Vajon a kiírt opciókra kapott díj milyen bevételnek minősül? Szochó köteles? És a kiírás napja számít, vagyis a 07.01. előtt kiírt opciók díja még nem esik bele a szochós őrületbe? Vajon jön e az IBCE TBSZ, mint felmentő sereg?
SPY daytrade Tovabbra is az ED szerkezetu strukturaval probalkozom, a regnapi 2 eset kozul a "wave(4) kesz" eset latszik valoszinunek. Ma mar wave(5) elejen jarhat, talan i-ii hullam van keszen. . http://keptarhely.eu/view.php?file=20230601v02xgxrcl.jpeg ,
29. § (1) Az 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. (2) A természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ez nem pont azt jelenti, hogy ha nyilatkozol, hogy el fogod érni vagy már elérted a szocho határt, akkor mentesülsz???
Sajnos úgy néz ki, mindenkit érinteni fog a SZOCHO, azt is, akinek a bérjövedelme miatt egy határon felül nem kellett fizetnie eddig. A Közlönyben az szerepel, hogy az alábbi jövedelmek után kell fizetni, a SZOCHO törvénynek megfelelően: . a) a vállalkozásból kivont jövedelem, b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, c) az osztalék, vállalkozói osztalékalap, d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem. . Viszont, szintén a Közlöny alapján a SZOCHO törvény alábbi pontjait viszont nem kell alkalmazni a fentieknél: . 2. § (2) Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ). . 5. § (3) Nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. . 29. § (1) Az 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. (2) A természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. . Forrás a Közlöny https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/2e5e17ed27296444fee63cb4a166af0c59a8652e/megtekintes 3544. oldala és a SZOCHO törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1800052.tv
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.