Rába és a láma  

...hmm...!

...azért tettem fel, mert hol van még az ÉRDEMI tárgyalás...!

...különben nagyon hasznosak számomra, - mint felperes számára -, a kommentekben kifejtett meglátásaitok egyes elemei, néha majdnem az egész komment (tulajdonképen a "tigus" nov. 8-i "levezetése" lett a keresetem, kisebb kiegészítésekkel)...!
...hogy értsétek, jogi képviselő nélkül veszem fel a "kesztyűt"...!
...és nem vagyok jogász...!
...valahol "tigus" "találhatta fején a szöget", hogy ez a felvásárlás az ellenséges felvásárlás tulajdonságaival bírhat, azaz, "állam apu", a hatalmával élhet vissza, a jogalkalmazások területein...!
...az "elemzéseim" során arra gondoltam, hogy vagy érdekeim melletti beavatkozóként a PSZÁF ellen, vagy ha ezt vissza utasítaná, akkor alperesként hívnám be a perbe...!
.....???

Tehát, a PSZÁF szerint csak az ajánlattevő ügyfél, akinek az ajánlatot tették, az nem. Érdekes álláspont!

Ez a legjobb rész:

"Előzőre tekintettel a felperesnek nemcsak közvetlen jogi érdekeltsége nem fűződik a per tárgyához, de még közvetlen gazdasági érdekeltsége sem."

Tehát, aki 815 Ft-ért nem adta oda, de 1208 Ft-ért odaadta volna, annak nem fűződik gazdasági érdekeltsége a tranzakcióhoz...

Ha jól értem az e per alperesi ellen kérelme?
Vélemény.

"Tény, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmére, a RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan Működő részvénytársaság részvényeire tett kötelező nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló engedélyezési eljárásnak a felperes nem volt ügyfele, rá nézve a határozat sem jogot, sem kötelezettséget nem állapított meg. "

1.A hibás ajánlat, független hogy felajánlottam vagy sem, sérti a részvényesi érdekeimet.
2.De mint állampolgárt is, sért a törvénytelen eljárás.
3.A hibás ajánlat megakadályoz a jogkövető magatartásom gyakorlásában. Vagyis nem enged szerepelnem az ügyletben törvényes keretek közt.

...hmm...!

...a mihez tartás végett itt a PSZÁF ellen kérelme:

Megküldjük egyidejűleg a felülvizsgálni kért határozatot és külön iratjegyzék szerint a kapcsolódó iratokat - a zártan felterjesztett irat gazdasági titkot tartalmaz, ezért azt ZÁRTAN kérjük kezelni.

Felperes nem volt sem ügyfél, sem más minőségben a közigazgatási eljárás résztvevője, így számára a határozatot kézbesíteni nem kellett.

Előzőre tekintettel a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló törvényes határidő megnyílása a felperes esetében kizárt, illetve értelmezhetetlen, értelmezhetetlen ezért az is, hogy a felperes határidőben vagy elkésetten terjesztette előjogorvoslati kérelmét.





Elsórdleges ellenkérelmünk, hogy a T. Bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasítsa el - mert a felperesnek nincsen keresetindítási joga.

Másodlagosan kérjük, hogy a T. Bíróság a keresetet érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el, mert a felperesnek nincsen kereshetőségi joga.



Harmadsorban kérjük az érdemében is alaptalan kereset elutasítását.

Az eljárással felmerülő költségeinkre tárgyalás tartása esetén igényt tartunk, alperesi jogi képviselő alanya az általános forgalmi adónak.

Kérjük, hogy amennyiben a T. Bíróság érdemben kíván a per tárgyáról dönteni, úgy a Pp. 338.§ (1) bekezdése alapján az ügyben tartson tárgyalást.

Kérjük, hogy a per esetleges tárgyalását alperes esetleges távollétében is megtartani szíveskedjék.

Kérjük a T. Bíróságot, hogy a per tárgyalásáról készült jegyzőkönyv egy példányát alperes jogi képviselője e-mail címére megküldeni szíveskedjék, (......................)

