A számok szerint 317.028 db, 3,523 % (Oe) van "egyéb" (intézményi és állami befektetők nélküli) kézben, és 185.471 db, azaz 2,061 % (T). Ennyi kb. a potenciális eladó, akitől gyűjteni lehet (ez 502.499 db részvény, durván 5,59 %). /Plusz az államtól 35.890 (0,399), ill. az intézményiek egymástól, de ezekkel nem kalkulálok./ És itt jön az, hogy ez a részvénycsalád nem lett, és nem lesz szet-es, vagyis nem tekinthetünk rá úgy, mint egy lehetséges osztalék-részvényre. Hiszen könyv szerinti értéke az Oe-nek is sokkal többet ér mint az Oe - szelvényvágás előtti - jelen piaci árszintje. Mégpedig - a piacilag potenciálisan elérhető darabszámot tekintve - egy összesen 400 milliót sem elérő potenciális értékben. Ergo, hogy melyik ér többet, az Oe, vagy a T, az szerintem irreveláns felvetés. Ezzel együtt senkit sem buzditok jelenleg vételre, hiszen minden változás feltétele a beigért sztory, ami vagy lesz, vagy nem lesz. És amig a kötvények forgalmáról nincs hir, akkor sanszos, hogy inkább inem lesz. Akkor viszont még sokáig helybenjárás várható,.
Az Arago-nál lévő darabszámokat osztom a részvények összdarabszámával (9 millió), akkor az Arago tulajdoni hányada 87,288 százalék, a közkézhányad pedig 12,71 %. (Amit a BÉT az Arago 85 %-kos tulajdoni arányáról, ill. a közkéz arányokról ir, az igaz is, meg nem is igaz.) A közkézhányadon belül (tehát az Arago nélkül) a tavaly történt (mintegy 6 százalékos) tulajdonosi átrendeződés során nőtt a belföldi intézmény/társaság tulajdonosi részaránya 6,722 %-ra (T), ill. 6,91-re (Oe). Az egyéb közkéz pedig 4,12 % (T), és 5,99 % (Oe) lett. Ha tehát tulajdoni hányadot akar növelni egy (de esetünkben inkább több) intézményi befektető (tavaly ők vették a papirokat), akkor veszi mindkét részvényosztályt, nem fókuszálhat csak az egyikre, mert szűk, és egyre szűkebb az "egyéb" tulajdonosi bázis. És valószinű, hogy a hosszabb távban gondolkodó intézményiek nem az osztalék, vagy a szavazati jog miatt veszik (immár talán kizárólag a magánszemélyektől), amikor veszik, hanem a tulajdoni hányaduk bővitésére törekednek, amit mindkét papir egyformán tud biztositani.
Belföldi intézményeknél van a szavazati jogot biztositó részvényekből összesen 4.793.784 db, és nincs náluk _206.216_ db (=5.000.000). Ugyanez az osztalékelsőbbséginél: 3.667.409 + _332.591_ = 4.000.000. Mindösszesen: 8.461193 + _538.807_ = 9.000.000.
A törzsrészvényeknél a belföldi intézmény/társaság növekménye 253.452 db (+5.07 %), belföldi és külföldi magánszemély + állam + egyéb (letétkezelő) változása - 253.452 db.
Feltünt nekem, hogy 2020-ban jelentősen, mintegy bő 5%-kal módosult a tulajdonosi szerkezet, és a szavazati arány is. A Törzsrészvényt adták a magánszemélyek, az állam és a letétkezelők is, és mindet felszivta a belföldi intézményi kategória (de nem az Arago). Az osztalékelsőbbséginél többirányú volt a mozgás, de ott is a belföldi intézményi kategória volt az erőnyerő a maga 2.4 %-kos növekményével. A belföldi társasági befektetők között összesen bő 605 ezer darab nincs az Arago-nál, és ebből a 605 ezerből majdnem 470 ezer db mozdult át ide tavaly. Igy a 9 millió db részvényből 8.461.193 db (94.01 % tulajdonhányad, és 95.88 % szavazati jog) van belföldi intézményeknél, és mindössze _538.807_ db (4.12 % szavazati ill. 6 % tulajdoni) a szűkebb értelemben vett "közkéz" (magánszemély 3.71 + állam 0.41 = 4.12 %). Valamiféle átrendeződés tehát csak történt, vagy történik a promt-piaci illikviditás ellenére is. (De nyilván a kötvényeket sem a magánszemélyek jegyzik le, inkább az intézményiek.)
Egyébként ami az Appeninn esetleges "alulértékeltségét" illeti (olvasom máshol is, hogy legalább 30% benne van) nem lényegileg alacsonyabb a P/BV-je, mint a Takaréké. A szektortársakénál (GSPARK, de főleg a BIF) persze alacsonyabb valóban. Nagy tétekkel én mégsem fogadok rá. De én a Konzum, Opus rallyból is kimaradtam, vagyis befutó lehet akár az App. is. Két éve még 600 felett volt, és 365-ig idén januárban is elment egy pillanatra. Sokkal többet szerintem nem tudhat. (A Club Aliga nagy zsákmány, de nem főprofil.)
