Topiknyitó: Törölt felhasználó 2012. 10. 11. 08:55

A Robot  

Rejtélyes szoftver bénítja a tőzsdét



Index

2012. október 10., szerda 20:45

|





Egyetlen algoritmus volt a felelős az amerikai tőzsdei üzletkötési megbízások 4 százalékáért a múlt héten - derült ki egy tőzsdei aktivitást elemző cég jelentéséből. A rejtélyes szoftver irányítója, és célja egyelőre ismeretlen, de maga a létezése komoly aggályokat vet fel pénzpiaci és informatikai szakértőkben is.



A titokzatos szoftver 25 ezredmásodperces csomagokban küld ki üzletkötési megbízásokat, egy ilyen csomag mérete 200 és 1000 üzletkötés között mozog. A megbízásokat aztán azonnal vissza is vonja, így valójában semmi nem történik, csak az adott részvény iránt tűnik nagyobbnak az érdeklődés a valódinál, illetve a sok adattó, amivel ezek a megbízások és visszavonások járnak, lelassul a rendszer. A tőzsdei informatikai rendszerek archívuma szerint egész múlt héten dolgozott az algoritmus, majd pénteken, New York-i idő szerint délelőtt hirtelen megállt, és azóta sem bukkant fel újra. Szakértők szerint a szoftver gazdája valószínűleg csak tesztelte a programot, illetve a tőzsdei rendszer reakcióját.



A szoftver több millió utasítást adott ki, becslések szerint a tőzsde üzletkötési megbízásokra használt sávszélességének tíz százalékát felemésztve. Abban egyelőre nem látszik semmilyen rendszer, hogy milyen papírokra ugrott rá a program, és az sem látszik, hogy a kereskedés minimális lelassulásával ki nyert - ez mind a tesztelés elméletét erősíti. Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel.



A szoftverek által folytatott, úgynevezett magas frekvenciás kereskedés a tőzsdei forgalom 70 százalékát teszi ki, a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2012. 10. 25. 13:26
Előzmény: #19  szarvasvadasz
#20
Tőzsdei robot: átok vagy áldás?
2012. október 25. | 13:22

Piaci szereplők örömmel üdvözölték az Egyesült Királyság régen várt kormányzati jelentését, amely a magas frekvenciájú kereskedés (HFT) hatásait vizsgáló kutatás eredményeit tartalmazza. A tanulmány szerint az európai hatóságok törekvése a HFT visszaszorítására nem egyértelműen célszerű, ugyanakkor a piaci szereplők véleménye továbbra is nagyon eltérő a témában - írja a bankingtech.com.
link

A két éve tartó kutatás nem támasztja alá azt a feltevést, hogy a magas frekvenciájú kereskedés negatívan érintené a piacok minőségét vagy stabilitását, azonban a HFT erősíti a "flash crash", vagyis a villámcsapásszerű összeomlás megismétlődésének elkerülése érdekében bevezetett árfolyamkilengés-szabályozó, a "circuit breaker" jótékony hatását. A "circuit breaker" egy olyan "árfolyam-hullámtörő" intézkedés, amely a tőzsdei árfolyamok hirtelen és nagymértékű változását akadályozza meg, automatikus kereskedési szünetet rendelve el ilyen esetekben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy árfolyam 10%-nál nagyobb mértékben változik 5 percen belül, akkor a kereskedést ideiglenesen felfüggesztik.

A tanulmány nem támogatja az Európai Bizottság azon MiFID II javaslatát, amely a piac lassítását szeretné elérni, vagyis azt, hogy a beadott megbízások a jelenleginél legalább százszor hosszabb ideig kell, hogy érvényben legyenek. Ez a gyakorlatban a jelenlegi becsült 5 milliszekundum helyett minimum 500 milliszekundumot jelentene az EB elképzelése szerint. A lassítás a tanulmány szerint a befektetők kockázatait nagyban megnövelné, mivel a lejárt megbízásaikat csak lassabban vezethetik ki így a könyvekből.

A tanulmány ellenzi az Európai Bizottság azon javaslatát is, amely kötelezi a kereskedő cégeket, hogy algoritmusaikról a hatóságoknak kötelezően adatokat szolgáltassanak. Az ötlet eredetileg a transzparencia és a hatósági tisztánlátás érdekében merült fel, hogy a szabályozók jobban rálássanak a piacokon használt robotok működésére. A kutatás szerint a tervezett irányelvek azonban túl bizonytalanok, az intézkedések pedig magas költséget jelentenek a kereskedőknek és a szabályozóknak egyaránt.