Kérjük, hogy az eljárás során keletkezett minden további iratot az ............... Ügyvédi Iroda részére megküldeni szíveskedjék.

Felhívjuk a T. Bíróság figyelmét, hogy érdemi elbírálás esetén a Pp. 332.§ (5) bekezdése szerint a Magyar Állam, illetve a nevében eljárt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság beavatkozásra felhívásának van helye.





Ellenkérelmünk indokai a következők:





/. A keresetindítási jog hiánya

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 27.§-ában foglaltak szerint: 327. § (1) A közigazgatási per indítására jogosult:

a) az ügyfél,

b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.

Az alperes jogállásáról szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 37.§-ában rögzítettek szerint: 37. § A Felügyelet engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Felügyelet ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,

d) akire nézve a Felügyelet által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz.



Tény, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmére, a RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan Működő részvénytársaság részvényeire tett kötelező nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló engedélyezési eljárásnak a felperes nem volt ügyfele, rá nézve a határozat sem jogot, sem kötelezettséget nem állapított meg.



Előzőből következően a felperesnek az ügyben nincsen keresetindítási joga, vagyis hiányzik az eljárásbeli legitimációja.

A Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja szerint:

130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy

g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe.

Mindezekre tekintettel elsődlegesen kérjük, hogy a keresetlevelet a Bíróság idézés kibocsátása nélkül utasítsa el.





II. A kereshetőség hiánya

A Pp. 2009. október l-jét megelőző szövegezése az egyéb érdekeltek számára is lehetővé tette, hogy a közigazgatási határozatok ellen jogorvoslattal éljenek.

A bírói gyakorlat kimunkálta, hogy a kereshetőség - az anyagi jogi perbeli legitimáció -alapja ezekben az esetekben a közvetlen anyagi jogi érdekeltség lehetett, vagyis annak ténye, hogy a határozati döntés közvetlenül volt alkalmas a jogorvoslattal élő jogi helyzetét alakítani.

Egységes azonban a bírói gyakorlat abban, hogy a gazdasági érdekeltség nem jogi érdekeltség és a más jogérvényesítési út (pl. kártérítési igény érvényesíthetősége) kizárja az egyidejű közigazgatási jogorvoslati utat az egyéb érdekeltek esetében ugyanezen - más úton is érvényesíthető - igényre, illetve érdekre alapítottan.



A 2009. október l-jén hatályba lépett szabályozás alapján kialakuló bírói gyakorlat ugyanakkor a Pp. 327.§-ában meghatározottakat az eljárási jogi legitimáció feltételének tekinti, amelynek hiányában az anyagi jogi legitimitás, illetve annak vizsgálata szóba sem jöhet.



Utalunk azonban arra, hogy a felperes mindösszesen részvényesi minőségére hivatkozik, és azért állítja jogellenesnek a határozatot, mert álláspontja szerint a neki részvényenként járó vételár magasabb, mint a felülvizsgálni kért határozattal az alperes által jóváhagyott ajánlati ár. Ez az érdekeltség gazdasági és nem közvetlen jogi érdekeltség, amely körülmény a korábbi Pp. szabályok szerint sem tette lehetővé, hogy keresete érdemi elbírálására a részvényes igényt tarthasson. így a KGD2010. 185. számú döntés egyértelműen állást foglal abban, hogy: A gazdasági érdek önmagában nem alapozza meg a kereshetőségi joghoz szükséges, a jogos érdek közvetlen érintettségét".

Ezekben az esetekben a bíróság a kereshetőségi jog hiánya matt, érdemi vizsgálat nélkül dönt a kereset elutasításáról.

A korábbi szabályozás, de a perbelivel lényegét tekintve azonos tényállás mellett a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy: ,A nyilvános ajánlatot előzetesen jóváhagyó határozat ellen a részvényesnek nincs kereshetőségi joga [2001. évi CXX. tv. 68. §; 1952. évi III. törvény 327. £/.(BH2005. 264.)

