Megint tudtál egy h*lye példát mondani. Áfát mindenki fizet,aki fogyaszt,de a javai után csak a milliárdos. Akinek 20 tömb lakása van,az fizet. Akinek 5,az miért nem? Szerzett jav mind a kettő.
most komolyan abból a 15000 emberből aki érint a vagyonadó max 100 vagy 200 aki full tisztességesen kereste a vagyonát.... annyit el kell viseljen... pech.. a többi meg már apu is lopta meg jókor volt jó helyen meg mittomên... hagyjuk már...
"Ha valaki a vagyonát tisztességessen leadózva kereste,az miért kellene még,hogy vagyonadót is fizessen?" . Ha valaki a vagyonát tisztességessen leadózva kereste,az miért kellene még,hogy ÁFÁ-t is fizessen? De még mondhatnék sok mást is. Az egyik a vagyon keletkezésének (SZJA) a másik a vagyon felhasználásának (ÁFA) az adóztatása. . A vagyonadó tekintetében én is inkább az összes tőkejövedelem adóztatása mellett lennénk. De a vagyonadó mellett is vannak érvek és ellenérvek. Idemásolok egy AI összefoglalót, vannak benne érdekes szempontok. . **************************************************************************** A vagyonadó létjogosultságát az alábbi fő érvekkel szokták indokolni: 1. A tényleges teherviselő képesség adóztatása A modern gazdaságokban a jövedelem (amit évente keresel) nem mindig tükrözi pontosan a valós anyagi helyzetet.
Egy nagy örökséggel rendelkező, hatalmas ingatlanvagyonon ülő személynek lehet alacsony az aktuális jövedelme, miközben az anyagi helyzete kiváló.
A vagyonadó célja, hogy a felhalmozott gazdagság alapján adóztasson, mivel a vagyon birtoklása önmagában is a fizetőképesség és a gazdasági erő jele.
2. A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése A tőke és a vagyon hajlamos generációkon keresztül koncentrálódni: a gazdagok könnyebben válnak még gazdagabbá a befektetéseik révén, mint ahogy egy bérből élő ember fel tud zárkózni. A vagyonadó (például a luxusadó, az örökösödési adó vagy a nagy értékű ingatlanok adója) újraelosztási eszköz, amely a társadalmi olló túlzott szétnyílását hivatott megakadályozni. 3. A javak hatékony hasznosítására való ösztönzés A vagyonadó (különösen a telek- és ingatlanadó) arra kényszeríti a tulajdonosokat, hogy produktívan használják a vagyonukat, ne csak üljenek rajta.
Ha egy értékes belvárosi telek vagy épület üresen áll spekulációs céllal, a tulajdonosnak akkor is adót kell fizetnie utána.
Ez arra ösztönzi, hogy adja el, adja bérbe vagy fejlessze az ingatlant, ami pörgeti a gazdaságot és növeli a kínálatot (pl. a lakáspiacon).
4. Helyi közszolgáltatások finanszírozása. A vagyonadók leggyakoribb formái az ingatlanadók (Magyarországon például az építményadó vagy a telekadó), amelyek szinte mindig a helyi önkormányzatokhoz folynak be. Az érv mögötte az, hogy az ingatlanod értékét jelentősen befolyásolja a környezete: a tiszta utcák, a közbiztonság, a helyi parkok, a tömegközlekedés és az utak állapota. Az ingatlanadó tulajdonképpen hozzájárulás azokhoz a helyi szolgáltatásokhoz, amelyek fenntartják vagy növelik a tulajdonod értékét. . 5. Adóelkerülés elleni védelem A szupergazdagok gyakran képesek a jövedelmüket legális kiskapukkal, offshore cégekkel vagy bonyolult vállalati struktúrákkal papíron minimálisra csökkenteni, így alig fizetnek jövedelemadót. A fizikai valójukban létező vagyonelemeket (gyárakat, luxusingatlanokat, jachtokat) azonban sokkal nehezebb elrejteni az állam elől, így a vagyonadó egyfajta biztonsági hálóként is működik a költségvetés számára. . Miért éri mégis a legtöbb kritika? (A mérleg másik oldala) A vagyonadó a leginkább vitatott adónem, mert:
Nem veszi figyelembe a likviditást: Egy idős nyugdíjas is ülhet egy felértékelődött, értékes belvárosi lakásban, de a havi készpénze kevés lehet az adó megfizetésére.
Tőkemenekítést okozhat: Ha egy országban túl magas a vagyonadó, a tehetős réteg és a tőke egyszerűen átköltözik egy kedvezőbb adózású államba.
Az ÀFÀT nem lehet tovább emelni, mert már így is mi vagyunk a legdrágábbak a régióban. A határmentiek külföldre j´ßarnak v´sárolni, hatalmas versenyhártány, és kiesö adóbevételek. Emellett több tízezren vannak, akik jellemzöen tökejövedelemböl élnek, pont a vagyonosabb réteg, nekik is a melóssal azonos mértékben kellene adózniuk. Nem is értem, hogy merül fel, hogy öket hagyjuk csak békén. Akik itthon adózatlanul keresnek, és egyébk´ßent sokat költenek külföldön, azaz az ÀFA egy részét sem ide fizetik. Röhögnek a markukba.
azt is megszüntetném. meg az összes fszfsz adót. SZJA (munkabér) TAÓ (tőke) ÁFA (fogyasztás) ennyi. nem kell több. a többit töröljék és emeljék meg az áfát 40-re mondjuk. vagy mindegyiket pár százalékkal. egyszerűbb, tisztább, biztonságosabb, átláthatóbb érzés lenne.