A rengeteg megbízás adása után gyors törlést bonyolító HFT cégek tevékenységével kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor tovább nőttek az elmúlt hónapokban. A CA Cheuvreux brókercég tavalyi kutatása szerint a HFT-k óriási piaci zajt keltenek, ami a hagyományos befektetőket hibás döntésre vezetheti. Ez azt jelenti, hogy a számára elérhető adatok szerint a befektető úgy látja, hogy adott áron 10 000 részvényt tud vásárolni, de amikor beadja a megbízást, kiderül, hogy csak ennek ötödét, 2 000-et tudott vásárolni azon az árfolyamon. A zaj abból fakad, hogy a befektető nem képes felmérni a valódi likviditást, mert a HFT-k 1000 beadott megbízására gyakran csak egyetlen teljesülő megbízás jut. Ennek csökkentésére való törekvésre már több nemzetközi példa is van, például Olaszországban és Norvégiában. Ha a beadott és a nem teljesülő megbízások aránya elér egy szintet, akkor a kereskedő cégnek díjat kell fizetnie. Ezt a lépést a brit tanulmány is támogatja, különösen ha az a manipulatív kereskedés visszaszorítására való szabályozói törekvéssel is párosul.

A tanulmány összességében a szorosabb nemzetközi szabályozói összefogást és együttműködést, és a piacok hatékonyabb, harmonizáltabb ellenőrzését sürgeti.
szarvasvadasz
szarvasvadasz 2012. 10. 23. 21:18
Előzmény: #17  Törölt felhasználó
#19
Törölt felhasználó 2012. 10. 23. 17:14
Előzmény: #17  Törölt felhasználó
#18
Törölt felhasználó 2012. 10. 23. 16:43
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#17
Drábik János:

Zsebünkre megy a pénzügyi terrorizmus

Új sorozat megdöbbentőháttérinformációkkal, titkokkal

(Elsőrész)



A pénzügyi terrorizmus a szervezett magánhatalom háborúja a világ pénzrendszere és a világgazdaság egésze feletti hegemónia megszerzéséért és megtartásáért. Ezt a háborút a globális hatalmi elit folytatja azért, hogy a világ erôforrásait megszerezze a közhatalmat gyakorló struktúráktól, elsôsorban a nemzetállamoktól, hogy azokat liberalizációval, deregulációval, privatizációval és globalizációval a saját ellenôrzése alá vonja. Ily módon a termelôgazdaság és a pénzgazdaság hozama az általa működtetett pénzügyi struktúrákhoz és multinacionális cégekhez áramlik. A globális hatalmi elit így tovább tudja koncentrálni és centralizálni a saját hegemóniája alatt az emberiség vagyonát, erôforrásait.

Ebben a pénzuralmi világrendben a közgazdaság (ökonómia) helyébe a pénzgazdaság (krematisztika) lép. A pénzuralmi világrend hatalmi technikáit tágabban és szűkebben is értelmezhetjük. Tágabb értelemben a pénzuralmi rendszer azt jelenti, hogy a gazdasági élet közvetítőközege (jelrendszere), vagyis a pénzügyi szféra veszi át az uralmat az érték-elôállító termelôgazdaság felett. A szervezett magánhatalom a krematisztika rendszerében a hangsúlyt a közvetítésre, a kereskedelemre helyezi. Elsôdleges célja a pénzbôl, ha lehet a termelôgazdasági kockázatok megkerülésével, még több pénzt elôállítani. Ehhez kamatmechanizmussal működtetett hitelpénz-rendszer kialakítására van szükség. Ennek a segítségével lehet eladósítani a gazdasági élet szereplôit, az egyéntôl a vállalatokon át az államokig. A krematisztika elôfeltétele, hogy magán-ellenôrzés alá kerüljön a pénzkibocsátás és a kamatszabályozás.

A szervezett magánhatalom ezért elsőlépésként a pénz kibocsátását veszi el a szervezett közhatalomtól, az államtól, és helyezi a saját ellenôrzése alá. Ennek egyik technikája a magántulajdonban, illetve magánellenôrzés alatt álló központi bankok létrehozása, és a monetáris szuverenitás megszerzése a részükre. A másik módszer, hogy csak olyan közvetítôközeg tölthesse be a pénz funkcióját, amely a szervezett magánhatalom ellenôrzése alatt áll. Ezért a közvetítôközeg lehetôleg olyan nemesfém legyen, amelybôl csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre, és amelyet gondosan adagolva, folyamatosan pénzszűkét lehet elôállítani. A pénzszűke pedig lehetôvé teszi hitelmonopólium létrehozását, és magas pénzhasználati díj, vagyis kamat szedését. A nemesfém tartalékként használása lehetôvé teszi a valódi pénz bankjegyek formájában, papírpénzként történőforgalomba hozatalát. Így lehetôvé válik a nemesfémpénz-mennyiség többszörösét kitevőpapírpénz forgalomba-hozatala, a „fractional reserve" pénzrendszer elterjesztése, általánossá tétele.

A magánellenôrzés alatt álló hitelpénzrendszerre áttérés megkönnyíti a szervezett pénzhatalom számára az irányított eladósítást, és kamat formájában az értéket elôállító gazdaság hozamának a kisajátítását. A nemzetközi pénzkartell az egyes államok eladósításával arra tudja használni ezeknek az államoknak az adószedési monopóliumát, hogy segítségükkel szedje be közadó formájában a magán-kibocsátású hitelpénze után követelt kamatsarcot. Ily módon az állam, a szervezett magánhatalom ingyenes kamatjövedelem behajtójává vált. Mindehhez arra volt szükség, hogy az államok saját pénz kibocsátása helyett, amelyre a szuverén államnak joga van, a nemzetközi pénzkartellt működtetőszervezett magánhatalomtól vegyenek kölcsön olyan pénzt, amelyet maguk is kibocsáthattak volna közérdekű feladataik finanszírozásához. Az államok eladósítását megkönnyíti az erôegyensúly politikájának a kialakítása, egymással szembenálló erôközpontok létrehozása és felfegyverzése, adott esetben pedig háborúk kirobbantása.