A vállalatfelvásárlás szabályait a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 65-86/A§-ai határozzák meg. E szabályokból kitűnően nemcsak a határozat nem keletkeztet semmiféle kötelezettséget a részvényesek számára, de maga az alperes által jóváhagyott nyilvános vételi ajánlat sem. A részvényes szabad akarata szerint dönthet arról a vállalatfelvásárlás jelen szakaszában, hogy az ajánlóit és az alperes által jóváhagyott áron az ajánlattevő tulajdonába adja részvényeit vagy sem.

Előzőre tekintettel a felperesnek nemcsak közvetlen jogi érdekeltsége nem fűződik a per tárgyához, de még közvetlen gazdasági érdekeltsége sem.



Miután abban a vonatkozásban, hogy a Pp. 327.§-ában meghatározott keresetindítási jog hiánya a Pp. 130.§-ának alkalmazását vonja maga után még nem ismeretes kikristályosodott bírói gyakorlat, kifejezetten másodlagosan hivatkozunk arra, hogy a felperes kereshetőségi joga mindenképpen hiányzik, és ezért kérjük, hogy a keresetet ezen okból utasítsa el a bíróság.





A Pp. 330.§ (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy, „Ha a felperes által benyújtott keresetlevél nem felel meg a 121. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy egyéb okból a 130. § alkalmazásának van helye, az alperes az iratokkal együtt felterjesztett nyilatkozatában csak erre köteles kitérni. Ilyen esetben a keresetben foglaltakra érdemben csak akkor köteles az alperes nyilatkozni, ha a keresetlevél hiányai pótlásra kerültek, illetve a bíróság a 332. § alkalmazásával értesíti az alperest a tárgyalás előkészítéséről.





Álláspontunk szerint az ügyben a Pp. 130.§ (1) bekezdés g) pontja alkalmazásának van helye, függetlenül attól, hogy a felperes keresete érdemben is alaptalan.

Utóbbival kapcsolatos részletes álláspontunkat szükség esetén, a Pp. idézett rendelkezései szerint a T. Bíróság értesítése alapján fejtjük ki.



Budapest, 2011. december 14.



Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

alperes

„hogy eleve 1208 alatti ajánlati árat nem lehetett volna adni, se azt a Pszáfnak jóváhagyni a rendelkezésre álló beszámolói tartalom alapján.”
„az, hogy a reptéri telephely kb. a 10-szeresét éri (nyári Audi vásárlás mutatta), az valóban az a kategória, amit egy felvásárló felismerve bekasszírozhat”

Így igaz!
És még mindig a MNV iszonyatos hasznot kasszírozott volna az egyéb ingatlanok alulértékeltségével… Itt megjegyzem a 6 milliárd még mindig az alsóhangos becslés. Simán locsolható volna ez az érték 15 milliárdig!
Agresszív kapzsi az államosítás.

A Győr,Rába szempontjából ez hatalmas jelentőséggel bíró információ.
Nem gondolom, hogy magát a növekedési tervet „titkosították” volna, viszont a Rába államosításával kapcsolatos eljárásban mindenképp el vagy túl hallgatták.
Lépten nyomon a találgatásokat olvashattunk sajtó szinte már misztikusnak találta hogy miért államosítják a Rábát ?
Ha még pár információ előkerül akár e-tervel együtt tiszta is lesz a kép és ki is derülhe,t hogy mnyp effektusként nem járt jól aki adta!?

