Egyetlen algoritmus volt a felelős az amerikai tőzsdei üzletkötési megbízások 4 százalékáért a múlt héten - derült ki egy tőzsdei aktivitást elemző cég jelentéséből. A rejtélyes szoftver irányítója, és célja egyelőre ismeretlen, de maga a létezése komoly aggályokat vet fel pénzpiaci és informatikai szakértőkben is.
A titokzatos szoftver 25 ezredmásodperces csomagokban küld ki üzletkötési megbízásokat, egy ilyen csomag mérete 200 és 1000 üzletkötés között mozog. A megbízásokat aztán azonnal vissza is vonja, így valójában semmi nem történik, csak az adott részvény iránt tűnik nagyobbnak az érdeklődés a valódinál, illetve a sok adattó, amivel ezek a megbízások és visszavonások járnak, lelassul a rendszer. A tőzsdei informatikai rendszerek archívuma szerint egész múlt héten dolgozott az algoritmus, majd pénteken, New York-i idő szerint délelőtt hirtelen megállt, és azóta sem bukkant fel újra. Szakértők szerint a szoftver gazdája valószínűleg csak tesztelte a programot, illetve a tőzsdei rendszer reakcióját.
A szoftver több millió utasítást adott ki, becslések szerint a tőzsde üzletkötési megbízásokra használt sávszélességének tíz százalékát felemésztve. Abban egyelőre nem látszik semmilyen rendszer, hogy milyen papírokra ugrott rá a program, és az sem látszik, hogy a kereskedés minimális lelassulásával ki nyert - ez mind a tesztelés elméletét erősíti. Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel.
A szoftverek által folytatott, úgynevezett magas frekvenciás kereskedés a tőzsdei forgalom 70 százalékát teszi ki, a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban.
Megkezdődött a robotok "inváziója" az amerikai gyárakban
2019. február 28. 10:06 ,
Minden eddiginél több robotot telepítettek tavaly az amerikai vállalatok. A robotok egyre olcsóbbak és sokoldalúbbak, így elérhetővé válnak a kisebb vállalatok számára is és megkezdődhet a térhódításuk az autógyárakon kívül. , , Tavaly összesen 28 478 darab robotot szállítottak le az Egyesült Államokban a Reuters értesülései szerint, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az értékesítések minden szektorban emelkedtek, amit a "Fejlett Automatizációért Szövetség" (Association for Advancing Automation) figyelemmel kísér, kivéve az autószektort, ahol a gyártók visszavágták a megrendeléseiket, miután lezártak a nagy fejlesztéseket az új teherautó modellekhez. Tavaly az értékesítések kevesebb mint fele, 49 százaléka ment az autógyártókhoz, szemben az egy évvel korábbi 60 százalékhoz képest és 2010 óta először fordult elő, hogy a szektor kevesebb mint a felét adta. , Az élelmiszer-és fogyasztási javak szektorban 60 százalékkal ugrottak meg a robotok értékesítései az előző évhez képest, a félvezetőgyárakban és az elektronikai gyárakban pedig 50 százalékkal. , A vállalatokon nő a nyomás, hogy csökkentsék a munkaerőköltségeiket a feszített munkaerőpiacon. Több amerikai vállalat tervezi, hogy visszatelepíti a gyártást Ázsiából az Egyesült Államokban, válaszolva Donald Trump kereskedelmi háborújára, ennek pedig legjobb módja, ha versenyképesek akarnak maradni a magasabb amerikai munkaerőköltségek mellett, az az automatizáció. , A szövetség alelnöke szerint az automatizáció már rég túllépett a "hagyományos" alkalmazásai területein, mint amit az autógyárak összeszerelési munkálatai, vagy a raktárakban való felhasználásuk. A Metro Plastics Technologies nevű, mindössze 125 főt foglalkoztató cég például, többek között hangulatgyűrűket készít, tavaly márciusban megvette az első robotját. a gép feladata, hogy az elkészült termékeket a futószalagról a minőségellenőrökhöz vigye.
Az idei részvénypiaci zuhanásokért nagyrészt a gépek voltak a felelősek - mondta el egy alapkezelő a CNBC-nek, hozzátéve, hogy már az amerikai tőzsdei forgalom 80 százalékát az algoritmikus kereskedés adja. Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia Az amerikai tőzsdei kereskedési forgalom 80 százalékáért már a gépek felelnek - mondta el a Jupiter Asset Management alapkezelője a CNBC műsorában. Az algoritmikus kereskedés során fejlett matematikai modelleket használnak, amelyek gyors kereskedési döntések meghozatalára alkalmasak. Sokak szerint a 2018-ban látott részvénypiaci eladási hullámok nagy részéért már a gépek voltak a felelősek, amelyek az adatközlésekre azonnal reagálnak anélkül, hogy mélyrehatóbban végiggondolnák a jelentésüket, ahogy az emberek is teszik - tette hozzá. Az elmúlt néhány évben egyre látványosabbá vált az algoritmikus kereskedés hatása. 2017-ben a JP Morgan becslései szerint a fundamentális kereskedők, vagyis azok, akik először megnézik a cég teljesítményét és a kilátásait és csak azt követően döntenek arról, hogy eladják vagy megveszik a részvényeiket, már csak 10 százalékot adtak a tőzsdei forgalomból. Mindezt a tegnapi erőteljes amerikai esés kapcsán mondta el az alapkezelő. Az algoritmusokat arra programozzák, hogy eladjanak, amikor emelkedik a jövőbeli veszteségek esélye. Tegnap azt, hogy a rövid távú amerikai kötvényhozamok a hosszú fölé kerültek, egy eladási pontként azonosították, így az eladási hullámot generált a piacon.
Yann LeCun (Facebook Mesterséges Intelligencia-kutatások igazgató) vs. Sophia (szaúdiak által állampolgársággal jutalmazott médiasztár robot). Yann: totál átverés az egész, ez nem egy mesterséges intelligencia, hanem emberek által irányított bábu. Nem érez, nem gondolkodik, nincs tudata, semmit nem ért abból, amit mond, szimpla átverés. Bullshit. PR-show. Vannak előremutató mesterséges-intelligencia kutatások, de marha sok a szemfényvesztés is körülötte. Pláne a mostani tech-eufórikus hangulatban, az ilyen átverések pont a mánia tünetei, hogy el lehet adni őket.
