"-2021 második félévében az orszok folyamtosan tárgyalást kértek az Usa-tól, de szándékosan nem állt velük szóba sem az Usa.sem az EU,"
.
Hazugság.
"A valóság pontosan az ellenkezője annak, hogy az USA vagy az EU szándékosan ne állt volna szóba Oroszországgal. [1, 2]2021 második félévében – miközben az orosz csapatok már tömegesen gyülekeztek az ukrán határ mentén – folyamatos, magas szintű diplomáciai és személyes egyeztetések zajlottak a felek között. A nyugati országok és a NATO tárgyalóasztalhoz ültek, de az orosz fél olyan ultimátumszerű követelésekkel állt elő, amelyeket a Nyugat a szuverén államok önrendelkezési joga miatt nem fogadhatott el. [1, 2, 3, 4]A 2021 második felében zajló legfontosabb diplomáciai események és tények:
.
Hazugság.
"A valóság pontosan az ellenkezője annak, hogy az USA vagy az EU szándékosan ne állt volna szóba Oroszországgal. [1, 2]2021 második félévében – miközben az orosz csapatok már tömegesen gyülekeztek az ukrán határ mentén – folyamatos, magas szintű diplomáciai és személyes egyeztetések zajlottak a felek között. A nyugati országok és a NATO tárgyalóasztalhoz ültek, de az orosz fél olyan ultimátumszerű követelésekkel állt elő, amelyeket a Nyugat a szuverén államok önrendelkezési joga miatt nem fogadhatott el. [1, 2, 3, 4]A 2021 második felében zajló legfontosabb diplomáciai események és tények:
- Személyes csúcstalálkozók és tárgyalások: Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 júniusában Genfben személyesen is találkoztak. A feszültség növekedésével 2021 decemberében több közvetlen tárgyalást is folytattak egymással: december 7-én egy kétórás videókonferenciát, december 30-án pedig egy közel egyórás telefonos egyeztetést tartottak, kifejezetten a diplomáciai utak keresése érdekében. [1, 2]
- Az orosz követelések (2021. december): Oroszország december 15-én hivatalos dokumentumban nyújtotta át biztonsági garanciaigényeit az USA-nak és a NATO-nak. Ebben többek között azt követelték, hogy a NATO írásban garantálja, hogy Ukrajna soha nem lesz a szövetség tagja, valamint hogy a NATO vonja ki csapatait és fegyverzetét az 1997 után csatlakozott tagállamokból (így Kelet-Közép-Európából, köztük Magyarországról is). [1, 2, 3]
- A nyugati és NATO-válaszok: Sem az USA, sem a NATO nem utasította el a párbeszédet. Hivatalos, részletes írásos válaszokat dolgoztak ki és adtak át Moszkvának (amelyek később ki is szivárogtak a sajtóba). A Nyugat egyértelművé tette, hogy a NATO nyitott kapuk politikája (hogy egy szuverén ország maga dönthesse el, hova akar tartozni) és a tagállamok védelme nem képezheti alku tárgyát. Ugyanakkor konkrét javaslatokat tettek a fegyverzetellenőrzésről, a rakétatelepítések korlátozásáról és a katonai gyakorlatok átláthatóságáról szóló tárgyalások megkezdésére. [1, 2, 3, 4, 5]
- Tárgyalássorozat 2022 elején: A 2021. év végi előkészületek eredményeként 2022 januárjában intenzív tárgyalási hullám indult: január 9–10-én Genfben az amerikai és orosz küldöttség egyeztetett, január 12-én a NATO–Oroszország Tanács ülésezett, január 13-án pedig az EBESZ keretein belül tárgyaltak a felek. [1]
OROSZ-UKRÁN háború