"Ki írta, hogy minden eszközt egyedi áron? Első pillanattól kezdve a befektetési ingatlanokról beszéltünk. Kizárólag."

abszolút egyetértek.
hiszen az IFRS szabályozás is kiemeli, külön nyilvántartási formát és piaci értékelést ír elő. (ld. ias 40: befektetési ingatlanok)
a helyzet azért speciális, mert egy egzakt, értékbecsléssel és könyvizsgálói audittal alátámasztott ingatlanérték szerepel a beszámolóban.
ezért van az, hogy a mérlegben szereplő 338 M Ft-os könyvszerinti értéknél jelentősebb nagyobb 6 mrd-os érték különbözetével magasabb a saját tőke is.
ismétlem: csak a befektetési ingatlan esetében van így.

az, hogy a reptéri telephely kb. a 10-szeresét éri (nyári Audi vásárlás mutatta), az valóban az a kategória, amit egy felvásárló felismerve bekasszírozhat.
de ez (Városréti ingatlan) nem!
mert benne van a beszámolóban, piaci értéken szerepel, ami megegyezik azzal az értékkel, ami (választás esetén)
a mérlegbe kerülne.

abban gondolom, egyetértünk, hogy a Tpt. előírásai az áron alul vásárlást igyekeznek megakadályozni, méghozzá a tőzsdei ár vagy a beszámolóban szereplő érték alatti hozzájutási lehetőséget korlátozza.

ezért is értelmetlennek, és csúsztatónak tartom azokat a kijelentéseket, hogy a 815-ös ár mennyivel a piaci ár felett volt, meg hogy önkéntes a döntés.
ez lényegtelen, a baj az, hogy eleve 1208 alatti ajánlati árat nem lehetett volna adni, se azt a Pszáfnak jóváhagyni a rendelkezésre álló beszámolói tartalom alapján.

sly
Annyit még, amíg EU jóváhagyás nem jön meg, illetve a jelenlegieket nem fizeti ki (815) nem hiszem hogy engedi jelentősen elmozdulni.
Febr. közepe Q4, az aktuális sajáttőke szintén érzékenyen fogja érinteni az árfolyamot.
Szóval lehet itt az árfolyamban volatilitás rendesen.

"Ilyen anyagok olvasására szerintem kevés embernek van ideje."

Egyet értünk. Épp ez erősíti az elhallgatás lehetőségét. Én is véletlenül botlottam bele.
Az meg nem érv, hogy bullshit az egész, mert az egész fideszes gazdaságpolitika egy gigabullshit. Itt ahhoz képest "kőkemény konkrétumok" vannak leírva.

"1.) Szerintem ez nem közbeszerzés, a Kbbt nemis illetékes az ügyebn. "

:))) Erre a válaszra milliárdokkal mertem volna fogadni, ha lennének. Az első tagmondatra szó szerint. És igazad is van vele, példaként hoztam fel. A TPT és a KET sem szabályozza hogy mi a teendő a formai hibás ajánlattal. Azért is kell bírósági döntés, mert a PSZÁF nem észrevételezte a hibát.
Abban azért remélem egyet értünk, hogy egy 10 milliárdos nagyságrendű ügyletben, ami több ezer gazdasági szereplőt érint, legalább olyan gondosság és szigorú megítélés várható el, mint mondjuk egy százmilliós szoftverfejlesztésnél, ahol van 10 pályázó.

2) Nem zavar, hogy más a véleményed, csak felhívom a figyelmet arra, ahol szándékosan vagy sorozatos kapitális szövegértési problémák miatt félrevezeted a beszélgetést.
Egyébként itt az újabb példa rá:
"az, hogy egy felvásárlásban 25% felett kötelező legyen minden eszközt a legmagasabb lehetséges egyedi árán kalkulálni, az egyszerűen komolytalan elvárás."
Ki írta, hogy minden eszközt egyedi áron? Első pillanattól kezdve a befektetési ingatlanokról beszéltünk. Kizárólag.
Te csúsztatsz durván, és mellette még ki is oktatod a veled egyet nem értőket, hogy a saját véleményüket ne állítsák be ténynek. Tudod.. szálka, gerenda, meg dakota közmondások. :)
Amúgy valóban nem várom el, hogy ítélet előtt is elismerd a tévedésed, mivel azzal elég nagy bohócot csinálnál magadon kívül még pár szereplőből. Így teljes lelki nyugalommal elfogadom, hogy majd a bíróság dönt, és ne gyűrjük tovább egymást. Már a részvények darabszámával kapcsolatos bocsánatkéréseddel messze felülemelkedtél a szokásos fidesz vitaszinvonalon, így örülök, hogy van még remény a kormányzat környékén intelligens embereket találni.