Törölt felhasználó2018. 01. 18. 09:23
#105
Egy brit startup, a Nuvo egy olyan mesterséges intelligenciával működő facebookos chatrobotot fejlesztett, amely segít a felhasználóknak megtalálni a legjobb jelzáloghitel ajánlatokat. A robot a jutalékokért dolgozó független jelzáloghitel brókerek és a hitelösszehasonlító oldalak egy új alternatívája. A felhasználó kérdését képes értelmezni, majd az algoritmus több mint 50 ezer hitelterméket vizsgál meg, majd felajánl néhányat mindössze egy percen belül. A robot egyidejűleg több ezer párbeszédet képes kezelni illetve "emlékszik" a felhasználók adataira, hogy minél kevesebbszer ismételje magát egy beszélgetésben. A felhasználóknak küldött ajánlatokat bizonyos időközönként kérés nélkül újraellenőrzi, hogy nem érkezett-e új, a korábbinál jobb ajánlat - állítja a Nuvo. A Nuvo nem számol fel közvetlen díjat a felhasználóknak, hanem a pénzintézetektől kapnak üzletkötési jutalékot, tehát lényegében véve ugyanúgy fizetik meg őket, mint a brókereket vagy a hitelösszehasonlító oldalakat. https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/elkeszult-a-robot-amely-hiteleket-osztogat.273927.html
Kicsit sem ijesztő: önmagát védő és fejlesztő szoftverrendszert építettek
Az Oracle fejlesztői konferenciáján Larry Ellison társ-alapító (nem mellesleg a világ hetedik leggazdagabb embere) bejelentette: olyan adattárházat fejlesztettek, amely önmagát képes automatikusan, leállás nélkül frissíteni, így folyamatosan képes frissen tartani a kibervédelmét.
A hagyományos rendszerek védelmének frissen tartásánál az egyik legnagyobb probléma, hogy ahhoz, hogy egy frissítést végrehajtsanak, tervezett karbantartásra, offline módra való áttérésére van szükség. Az Oracle 99,5 százalékos rendelkezésre állást garantál, vagyis évente legfeljebb 30 percet állhatnak tervezetten vagy tervezetlenül a rendszerek. Az adattárház mélyén egy gépi tanulási folyamattal biztosítják, hogy az adatbázis emberi beavatkozás nélkül tartsa magát frissen. Ezzel egyébként bérköltséget is megtakaríthatnak a cégek.
link
De itt nincsenek szenzorok és fixen rögzített programozott tudás, fizikai térben végzett valós folyamatirányításnál mindkettő mindig van.
Itt AI van a háttérben, ami kamerákon keresztül látott példákon keresztül folyamatában megtanulja, hogy is működik a parkoló, hol vannak a parkolóhelyek, hogy néz ki a parkolás folyamata, hogy viselkednek az autók a parkolóban, hogy néz ki egy parkolás, mennyi időt töltenek ott, stb. és a parkoló valós működése során látott példákon keresztül végül kellőképpen okossá, érzékennyé és képessé válik a látott szituációk függvényében preemptív döntéseket is hozni és optimálisan irányítani a forgalmat, kapukat, kijelzőket.
Ez a tudás nem előre programozott tudás, nem szenzorok százai által adott jelek kiértékelés alapján dönt egy véges funkcionalitást tartalmazó megírt szoftver. Itt a fix szoftver tudása az öntanulás képessége, ez van leprogramozva. A program által szerzett tudás és a problémamegoldó képesség (konkrét esetben a parkoló irányítsa) pedig a tanulási folyamat eredménye. Idővel folyamatosan okosodik, változik - tehát tisztán mesterséges intelligencia alapú megoldásról beszélünk ebben a formában.
etikai kérdések már most vannak, de minek? ott azért még nem tartunk. viszont! a legdinamikusabban fejlődő ágazat, robbanás előtt áll.
szóval lesznek itt még piszok nagy meglepetések a következő évtizedekben, csak kellene valami hardver is alá, mert a mai processzorok számítási kapacitása még kevés, de minden más adott elvileg
egyébként fantasztikus matematikai dolgokat láttam nem rég a tévében ebben a témában, ahol merőben új megközelítéssel álltak a témához: öntanuló kis robotok már elérték a cserebogár szintet ))
Mert ez nem AI, hanem pusztán automatizálás, jobban mondva valósidejű folyamatirányítás... még egyszerűbben ipari robotika. Semmi köze az intelligenciához. Észrevehető, hogy manapság a robotika (mennyiségi) fejlődésével párhuzamosan igyekeznek ezekkel az eszközökkel kapcsolatban egyre inkább sulykolni az "intelligencia" kifejezés használatát... holott ezek a rendszerek nem intelligensek, hanem csak (viszonylag) magas fokon automatizáltak.
Az intelligencia nem programozható, nem "rakható bele" valamibe kívülről... bár az eleve-megléte esetén kétségkívül (tovább)fejleszthető.
Nem értelek, mi a parkolós történetben a vicc kategória? Tökéletes példa a gépi tanulásra egy egyszerű kamerainputtal. Az, hogy pl. hogyan változik a napszak függvényében a parkolók kihasználtsága, milyen méretű autó hol szokott parkolni, hol fér el kényelmesen; hány autót szabad egyszerre beengedni egy parkolóterületre, hogy ne hátráltassák egymást parkoláskor / kiálláskor, van-valahol ne mvárt probléma / hosszabb pakolás, ahová nem kellene ráengedni újabb autókat, stb, stb, és hogy ez alapján hogyan lehet hatékonyabbá tenni / optimalizálni a parkoló működését emberi beavatkozás és szenzorok nélkül?
"Amikor pl. úgy beszélhetsz egy nyelvet, hogy nem is tanultad, hanem képességként készen kapod."
Ez csupán technikai (implementációs) részletkérdés, hiszen maga az információ (pld. az adott nyelv), minden egyes ép (mármint testi-szervi értelemben) emberi egyed számára előhívható a megnyilvánulás határvonala alól, de természetesen csak elvileg... ugyanis számtalan dokumentált eset létezik, ahol valamilyen külső fizikai vagy mentális behatás következményeként emberi személyek korábban soha nem tanult vagy ismert/hallott nyelven kezdtek el folyékonyan beszélni.
Az, hogy az emberek mellett mindezeket robotokba is beletegyék, semmiféle minőségi ugrást nem jelent az ékhez, vagy emelőhöz, mint egyszerű gépekhez képest, csupán mennyiségit. A minőségi ugrást az jelentené, ha valóban létre lehetne hozni mesterséges intelligenciát a Turing-teszt és a Loebner-prize kritériumai alapján. Ettől még messze járunk.
