De miért nem emelnek árat jobban ? Váradit nem is érdekli a bónusz, amit 120 fontos árfolyam mellett kaphatna ? Még van rá 2 éve 2028-ig. Ez a Pratt and Whitney "korszak" már lassan olyan hosszú, mint az "Orbán korszak".
Az árfolyam 10 font alatt kicsivel, 9.8 körül "várakozik". Ha jól alakulnak az iráni megbeszélések, akkor hamar 11 font körül lenne az árfolyam. Ugyanakkor még az sem biztos, hogy egyáltalán lesznek megbeszélések. Vance talán már ott is van Pakisztánban, de lehet, potyára ment...
Jó lenne, de sajna ez nem így működik! Iránt az elmúlt közel 50 évben azért nem tudták bebuktatni, mert volt fegyvere, voltak proxiai, volt olaja és tudta Hormuzt kontrollálni. Ha ezekről lemond, akkor a következő lépés, hogy megdöntik az iráni államot külföldről...
nehéz elképzelnmi, hogy a szoros rövidesen nem nyilik meg. Az Irán mögötti támogatás (Oroszország, és 1-2 másik ország) elenyésző ahhoz képest, mint ami Ukrajna mögött van. Iránt nem tömik pénzzel, mint Ukrajnát. Nagyon remélem, nem fog Amerika újra bombázni. Egyezzenek meg, Amerika kináljon üzleti lehetőséget, Irán pedig vegyen vissza a fegyverkezésből, és inkább gyarapodjon. Nem olyan ostoba az iráni vezetés, mint sokan hiszik.
Azért szerintem egy kicsit túl van dimenzionálva ez a "nafta lesz vagy nem lesz" kérdés: . 1; Európa kerozin szükségletének 40%-a származik az Eu-n kívülről 2; Olajfinomítói kapacitás is hibádzik Eu-ban, azaz inkább behozzuk a kerozin egy jelentős részét, mint azt mi párolnánk le. De a finomítókat azért lehet arra terelni, hogy több kerozint állítsanak elő (ez nyilván nem egy egetverő plusz hozam, de néhány %-ot segít). 3; Az arab olajokból lehet a legtöbb kerozint kiszedni, illetve azt lehet a legolcsóbban desztillálni. 4; Viszont azt gondolom, hogy 60% van az Eu-ban is. Valamennyit Szaud-Arábiából még tudunk beszerezni, illetve az USA-ból jó sokat (persze drágán), illetve orosz olajat (kerozint) is be lehet szerezni fű alatt (akár indiai finomítókon keresztül) (persze szintén drágán) 5; Még az európai stratégiai olajtartalékokat is megmozgathatják (persze ez csak egy puffer egy időre és kerozint sem lehet a kőolajból 10%-nál többet kifacsarni) 6; Szóval az én tippem az az, hogy max. 10-15% hiány léphet fel. 7; Kérdés, hogy ezt a 10-15%-nyi gépet miként állítják le ha beüt a krach???: - a kerozinzabáló gépeket veszik ki? (mert ha igen, akkor a Wizz megússza) - az alacsony load factorú járatokat állítják le? (ez is a Wizznek kedvezhet, mert a nemzeti légitársaságoknál nem ritka a 60-70%-os LF) - akinek alacsony a fedezete a kerozinra (pl: SAS, KLM), az dobja a járatait? - vagy fűnyíró-elv alapján minden légitársaság lemond a járatai 10-15%-ról? . Az viszont biztos, hogy ha Hormuz nem nyílik meg, akkor rohadt drága lesz! Bár én azt nehezményezem még, hogy a finomítók rohadt nagy marzzsal kotyvasztják a kerozint. Tudom, tudom, hogy piacgazdaság, de azért az Eu ebbe lehet hogy belenyúlhatna...
én is azt gondolom, hogy a drágább jegyárak baj persze, de nem következik belőle automatikusan, hogy minden légitársaságnak egyszerre rossz. A megfigyelés az, hogy aki szeret utazni vagy utaznia kell, előbb az olcsóbb jegy irányába mozdul, majd csak akkor nem vásárol, mikor már nagyon drága minden lehetőség. Amitől félni kell az az, ha nem lesz benya a gépekbe. Amúgy a jet fuel ára a csúcshoz képest 16-18%-ot csökkent. Már csak kicsivel több, mint duplája a békebelinek.
A sok negativ szentiment mellett, miszerint drágák lesznek a repülő jegyek, és ezért nem fog menni jól a légiipari vállalatoknak, az is lehet, miért ne lehetne, hogy egyszerűen az emberek több pénzt fognak keresni, és ezáltal ugyanúgy meg tudják venni a megdrágult repülőgép jegyeket. Pár éve oda-vissza lehetett kapni Wizzair Budapest-Nizza repülőgép jegyet 20 ezer Forintért. Most már nem lehet ilyen áron kapni. Az a kérdés, hogy aki utazni akar, és 20 ezer Forintot ki tudna fizetni, ki fog fizetni mondjuk 40 ezer Forintot is ? Szerintem, aki 20 ezret kifizetne, az megvakarja a fejét, és 40 ezret is kifzetne. Ez még nem olyan nagy összeg, ha jó programot tud szervezni. És pl. ha mondjuk van 4 ember, aki kifizetne 20 ezret, de csak kettő, aki 40 ezret is fizetne, az összjegyár 80 ezer Ft mindkét esetben. Szóval egy korlátozott jegyár emelés (ha az olja nem lesz 150 dollár...) nem fogja bedönteni a cégeket, és ha a politika kedvező, akkor emelkedhetnek a részvényárak
Ez a Pratt and Whitney problema még meddig tart ? Kezdem azt érezni, hogy amióta az eszemet tudom, tart a probléma. Van itt jó kilátás ? Más téma : Év elején Váradi egy 20 százalékos jövőbeli éves bővülést mondott. Abból lehet valami, vagy az iráni háború tönkre vágta ?
Ne keseredj el. Előbb utóbb békének kell jönnie mindkét háborúban. Ha csak 3 hónapnyi béke jön, az is eléggé megdobja a részvény árat. Tulajdonképpen Trump egyedül okozza a problémákat. Nem ma kezdtem tőzsdezni, és bár egyáltalán nem csináltam jól, de azt, megtanultam, hogy jó cégek levert áru részvény árai előbb utóbb emelkednek. Tekints messzebb, bár nyilván kockázat van. Nekem is az kellene, hogy nem nézem az árfolyamot. Kockázatok én is nyilván
megint azok jártak jól, akik a felütésben eladtak. Amúgy fájó, de a forint erősödése 300-400 forint minusz az árfolyamban. Pénteken 4800-4900-ba biztos beleadok, de forintban sajnos ez most kevesebb.
Wizz Air részvényesek topikja
Azért nyitottam ezt a témát, hogy a Wizz Air részvényesekkel meg tudjuk beszélni az aktualitásokat a vállalattal kapcsolatban.