Aprópénz. Én osztrák adóalany vagyok. Forgatok kb. 200m Ft-t most. Elérek egy szeré ny 30m Ft realizált nyrerséget, pl. egy OTP-n vagy NVIDIÀ-n, és máris fizethetem utána azt a 10 milliót. Nem 2 milliárd, hanem 200 millió után.
Egészen pontosan 1 mrd-ból semmit nem kell befizetni, 2 milliárdból kell 10 milliót. Ettöl jobb lenne ha a 2 milliárdon elért hozamból kellene befizeni 15%-ot. Tegyük fel, elér egy átlagos 6%-ot, ami 120m Ft. Ennek a 15%-a 18m Ft. Ami egyébként egy brutálisan kis elvonás a 120m Ft jövedelemhez képest.
De az is lehet,hogy már csak a paranoia dolgozik bennem😊 Dull Szabolcs:AZ INDEX ÚGY DÖNTÖTT, LEIGAZOLJA HONT ANDRÁST, ÉS MAGYAR PÉTER ELLENZÉKE LESZ. A Magyar Pétert “selyemmajmozó” Hont Andrást nevezte ki vezérigazgatóvá az Index, a két hónapja leigazolt volt Népszabadság-főszerkesztő pedig távozik. Hont azonnal kommentcsatába keveredett a miniszterelnökkel. Mi a politikai jelentősége az indexes átalakulásnak. #ötpontban 1. HONT ANDRÁS AZ INDEX VEZÉRIGAZGATÓJA. Starcz Ákos lemondását követően Hont András veszi át az Index vezérigazgatói feladatait, jelentette be közleményében a lapot tulajdonló Indamedia. Már hetek óta sutyorogtak arról, hogy komoly váltások készülődnek az Indexet tulajdonló Indamediánál, aztán szép sorban jöttek a bejelentések: Ziegler Gábor kiszállt, így a pletykák szerint Mészáros Lőrinchez köthető Vaszily Miklós lett az egyedüli tulajdonos. Most pedig Hont érkezik a laphoz. 2. STRATÉGIAI DILEMMA. Az Indexnek a kormányváltás után alaposan át kellett gondolnia a stratégiáját, hiszen a kampányba erőteljesen beszállt a Fidesz oldalán. Majd a lapnak bírósági papírja lett róla, hogy hazudott a Tisza-adóról. Ezután megváltak az addigi főszerkesztőtől,és odavették Murányi Andrást, a Népszabadság utolsó főszerkesztőjét. Így arra lehetett számítani, hogy az Index próbál látszólag középrehúzódni, és távolodni a politikai történésektől. 3. ELLENZÉKI MÉDIUM. Most azonban stratégiai váltásnak lehetünk tanúi. Hont András eddig sem titkolta az ellenérzéseit Magyar Péterrel szemben. Ráadásul mindezt személyeskedve tette: eddig következetesen “selyemmajomnak” hívta. Az, hogy ő lesz az Index élén, arra utal, hogy az Index ellenzéki szerepre készül. Murányi András a bejelentés után jelezte, hogy pár hónap után távozik az Indextől. A sors fintora, hogy éppen aznap, amikor újraindult a Népszabadság. A mai történések médiaügyi következménye, hogy az Indexet innentől egyértelműbben fogják sorolni az ellenzéki médiumok közé, és a hirdetők is így viszonyulnak majd hozzá. 4. MAGYAR ÉS HONT KOMMENTCSATÁJA. Ami a politikai dimenziót illeti: Magyar Péter azonnal fel is vette a politikai kesztyűt, és úgy kommentálta: “micsoda egymásra találás: az ötszázmillió forint közpénzzel kitömött propagandista, H. András lett a milliárdnyi közpénzzel kitömött propagandalap, az Index vezetője, Orbán személyes utasítása alapján. Összenő, ami…” Hont András a saját oldalán visszaszólt Magyarnak, hogy az ÖT-ben nincs közpénz a miniszterelnök “korábbi állomáshelyeivel szemben”. Mire Magyar erre is visszaszólt. Vagyis máris megvan a kormány-ellenzék ellentét Magyar és a legújabbfajta Index között. 5. POLITIKAI JÁTÉKSZER. Nem kerülöm meg persze a személyes érintettségemet az Indexszel kapcsolatban, bár a mostani Index alapvetően és minden szempontból különbözik attól a laptól, amelytől hat évvel ezelőtt eltávolítottak. Annak idején éppen azért tiltakoztam, mert nem akartam, hogy a lap valaha is az aktuálpolitikai csaták játékszere legyen. Az lett. A mai események is ezt igazolják.
De ugye a jövöre nézve inkább a tökejövedelmek adóztatása lenne pont ezért logikus. A mai sajttáj után azonban egyelöre úgy nézt ki marad az, hogy aki százmilliókat/ milliárdokat forgat állampapírban, az adózatlanul jut a magyar költségvetésböl évi több tíz - meg százmilliós adózatlan jövedelemhez. Ha munkabérként kapná, akkor meg a teljes elvonás 40% körül lenne. Ezt a bruális különbséget a munkajövedelem és s tökejövedelem között mindenképpen meg kellene szüntetni.
Magyar Állampapír tulajok