Mindezeket nem most, és nem neked találtam ki. Ezekkel a szempontokkal tőzsdézem általában is. Úgyhogy csak a begépelés volt meló. Szép estét neked is.
Amúgy akár bukót is lehet eladni (a bukók tetejéről), ha nem akarod a nyerőn keletkező jövedelmet később leadózni. Az további nullszaldós tőkekivonás lehet. Hogy miből mennyit, az már szimpla matek. Felfoghatod persze úgy is, hogy mindez a felajánláshoz képest további felesleges veszteség lenne, ami értelmetlen. És mivel szabad tőkéd most is bőven van, ha jól értelek, akkor igazad is van. Én a tartásos opció esetén tartom a fenti ötletelést járható útnak, amikor esetleg kisebb tőkét tartanál meg a papirban, bizva az ismeretlenben.
Értem a tanácstalanságodat. Az FHB-val én anno sokat szenvedtem (és buktam). Akkor is, amikor még kereskedelmi bank volt, és nem volt ennyire full NER-es. A fijjugg általában "piacilag" is mindent erőből oldanak meg, vagyis torzitják a viszonyokat mindenütt, ahogyan a nyilvánosságban is. Most helyzetet teremtettek megint. Nem tudni, hogy a NER mit akar. Igaza lehet koatinak abban, hogy ez a jelzálogbankosdi elég érdekes állatfaj: politikailag ugyanis nem közömbös területről van szó, mert nem lehet szórakozni az "otthonteremtő" hitelesek tömegeivel. Amikor meg lépni kell, akkor a politika mindig a saját szempontjaira tekintettel szabályoz, nem a bankok érdekeire tekintettel. Ráadásul a fidesz most mindenütt mindent kiszervez a NER-be, állami részvényektől (Richter, MOL-pakett) kezdve a TAHO-n át az eu-s támogatásokig minden megy át láthatatlanba. Aggasztó.
Nyerőt realizálhatsz vele, és tőkét szabaditasz fel, ami másnaptól termelheti neked a profitot. (Pl. 590-nen vásárolsz.) Egyebek között. A bukódon csak kicsit változtat. Szerintem jobban járhatsz igy, mintha további friss tőkét tolsz bele 590-en a bukód 1 %-kos higitásába.
Tollas a hátam? :) Azt tudnám elmondani, hogy nekem arányaiban miből van sok. Azt meg azért nem mondom, mert meglehetősen rizikós (illikvid) a papir, kimenekülni is nehéz tehát belőle, ha baj lenne vele. Azt sem tudni igazán, hogy jelenleg alulértékelt-e. Ilyen papirt meg másnak nem ajánlanék vételre.
Csak egyetlen ötletelés még. Amig és ameddig kereskedhető a papir, a nyereséges vételeket én dobnám piacin, hogy (tartásra, vagy felajánlásra - ez most mellékes) csak a bukók maradjanak. Felajánlás esetén ugyanis nem tudom, hogy bontható-e tecnikailag a csomag. Szerintem nem, vagy mindet adod, vagy mindet tartod egy-egy számláról.
Isten ments, hogy tanácsot adjak. De ha bukó a pakk, akkor a tartásban akkora a rizikó, mint az én bukómnál: semmi. És valóban, akár "jól is elsülhet". A felajánlásos opciónál meg számolni kell, mennyire tudod minimalizálni a biztos bukó mértékét egy hónapos, de nem kicsi befektetéssel. Én -a saját tőkeerőmet ismerve- nem próbálkoznék ezzel, inkább keresnék jobbnak igérkező ügyleteket a szabad pénzeimnek, amik 1%-kos hozamnál többet igérnek.
Akkor Te csak felajánlásban gondolkodhatsz, tartásban nemigen. Abban nagy a kockázat. De az átkötési trükköt talán mérlegelned kellene, az teljesen legális.
Ha lesz kiszoritás! De nagyon nem bizom már ezekben. Hiába lenne legalább marketingértéke a tőzsdén maradásnak, ezt a kiszoritást most mintha nagyon előkészitették volna. Mint a TVK-ét, ami (ellentétben a Danubius-, vagy az Egis-kiszoritással) szintén elég nyomott áron történt.
Felfüggesztés a "CIGPANNONIA kitartók" topikban - 2019-11-29 18:27-ig (31 nap, 0 óra, 0 perc)
A moderálás a "CIGPANNONIA kitartók" topik #21818 sorszámú hozzászólása alapján történt.
A moderátor indoklása:
Másik topikba mehet a hangulatkeltés.