Kulcsszavakban: backtest, indikátorok, adatok, algoritmusok, programozás, matematika és persze a kapott eredmények…, valamint minden más, ami érdekli az erre járókat.
Amikor lementunk 345re mindenki mondta h 330 a cel, akkor fordultunk, megette a kisbüfi, en is, most mindenki mondja h 380, 430. Na most fogunk a savban fordulni. Mindenesetre kis tst nyitok. Az utso kamatemelesi ciklusban nezzetek meg milyen honapokon at torteno huf erosodes volt. Most is meglesz.
Nagyon kellene, min 0.75, vagy több. Mert ordas nagy gond lesz. A duma édes kevés. A vezér meg nem mer zárni, mert akkor meg nagyobb gond lenne. A szja visszateritest mar nem akarja tudja arcvesztes nelkul visszavenni.
És akkor még mindig ott van a kamat kérdése. Ez felmerült a 2011-12-es euró válság idején is. Ugy Trichet német nyomásra az inflációra hivatkozva beemelte a kamatokat, amire a gyenge déli államok a csőd szélére sodródtak. Ma viszont az a helyzet, hogy bizonyos periféria országokban magasabb kamatra lenne szükség, míg Németországban pedig nem feltétlenül...ha Magyarország tagja lenne az euró övezetnek, akkor itt kellene kb 5% kamat (tagság nélkül is), míg a németeknél elég lenne 3% is...
"Így tudnak a saját hazai munkaerejüknél olcsóbbat szerezni miközben itt meg mégis többet fizetnek az itteni dolgozóknak, az itteni bérekhez képest." Szerintem ehhez nem kell Ft, ha mindent átszámolsz EUR-ba, akkor is igaz marad. A magyar multiknál kifizetett bérek jelentősen elmaradnak az anyaországi bérektől, legalább 2-es a szorzó. De magasabbak a magyar átlagbérnél. Ez EUR-ban ugyanígy lenne.
Emelkedo energia - inflacio - USD ero —> imadja ezt most minden piaci szereplo. Csak egyet nem ertek, ha mi, a hobbi “kozgazdaszok” tudtuk, a nyomda olyan inflat general, hogy orom lesz nezni, akkor azok, akik elvileg ertenek hozza, mit gondoltak???
Van még valaki, aki ezeket komolyan veszi? Egyáltalán, akár csak ők komolyan veszik saját magukat? Lapozzunk, mondanák. Rendben, csak nehogy vissza pár lapot, mondjuk csak pár hetet, mert akkor összezavarodnánk attól, hogy milyen magabiztosan állították ennek az ellenkezőjét is. Persze tudom, megváltoztak a peremfeltételek. :D
Van ebben némi igazság, de egy elég komoly logikai hiba is: a következtetésed egy sima interpoláció, azaz a jelen folyamatait vetíti ki a jövőre, változatlannak feltételezve a dolgokat. De valószínűleg a nyugati liberális demokráciákba szorult annyi önreflexió, hogy képesek a változtatásra, még ha lassan is. Bár ha a reprodukciós folyamatokat nézzük, akkor sötét jövő sejlik fel, szó szerint...
Voltak páran, akik ezt már megénekelték, pl. Splenger is a a Nyugat alkonyában. Mondjuk, ha azt nézem, hogy a Keletrómai birodalom egészen addig hanyatlott, amíg Hódító Mehmed elfoglalta, akkor még van egy kis időnk. A bizánci birodalom nagyjából I. Iusztinianosz idején volt a legnagyobb kiterjedésű, aztán amíg teljesen meg nem szűnt (1453-ban), addig folyamatosan hanyatlott.
Ez a szűk ezer év nagyjából nekem is elég lesz, még ha a nagyon szigorúak nagyvonalúan pár százast már le is vennénk belőle, végül is voltak már 19. századi gondolkodók is a témában. :)
És tessék mondani, mi is elkezdhetnénk már végre csak fele annyira hanyatlani? :D Ahogy illiberális demokráciákban illik, ahol ugye köztudott (miután Gyurink éterbe kiáltotta), hogy a negatív növekedés is növekedés...
A fő érvnek viszont mégis a kereskedelmi mérlegre gyakorolt hatását tartom. Ha visszatérnénk a kemény forinthoz, mint 2008 előtt, akkor a lakosság költekezésbe kezdene (hasonló folyamatok játszódnak le most is, bár más okokból (fiskális)), ami vészesen felpörgetné az importot. Az erős forinthoz magas reálkamat kellene, aminek következtében a fogyasztás finanszírozása nem csak véges(ugya a kereskedelmi mérleg passzívuma miatt folyamatosan áramlana ki pénz az országból, így likviditás szűke lenne), de drága is lenne...és akkor jönne megint a devizahitel...
Backtest és ami mögötte van