Az öntanuló smart parking rendszert pedig talán még te is csak viccnek szántad az AI-val kapcsolatban... :)
És ez még csak a jéghegy csúcsa. Az igazán döbbenetes dolgok vizuálisan nem is öltenek majd formát. Amikor pl. úgy beszélhetsz egy nyelvet, hogy nem is tanultad, hanem képességként készen kapod. Nagyon durva dolgok jönnek - etikai kérdésekkel együtt.
Van egy nagyon jó könnyen emészthető előadás "The Best Comprehensive Introduction of Artificial Intelligence" -címmel, jó alkalmazási példákkal (pl. öntanuló smart parking rendszer, amely kutya közönséges meglevő köztéri kamera képét használja a tanuláshoz szenzorok / egyéb eszközök és költségek nélkül).
A teljes előadást sajna időközben levették, pedig az utolsó negyedórában súlyos etikai kérdéseket feszegetett. de így is jó áttekintő anyag.
link
Törölt felhasználó2017. 09. 20. 15:47
#91
Amikor egy humanoid robot magyarázza el, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia az emberiségnek
A UBS hamarosan Hong Kongban megrendezendő konferenciájának nyitóelőadását nem egy ember, hanem egy ember kinézetű, humanoid robot tartja majd meg: a mesterséges intelligenciával működő robot arról fog beszélni, hogy mit jelent az emberiségnek a mesterséges intelligencia megjelenése.
link
Törölt felhasználó2017. 06. 08. 18:06
#90
Mestersége: intelligencia – Jaksity György írása
Valószínűleg utolsó szakaszába lépett a verseny természetes és mesterséges intelligencia, illetve evolúció között. Szuperintelligencia ugyanis nemcsak mesterséges, hanem az emberi intelligencia fejlesztésével is létrejöhet. Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítójának írása.
link
Ha mindenki robottal fog kereskedni, akkor a robotok fejlettsége dönti el ki nyer és ki veszít.Viszont mi lesz, ha egy sikeres robotot egyre többen használnak. Nem nyerhet mindenki.
a robotizálásnak csak akkor vannak negatív hatásai ha az élőmunkára rakott magas adóterhekkel, illetve adminisztratív korlátokkal (pl. minimálbér) kiszorítják a legkisebb hozzáadott érték előállítására képes munkavállalókat a munkaerő-piacról
a munkaadó a minimálbér szuper-bruttóját nézi...
további negatívum az ha a jegybanki kamatmanipulációnak köszönhetően elárasztja az olcsó pénz az üzleti világot, melynek révén lényegében mesterségesen szubvencionálják a magas adóterhelés és a minimálbér miatt túlzottan drágává váló munkaerő automatizálással való kiváltását...
és itt még nem is beszéltünk olyanokról, hogy egy robot sohasem fog mondvacsinált okok mentén munkaügyi pert indítani a munkaadója ellen
Törölt felhasználó2017. 05. 21. 17:06
#85
A Bloomberg szerint súlyos következményei lehetnek a robotizációnak a fejlődő piacgazdaságokra illetve a gazdasági nagyhatalmak által kiszervezett gyáraknak otthont adó periférikus és félperiférikus országokban.
A hírügynökség a Moody's Investors Service jelentésére hivatkozva azt írja azzal hogy az Egyesült Államok, Japán és Németország egyre nagyobb súllyal támaszkodik az automaziálódó technológiákra, egyre kisebb igényük jelentkezik arra, hogy gyáraikat olyan országokban működtessék, ahol képzett, de az otthoninál érzékelhetően olcsóbb munkaerőt tudnak foglalkoztatni. (Az USA, Németország, Kína, Japán és Dél-Korea, tehát a legmodernebb tecnológiák gyártói hajtják végre a robottechnológiai beruházások 75 százalékát.) A jelentés külön kiemeli a közép-európai országok, Magyarország, Csehország és Szlovákia kitettségét, az ázsiai térségből Vietnámot, Malajziát és Thaiföldet említi. A Moody's szerint a gyári exportra berendezkedett országokat üti majd meg leginkább a technológiai átalakulás, mert ugyan az automatizált üzemek komoly befektetéseket igényelnek, működtetésük sokkal olcsóbb, mint Kelet-Európában vagy Délkelet-Ázsiában létesíteni gyárakat, ezért ezeknek az országoknak érdemes lehet újragondolni a foglalkoztatási- és gazdaságpolitikájukat.
2013 és 2015 között Magyarországon, Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában a GDP átlag fele származott a különböző technológiai termékek exportjából vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységből, míg Thaiföld GDP-jének 30, Malajzia GDP-jének 35, Vietnám GDP-jének 31 százaléka származott ugyanebből a forrásból.
Az, hogy mely országok járnak jól majd a változásokkal, a Moody's elemzői szerint azon is múlik,miként reagál arra az adott ország kormánya, hogyan alakulnak a magáncégek befektetési stratégiái és mennyire rugalmas az érintett munkaerőpiac. (Bloomberg)
Jogászok 360 ezer munkaórányi feladatát végzi el egy algoritmus másodpercek alatt a JPMorgan-nél
Évi több százezernyi munkaórát jelentett a JPMorgan Chase & Co jogászcsapatának, hogy elemezzék azokat a pénzügyi megállapodásokat, melyeket egy tanulásra képes algoritmus most másodpercek alatt fésül át.
A COIN névre keresztelt program a kereskedelmi hitelmegállapodásokat tudja pillanatok alatt átnézni és értelmezni. Ezt a feladatot a korábbi években becslések szerint 360 ezer munkaórával lehetett elvégezni.
A COIN sikere is jól mutatja, merre tart a pénzügyi szektor: az egyre megbízhatóbb tanulóalgoritmusok és az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek kevesebb hibát ejtenek, gyorsabbak és sosem mennek szabadságra.
A Bloomberg cikke szerint a COIN ráadásul csak az első lépés a JPMorgan-nál: folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy a bigdata és az automatizáció révén új területeket hódítsanak meg.
A JPMorgan a tervek szerint a felhőalapú technológiáját az év során kereskedelmi forgalomba is fogja hozni, intézményi ügyfeleik előfizethetnek majd az évek óta épített, Gaia névre keresztelt rendszerükre.
A nagybank vezetősége kedden ismertette a befektetők felé a gazdasági kilátásokat, itt is kiemelt helyen szerepelt, hogy élen akarnak járni a technológiai változásokban.