A háború sok pénzbe kerül, amit azonnal nem lehet adó formájában ráterhelni a lakosságra. Ezért háborús készülôdés és háború viselése idején minden állam maximálisan eladósodik. A szervezett magánhatalom mint pénzkartell ezért a szembenálló táborok kialakításával óriási extraprofithoz jut, és a hitelek gondos adagolásával még azt is el tudja dönteni, hogy meddig tartson a háború, és ki kerüljön abból ki gyôztesként. Azt is meg tudja szervezni, hogy ne csak a gyôztes fizesse meg a felvett háborús hiteleket kamatostul, de a legyôzöttnek is legyen annyi gazdasági ereje, hogy fizetôképes maradjon. Neki meg kell fizetnie nagyrészt az ôt legyôzőfél adósságait is, továbbá saját adósságát, valamint a jóvátételt.

Át kell állni tehát a közpénzrendszerrôl a magánpénzrendszerre, folyamatos pénzhiánnyal fent kell tartani a hitelpénz iránti növekvőkeresletet, és oly mértékben kell növelni az egyes személyek, vállalatok és államok eladósodását, hogy az értékteremtőgazdaság hozama ahhoz a pénzkartellhez áramoljon adósságszolgálat és kamat formájában, amely értéket nem állít elô, csupán a mások által elôállított árukat, szolgáltatásokat, erôforrásokat osztja szét. Ez olyan szélsôséges vagyoni megoszláshoz vezet, amelynek aránytalan hatalmi viszonyok a következményei. Ha egy szűk érdekcsoport ellenôrizetlen túlhatalommal rendelkezik, akkor szükségszerűen megjelenik a hatalommal való visszaélés. A túl-koncentrált, túl-centralizált pénzügyi hatalommal való visszaélés gazdasági terrorizmushoz vezet. Ma már bizonyított tény, hogy a gazdasági terrorizmus a fegyveres terrorizmus pusztító hatását is felülmúlja.

Terrorizmus az, ha a küzdőfelek szándékosan vagy gondatlanul beletörôdve veszélyeztetik a harcban nem álló ártatlan személyek életét és biztonságát. A világ pénzügyi rendszerét irányító nemzetközi pénzkartell a rendelkezésére álló pénzügyi eszközökkel - eladósítással, a kamat- és a profitszivattyú működtetésével - erôszakosan uralkodik a tôle függőországokon és népeken. Az elnyomó pénzdiktatúra következtében milliók veszítették el munkahelyüket, vagyonukat, egzisztenciájukat, és kerültek a létminimum közelébe, vagy süllyedtek a mélyszegénységbe. A pénzügyi és gazdasági eszközökkel végrehajtott erôszak olyan terrorizáló világerônek bizonyult, amely a fegyveres erôszakhoz hasonlóan képes veszélyeztetni ártatlan milliók életét. Minden egyes ember legfôbb értéke a saját élete, ezért aki ezt az életet nem fegyveres erôvel, de pénzügyi, gazdasági kényszerítőeszközökkel veszélyezteti, az ugyanúgy terrorcselekményeket követ el, mint a fegyverrel és bombával harcoló terroristák. Ezt tekintjük a pénzügyi terrorizmus tágabb értelmezésének.



A pénzügyi terrorizmus csúcstechnológiája



A pénzügyi terrorizmusnak azonban van egy szűkebb értelmezése is. Ez az, amikor a legváltozatosabb csúcstechnológiák felhasználásával egyes zárt, maffiajellegű pénzügyi érdekcsoportok - az érvényes jogszabályok durva kijátszásával - a gátlástalan profitszerzés érdekében tömeges méretű pénzügyi csalásokat hajtanak végre. Ezzel sokmillió embert, számos vállalatot és magát az államot is súlyosan megkárosítják. A pénzügyi rendszer állami ellenôrzés alól való kivonása, és a pénzügyi technikákkal végrehajtott tömeges fosztogatás az elmúlt évtizedben pénzügyi eszközökkel vívott háborúvá alakult át.

A Goldman Sachs, a nemzetközi pénzkartell leghatalmasabb befektetőpénzintézete kulcsszerepet játszott a 2008-2009-es pénzügyi világválságnak a kirobbantásában, és ma már bizonyíthatóan őhúzta a legtöbb hasznot belôle. A Goldman Sachs fokozatosan monopolizálta a maga számára a New York-i tôzsde komputerizált program üzletágát. Ez tette lehetôvé, hogy ennek a pénzügyi befektetőóriásnak döntőszerepe legyen a pénzügyi összeomlás elôkészítésében, valamint abban, hogy ne álljon rendelkezésre a válság elkerüléséhez szükséges likviditás.

