Szaúd-Arábia kibővített hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak a bázisokhoz és a légtérhez az Irán elleni háborújához. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt nyilatkozta Marco Rubiónak, hogy Abu Dhabi készen áll egy kilenc hónapig tartó háborúra.A politikai hozzáállás az amerikai háború támogatása felé fordult, mint Irán megbüntetésének módja a folyamatos csapásokért.
MIRŐL SZÓL VALÓJÁBAN AZ IRÁNI-AMERIKAI HÁBORÚ? AZ ELŐRETOLT VÉDELEM ÉS A TŰZGYŰRŰ DOKTRÍNA Bár Izrael az egyik főszereplője az Irán elleni háborúnak és a síita retorikában is igen hangsúlyos, mégis alapvetően csak egy eszköz egy sokkal nagyobb közel-keleti stratégiai játszmában, aminek a megtörése úgy tűnik elkerülhetetlenné vált. Irán katonai doktrínája az előretolt védelem, amelyet az 1980-as évek iraki–iráni háborúja során saját területén elszenvedett hatalmas pusztítás sokkja hívott életre. A rezsim elsődleges stratégiai céljává vált, hogy a jövőbeli konfliktusokat távol tartsa a határaitól.A tűzgyűrűvel Teherán Izrael köré egy szövetséges proxy-hálózatot vont a Hezbollah, Hamász, Iszlám Dzsihád terrorszervezetek kiépítésével. Ez a hálózat elrettentő erőként szolgált. Teherán logikája arra épült, hogy Izrael így majd nem meri közvetlenül támadni Iránt, amíg ezek a csoportok képesek rakétákkal elárasztani az izraeli hátországot. Irán, mint síita hatalom, természetes hátrányban van a muszlim világ többségét alkotó szunnita államokkal szemben. Az Izrael-ellenesség azt az ideológiai hidat szolgálta, amellyel képes volt átlépni a felekezeti határokat és egységbe terelni a szunnitákat és síitákat.Azáltal, hogy a palesztin felszabadítás leghangosabb és legaktívabb támogatójaként tüntette fel magát, legitimációt szerzett a szunnita „utca” szemében, miközben a Nyugattal és Izraellel kiegyező arab monarchiákat Szaúd-Arábiát vagy az Emírségeket árulóként állította be.A palesztin felszabadítás és Izrael megsemmisítése mögött azonban egy sokkal fontosabb stratégiai cél húzódik meg. Az USA kiszorítása a régióból, ami egy olyan biztonsági vákuumot hozna létre, amelyet nem egy stabil új rend, hanem Irán által irányított milíciák töltenének ki, állandósítva a polgárháborúkat és a terrorizmust. Miközben Irán válna a térség megkérdőjelezhetetlen hatalmi központjává.Ez a stratégia több okból is rendkívüli veszélyt hordoz a globális biztonságra és a világgazdaságra nézve.Ha Irán atomhatalommá válna, az egy visszafordíthatatlan láncreakciót indíthatna el, mert Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország saját nukleáris program indítására kényszerülne, hogy ellensúlyozza Teheránt, amivel a világ leginstabilabb régióját egy nukleáris puskaporos hordóvá változtatná.Az aszimmetrikus hadviselés és a terror exportja. A tűzgyűrű doktrína és az Ellenállás Tengelye nevű proxy-hálózata egyik veszélye, hogy a nemzetállami szuverenitás alapjait rombolja le. Először csak Libanonban és Szíriában, majd mindenhol máshol, ahol hasonló terrorszervezetek jelennének meg. Iránt azért kell megállítani, mert a regionális dominanciát olyan eszközökön keresztül akarja elérni, mint az atomfegyver, a tengeri blokád és a proxy-terror, amelyek közvetlenül fenyegetik a globális kereskedelmet, az energiabiztonságot és a nukleáris tabu fennmaradását.Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint Teherán azért épített ki hatalmas rakéta- és drónparkot, hogy egyfajta védőernyőt hozzon létre a nukleáris programja köré. A logika egyszerű: „Ha megpróbáljátok megállítani az atomprogramunkat, mi lángba borítjuk a Perzsa-öböl olajmezőit”. A teheráni rezsim eddig úgy számolt, hogy ezzel a fenyegetéssel elrettentheti Washingtont a határozott fellépéstől, mert a gazdasági és politikai kockázat, amit a 150 dolláros olajár váltana ki, túl magas.Ezt a magabiztos világgazdasági zsarolást törte meg az Egyesült Államok. Miért pont most? Mert Irán nukleáris és rakétafejlesztései hamarosan „érinthetetlenné” tették volna a rezsimet, miközben a belső válság és a meggyengült proxyk egy vissza nem térő alkalmat kínáltak a stratégiai célok katonai kikényszerítésére, független attól, hogy a mozaik védelem, az iráni gazdaság és társadalom instabilitása még sok meglepetést tartogathat.