Egy másik programjuk, az X-Connect január óta éles, ez emaileket fürkész át, hogy a a bank alkalmazottjai megtalálhassák azokat a kollégákat, akik a legközelebb állnak egy potenciális ügyfélhez és segíthetnek az összeköttetés megteremtésében.
A bank emellett egyre több területen alkalmaz botokat, például a legalapvetőbb rendszergazdai feladatokat ma már szintén algoritmusok végzik: várhatóan idén ezek 1,7 millió hozzáférési igényt fognak kezelni a rendszerükhöz, 140 ember munkáját kiváltva ezzel. (Bloomberg)
Nem érdekelnek a robotok? - Igazad van, a munkahelyek felét meghagyják!
2017. február 20. 15:28
nyomtatás
Napjaink technológiai fejlődése sokszor észrevétlenül, de jelentős változást hozott az emberek mindennapjaiba. Ma már nem lepődünk meg, ha egy mesterséges chatbot válaszol az ügyfélszolgálatot felkeresve, de már az is kezd természetessé válni, hogy egyes autók önmagukat irányítják. Ez mind a megállíthatatlan automatizáció következménye, amely teljesen átalakíthatja az egyes gazdasági szektorokat.
Matematikust, fizikust és vegyészt keres a világ egyik legnevesebb pénzintézete
Felértékelődött a kockázatelemzés a pénzügyi szektorban.
A pénzintézeteknél kiemelt szerephez jut a kockázatelemzés és a matematikai modellezés. „A Morgan Stanley budapesti irodája már több száz szakembert foglalkoztat ezen a területen, a pénzügyi termékek árazásánál alkalmazott kockázatelemző munka felértékelődött, ezzel párhuzamosan a felelős működés által megkövetelt matematikai modellek nagyságrendekkel komplexebbé váltak” – mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője egy konferencián.
„Kockázatkezelési divíziónk, valamint matematikai modellezéssel foglalkozó csapataink folyamatosan bővültek az évek során. A matematikus, fizikus, vagy akár vegyész diplomával rendelkező munkavállalók számára kiemelkedő perspektívát kínál ez a terület, ami nem mellesleg izgalmas és intellektuálisan is kihívást jelent” – tette hozzá.
Az rendezvény szűkebb témája a partnerkockázat volt, vagyis annak a kockázata, hogy adott ügylet másik oldalán álló fél nem fizet. Ezzel a kockázattal számolni kell az ügylet árazásánál, a számítás azonban, mint arra Damiano Brigo, a londoni Imperial College pénzügyi matematikai tanszékének vezetője rámutatott, nem írható fel egyszerű képletekkel. „Bár sokan mindenáron szabványosítani akarják ezeket a számításokat, azt kell látnunk, hogy itt komplex folyamatokról van szó, és a felelős tevékenységhez ennek megfelelően holisztikus modellalkotásra van szükség” - mondta Damiano Brigo.
Komoly bajban vannak a hedge fundok: folyamatosak a befektetési guruk körüli botrányok az Egyesült Államokban és még a piac ikonjai is gyengén teljesítettek az elmúlt években. Az ügyfelek egyre inkább az olcsó, passzív alapok felé kacsintgatnak és egyre több vagyonkezelő szakember találja magát munka nélkül. Tony James, a Blackstone alternatív befektetési alapkezelő-óriás vezetője a piacot veszélyeztető kihívásokról beszélt a cég negyedéves jelentésében - írja a Business Insider.
Nem ez az első eset, hogy sötét képet fest a befektetési guru a piacról, májusban azt mondta, hogy a hedge fundok a kezelt vagyonuk 25 százalékát veszíthetik el hamarosan.
Most, cégének negyedéves jelentésében kicsit árnyalta a helyzetet, a hedge fundok előtt álló kihívásokról beszélt:
Az emberi vagyonkezelők szerepét egyre inkább átveszik az automatizált kereskedési algoritmusok, amelyek a jelenlegi turbulens piaci időszakban jobban teljesítenek az emberi versenytáraiknál, májusban például a nyolc legjobban teljesítő alap közül hat "kvant", vagyis valamilyen számítógépes algoritmussal kereskedő alap volt.
Az ügyfelek az egyre olcsóbb befektetési lehetőséget keresik, ezért pedig a likviditást is hajlandóak feláldozni. Olyan befektetéseket is bevállalnak, mint az ingatlanok, a problémás hitelek, vagy a közvetlen hitelezés.
Szerinte az, hogy 2 százalékos vagyonarányos költséget és 20 százalékos sikerdíjat számítanak fel az alapok, nem indokolt, ha egyébként alulteljesítik a befektetések az olcsóbb versenytársaikat.
A hedge fundok átlagos hozama júniusig 1,6 százalék volt a Hedge Fund Research adatai szerint, ami kevesebb mint fele az S&P 500 teljesítményének.
Maga a Blackstone is szenved, a Senfina Advisors, 1,9 milliárd dolláros alapjuk például 15 százalékot vesztett eddig idén, a cég vagyona ennek ellenére emelkedik, 356 milliárd dollárt kezelnek már.
A dolgozó robotoknak is kellene adózniuk, nem csak az embereknek
2016. július 11. 08:45
Ha a robotok elveszik az emberek munkáját, akkor indokolt, hogy meg is adóztassák őket. A Deutsche Post vezérigazgatója, Frank Appel szerint a digitalizáció hatalmas lehetőségeket rejt, viszont azt is jelenti, hogy sok jelenlegi állás elveszik. A technológiai fejlődéssel elképzelhetetlen, hogy 50, vagy 100 év múlva még mindig emberek álljanak a futószalagok mellett és például okostelefonok összeszerelését végezzék.
Viszont ez nem feltétlenül káros, hiszen az így felszabaduló emberi munkaerő sokkal értékesebb és így jobban fizetett munkát végezhet. A robotok megadóztatásával befolyó összeget pedig az oktatás és a képzések fejlesztésére lehetne fordítani, így lenne teljes a kör - véli a német posta vezére.