2008. szeptember 29. bebizonyította, hogy ha egy szűk érdekcsoport kezében túl nagy hatalom összpontosul, akkor a nagy bankok könnyedén manipulálják a tôzsdei és pénzpiaci algoritmusokat, és így a pénzügyi és gazdasági mozgásokat a tetszésük szerinti irányba tudják terelni.

Ami 2010. május 6-án történt a New York-i tôzsdén, az valójában megismételte azt, amit korábban, 2008. szeptember 29-én már megtapasztalhattunk. 2008 ôszén hallgatta ki az Egyesült Államok Kongresszusa a Goldman Sachs felelôs vezetôit. Az amerikai törvényhozás szeptember 29-én szavazott arról, hogy a monopóliumellenes törvény alapján kisebb egységekre oszlassa fel azokat bankokat, amelyek „túl nagyok ahhoz, hogy csôdbe menjenek". A Wall Street irányítói nyomást akartak gyakorolni a színfalak mögül a közhatalom képviselôire, ezért a New York-i tôzsde fennállása óta a legnagyobb zuhanást érte el, amikor mindössze tíz perc leforgása alatt az index 700 pontot csökkent. Az amerikai törvényhozók ezen a napon nem szavazták meg az elsőbankmentőcsomagot, mire a pénzpiac napi 778 pontos zuhanással válaszolt. A félelemkeltés sikerült, mert a Kongresszus pánikba esve végül is elfogadta a tervezett bankmentőcsomagot. Az átlag amerikaiak közcélt szolgáló adóbefizetéseibôl átcsoportosítottak több trillió dollárt (egy trillió itt ezer milliárdot jelent) egy olyan idôpontban, amikor minden egyes dollárra szükség volt ahhoz, hogy működôképessé tegyék a megbénult gazdaságot. A gazdaság élénkítése helyett a pénzügyi spekulánsokhoz került a közpénz, pontosan azoknak a zsebébe, akik a pénzügyi összeomlást okozták, és akik ebbôl a katasztrófából óriási méretű profitra tettek szert.

A jól irányított, precíziós, magas frekvenciájú technikával végrehajtott pénzügyi támadás megmutatta a közhatalom képviselôinek - a washingtoni Kongresszus tagjainak -, hogy ki az igazi úr, ki a hatalom legfôbb birtokosa a mai Amerikában. Ma már a pénzpiaci tranzakciók 70%-át ilyen magas frekvenciájú kereskedelmi programok, vagyis komputer algoritmusok irányítják. A Goldman Sachs, amely monopolizálta a maga számára ezeket a programokat, tetszés szerint tudja elôidézni a tôzsdei árfolyamok szárnyalását vagy összeomlását. A Goldman Sachs, a Wall Streetnek ez a „vezénylőtábornoka", az elektronikusan programozott kereskedés monopóliumával ténylegesen egy pénzügyi tömegpusztító fegyverhez jutott a New York-i tôzsdén. A Wall Street Bonaparte Napóleonja, a Goldman Sachs 2010. május 6-án valójában a közhatalmat képviselőtörvényhozóknak szegezte pénzügyi tömegpusztító fegyverét, hogy engedelmességre kényszerítse ôket.

David DeGraw kidolgozott olyan „double-auction market-making" technológiát, amelyre a magas frekvenciájú kereskedésre vonatkozó HFT szabadalmak sorában 1996 óta 132-szer hivatkoztak. Ezért elgondolkodtató, hogy „High Frequency Financial Terrorism, Wall Street Bankster's Maintain Death Grip on United States" (Magas frekvenciájú pénzügyi terrorizmus, a Wall Street bankárgengszterei tovább fojtogatják az Egyesült Államokat, 2010. május 11.) című írásában ez a szakember azt állítja: a Goldman Sachs, a JP Morgan és társai egyszerűen kikapcsolták a komputer kereskedési programok „buys" (vételi) részét, és mesterségesen elôidézték a tôzsde összeomlását. Amikor tiszta lett a levegô, egyértelművé vált, hogy a politikusok nem fogják feldarabolni a „túlságosan nagy ahhoz, hogy csôdbe menjen" bankokat. Ekkor valamennyi eladási részt kikapcsolták a komputer programokból, és a tôzsde azonnal visszatért a normális üzemmódhoz.

Ezt DeGraw „Manchurian Candidate piacnak" nevezte, arra célozva, hogy úgy viselkedik, mint egy programozott agyú bérgyilkos, amely biorobotként végrehajtja az adott parancsot, ha elhangzik a titkos kód, amely beindítja az agyba beépített programot. Ily módon a Wall Street tetszése szerint tudja az általa kívánt irányba terelni a továbbra is piacnak nevezett, de robotként működőtôzsdét. Az átlagemberek milliói pedig azt hallják a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül, hogy ezt az összeomlást nem a Wall Street pénzügyi terroristái idézték elô, hanem az ún. „piac" öntörvényű mozgásában beálló rejtélyes zavar okozta a katasztrófát.

