). /Plusz az államtól 35.890 (0,399), ill. az intézményiek egymástól, de ezekkel nem kalkulálok./ És itt jön az, hogy ez a részvénycsalád nem lett, és nem lesz szet-es, vagyis nem tekinthetünk rá úgy, mint egy lehetséges osztalék-részvényre. Hiszen könyv szerinti értéke az Oe-nek is sokkal többet ér mint az Oe - szelvényvágás előtti - jelen piaci árszintje. Mégpedig - a piacilag potenciálisan elérhető darabszámot tekintve - egy összesen 400 milliót sem elérő potenciális értékben. Ergo, hogy melyik ér többet, az Oe, vagy a T, az szerintem irreveláns felvetés. Ezzel együtt senkit sem buzditok jelenleg vételre, hiszen minden változás feltétele a beigért sztory, ami vagy lesz, vagy nem lesz. És amig a kötvények forgalmáról nincs hir, akkor sanszos, hogy inkább inem lesz. Akkor viszont még sokáig helybenjárás várható,.
Az Arago-nál lévő darabszámokat osztom a részvények összdarabszámával (9 millió), akkor az Arago tulajdoni hányada 87,288 százalék, a közkézhányad pedig 12,71 %. (Amit a BÉT az Arago 85 %-kos tulajdoni arányáról, ill. a közkéz arányokról ir, az igaz is, meg nem is igaz.) A közkézhányadon belül (tehát az Arago nélkül) a tavaly történt (mintegy 6 százalékos) tulajdonosi átrendeződés során nőtt a belföldi intézmény/társaság tulajdonosi részaránya 6,722 %-ra (T), ill. 6,91-re (Oe). Az egyéb közkéz pedig 4,12 % (T), és 5,99 % (Oe) lett. Ha tehát tulajdoni hányadot akar növelni egy (de esetünkben inkább több) intézményi befektető (tavaly ők vették a papirokat), akkor veszi mindkét részvényosztályt, nem fókuszálhat csak az egyikre, mert szűk, és egyre szűkebb az "egyéb" tulajdonosi bázis. És valószinű, hogy a hosszabb távban gondolkodó intézményiek nem az osztalék, vagy a szavazati jog miatt veszik (immár talán kizárólag a magánszemélyektől), amikor veszik, hanem a tulajdoni hányaduk bővitésére törekednek, amit mindkét papir egyformán tud biztositani.
A NAV szja bevallás tervezetében az szerepel, hogy a kapott osztalék után 15,5% Szocho-t is kell fizetni, miközben a törvények szerint nem kell. A tervezet ezen részét a kifizető (Forrás nyRt.) adatszolgáltatása alapján töltötték ki. Szerintetek ki a hunyó, a Forrás vagy a NAV?
Belföldi intézményeknél van a szavazati jogot biztositó részvényekből összesen 4.793.784 db, és nincs náluk _206.216_ db (=5.000.000). Ugyanez az osztalékelsőbbséginél: 3.667.409 + _332.591_ = 4.000.000. Mindösszesen: 8.461193 + _538.807_ = 9.000.000.
A törzsrészvényeknél a belföldi intézmény/társaság növekménye 253.452 db (+5.07 %), belföldi és külföldi magánszemély + állam + egyéb (letétkezelő) változása - 253.452 db.
Feltünt nekem, hogy 2020-ban jelentősen, mintegy bő 5%-kal módosult a tulajdonosi szerkezet, és a szavazati arány is. A Törzsrészvényt adták a magánszemélyek, az állam és a letétkezelők is, és mindet felszivta a belföldi intézményi kategória (de nem az Arago). Az osztalékelsőbbséginél többirányú volt a mozgás, de ott is a belföldi intézményi kategória volt az erőnyerő a maga 2.4 %-kos növekményével. A belföldi társasági befektetők között összesen bő 605 ezer darab nincs az Arago-nál, és ebből a 605 ezerből majdnem 470 ezer db mozdult át ide tavaly. Igy a 9 millió db részvényből 8.461.193 db (94.01 % tulajdonhányad, és 95.88 % szavazati jog) van belföldi intézményeknél, és mindössze _538.807_ db (4.12 % szavazati ill. 6 % tulajdoni) a szűkebb értelemben vett "közkéz" (magánszemély 3.71 + állam 0.41 = 4.12 %). Valamiféle átrendeződés tehát csak történt, vagy történik a promt-piaci illikviditás ellenére is. (De nyilván a kötvényeket sem a magánszemélyek jegyzik le, inkább az intézményiek.)
Alig találtam ide... Nyereség van, osztalék jön. Csodás dolgok ezek ebben a bizonytalan világban! A német cég vajon mikor kezdi a termelést/feldolgozást/gyártást? Az lehet(ne) már egy komoly szint lépés majd. Meg elvileg ígéret volt zöld divízióra is. Jó lenne ha megerősítenék eme szándékukat!
FORRÁS OE
Miért?
Adózott eredmény: 2003/ 581 038 000 2004/ 2 123 149 000
Jóváhagyott osztalék: 2003/ 451 182 000 2004/ ? ? ?
Ha az adózott eredményt kifizetik osztaléknak, akkor az osztalék 200ft lesz
Ha az osztalék 200ft a részvény min 1500ft
Szerintem érdemes tartani és az osztalékra játszani én több mint 50% esélyt látok rá
Ha bejön 100%-os haszon 2-3 hónap alatt én már vetem és tartom
Szerintetek? Véleményeket várok