MAGYAR
NÖVEKEDÉSI TERV
KONZULTÁCIÓS ANYAG
2011.

Jogász lehet hogy nem,de "szakmai befektető felvetheti az elhallgatott infót"

hogy egy kieg mellékletben szereplő tájékoztató adatnak köze van a kalkulációhoz.

Tényleg ne csináld ezt már)))
A törvény ezt írja a beszámoló!
Ott pedig a „legpiacibb” a mellékletben szereplő 6 milliárd!

Arra, hogy ki vásárolt, én is kiváncsi volnék, szerintem is ki kellene vizsgálni valakinek!!!

1702

Gondolom, ha elküldted, el is olvastad. Ha ebben egy szót is olvasol olyan tervekről, ami a törvény alapján ezt a szabályt megszegi, akkor sok szerencsét a perhez. Az általad hivatkozott rész szerintem a Wikipédia bullshit kategóriájában található, esetleg valami Audis korábbi támogatási doksi előkészítő anyaga. De ha már belinkelted, az is láthatod, hogy nemcsak Győr, hanem Komárom, Kecskemét, Zalaegyerszeg, Szentgotthárd, Szombathely,Ózd, Vác, Jászberény, Esztergom, Szenteniszaújváros, Kiskunfélegyháza, Gyöngyös, Tata, Orosháza, Ajkadre, Kazincbarcika, Tata, Mór, Sárvár,.Mosonmagyaróvár,(Tab, Fertőd, Csömör, Rétság

Szerepel az anyagban a teljesség igénye nélkül...

Ilyen anyagok olvasására szerintem kevés embernek van ideje... Ennek alapján még egy jogi végzettségű ember sem vetheti fel az elhallgatott információval kapcsolatos összefüggést...

1702
1.) Szerintem ez nem közbeszerzés, a Kbbt nemis illetékes az ügyebn. De ha igen hibás, akkor semmis, vissza kell vonni, aztán már nem a 815-ön, hane a 802-ön megismételni az ajánlatot.

2.) Nem ferdítek semmit, a magam véleményét írom, még akkor is, ha ez Téged zavar.
Akkor sem értek egyet veled, ha még százszor leírod, hogy egy kieg mellékletben szereplő tájékoztató adatnak köze van a kalkulációhoz. Új érveket már egyikönk sem hoz fel, a magam részéről a vitát az ingatlan ügyében lezártnak tekintem.
A felsoroltak közül az ajánlattevő a legmagasabbat választotta, az, hogy egy felvásárlásban 25% felett kötelező legyen minden eszközt a legmagasabb lehetséges egyedi árán kalkulálni, az egyszerűen komolytalan elvárás. Ezzel a megoldással csak felszámolásban lehetne lefele menő, nem hatékonyan működő vállalatokat vásárolni, ilyen biztosan nem volt a törvényalkotó szándéka.
Ebben a kérdésben durván csúsztatsz.

Azt mondod, hogy nem?
Lehet, hogy kitalál valami más verziót.
Még csak ezután jön majd a feketeleves !
Ha kitavaszodik előjönnek balosok,jobbosok..Csurkák....Gyurcsány..
Lesz itt színház.

Eltereli O.V. ről a figyelmet de benzin. munka állami megrendelések fizetési késedelme...
Szóval sza@@r világnak nézünk elébe !

Ezt el kurták a fijug((

OK, várunk.
OV nem fog lemondani szerintem.

Egyelőre kivárás.
Amíg nem jönnek, a hírek addig nem hiszem, hogy változás lenne.
A márciusi zavargásokig nem sok változást várok.
Addig, EU versenyhivatal......MNV-PSZÁF kontra részvényesek perei.
O.V. lemond...... Matolcsy harcban elasik...

"Én úgy gondolom a Rába történet most kezdődik !"

..és ez az árfolyamra vajon milyen irányban hat?