A következőnapon a washingtoni Szenátus 61-33 arányban elutasította a túl nagy bankok felosztására vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá megszületett az a megállapodás is, amelynek értelmében a központi bankra, a FED-re vonatkozó törvénybôl törölték a számviteli nyilvántartás ellenôrzésére vonatkozó rendelkezéseket. A Goldman Sachs képviselôi megkezdték a tárgyalást az Egyesült Államok Értékpapír- és Tôzsdefelügyelet Bizottsága illetékeseivel egyesség megkötésére az ellenük indított ügyben. A Goldman ezúttal is sikeresnek bizonyult, bizonyítva, hogy a rekordméretű pénzügyi csalások kifizetôdnek. A pénzkartell részérôl 2010 januárjában volt egy harmadik, kisebb támadás is. Obama elnök sajtóértekezleten jelentette be, hogy támogatja a FED korábbi elnökérôl, Paul Volckerrôl elnevezett Volcker-Rule-t (Volcker szabály), amely erôteljesen korlátozta volna a magas frekvenciájú komputer programokkal végrehajtott kereskedést. Ekkor a tôzsde-index mindössze 430 ponttal csökkent. Utána már egy szó sem esett a Volcker-Rule-ról, és maga Obama sem tett róla többé említést.

Az elmondottak lényege az, hogy egy már viszonylag jól lokalizálható pénzügyi terrorista hálózat - a globális hatalmi elit kezében lévőpénzkartell - vette át az Egyesült Államok pénzrendszerének irányítását. Az amerikai társadalom túlnyomó többsége ma már ennek a pénzügyi terrorista hálózat túszának tekinthetô. A pénz- és korporációs oligarchia gondoskodott arról, hogy a politikusokat érdekeltté tegye ezekben a nagystílű pénzügyi szélhámosságokban. Ha a pénzügyi terroristák valamiért nem tudják érvényesíteni akaratukat, akkor rendelkeznek akkora hatalommal, hogy óriási nyomást gyakoroljanak a társadalomra, és milliók életét keserítsék meg néhány perc alatt. Az általuk beindított pénzügyi világválság nyomán egyedül Amerikában 50 millióan élnek a szegénységi szint alatt vagy annak közelében. 30 millió munkaképes Amerikainak nincs munkája. Eddig ötmillió amerikai család ment csôdbe, és számuk várhatóan 15 millióra növekszik 2014-ben. Az amerikai gyerekek 50%-a élelmiszerjegyeken nőfel.

Az egyes tagállamokban rekordmagasságúra növekedett a költségvetési hiány, és az Egyesült Államok eladósodottsága miatt megszorításokra kell számítani. Mindez minden rekordot túlszárnyaló profitot és sokmillió dolláros bónuszokat jelentett a pénz- és korporációs oligarchia vezetőcsoportjai számára. Az átlag terroristák rögtönzött házi bombái helyett a pénzkartell CDO-kat (Collateralised Debt Obligation, fedezettel ellátott adóskötelezettség) használ. A pénzkartellnek nincsenek precíziós lézersugárral irányított rakétái, vannak viszont a magas frekvenciájú kereskedéshez hipermodern komputerprogramjai. Tömegpusztító fegyverei sincsenek, vannak viszont fegyverként bevethetőderivatívái. Tudomásul kell vennünk, hogy vannak toxikus, erôsen mérgezőpénzügyi eszközei, és olyan adósságbombái, amelyeket készen tart a bevetésre az amerikai lakosság ellen, ha egyszer valóban megindul a gazdaság növekedése. A fôhatalmat gyakorló pénz- és korporációs oligarchia nukleáris arzenálja több száztrillió titkos derivátumból és rejtett adósságbombából áll. Ezek a bombák már ketyegnek, és arra várnak, hogy a hatalomra jutott pénzkartell tetszés szerinti idôpontban bevesse ôket.

A pénzügyi és gazdasági terrorizmus visszaszorításához elengedhetetlenül szükséges a könyvvizsgáló cégek felelôsségének növelése. Az egyes vállalatok mérlegét készítô, illetve átvilágító könyvvizsgáló cégek azonban névtelenek akarnak maradni. Arra hivatkoznak, hogy ha nyíltan vállalják önmagukat, és közreadják adataikat, akkor kiszolgáltatják magukat a terroristáknak. A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi összeomlás és gazdasági válság azonban arra késztette a PCAOB-t, a Public Company Accounting Overside Boardot, hogy kezdeményezze a könyvvizsgálati tevékenység átláthatóságának növelését, és a számviteli nyilvántartásokat és a vállalati mérlegek elkészítését körülvevőtitkolódzás enyhítését. Az ellenállás odáig ment, hogy az egyik legtekintélyesebb könyvvizsgáló cég vezetôje 2009 ôszén levelet írt az említett szabályozó hatóságnak, amelyben azt állította, hogy a hatóság által kért adatok nyilvánosságra hozatala, vagyis az, hogy az auditáló cégek írják alá jelentéseiket, a belföldi és a nemzetközi terrorizmus célpontjaivá tenné e cégeket. A levél írója, Paul Rohan odáig ment, hogy akár emberrablással vagy a mérlegkészítőszemély elrablásával is számolni kell.

