Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?  

Te vagy erdekelt vagy a temaban vagy nem tudod mirol beszelsz. Eleg marciusig visszanezni egy jelentos forkig (de forumolvasos emlekeim szerint a hoskorban sokkal sulyosabb 'balesetek' is voltak)... Es ez nem szandekos hibabol. Mi lenne ha vki belepiszkalna a githubos forrasba mondjuk egy uj verzio kijovetelekor, amikor sokan toltik le..
link Marha jokedvu lehet az az egyen, aki pl ebben az idointervallumban kapott valakitol par100 bitcoint es mar odaadta cserebe az 'arut'.
Amugy szerinted hany ember nezi meg a forraskodot? Egy hashben/titkositasban nem feltetlenul jossz ra, hogy van benne kiskapu. Siman lehet, hogy a szabvanyban direkt olyan allapotinicializaciot irnak elo, aminek van egy gyengesege. A WEP is publikus volt, a WPA is, megis mindkettot egy ideig biztonsagosnak tartottak, azota meg nem teljesen.

A SHA-AES parost nagyon sokan elemeztek mar, de ez csak arra jelent garanciat, hogy nehez vele barmit kezdeni, nem biztositek arra, hogy nincsen benne kiskapu.

petti, a matematikai és a titkosítási oldalát el tudom fogadni, mint Msc. bankinformatikusi szakmérnök ;)

A problémám az a kibocsátás és az elfogadás. Engem nem tud meggyőzni egy marék ismeretlen, hogy dolgozzak olyan babszemért (vagy adjam oda azt a dohányt a babszemért amiért dolgoztam) amiért vagy adnak valamit vagy csak azért készítették hogy elvegyék az értékeimet és a nyakamon hagyják az értéktelen babszemeket...

Nem lehet egy marék ismeretlennel szemben olyan fajta bizalom hogy elfogadható legyen a babszemjük, csupán vak hit amitől egy tőzsdei befektetőnek is tartózkodnia kéne... ;)

Az algoritmusba szinte soha.
Vélhetőleg nyílt forráskódú - ha jól tudom - sha-256 + ripemd-160 ellenőrzőösszeget használnak, melyekben külön-külön sem valószínű, hogy hibát lehet elrejteni.
Ha valami hiba lenne, akkor azonnal kilógna a lóláb.

A rendszer egyáltalán nem olyan sérülékeny, ahogy itt lefestetted.
Ám annál inkább a bizalom. Ez a rendszer pont arra épül, hogy kormányok nem tudnak belenyúlni.
Mekkora bizolomvesztést okozna, ha pl. az USA valamilyen törvénnyel tényleg bele tudna nyúlni a rendszerbe?
Ha egy ilyen botrány (mint a lehallgatási botrány) felmerülne, akkor - imho - hanyat homlok menekülnének az emberek és szinte azonnal durrana a lufi, de enélkül elképzelhető, hogy szinte korlátlanul fújódik, amíg meg nem unják és akkor lassan esik össze.

Anyiban egészíteném ki penznyelot, hogy én nem csak az időtartam megbecslésére nem mernék kísérletet tenni, de még a végének a jellegére sem.

(Jó, mondjuk egy jól működő kvantumszámítógép esetében már lehet, hogy gond lesz és addigra át kell gondolni ezt is, mint ahogy az összes titkosítási rendszert, de addig a titkosítások esetében az emberi hülyeség a legnagyobb veszély.)

Köszönöm!

Lehet,h ez neked nem tunt fel, de ez a cikk egy (igy vagy ugy, de) fizetett hirdetes volt.
Watson, amugy a bitcoin biztonsagat bizonyos keretek kozott a matematika garantalja. ahho, hogy jo esellyel kart tudj tenni benne legalabb annyi szamitasi kapacitasodnak kell lennie, mint a halozatot futtato tobbi embernek ossz. Ez eleg sok de persze mondjuk az usa egy pillanat alatt fejre allithatna (foleg ha az nsanak hala a sha hash specifikacioba is sikerult kiskaput rejteniuk).
Kevesbe idealis vilagban viszont sokkal konnyebben is problema merulhet fel. nevesen eleg a szoftverbe belecsempeszni egy kiskaput es bye bye penzem. megesett mar ilyen a digitalis penzek torteneteben, hogy a hivatalos verzioba belenyult vmi jomadar..
szoval ertem en az ebbol megelni szereto interjualany lelkesedeset, de a bc nagyon nem arany. sokkal kockazatosabb.

A topikot indító cikk elérése nemsokára fizetős lesz,ezért bemásolom:

"Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?
Turzó Ádám Pál
2013. augusztus 21. 06:20


A pénzügyi válság kitörése után, 2009-ben a Bitcoin feltalálásával kiszabadult a szellem a palackból: az emberiség többé már nem fogja elfelejteni, hogyan kell egy központi felügyelet nélküli virtuális pénzt létrehozni. Blummer Tamás Bitcoin szakértő szerint csak idő kérdése, hogy a pénzügyi rendszer jelenlegi formáját mikor söpri el a virtuális szuperpénz. A szakértő 16 éves bankári pályafutását adta fel saját Bitcoinnal foglalkozó szoftverfejlesztő vállalkozása megalapításáért, amely a közönséges cégeket hivatott összekötni a BTC-hálózattal. A már valódi készpénz formában is létező "digitális arany" sikertörténete még nem fejeződött be, hanem éppen csak elkezdődött? Jönnek a következő Bitcoin lufik? Lehet-e a BTC-t hamisítani? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Portfolio.hu: Hogyan határozná meg, hogy mi is tulajdonképpen a Bitcoin?

Blummer Tamás: A Bitcoin két dolog, ami azonban összefolyik a köztudatban. Egyrészt egy technológia, másrészt pedig egy elszámolási egység. Ez két teljesen különböző dolog. A technológia az, ami létrehoz egy elszámoló egységet, ami viszont emiatt az újszerű technológia miatt érdekes. A bitcoin tehát nem egy másik second life Linden dollár, egy Amazon coin, vagy egy valaki által kibocsátott elektronikus token, hanem egy technológia, ami megoldott egy nagyon régi informatikai problémát. Méghozzá azt, hogy hogyan lehet egy központ nélküli, teljesen decentralizált hálózatban egy ennek ellenére garantáltan konzisztens adatbázist kezelni. Ennek az adatbázisnak a tartalma nem más, mint, számlák és tranzakciók, és ebben a főkönyvben az elszámolási egységeket Bitcoinnak hívják, ezt pedig mint egy pénznem is fel lehet fogni. Ez egy forradalmian új technológia.

P.: Hol, és milyen szolgáltatások vagy áruk megvételére lehet használni a Bitcoint?

B. T.: Már sok helyen elfogadják, de a hasznossága akkor jelentkezik igazán, amikor maga a termék is virtuális, vagyis az interneten keresztül szállítható. Ilyen esetben a régimódi fizetési módok nagyon elavultnak és lassúnak számítanak. Hogyan tudok pénzt átadni a hálózatban úgy, ahogyan információt adok át, közvetítők nélkül, bankok nélkül, lényegesen gyorsabban és olcsóbban? Erre alkalmas a Bitcoin. Például amikor eladok egy zenét, filmet, bármilyen olyan terméket, amely digitálisan azonnal átmegy a hálózaton, akkor teljesen természetes lenne ezt összekötni egy olyan fizetéssel, ami szintén azonnal átfut a hálózaton. Ez persze nem jelenti azt, hogy máshol nem lehet használni, a fodrászomat is már Bitcoinban fizetem, és sok más helyen is elfogadják.

P.: Sokat hallani arról is, hogy mivel a Bitcoinnal név nélkül lehet fizetni, sokan illegális dolgokra, például pénzmosásra vagy drogokért való fizetésre használják. Erről mi a véleménye?

B. T.: Nagyon fontos észrevenni, hogy ezek a vádak azokból az irányokból jönnek, akiknek érdekük a status quo fenntartása. A Bitcoin egy olyan technológia, amely nagyon veszélyes a bankrendszerre. Nyilvánvaló, hogy több készpénzt használnak pénzmosásra, mégsem szeretné senki sem betiltani a készpénzt. A Bitcoin anonimitása ráadásul egy választott anonimitás. A Bitcoin tranzakció nem tartalmazza, hogy ki hajtotta végre a tranzakciót, de ha én megmondom önnek, hogy mi az én Bitcoin címem, vagy egyáltalán fizetek önnek Bitcoinnal, már ismerni fog egy címet. Ezek után minden tranzakció, amelyik ezen a címen átfolyik, nyilvános. A Bitcoin hálózat ugyanis nem titkosít, a teljes tranzakciótörténet nyilvános. Ez létrehoz egy üvegzsebet, ami annyira átláthatóvá teszi a tranzakciókat, mint semmi más.

P.: Mi biztosítja azt, hogy a Bitcoint ne lehessen hamisítani?

B. T.: A Bitcoin nem egy számítógépen vagy egy mobilon van, hanem egy globális hálózat közös konszenzusában létezik. Azért létezik, mert a világ összes számítógépe, amelyik Bitcoint futtat, egyetért abban, hogy egy adott Bitcoin egy adott címhez tartozik. Ahhoz hogy valaki egy Bitcoint megszerezzen, meg kellene győznie a hálózatban szereplő összes számítógépet arról, hogy ez a Bitcoin pluszban létezik, vagy hogy az övé. Ebből látszik a dolog problematikája. Nem arról van szó, hogy meghamisít valaki egy adatot az én számítógépemen, hanem az egész hálózat minden egyes számítógépét egyenként meg kellene győzi arról, hogy ez így van. A Bitcoin hamisításának a valószínűsége lényegesen alatta van annak, ami egy bankjegy hamisításához szükséges.

P.: A Bitcoinra egyre több befektetési guru jó befektetésként tekint. Például a Facebook alapításában is részt vevő Winklevoss fivérek is elindították saját Bitcoin alapjukat, és egy svájci alapkezelő is 200 millió dollárt invesztált egy BTC-t bányászó cégbe. A Bitcoin Ön szerint inkább elszámoló egység, vagy egy jó befektetés?

B. T.: Mind a kettő. Mint befektetési eszköz újdonság, ezért borzasztóan veszélyes és volatilis. Ezért senkinek nem ajánlanám, hogy vegyen. Ehhez először meg kell érteni, hogy miért lett értékes a Bitcoin. Lehet, hogy ez nagyon meredeken hangzik, de a Bitcoin gyakorlatilag digitális arany. Az arany azért értékes, mert vannak olyan tulajdonságai, amelyek ezt előidézik. Ilyen például, hogy egy aranydarabot eláshatok, kiáshatom 2000 év múlva, és ugyanúgy csillog. Egy aranydarabot akármilyen kis részekre szétszedhetek, majd összeolvaszthatom, anélkül, hogy a minősége vagy bármilyen tulajdonsága romlana. Az arany relatív ritka, ezért már kis mennyiségben is nagy értéket képvisel. Ugyanilyen tulajdonságai vannak a Bitcoinnak, csak nem a reális világban, hanem a virtuálisban. Mivel a Bitcoin a hálózatban lévő összes gép egyetértésével létezik, ez megfordítva azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a Bitcoint megsemmisítsék, meg kellene semmisíteni az internetet. Amíg egyetlen számítógép van a világon, amelyik a Bitcoint használja, addig újra feláll a rendszer. A Bitcoin ugyanannyira megsemmisíthetetlen a virtuális világban, mint az arany a reálisban. Sokan azt mondják, hogy csak 20 millió Bitcoin van, ez nem elég. Ez azért nem igaz, mert a Bitcoin 8 tizedes jegyig osztható. Sokkal kisebb egységeket le tudok osztani belőle, mint ami ma értelmes fizetőeszköz, és össze tudom vonni anélkül, hogy az értékéből veszítene. Megvan az a tulajdonsága is, hogy véges, valamint hogy borzasztó nagy erőfeszítés kell az előállításához. Van egy dolog, amiben a Bitcoin túl is lép az aranyon: költség- és időigény nélkül, egyik pillanatról a másikra transzferálható a világ egyik végéből a másikba. A Bitcoin egy olyan dolog a virtuális világban, ami mindent tud, amit az arany a reális világban, és még teleportálható is.

P.: Ön szerint a Bitcoin bányászat akár egy magánembernek is jövedelmező lehet, vagy ez a hajó már elúszott?

B. T.:A Bitcoin hálózatban bányászni ma már privát emberként nem lehet nyereségesen, ami abból is látszik, hogy 200 millió dollárt invesztál egy befektetési alap egy ilyen bányászcégbe. Pillanatnyilag annak a bányászati tevékenységnek, amely létrehozza az újonnan létrejövő Bitcoinokat, a számítókapacitása két nagyságrenddel túllépi azt, ami a legnagyobb ismert szuperszámítógépek egyes kapacitása.

P.: A Bitcoin bányászatát lehetővé tevő program alapvetően úgy működik, hogy aki előbb kezdett el bányászni, az több Bitcoint kapott a jelenlegivel megegyező számítási kapacitásért cserébe. Ezért a BTC-bányászatot egy piramisjátékhoz is szokták hasonlítani. Mi erről a véleménye?

B. T.: A Bitcoin gyakorlatilag egy globális virtuális startup, nem pedig egy piramisjáték. Én is bosszankodom azon, hogy nem 2009-ben kerültem a közelébe, csak 2011-ben, mert minél hamarabb fektetett bele az ember, annál nagyobb profitot tehetett zsebre. Mark Zuckerberg is teljesen abszurd módon meggazdagodott valamiből, amiről szintén meg lehet kérdezni, hogy tényleg van-e ekkora értéke, vagy csak szerencséje volt a srácnak. Ez itt is megvan, de ezt nem nevezném piramisjátéknak, mert nem arról van szó, hogy valamiféle piramisjáték-szerű redisztribúció folyna, hanem előáll egy új pénzügyi rendszer, egyfajta startup. Azt is mondhatnám, hogy a Bitcoin egy részvény egy új pénzügyi világrendszerben.

Veszélyt jelent a Bitcoin a pénzügyi rendszerre?

P.: 2011 közepén és idén áprilisban is óriási lufi fújódott a BTC árfolyamában. A legutóbbi esetben a január eleji 13 dollár körüli szintről 260 dollárig menetelt a virtuális pénz árfolyama, majd 50-ig hullott, azóta 120 dollár körül mozog. Mi lehet ezeknek a lufiknak az oka?

B. T.: Ez a szokásos hullámzása egy nagyon friss piacnak. Minden technológia hullámszerűen jut át a köztudatba. Ezek a felfutások és összeomlások csak annak a tükörképei, hogy rövid időn belül nagyon nagy teret nyert ez az ötlet, egy csomó embernek leesett a tantusz, hogy miről van szó. Semmi kétségem afelől, hogy még több ilyet fogunk látni, a Bitcoinnak ez a determinált története. A Bitcoin árfolyama eddig évente egy nagyságrenddel emelkedett.

P.: Ön szerint a virtuális világból kilépve, megfogható papírpénzként is megjelenik majd a Bitcoin?

B. T.: Persze, már létezik. Bármilyen megjelenése lehet, hiszen a Bitcoin egy digitális adat, bármire rárakható. Ez egy tipikus használati módja. Az egyik oldalon van egy QR kód, ami a cím, a másik oldalon pedig az a QR kód, ami ennek a címnek a titkos kulcsa. Ha ezt ismerem, akkor azt az egyenleget, ami ezen a számlán van, meg tudom mozdítani.

P.: Egy amerikai bírósági ítélet szerint a Bitcoin tulajdonképpen pénznek tekinthető, ami nagy előrelépést, és veszélyeket is rejthet magában. Mi várható Ön szerint a Bitcoin szabályozását illetően?

B. T.: A szabályozóknak azt kellene észrevenniük, hogy az emberiség feltalálta a kereket, és nem fogja elfelejteni. Feltalálta, hogy hogyan lehet létrehozni egy virtuális pénzt, ez az ötlet sohasem fog eltűnni. Teljesen mindegy, hogy mit csinálnak, a szellem kiszabadult a palackból, sokkal ésszerűbb lenne, ha azon gondolkodnának, hogy hogyan fognak ezzel együttélni. A Bitcoin ugyanis a jól felosztott piacot veszélyezteti egy újrafelosztással. A bankrendszer, illetve a fizetési hálózatok vezetőinek ez egy egzisztenciális fenyegetés, és a lobbicsoportjuk erősen dolgozik azon, hogy a Bitcoint illegalizálják vagy kontrollálják. Mindezek mögött semmi más nincs, mint az a remény, hogy időt nyernek. Szerintem ők is tisztában vannak azzal, hogy ez egy megállíthatatlan dolog. Ez olyan, mint az MP3 a zeneiparban. A Bitcoin el fogja söpörni az aktuális pénzügyi rendszert. Én ezt úgy állítom, hogy életem nagy részében befektetési bankár voltam. A 16 éves, nagyon komoly banki karrieremet adtam fel, hogy megalapítsam a Bits of Proofot.

P.: Pontosan mit ért a pénzügyi rendszer újrafelosztásán?

B. T.: Nem véletlen, hogy Amerikában folyik a legnagyobb lobbizás a Bitcoin ellen, mert a Wall Streetnek van a legnagyobb vesztenivalója ebben a játszmában. Európa számára ez inkább egy esély, hogy a pénzügyi világ egy újrarendezésében nagyobb súlyt kapjon. Magyarország pedig különösen jó eséllyel indul, hiszen van egy olyan kormányunk, amely szeret különcködni, szeret olyan dolgokat csinálni, ami szembefut az aktuális pénzügyi rendszerrel. Ha valami ilyet keresnek, ez ilyen. A Bitcoin gazdaságon belül az egyik legnagyobb probléma a jogbizonytalanság. Amerikában végre kimondta egy bíróság, hogy a Bitcoin pénz. Hát persze, hogy az, de ha Magyarországon például egy számlát állít ki valaki, nem tudja ezt Bitcoinban megtenni, mert az MNB-nek nincs középárfolyama a Bitcoinra. A szabályozói környezet tehát még nem egészen tiszta. Ha Magyarország elsők között tisztázná jogilag a BTC helyzetét, akkor ezzel ide tudna vonzani számos Bitcoin-vállalkozást, amivel az új pénzügyi világ Luxemburgjává válhatna.

P.: Elképzelhetőnek tartja például azt, hogy az MNB-nek Bitcoin tartaléka is legyen?

B. T.: Hosszútávon egyértelműen erről van szó. Az sem véletlen, hogy a Bitcoin 2009-ben állt elő. A Bitcoin első tranzakciójában, az úgynevezett genezis tranzakcióban egy kis szövegrészlet is benne van, amit a Bitcoin alapítója írt az algoritmusba, ez a Times 2009. január 3-i címlapjának a szövege. Ez azért van benne, hogy bizonyítsa, hogy ezen a napon indult a Bitcoin. A Bitcoinnak van egy missziója is: megteremteni azt a globális pénzügyi rendszert, amely 2008-ban gyakorlatilag összeomlott. Máig rajta van a lélegeztető gépen, mert a politikusok máig nem találtak újat, de mi megtaláltuk. A Bitcoin az a pénzügyi rendszer, amely független az egyes államoktól, megalapítja azt a világpénzt, amelyről csak beszélnek.

P.: A Bitcoin kereskedésből jövedelemre lehet szert tenni, ezért Kanadában például már tisztázták, hogy ezen jövedelem után adózni kell. Speciális adószabályokra is szükség lehet minden egyes országban?

B. T.: Az adórendszer különböző az egyes országokban, például Németországban a Bitcoin jövedelem egy év után adómentes. Magyarországon az szja és augusztus 1-jétől az eho vonatkozik a kereskedésből származó jövedelemre. De ez nem a Bitcoin problémája. Nem a Bitcoin adózik vagy nem adózik, hanem az emberek.

P.: Ilyen szempontból a Bitcoint lehetne külön kezelni más jövedelmektől?

B. T.: Én mint Bitcoin vállalkozó örülnék egy adókivételnek, de pillanatnyilag már az is borzasztó nagy előnyt jelentene, ha egyszerűen csak jogbiztonságot teremtenének a hatóságok.

P.: Reálisnak tartja egy magyar Bitcoin tőzsde létrehozását?

B. T.: Én nem fogom csinálni, mert vannak jobb ötleteim, de szerintem lenne forgalma."

Üdv:

A bitcoin csak egy eszköz ("bankjegy"), önmagában nem lehet csalás, legfeljebb csalás eszköze lehet.
Ráadásul pl. te valószínűleg ezért birtoklod, mert el is fogadod, bíxol benne és ellenszolgáltatást nyújtasz érte.

Mégis, hogy kellene arra reagálni, aki kioktató módon ír, mert meg van győződve arról, hogy a pénz alapelve sületlenség.
Mielőtt oktatsz, nézz utána, vagy ne csodálkozz.
Ha valamit csak állítottál volna (vélemény), akkor nem kaptad volna ezt a stílust.

"mindentől független pénz gondolata"
először is mi a pénz? vagy mondjuk úgy mi a hitel pénz? (nem arany pénz, nem arany fedezetes ... stb.)

hogy létezhet bizalom nélkül? a kibocsátóban kell hinni hogy megtalálod, hogy nem tűnik el és hogy betartja az ígéretét, a hitel ígérvényét...
egy államot, egy jegybankot mégcsak megtalálsz, van mögötte valamiféle fedezet, számon lehet kérni...

hogy a pitlibe bírhat meg bárki is egy eleve ismeretlen, megtalálhatatlan fedezetet fel nem mutató valakiben, illetve ha ezek kezelhetetlenül sokan vannak, technikailag költséges elérni és összeszedni, jogilag eljárni velük szemben kontinenseken jogrendszereken átnyúlóan...

Ilyen érvelések után lassan azt kell kimondani, hogy egy internetes csalás a bitcoin.

köszönöm a remek bemutatót kúltúrális szintkülönbségünkről!
hozzászólásodból tisztán látszik,hogy az intelligencia sajnos nem tanítható!

Kiegészítem: a papírpénz, aminek szintén nincs semmiféle belső értéke (számlapénzben még ráadásul ugyanúgy virtuális is), ugyanúgy a bizalmon épül. Ha nincs bizalom, kuka az egész, nem tölti be a pénz funkcióit.

Nyugodtan ess le a székről!

Szerinted egy virtuális dolognak mi adja az értékét, ha nem az arra épülő bizalom, hogy mások elfogadják fizetőeszközként?

Tán a mágnesesezett lemezek bitjeit árulják "aranyárban", mi, hülyegyerek?
(Persze igaz ez a nyomtatott pénre is és nem a szép képekért, meg a festék mennyiségéért tartják értékesnek az emberek.)

de legalább a brókercégek megélnek!

emberek leesek a székről a röhögéstől!!!
milyen bizalom? meg nem lehet eladással meg vétellel befolyásolni az árfolyamot?
ennyi sületlenséget!

+1

Valóban nincs nagy különbség az államok pénze és a bitcoin között.

Mindkettő egy hitre épül, csak egy nagy különbség van: ha a pénzben hiszel, akkor egy államban/államokban hiszel, ha a bitcoinban, akkor pont abban, hogy az állam/államok nem szólhatnak bele.

Ma az emberek fordulnak el az államoktól, ezért van pl. a bitcoinnak is egyre nagyobb értéke. (Legalábbis relatív, biztos.)

Ezt a hitet/értéket elvileg sem állam, sem speki (akármilyen nagy) nem tudja befolyásolni akármekkora nagy eladással/vétellel sem, de mi van akkor, ha valamelyik államnak sikerül beleavatkoznia, vagy csak a lehetősége merül fel... véleményem szerint ekkor fognak elfordulni az emberek a bitcointól. De mivel ez a pénz egy virtuális térben van, hatékonyan csak akkor tud egy állam beleszólni, ha minden állam beleszól... legalábbis ahol internet van.

A szép színes kinyomtatástól meg amúgy is meg akar minden állam szabadulni... jobban kedvelik a biteket, melyeket a papíroknál sokkal hatékonyabban lehet felügyelni, rendezgetni.

Nincs tökéletes zár. Mindig minden lopható/hamisítható. Valószínűleg a virtuális termékekre mindig fokozottabban áll a felhasználó hibájának kérdése.
A felhasználó által egy virtuális pénz sokkal könnyebben azonosítható (megbízhatóbb), mint egy papír, ami minél biztosnságosabb, annál nehezebben állapítható meg, hogy az-e, viszont sokkal könnyebb visszélni vele, ha "elhagyja" valaki. (Lásd. nem mindegy, hogy egy ezresedet hagyod el, vagy mondjuk a kártyádat, amire rá van írva a pinkódod, hogy ne felejtsd el. Hogy komolyabb dolgokról már ne is beszéljek.)

"Ezt pedig Nakamoto szarában nemis egy, hanem számos "ismeretlen senki"-ben való megbízással lehet elérni. Ezért a rendszere egy piramisjátékos csalónál nem különb."

Sok ismeretlen senkiben jobban meg lehet bízni, mint egyben. Egy-egy személy vagy szervezet lehet kiszámíthatatlan, de a tömeg viselkedése általában jobban kiszámítható, megjósolható. Ez tehát szerintem nem érv a bitcoin ellenében.

A bankban levő pénzünk is ugyanúgy csak bitek formájában létezik, ráadásul csak egy bank számítógépén. Esetleg még néhány mentés van róla. (Ja igen, kaphatunk érte színes sorszámozott papírokat is ha akarjuk, és ha a bank is akarja, ld Ciprus. Azért meg esetleg más árukat, ld milpengő. A bitcoin egyenlegünk és tranzakció-listánk ezzel szemben nagyon sok gépen létezik, sokkal nehezebb eltüntetni, meghamisítani. Ez inkább a bitcoin mellett szól.

A pénzmennyiség szabályozása? Nem vagyok szakember, így nem fáj a fejem miatta. Annyi biztos, hogy a bitcoin a pénz funcióinak (link kiválóan megfelel. A fájdalom csak az, hogy a mennyiségét egyetlen kormány sem tudja szabályozni, így nincs lehetősége ezen a módon beavatkozni a gazdaság működésébe. Hogy ez rossz vagy jó, abba most ne menjünk bele. Maradjon minden kormány a saját jól bevált dollárjánál, eurójánál, milpengőjénél, így tudja szabályozni a pénz mennyiségét. (És fogja látni az eredményét is, ha megnézi a bitcoin/saját deviza keresztárfolyamot.)

A dolog kulcsa valóban a bizalom. És itt szerintem nem az elfogadottságára kell gondolni. Az már lassan ténykérdés.
A gyenge pont szerintem az, hogy ki tudja, nem maradt-e a rendszerben egy sérülékenység, amit valaki valamikor felfedez és - lopásra, fedezetlen pénzkibocsátásra - ki is használ. Mert hogy sokan keresik a lehetőségét, abban biztos vagyok.

Én a klasszikus holland tulipánhagymához hasonlitanám a sztorit, főképpen, hogy még az előállítása (bányászat) is része a kitalált rendszernek és ehhez még eszközöket is fejlesztenek, aminek már önálló részpiaca alakult ki. Ettől függetlenül, a virtuális és mindentől független pénz gondolata, elve és első kísérlete összességében nem rossz irány és tényleg lehet, hogy a jövő felé mutat, de szerintem a konkrét termék egy rettenetes nagy lufi. Azt persze nem tudhatjuk, hogy még csak most fújódik, vagy már mindjárt jön a pukk is. A kettő közötti különbség, pláne ilyen teljesen egyedi és egzakt módszerekkel, de pénzügyileg még megközelítőleg is beárazhatatlan instrumentum esetében nagyságrendileg is megtippelhetetlen. Ezért olyan mértékű mozgás lehetséges benne, ami viszont speki szemmel mindenképpen követendő, még akkoris, ha nem bízol a jövőjében. De extra kockázatos a dolog.

A "biztos" jelző, mint kockázati minősítés meg 2008 óta, de pláne Európában a görög csőd óta kissé átértékelődött.

"A Bitcoin fizet biztos kamatot?"

A kérdés, mint témafelvetés nagyon jó. De mondjuk a jelenlegi világgazdasági helyzetben pont rossz a példa (talán ez is benne van a bitcoin sztoriban), mert most a USD, JPY, CHF se fizet kamatot és az EUR is alig... Ja és az aranyat se a nemlétező kamata miatt szerették annó, és az elmúlt évtizedben sem azért éli reneszánszát.