Több ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben jelezték, hogy készek támogatni a hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson. Az aláírók között szerepel Bahrein, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Japán, Dél-Korea, Kanada, Új-Zéland, valamint több további európai ország. A nyilatkozatban élesen elítélték, hogy Irán de facto lezárta a szorost, továbbá a Perzsa-öbölben végrehajtott kereskedelmi hajók elleni támadásokat és a civil infrastruktúra, köztük olaj- és gázlétesítmények elleni csapásokat.
ujabb konteo március 18 volt a napja az eszkalációnak, amikor izrael lebombázta az iráni gázmezőt. Irán erre válaszul lőtte az LNG terminált Katarban vagy hol. ez valszeg engedély nélküli eszkaláció volt Izrael részéről. 19én 1 vagy 2 iráni rakétára nem inditottak nagy magasságban elfogó arrow rakétákat. 20 án Irán 10+ rakétát inditott egy csomó becsapódás volt. egyik magyarázat az, hogy Izrael hirtelen kifogyott az Arrow rakétákból de most az jutott eszembe, hogy Trump most lehet már megsértődött Izraelre, mert a TACO útjába álltak. ezért bümtetésül vagy azért hogy lekussoltassák Netanyahut nem adnak early warning infot Izraelnek, igy azok nem tudják a legjobb elfogó rakétákat használni. vélemények.?
A demokraták kidurrantották az északi-áramlatot, hozták a seregbe a szoknyás fiúkat, leépítették a diplomáciát az oroszokkal, nagyjából készültek az ukrán dologra. Meg az Öreg időnként leputyinozta Zelenszkijt és markolta fel anno a zsét az ukrán energialobbiból. Van itt azért verseny. Trump belenyúlt az iráni sztoriba, ha elhúzódik a dolog, megszívta. És közben az elmúlt 30 év jóléti semmitevésében ránőtt az usa fejére Kína és megy a dedollarizáció. Meg fújtak egy giga lufit, giga államadóssággal. Az iráni dologban is van logika, lenyúlják, aztán majd zöldhasúért viheti Ázsia a cuccost, nem pedig ottani petákért. Venezuela bejött, ez nem és nagyon is elsülhet rosszul. De nem értem ezt a qrva nagy meglepetést, Afganisztánt, Vietnámot, megannyi dolgot bexívott már az usa, többezer mrd dolláros/20 éves buktákról van szó. Itt meg azért van egy kőkemény izraeli lobbi is. És ugye rövidebb távon az emelkedő olajárak nem is annyira rosszak az usának, európa/ázsia meg xív. Hosszú távon már más a kép meglátjuk, nekem mondjuk ultragáz a dolog, főleg a módszerek miatt. Nekem úgy tűnt, hogy Irán részéről volt hajlandóság diplomáciai úton rendezni a dolgot.
Donald Trump elnök ma kijelentette, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Államok „megnyerte” az Iránnal vívott háborúját.„Azt hiszem, győztünk” – mondta az elnök, miközben távozott a Fehér Házból. „Megsemmisítettük a haditengerészetüket, a légierőjüket, megsemmisítettük a légvédelmi rendszereiket, mindent megsemmisítettünk.” ____ A sárga majom ma is megsemmisítette Iránt, ahogy 3 hete minden áldott nap. :D
Jó de holmi kurdok meg NATO támogatását ne várja má tőlünk senkise ott Erbilben, ahol megromlott a bisztonság. Viszont egy békeelnököt igenis kell támogatni a béketörekvéseiben, akár hassereggel is.
Kharg-szigeti partraszállás ügyében meg felemlegetném a Fekete-tengeren a Kígyó-szigetet 2022-ben. Ugye hogy nem is olyan egyszerű egy szigetet elfoglalni? Pedig az kis vacak sziget volt, nem képviselt jelentős védelmi erőt. Hát majd meglátjuk...
USA - Irán háború
Start 2026 január 18 hajnali 3?
https://oroszhirek.hu/cnn-trump-iran-elhagyasara-szolitotta-fel-az-amerikaiakat/