Ennek a hisztérikus félelemkeltésnek az a célja, hogy a könyvvizsgáló és mérlegkészítőcégek ezt a fontos közérdeket szolgáló tevékenységüket a nyilvánosság elôl gondosan elrejtôzve, tetszésük szerint folytathassák. El akarják kerülni, hogy a pénzügyi átvilágítást végzőcégeknek és munkatársaiknak az adatai nyilvántartásba legyenek véve, ha az általuk készített dokumentumokról kiderül, hogy azok pontatlanul vagy szándékosan meghamisítva készültek. Európában már ez a norma, de az Egyesült Államokban ezt nem akarják bevezetni. Ha nem sikerül ezt a fontos tevékenységet a nyilvánosság nyomása alá helyezni, akkor az továbbra is lehetôvé teszi a pénzügyi és gazdasági hatalommal való visszaélést, a számonkérés és a felelôsségre vonás lehetôsége nélkül.

Kevin D. Freeman Pentagon számára készített jelentése nyomán a pénzügyi terrorizmusnak egy egészen más fajtája is a közéleti vita tárgya lett. A szerzőszerint a törékeny és fenntarthatatlan pénzügyi pálya, kombinálva homályos globális kereskedelmi gyakorlattal, könnyen kihasználható lehetôséget nyújtott a pénzügyi terrorizmus számára 2007-2008-ban. Több rendkívülinek mondható esemény a nemzetközi kereskedelemben, például a nyersolaj árának a szélsôséges megemelkedése, normális körülmények esetén nem szokott elôfordulni. Az Egyesült Államok vonatkozásában már kellôen megalapozza a kételyeket az amerikai pénzügyi intézményeknél bekövetkezett nagymértékű hirtelen zuhanás és óriási mennyiségű pénz eltűnése a piacokról rövid időalatt más rendellenességgel együtt.

Kevin Freeman Pentagonnak készített jelentése nem kíméli Amerikát. Behatóan foglalkozik az Egyesült Államok pénzügyi politikájának fogyatékosságaival, kormányzati intézményeinek felelôtlen döntéseivel, és a nyomukban elôálló eseményekkel. A jelentés három hipotézist fogalmaz meg, amely abból indul ki, hogy az Egyesült Államok az elôzőbekezdésben ismertetett okok miatt könnyen válhatott a pénzügyi terrorizmus célpontjává. A legtöbb olyan magyarázat, amelyeket lekezelôen összeesküvési elméletnek szoktak nevezni, bizonyíthatóan tartalmazhat késôbb igaznak bizonyult állításokat.

Mata Harley, aki az egyik legolvasottabb amerikai blognak, a „Flopping Aces"-nek („Sikertelen Aduk") a belsőmunkatársa, alapos elemzésben válaszolt a Freeman által készített jelentésre. Elsôként a kôolaj árának manipulálását vizsgálta meg (amelyet spekulációs fegyverként alkalmaztak) a „2008 Financial Terrorism - Conspiracy or Part of The Perfect Storm?" című tanulmányában, amely 2011. március 4-én már olvasható volt az Interneten. Normális feltételek között egy pénzügyi-gazdasági szereplőa hozam maximálására törekszik. Ennek érdekében lelassítja az áremelkedést, hogy így elhárítsa a gyanút, és minimalizálja a keresletre gyakorolt negatív hatásokat. Az áraknak a hirtelen kiugró megemelése ezért olyan szándékot jelez, hogy bizonyos érdekelt csoportok gazdasági fegyverként kívánják bevetni a kôolaj árának a szembeszökőfelhajtását. Az elsőszakasz célja az volt, hogy elég többletvagyon - likvid pénzeszköz - álljon rendelkezésre a második szakasz beindításához, a piacokon koordináltan, egy idôben végrehajtott „bear raids" tranzakciók finanszírozásához.

(A teljes cikk a Leleplező 2011/2 számában)
Törölt felhasználó 2012. 10. 23. 16:41
Előzmény: #15  gc8
#16
Katasztrófához vezethet az elektronikus "szuperkereskedés"

A piacokon uralkodóvá váló magas frekvenciájú kereskedés soha nem látott likviditást és sebességet hoz, de az emberi tényező háttérbe szorulása komoly bajokat okozhat; erre több példát láthattunk a héten – írja New York Times elemző cikke.

Mint arról beszámoltunk, szerdán a Knight Capital Group tőzsdei kereskedő cég számítógépei megzavarodtak, ami közel 440 millió dollár veszteséget okozott. A NY Times szerint korábban ilyesmi nem történhetett volna meg; az értelmetlen tranzakciós utasítások hatására egy idő után az érintett tőzsde leállt volna, hogy megpróbálják kitalálni, mi történik.

A tőzsdei tranzakciós költségek meredeken csökkentek az elmúlt 25 évben, a piacok mélyebbek és nagyobb a likviditásuk, mint valaha, de védtelenek a katasztrófákkal szemben – írja a NY Times.
Mint arról beszámoltunk, szerdán a Knight Capital Group tőzsdei kereskedő cég számítógépei megzavarodtak, ami közel 440 millió dollár veszteséget okozott. A NY Times szerint korábban ilyesmi nem történhetett volna meg; az értelmetlen tranzakciós utasítások hatására egy idő után az érintett tőzsde leállt volna, hogy megpróbálják kitalálni, mi történik.

A tegnapi nap folyamán az Európai Központi Bank bejelentésére zuhantak a tőzsdék, amit rögtön követett az olaj és réz ára. Az államkötvények árai emelkedtek. Nem mintha bárki negatívan tekintett volna a rézre aznap, de a programok úgy vélték, a két piac együtt mozogna, így ez az algoritmusok révén meg is történt – magyarázza a NY Times.

A "piaccsináló" brókerek ideje leáldozott, az üzletek nagy részét úgynevezett magas-frekvenciájú kereskedő cégek végzik, olyan számítógépekkel, melyek nanoszekundumok alatt képesek végrehajtani egy tranzakciót. Ennek eredménye a gyorsaság és a likviditás.
Azonban ezek a kereskedők nem állnak meg, ha problémák állnak elő. A legtöbb program úgy van beállítva, hogy kilépjen, ha a tőzsde "megőrül", így akkor csökken a likviditás, amikor igazán szükség lenne rá.

A magas-frekvenciájú kerekedés a részvényekkel kezdődött, de mostanra kiterjedt az árupiacra is. A gépek korrelációkat keresnek a különböző piacok között és megpróbálnak előnyt szerezni másokkal szemben. Míg korábban sokszor egy irányban mentek a piacok, most szinte mindig így tesznek, teret adva káros folyamatoknak a tovagyűrűzésre. Lehetséges, hogy fel kellene adnunk az innováció néhány előnyét a nagyobb jó érdekében – véli a NY Times. Ez lassabb piacokat jelent, de több lehetőséget az emberi beavatkozásra
Szerző: NY Times - Világgazdaság Online
gc8 2012. 10. 21. 07:41
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#15
Mint anno, mikor a Citi kereskedője beküldte a Dow-t 10K alá

Biztos véletlen volt.
________
________ 2012. 10. 20. 21:44
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#14
.
Törölt felhasználó 2012. 10. 18. 21:06
Előzmény: #12  Törölt felhasználó
#13
Felfüggesztették a Google részvények kereskedését

Az hozza tartozna cikkhez, hogy computerhiba miatt szivargott ki a negyedeves jelentes. A sofware szolgaltato papirjai is zuhantak. rovid ido alatt 12.34 korul mar 4,3 millio papirral kerskedtek, panik eladas volt.Kiutve a daily stoppokat. A SEC vizsgalja az ugyet.A valos ar valtozast csak az ujrainditas utan illetve zaras utan lehet megtudni amikor hivatalosan hozzak nyilvanossagra az adatokat. Ez egy computer gliccs volt.
Janos1
Törölt felhasználó 2012. 10. 18. 19:34
Előzmény: #11  szarvasvadasz
#12
hálás köszönet
a robot vizuális működése elég látványos

link
szarvasvadasz
szarvasvadasz 2012. 10. 17. 22:57
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#11
"... lehetővé teszi, hogy a résztvevők kiszűrjék azokat a szereplőket, akikkel nem akarnak kapcsolatba lépni..."

Amolyan facebook lesz ez is, gondolom majd lájkolni kell ;-)

Apropó:

HFT Stock Market Manipulation Behind Facebook IPO Stock Crash

link
tibbi60
tibbi60 2012. 10. 17. 12:22
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#10
akkor csökken a volatilitás
Törölt felhasználó 2012. 10. 17. 12:01
Előzmény: #8  tibbi60
#9
Vége a tőzsdei robotok népszerűségének?
2012. október 17. | 11:58


A globális részvénypiacok és az algoritmus alapú tőzsdei kereskedés hosszú ideje tartó szerelmi afférja a vége felé közeledik egy statisztikai kutatás szerint. A témában Per Loven, a Liquidnet Europe "pakett kereskedő" brókercég vezetőjével készített interjút a bankingtech.com.

Az alternatív kereskedési platformok, vagyis az MTF-ek (Multilateral Trading Facilities) profitjának jelentős része származik a HFT (High Frequency Trading - magas frekvenciájú kereskedés) alkalmazásából, azonban ez a trend megtörni látszik. Az amerikai tőzsdéken félelmet keltő HFT robotról már korábban is írtunk. A HFT cégeket nem érdekli a vállalatok hosszú távú teljesítménye, éppen ellenkezőleg, kizárólag a rövid távú, akár másodperceken belüli árfolyammozgásokat használják ki.

MTF - Multilateral Trading Facilities: egy EU direktíva, a MiFID 2004-es bevezetésével megszűnt a tőzsdekényszer, ami azt jelenti, hogy a befektetési szolgáltatóknak nem csak a tőzsdéken keresztül lehet az arra bevezetett értékpapírokkal és részvényekkel kereskedni. Ennek következményeként megjelentek az alternatív kereskedési rendszerek, az MTF-ek, olyan kereskedési platformok, amelyek a tőzsdék riválisai. Ezeket olyan befektetési vállalkozások működtethetik, akik harmadik személyek megbízásait is összepárosíthatják.

Az elmúlt években a HFT gyorsan elterjedt, és óriási sikereket ért el a fejlődő piacokon is, mint például Brazíliában vagy Szingapúrban, egy kutatócég, a TABB szerint azonban a további hosszabb távú HFT piacbővülés kétséges. A kutatás szerint 51%-ra csökkent a HFT kereskedés részesedése az Egyesült Államokban a korábbi 2009-ben mért 61%-ról. A Rosenblatt kutatócég szerint pedig ugyanezen periódusban 71%-kal csökkent a tőzsdei robotok által generált profit.

A probléma egy fontos része a hosszú távon gondolkodó intézményi befektetők véleménye a HFT-ről. A piaci résztvevők véleménye megoszlik, sokak szerint hasznos szolgáltatást nyújt a HFT a piac likviditásának és árhatékonyságának fellendítésével, az intézményi befektetők szerint azonban felőrlik a megbízásaikat. A tradicionális eszközkezelők szerint a robotok olyan "keselyűk", amelyek a piaci folyamatokon élősködnek, ezért a részvénypiacokról való kitiltásukat sürgetik.

A HFT-k okozta félelmek arra sarkallják a nagybefektetőket, hogy olyan platformokat keressenek, ami a tőzsderobotok számára nem elérhető. A Liquidnet Europe is ilyen, egy úgynevezett "pakett kereskedő" brókercég, amely a nagy intézményi befektetők részvénypakettjeinek értékesítését végzi, a kisebb szereplők kizárásával. A nagy pakettek eladása gyakran hosszú távú stratégiát igényel, hogy az eladási volumen ne generáljon jelentős esést az árfolyamban, a "pakett kereskedők" ebben is segítséget nyújtanak. Az ő tevékenységük éppen a HFT-kel ellentétes. Ehhez hasonló törekvések már a hagyományos tőzsdéken is kialakulóban vannak, a NYSE Euronext a hónap elején jelentette be, hogy a HFT-k kizárásával új kiskereskedelmi platform alapítását tervezi.

A HFT-k elleni hatósági fellépés is erősödik Európában, áprilisban az olasz börze felügyelete olyan intézkedést hozott, amely a nagy volumenben megbízást adó és azokat gyorsan visszavonó cégeket külön díjjal sújtja, szerintük ugyanis manipulálják a HFT cégek az árfolyamokat.

A Chi-X, a világ egyik legnagyobb MTF-ének alapítója is olyan felület kialakításán dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők kiszűrjék azokat a szereplőket, akikkel nem akarnak kapcsolatba lépni.
tibbi60
tibbi60 2012. 10. 15. 21:18
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#8
erre emlékszem,aznap be is írtad mit szambázott a nokedli.akkor nem volt véletlen.
Törölt felhasználó 2012. 10. 15. 21:04
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#7
Definition of 'Quote Stuffing'
A tactic of quickly entering and withdrawing large orders in an attempt to flood the market with quotes that competitors have to process, thus causing them to lose their competitive edge in high frequency trading. This tactic is made possible by high-frequency trading programs that can execute market actions with incredible speed. Only market makers and other large players in the market are capable of executing these tactics, since they require a direct link to the exchange in order to be effective.

Read more: link
Törölt felhasználó 2012. 10. 15. 21:03
Előzmény: #2  szarvasvadasz
#6
állítólag csak kereskedési rendszerhiba történt

pl a mokia 18%-t esett, majd ugyanazzal a lendülettel 14%-t emelkedett, aztán visszatért az eredeti árhoz

link

íme link

Törölt felhasználó 2012. 10. 15. 21:03
Előzmény: #2  szarvasvadasz
#5
állítólag csak kereskedési rendszerhiba történt

pl a mokia 18%-t esett, majd ugyanazzal a lendülettel 14%-t emelkedett, aztán visszatért az eredeti árhoz

link

íme link

unk 2012. 10. 13. 10:47
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#4
Pár 10000 db kliens + egy szinkronizált metatrader-es bothálózat simán csinálhat ilyen anomáliát.
_qweb 2012. 10. 13. 07:09
Előzmény: #2  szarvasvadasz
#3
ezért nincs még összeomlás europában

de már rajta vannak a dolgon az illetékesek
szarvasvadasz
szarvasvadasz 2012. 10. 11. 21:11
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#2
"...Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel...

...a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban..."

Nagyon sok könnyű pénzről van szó, bionyára jut belőle a vita további fenntartására is:

"...What is amusing is that people still don't understand why the exchanges, and the regulators (coopted by the exchanges) allow HFT to continue. Here is the answer: in 2011 the CME made 31.5% of all its revenues from HFT, the ICE: 25.1%, the NYSE: 21.4%, the Nasdaq: 17.1%, the CBOE: 22.4%, and so on."

link

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek