Nos, a defláció kérdésében nem fogunk egyet érteni. Ehhez 2 hatást kell megérteni. Az egyik a Pigou-hatás, a másik pedig a Fischer-hatás. Nem akarok részleteibe bele menni, mert ezekről könyveket írtak, de röviden megpróbálom összefoglalni. Pigou rájött, hogy a fogyasztásra és megtakarításra a reálegyenleg változásnak is hatása van. M/P a pénzkínálat per az árszínvonal hányadosa a reálegyenleg. Pigou azt mondta, hogy a válságokat a defláció megszünteti, mert ha a pénzkínálat változatlan, de az árszínvonal csökken, akkor a tört értéke nagyobb lesz, vagyis emelkedik a reálegyenleg. A reálegyenleg emelkedése a vagyonhatáson keresztül pedig megemeli a fogyasztást, a válsághelyzet instabillá válik, majd megszűnik. Na, igen, de erre Fischer meg azt mondta, hogy nem úgy van ám. Fischer a háztartásokat 2 részre osztotta. Az egyik fele az adós háztartások, míg a másik fele a hitelező háztartások. Ebből következik, hogy Yd=Yd a+ Yd h, tehát az összkeresletet az adós és hitelező háztartások összkereslete adja. Na most, feltételezzük, hogy a két háztartás típus vásárlási határhajlandósága nem homogén, ez logikus is, mert emiatt lettek adósok (akiknek ugye nagyobb) és hitelezők (akiknek meg ugye kisebb). Ha defláció van és nő a reálegyenleg, akkor a vagyonhatáson keresztül meg kell emelje a fogyasztást. Igen ám de az adósoknak negatív a vagyon (tudom, van olyan is akinek van hitele, de nem negatív a vagyona, kérdés persze ilyen esetben mi tekinthető vagyonnak, de arról meg megint csak könyvet írtak, így fogadjuk el a modell egyszerű értelmezhetősége miatt, hogy negatív), míg a hitelezőknek meg pozitív. Mi következik ebből? Az, hogy az adósokra a reálegyenleg változása pont akkora mértékben (gondoljuk csak végig milyen nehéz egy hitelt vissza fizetni, ha annak a reálértéke a defláció miatt folyamatosan nő) hat negatívan, mint a hitelezőkre pozitívan. Ha ezeket az értékeket beszorozzuk a vásárlási határhajlandósággal, akkor azt fogjuk kapni, hogy az adósok reálegyenleg változás miatti hatása a fogyasztásra jóval nagyobb negatív szám lesz, mint a hitelezők pozitív változása. Ebből mi következik? Az hogy a defláció rossz. Miért? Mert ha kellően erős a Fischer-hatás, akkor az teljes egészében kiolthatja a Pigou-hatást, minek következtében kialakul a depresszió a gazdaságban, mint 1929 után. A deflációt el kell kerülni, mert egy negatív spirált okoz a gazdaságban. Inkább legyen 10% infláció, mint 1% defláció...
."" nincs veszélyesebb dolog a gazdaságban mint a defláció, a FED pedig most biztosra megy és deflációt akar csinálni"" 1.Dehogy nincs veszélyesebb, azt csinálják mar 15 éve😉 2. A defláció nem ördögtől való jelenség. Ahogy a narrativája Pavlovi módon mindenkibe belesulykolta.😉. De ez egy másik mese. Például a technológiai fejlődés, termelékenység es hatékonyság növelekedes, most az elmúlt. 20-30evben azért hatalmas tech,, és termelékenységi ugrás volt. Ergo az ebből fakadó defláció akár évente 1-2%os nem veszélyes. Történelmileg se. 1-2 %Defláció idoszakokban is prosperalhat az reszvenypiacon és a gazdaság.!! Ha az elmúlt 150 évet historikusan visszanézed akkor 1929 re igaz a defláció,(erre hivatkoznak a mostani narrativája gyártók) de az ok válságot kiváló ok, a nagytőke kapzsisága volt. A munkareo piac feszesegere, pedig amire utaltam az az hogy a számítás módja, és metódusa fals, és téves! Markánsabb különbséget kellene tenni a teljes munkaidős, és a részmunkaidős munkavallalok között. De ez is messzire vinne. Azért mondtam hogy hagyom..
Bár kétségtelenül vonzó a dupla alj lehetősége, de miért ezt preferálod egy már termelő lítium bányásszal szemben, LAAC, ALTM, stb.? Nem tartasz a további hígitástól? TA nekem is tetszik, de nehéz elvonatkoztatni a múltkori beszivatástól.
Mondjuk azért arra kíváncsi leszek, ha tényleg deflációt idéz elő a FED, akkor majd hogyan reagál a gazdaság illetve maga a FED. Érdekes lesz makroökonómiai szempontból, az biztos...
Mivel az árak rendületlenül felfele mennek, ezért a vállalatok úgy érzékelik, hogy bővül a fogyasztás, van kereslet. Egyébként ezt a fogyasztási adatok alá is támasztják részben. Amint megindulnak az árak lefele, a vállalatok a fogyasztás csökkenését fogják érzékelni és abban a minutában elkezdik csökkenteni a munkakeresletüket. Akkor majd vissza esik a kibocsátás és bekövetkezik a recesszió. Szóval amíg felfele mennek az árak, addig nincs mitől tartani, amint bekövetkezik a defláció, akkor azonnal leáll majd a gazdaság...nincs veszélyesebb dolog a gazdaságban mint a defláció, a FED pedig most biztosra megy és deflációt akar csinálni. Megnézzük a temporary inflation bullshit reciprokát is...
Azért az a" feszes" munkaeropiac is megerne egy misét. Vagy legalább valaki utána járhatna, ha más nem a valamelyik komoly gazdasági mervado napilap közgazdász szakuksagiroja az USA ban a hogy is van az a bizonyos "feszesség"!?!? . De inkább hagyom , ne feszegessuk, a többivel egyetemben....
jövő pénteki inflációs adatokig csoroghat lefele...ami remények az elmúlt 4 hétben felvitte, az a fed jelzései és a feszes munkapiac miatt kérdésessé vált...elképzelhetőnek tartom, hogy egy sávozó piac alakuljon ki...
flash PMI 54re jött be és a manufacturing prices alindex is magasabb, 60 körül. igaz egész 2018ban 60 fölött volt. FED kamatcsökkentési várakozások 1-2 hónappal hátrébb tolódtak, kötvényhozamok feljebb mentek
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.