Robotok viszik az ételt London utcáin
2016. július 11. 14:58
nyomtatás
A Skype alapítói újabb nagy dobással álltak elő, önműködő robotjaikkal árasztják el London utcáit, melyek ételt szállítanak házhoz. A startup cég a robotokat már 9 hónapon át tesztelte, ami során több mint 8000 kilométert mentek a robotok és több mint 4000 emberrel találkoztak bárminemű baleset nélkül London, Berlin, Tallin, és Észtország utcáin. A rendelést 30 percen belül teljesítik a robotok, úgy hogy a járókelőkkel azonos sebességben közlekednek. A megrendelő a rendeléséhez csak kóddal tud hozzáférni, amit a rendelés folyamán kap meg. A robot 2 perccel az érkezés előtt, valamint megérkezéskor is üzenetben értesíti a vásárlót. A gyártók nem tartanak a lopástól, mivel a robotok 61 centiméter magasak és 18 kilogramm nehezek, emellett 360 fokban mutatják a környezetüket. A robotok nem 100 százalékban tekinthetőek önállónak, Tallinban és Londonban is van irodája a Starshipnek, ahol a robotokat figyelik és átmeneti akadály esetén egy ember közvetve irányítja őket.
A startup cég 6 robotját Európa egyik legnagyobb étel kiszállító applikációja, a Just Eat fogja kipróbálni London központjában néhány hónapon át. 2016 második felében, a próbaüzem után növelni szeretnék majd a robotok számát a cégen belül, remélve hogy a kezdeti 1 fontos, azaz 368 forintos kiszállítási költség csökkeni fog. A Just Eatnek 14 millió aktív felhasználója van Európában, kiszállítói, akiket nem direktben alkalmaz a cég, 64 000 étteremből szállítanak ki ételt. Just Eat vezérigazgatója szerint a Starship robotok nem fogják elvenni a munkát az emberektől, mivel a robotokat este, a csúcsforgalomban fogják használni, amikor a rendelésektől túlterheltek az éttermek.
Robotok viszik az ételt London utcáin
Forrás: Europress/Getty
Starship jelenleg egy német kiszállító cégnek, a kiskereskedő Metro Groupnak és a londoni ételkiszállító startupnak, a Prontonak adja el a béta verziót. A Just Eat vezérigazgatója szerint a robotok használata több ezer étterem számára jó megoldás lenne, mivel rendkívül hatékonyak a házhoz szállítás hosszú távú biztosítására és a hagyományos kiszállításhoz képest olcsóbb is.
(Forbes)
Finanszírozás » Alapkezelők
A robotok kaszáltak a legnagyobbat a Brexiten
2016. június 30. 08:39
nyomtatás
Azok a hedge fundok, amelyek automata kereskedési algoritmusokat használnak, túlteljesítettek az emberek által kezelt alapokat átlagosan a Brexit utáni napokban, ami az algoritmus-alapú kereskedés népszerűsödése mellett újabb érvként szolgálhat - írja a The Street.
A brit népszavazás után az a volatilis környezet keletkezett, amelyben elvileg a hedge fundok saját bevallásuk szerint a legjobban teljesítenek, most azonban a részvényalapú stratégiákat követő alapok alig teljesítették felül a piacot pénteken: átlagosan 2,13 százalékot estek az S&P 2,6 százalékos esésével szemben.
A Hedge Fund Research adatai szerint a CTA futures alapok, amelyek nagyban az algoritmus-alapú kereskedésre támaszkodnak teljesítettek a legjobban: átlagosan 0,71 százalékot növekedtek pénteken és 0,73 százalékot hétfőn, pedig mindkét nap durván megviselte a piacokat.
A CTA-alapok nagy frekvenciájú kereskedéssel követik a piaci trendeket, ami általában azt jelenti, hogy olyan részvényeket vesznek, amelyek emelkednek és olyan részvényeket adnak el, amelyek esnek. Ezek az alapok a volatilis piacokon teljesítenek a legjobban.
Az automatizált kereskedés egyre népszerűbb: a Wall Street nagyágyúi, mint Steven A. Cohen, vagy Ray Dalio is kifejezte érdeklődését az algoritmus-alapú kereskedés iránt. Idén a hongkongi Aidiya és a San Franciscói Sentient Investment Management nyitott olyan alapokat, amelyeket csak számítógépek kezelnek.
A gépeké a jövő a befektetések piacán?
2015. október 11. 14:12
Egy olyan ember, aki a modern technológia innovációit kedveli, aligha mehet el a befektetések piacán az úgynevezett "algoritmus alapú" alapok mellett, amelyek gyakorlatilag a vagyonkezelő személyét több-kevésbé helyettesítik egy robottal.
Az algoritmus-alapú (vagy számítógép-vezérelt) alapok előnye, hogy:
A piacon elérhető legjobb áron veszik és adják el az értékpapírokat,
gyorsan, jól időzítve bonyolítják le a tranzakciókat,
a megadott kritériumok alapján gyorsan és hatékonyan elemzik ki a piacokat,
kizárják az érzelmi tényezőket, amelyek miatt egy emberi kereskedő könnyen hibázhat.
Az algoritmusalapok leggyakrabban ezeket a taktikákat követik:
Trendkövetés: lényegében a piac mozgásait követi le, mindenféle előrejelzés használata nélkül. Mozgó átlagok, árazások, árfolyamok alapján hoz döntéseket az alap.
Arbitrázs lehetőségek keresése: árazási anomáliákat keres, például az alap egy adott részvényt megvásárol egy piacon, egy másik piacon pedig eladja drágábban.
Matematikai alapú modell: egy előre megírt, matematikai eszközökkel alátámasztott stratégiát követ az alap, amely segítségével a jövőben várható változásokat, a piaci tényezők helyzete alapján igyekszik megjósolni az alap.
Ezekre a kockázatokra érdemes figyelni:
Rendszerhibák, kapcsolódási hibák, egyéb technikai hibák felboríthatják az alap működését,
ha egy algoritmus nem tökéletes, az egész befektetési stratégiát akár egy rosszul elhelyezett pontosvessző is elronthatja,
bizonyos jelentések arra is figyelmeztetnek, hogy egy apró algoritmushiba az egész piacot leránthatja (pl. a 2010-es úgynevezett "villám összeomlás" történt ilyen),
ellenőrzés nélkül durva veszteségeket szenvedhetünk el, ha az algoritmus hibás, többnyire az alapkezelők azért ellenőrzik folyamatosan az algoritmus-alapú alapokat is, mert ezt a kockázati tényezőt igyekeznek elhárítani.
Fellegi Tamás, 2015. augusztus 17., 12:40
Privátbankár
Múlt héten nagy port kavart a hír, hogy három magyart büntetés fizetésére kötelezett egy londoni bíróság. Nem is kicsire: több millió angol fontra. A vád a tőzsde manipulálása, és így történő haszonszerzés. Az indoklásban leírtak azonban meglehetősen nehezen minősíthetőek, hisz azok sok tőzsdén sokan csinálják, köztük robotok is, és senki nem tiltja.
Az online tőzsdék korában teljesen mások a kereskedési módszerek, és főleg a lehetőségek, mint egykor, a nyílt kikiáltásos időszakban. Ott csak bekiabáltak, valahogy párosították az ajánlatokat, de az összes vételi és eladási szándékot lehetetlen volt egyszerre követni, így sorban meg kellett kötni, amit épp meghallott a levezető.
Mindenki hozzáfér
Most azonban a legtöbb tőzsde ott áll nyitva mindannyiunk, és számtalan robotunk, azaz gépesített kereskedési algoritmusaink számára. Mindenki látja a betett vételi és eladási ajánlatokat (már amit láttatni akarnak), és mindenki betehet maga is ilyeneket, amennyit csak akar, és ahányszor csak akar, feltéve, hogy ajánlatának megvan a pénzügyi fedezete.
Így persze időnként óriási ajánlatok is megjelennek, hisz néha valaki nagy tételben akar venni vagy eladni, vagy sokan akarnak egyszerre, és ez felboríthatja a piacot. Ez persze csak a kisebb, illikvidebb részvényeknél jellemző, hisz egy likvid papírnál nincs az a mennyiség, ami zavaró lenne. Erre találták ki az ún. iceberg, azaz jéghegy típusú ajánlatot, melynek lényege, hogy a jéghegynek csak a csúcsa, vagyis az ajánlatnak csak kis része látszik, és ha azt megkötötték, egy újabb darab fog látszani belőle.
Spekuláció régen és most
Amióta a világ a világ és létezik a tőzsde, sokan akarnak pénzt keresni rajta, többek között azon, hogy a kisebb árfolyam elmozdulásokat próbálják megnyerni, vagy a kisebb eltéréseket kiegyenlíteni. Amióta korlátlan a hozzáférés a rendszerhez, nyilván sokkal többen foglalkoznak ezzel. Ez viszont elvileg egyáltalán nem baj, sőt: ez adja a piac likviditását, ez teszi lehetővé alapesetben, hogy egy befektető bármikor megvehessen egy részvényt vagy eladhassa azt, nagyobb árelmozdulás nélkül. Spekuláció nélkül szinte állna a kereskedés, néha egy komoly eladónak napokig kéne várnia egy érdemi vevőre és fordítva.
Nos, ilyen körülmények között felmerül a kérdés, hogy mi a spekuláció, a normál kereskedés, és mi a piacbefolyásolás? Mi alapján mondhatják valakiről, hogy egy adott vételi ajánlatot nem lett volna szabad betennie, ha egyszer volt rá pénzügyi fedezete? Márpedig most a bíróság azt mondta, hogy a három úriembernek nem lett volna szabad, mert ők nem ténylegesen venni akartak, hanem az árat feljebb tolni, ezzel vevőket előcsalogatni, és úgy eladni.
Úgy adok, mintha vennék
A probléma ezzel a következő. Eleve nem lehet kijelenteni, hogy valaki nem akar venni, ha egyszer vételi ajánlatot tesz be, ugyanis ha ő ezt az ajánlatot megtette, akár csak rövid időre is, az eladó odaadhatja neki a papírt, és akkor már meg is történt a vétel. Most akkor akart vagy nem akart venni? Nyilván ha az volt a fő célja, hogy magasabb áron eladjon (úgy ad el, mintha venne, szoktuk mondani), akkor is futotta azt a kockázatot, hogy nemhogy nem adja el papírját, de vesz hozzá még egy nagy adagot.
A konkrét esetben, amennyit tudunk az ügyről, az történt, hogy illikvid, kisforgalmú részvényeket kerestek az urak. Lehet, hogy a papírra már napok óta nem is kötöttek. Most hőseink betettek egy viszonylag nagy vételi ajánlatot, amire reményeik szerint nem ugrott elő egy eladó és nem adta oda nekik. Reményeik szerint valaki más, leginkább egy buta robot, meglátta a nagy vevőt, ezért gyorsan ő is venni akart, úgy érzékelvén, hogy nagy vevő van, így ő elhalássza előle a papírt. Vagyis a gép ugyanazt teszi: spekulál, olcsón akar venni, drágán adni. Csak neki szabad.
Nos, embereink a korábban csendesen megvett részvényeiket gyorsan rámérik az ostoba robotra, és megvan a profit. Utána esetleg betesznek egy nagy eladást is, hogy a robot visszaöntse a sok papírt, és ők azt újra megvegyék.
Miért gond?
Az üggyel kapcsolatban két dolog merül fel: az egyik, hogy a piac korrigálja önmagát, vagyis ha valaki meglátja, mi történik, sőt ha veszít rajta, akkor megváltoztatja viselkedését. A robotot gyorsan átprogramozzák, hisz bukót csinált, és akkor embereink máris nem tudják ezt a módszert alkalmazni. Kell akkor korlátozni őket?
A másik tisztán etikai kérdés: milyen alapon mondjuk, hogy egy ajánlat jóindulatú vagy rosszindulatú? A robot mikor rosszindulatú, és kit terhel érte a felelősség? Egyáltalán: hová vezethet az, hogy valaki szubjektíven határozza meg, ki milyen ajánlatot tehet és milyet nem? Nehéz kérdések: a szabályozásnak még alkalmazkodnia kell a globalizált, bárki által elérhető piacok megfelelő és egységes szabályozását illetően.
Több millió font megfizetésére kötelezett a brit bíróság három magyart a londoni tőzsde manipulálásáért.
A londoni felsőbíróság szerdai ítéletében összesen 7,6 millió font bírság és a kereskedésből származó befagyasztott profit megfizetését rendelte el a pénzügyi felügyeletnek - írta a The Times című lap csütörtökön.
A háromtagú magyar csoport a vád szerint kifinomult komputerprogramokat használva manipulálta az árakat a londoni tőzsdén: illegális kereskedői technikák egész sorát alkalmazták az árak mozgatásához attól függően, hogy eladni vagy venni akartak részvényeket. A bíróság a három magyar kereskedő mellett a Da Vinci Invest nevű svájci alapkezelőt is bűnösnek mondta ki.
A spoofing néven emlegetett manipulációs technikára Michael Lewis amerikai újságíró Flash Boys címmel tavaly megjelent könyve révén vetül nagy figyelem a tőzsdéken. A leleplezés szerint a tisztességtelen technikát több kereskedőcég is alkalmazza. A lényege az, hogy megpróbálják elhitetni más befektetőkkel, hogy egy-egy részvény iránt a valóságosnál nagyobb a kereslet vagy épp nagyobb belőle a kínálat. Amerikában is vádat emeltek már ilyen ügyben.
A londoni tárgyaláson a három magyar közül egyik sem volt jelen. A bíróság fejenként 290 és 410 ezer font közötti bírság megfizetésére kötelezte őket, az általuk a Seychelles-szigeteken bejegyzett Mineworld Limited nevű céget pedig ötmillió fontra büntették. A Da Vinci Investet - amely nem tudott a magyarok üzelmeiről - 1,5 millió fontra bírságolták, mondván, hogy szigorúbban kellett volna ellenőriznie a kereskedők tevékenységét.
Mi ebből a tanulság?
Az, hogy a robotok – legalábbis műveleti szinten ezt bizonyították – idejekorán felismerték a pénzügyi cégek rendkívüli anomáliáit, amelyekre az ember, az értékpapír-kereskedő csak megkésve eszmélt rá. A robotok azonban mégiscsak emberek által kifejlesztett programok alapján tevékenykednek, e létező és kiszámíthatóan létrejövő programok valós és várható viselkedésén – mindent egybevetve – könnyebben kiigazodunk, mint az emberén. Mondhatjuk azt is, hogy a robotok tulajdonképpen kiszámítható „lények”, kiszámíthatóbbak, mint az emberek.
Nagyjából arról lehet szó, hogy minél nagyobb teret nyer a tőzsdei kereskedelemben a robottechnológia, annál eredményesebben támaszkodhatunk a mi modellünkre, annak „üzeneteire” – például nagy tőzsdeesések prognosztizálásánál.
Az is igaz viszont, hogy az algoritmusok csak egészen rövid távra cselekednek, amelyek elméletileg – sőt egyszer már a gyakorlatban is tapasztaltuk, amikor négy évvel ezelőtt a New York-i tőzsde percek alatt valós fundamentális okok nélkül, 10 százalékot esett – elképesztő gyorsasággal eladási (vagy vételi) pánikot generálhatnak, akár tőzsdekrachhoz is hozzájárulhatnak.
Ezt végképp nem értem. Ha igaz, hogy az amerikai piacokon nyolcvanszázaléknyi az ügyletek lebonyolításában, végrehajtásában az intelligens, ultragyors robotok részesedése, s Európában is több, mint negyvenszázalékos ez az arány, akkor minden történeti, pszichológiai alapon végzett modellezés értelmét kell, hogy veszítse.
A mi modellszámításunkban ezért integrálódnak mind az emberi viselkedések, mind pedig a robotviselkedések terén folyamatosan végzett megfigyelési eredmények. Mára bátran kijelenthetjük, hogy a tőkepiacokon, főként a devizakereskedelemben, az arbitrázs műveletek terén, s egyre nagyobb részben minden egyéb szegmensben is globális háború zajlik egymással – sebességben, a végzett műveletek mennyiségének nagyságában – konkuráló kereskedő robotok, az azokba táplált programok között. Az elmúlt nyolc évben csaknem húszezer olyan nagyfokú árkilengést dokumentáltunk és dolgoztunk fel, amelynek bekövetkezte egyenes összefüggésben volt a piacok egy részén elhatalmasodó roboturalmi helyzetnek.
És bár távol áll tőlem, hogy kijelentsem, az ultragyorsasággal, algoritmikus alapon ténykedő robotok alapvetően hozzájárultak a nagy pénzügyi-, hitelválság kialakulásához, de egy ahhoz kapcsolódó megfigyelésünk tudományosan bizonyítottnak tekinthető. A modellezésünk kezdetekor, már 2006-ban megállapíthattuk, hogy a robotok folyamatosan bonyolítanak le eladásokat egyetlen jól körülhatárolható szektorban, az ahhoz tartozó cégek, vállalatok részvényárait nyomják le – mégpedig fokozódó ütemben. Az e részvényekből való kiszállások száma messze meghaladta a beszállásokét, a végén nem is szálltak be, csak eladtak. A pénzügyi szektortól szabadultak meg, olyan cégeket vettek egyébként célba, mint a Lehman Brothers vagy a J.P Morgan és az AIG. A robotok tevékenysége hozzájárult a szektor rendkívüli áreséséhez.
Lecsapnak a tőzsdén kívül kalandozókra
2014. július 23. 12:02
Az elmúlt egy hónapban több visszásságra is fény derült a hatóságok jóvoltából Amerikában, méghozzá azoknál a kereskedési platformoknál (dark pooloknál), amelyeket az alapkezelők is szívesen használnak, hogy megszabaduljanak a tőzsderobotoktól. A Financial Times piaci forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a dark poolok nincsenek veszélyben, a feltárt problémák (befektetők megtévesztése, bizalmas információkkal való visszaélés) miatt viszont több alapkezelő is váltott, sőt egyesek már saját kereskedési rendszer kialakításán fáradoznak. A befektetők a szigorúbb szabályozásig egyet tehetnek, megpróbálják a legjobb szolgáltatókat megtalálni. Ami nem lesz egyszerű, mert nagyon sok a nyitott kérdés.
Az alternatív rendszerekre szegeződik a figyelem
A tőzsdén kívüli kereskedési platformokat előszeretettel használják az intézményi befektetők Amerikában és Európában. A becslések szerint Amerikában a teljes piaci forgalom 40%-a nem a tőzsdén bonyolódik le. Európában az alternatív platformok részesedése 10% körül van, de a valós értékek az amerikaihoz közelebb lehetnek, mert azt is ide kellene számítani, amikor egy bank egy ajánlatot a házon belüli kereskedési platformján hajt végre. A dark poolnak becézett rendszerek azért lehetnek olyan népszerűek, mert anonimitás társul hozzájuk és segítségükkel az intézményi befektetők könnyedén kereskedhetnek a nagyobb pakettjeikkel, anélkül, hogy az árfolyamokat jelentősen elmozdítanák.
Csakhogy, a rendszerek alulszabályozottsága megbosszulta magát, olyan hiányosságokra és visszaélésekre derült fény, amely a szabályozókat is szigorúbb rendelkezésekre ösztönzi. Múlt hónapban a New York-i főügyész azért perelte be a Barclayst, mert az állítólag megtévesztette a befektetőket, amikor a saját alternatív rendszerének (LX) működését interpretálta. Az angol bankóriás úgy tálalta a platformját, mintha annak használatával a befektetők nyugodt vizekre evezhetnének, miközben a valóságban ez a piac tele volt ragadozókkal. A legnagyobb ragadozó a villámgyors kereskedő robot, a Tradebot volt, ezt viszont a marketinganyagban nem tudatták az intézményi ügyfelekkel.
A Barclays LX-platformjáról viszonylag gyorsan elpártoltak nagyobb intézményi ügyfelek, közöttük volt nagyobb bankok mellett az AllianceBernstein alapkezelő is. De itt még nem állt meg a sor, egy héttel a Barclays perének bejelentését követően az amerikai hatóságok megbírságolták 800 ezer dollárra a Goldman Sachsot is, mert nem az amerikai befektetővédelmi előírások szerint jártak el, az ajánlatok végrehajtásánál nem a legjobb piaci árat kapták meg az ügyfelek. A kérdőjeleket csak fokozta az elmúlt egy hónapban, hogy a Liquidnet független brókercég is 2 milliót fizetett a SEC-nek, mert megosztottak bizalmas információk leendő ügyfelekkel, azért, hogy elnyerjék a megbízásokat.
Az alapkezelőknek elakadt a szavuk
A platformokat világos, hogy gyakorta használják az alapkezelők is, a szabályozói változásokkal kapcsolatban a lap több nagyobb piaci szereplőt is megkeresett, azonban a témában egy sem állt kötélnek. A Create Research tanácsadó cég vezetője szerint vélhetően azért nem nyilatkoztak a kérdésben, mert nem akarnak olyan benyomást tenni a végbefektetőkre, mintha a szolgáltatók kevésbé lennének informálva, mint azt elvárnák tőlük. Az igazság az, hogy az alapkezelők egyedül azért mentek át az alternatív rendszerekbe, hogy megszabaduljanak a kereskedő robotoktól, viszont a helyzet itt sem lett jobb, ugyanúgy jelen vannak ezek a robotok itt is. Nem csoda, hogy nem akarnak beszélni, hiszen naivnak tűnnének.
A fentebb említett példák, amelyek a rendszer hibáira és gyengeségeire mutattak rá, nyilvánvalóvá tették, hogy az alapkezelőket a szűkszavúságuk ellenére veszteség érte. Különösen nagy problémát jelent, hogy a dark poolba beadott megbízások bizalmas adatok, sokan attól tartanak szakértők véleménye alapján, hogy mi lesz, ha ezek az adatok kiszivárognak illetéktelen kezekbe. A GMEX startup derivatív tőzsde vezetője, Hirander Misra szerint kellemetlen lenne, ha az alapkezelők által beadott nagyobb tételekről szóló információ kikerülne. Az árfolyam éppen számukra kedvezőtlen irányba menne el az ellenük játszó szereplők miatt, így akár a végén rosszul is kijöhetnének a sztoriból.
Piaci információk szerint a nagyobb alapkezelők meg akarják vitatni, hogy miként is kellene választ adni az utóbbi egy hónap eseményeire, azonban a jelek azt mutatják, hogy a vagyonkezelők egyre diszkriminatívabban állnak a kereskedési rendszerekhez. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a Barclays LX forgalma harmadával 197 millió dollárra esett a per bejelentését követően. Misra hozzátette, hogy ez azért is következhetett be, mert sok alapkezelő úgy használta a rendszereket, hogy alig volt információjuk arról, miként is teljesítik a beadott ajánlatokat. Az biztos, hogy egyre többen akarnak tisztán látni, mi is történik a beadott ajánlataikkal égészen a teljesülésig.
Egyes szakértők azt mondják, hogy egy vagy két szereplőt ért vádak nem fogják az egész piacot destabilizálni, hiszen az csak a piac egy részét teszi ki. Megnőhet azonban az igény arra, hogy a szektor maga intézze az ügyes-bajos dolgait. A Fidelity Investments több alapkezelővel közösen azon dolgozik hónapok óta, hogy egy saját kereskedési rendszert hozzon össze, amely le tudná váltani a dark poolokat. A Fidelity szóvivője szerint a cél, hogy az alapok teljesítményét javítsák a befektetési jegy tulajdonosok számára, ugyanekkor magasabb szintű transzparenciát, likviditást és kontroll tudjanak a portfólió-menedzserek számára adni.
Addig is a befektetőknek az alternatív platformok üzemeltetői esetében azt kell kideríteniük, hogy mely dark poolnak van a legjobb ajánlat-végrehajtási politikája, hogyan hajtják végre pontosan a beadott ajánlatokat és hogyan tudnak a végrehajtásról szóló jelentésekbe bepillantást nyerni. A szabályozás mindenképpen szigorodni fog, 2017-től például a Mifid-direktíva alapján közzé kell majd tenni, hogy milyen formában hajtották végre az értékpapír adásvételi tranzakciókat és meghatározott sapkát is bevezetnek a "sötétben" végrehajtott tranzakciókra. link
A Robot
Index
2012. október 10., szerda 20:45
|
Egyetlen algoritmus volt a felelős az amerikai tőzsdei üzletkötési megbízások 4 százalékáért a múlt héten - derült ki egy tőzsdei aktivitást elemző cég jelentéséből. A rejtélyes szoftver irányítója, és célja egyelőre ismeretlen, de maga a létezése komoly aggályokat vet fel pénzpiaci és informatikai szakértőkben is.
A titokzatos szoftver 25 ezredmásodperces csomagokban küld ki üzletkötési megbízásokat, egy ilyen csomag mérete 200 és 1000 üzletkötés között mozog. A megbízásokat aztán azonnal vissza is vonja, így valójában semmi nem történik, csak az adott részvény iránt tűnik nagyobbnak az érdeklődés a valódinál, illetve a sok adattó, amivel ezek a megbízások és visszavonások járnak, lelassul a rendszer. A tőzsdei informatikai rendszerek archívuma szerint egész múlt héten dolgozott az algoritmus, majd pénteken, New York-i idő szerint délelőtt hirtelen megállt, és azóta sem bukkant fel újra. Szakértők szerint a szoftver gazdája valószínűleg csak tesztelte a programot, illetve a tőzsdei rendszer reakcióját.
A szoftver több millió utasítást adott ki, becslések szerint a tőzsde üzletkötési megbízásokra használt sávszélességének tíz százalékát felemésztve. Abban egyelőre nem látszik semmilyen rendszer, hogy milyen papírokra ugrott rá a program, és az sem látszik, hogy a kereskedés minimális lelassulásával ki nyert - ez mind a tesztelés elméletét erősíti. Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel.
A szoftverek által folytatott, úgynevezett magas frekvenciás kereskedés a tőzsdei forgalom 70 százalékát teszi ki, a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban.