Topiknyitó: Portfolio 2016. 06. 18. 14:06

Zsiday: a magyar beteg  

Ugrás a cikkhez
A hazai gazdaságra zúduló uniós támogatás olyan, mintha aranylelőhelyeket fedeztek volna fel és aki ehhez a zsíros bödönhöz közelebb kerül, az behozhatatlan előnyre tesz szert más gazdasági szereplőkkel szemben - vélekedik friss blogbejegyzésében...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=58&i=233568
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2018. 01. 15. 07:58
#200
kimpaa
kimpaa 2018. 01. 07. 11:51
Előzmény: #198  Törölt felhasználó
#199
Ez a lényeg:
"félő, hogy a bankrendszer egyre jobban hitelezi majd a baráti köröket, a nagyra nőtt hitelállomány pedig recesszió vagy politikai rendszerváltás esetén rossz hitellé válhat, a tőkét pedig végső soron az állam, vagyis mi fogjuk kipótolni."
Ezt kéne minden megvezetett narancsosnak megértenie
Törölt felhasználó 2018. 01. 07. 11:07
Előzmény: #197  Törölt felhasználó
#198
Zsiday Viktor: "Maradunk ebben a félázsiai posványban"
hvg.hu: Ki lehet mondani, hogy jobban élünk, mint négy éve?
.
Zsiday Viktor: Egyértelműen. A lakosság nagyobb része jobban él, mint négy éve. Szép lassan a devizahitelek is elmorzsolódnak, a bérek több szektorban jelentősen nőnek. Egy barátom mondta, hogy ha 10 százalékkal nőnek a reálbérek, egy kormányzatnak nagyon bénának kell lennie, hogy elbukja a választást.
.
.
hvg.hu: Nem is úgy áll most a széna.
.
Zs. V.: Nem. A kormány csodálatos helyzetben van, jön az uniós pénz, a bérnövekedés miatt nő a fogyasztás, ez élénkíti a gazdaságot, tehát a világon semmit nem kell csinálniuk.
.
.
hvg.hu: Csak hátradőlni és sorosozni.
.
Zs. V.: Igen, egyébként minden jó. Az embereknek van elég pénzük, kicsit tudnak gyarapodni és van valaki, aki megvédi őket.
http://hvg.hu/itthon/20180104_Zsiday_Viktor_interju
Törölt felhasználó 2018. 01. 07. 11:04
Előzmény: #195  Törölt felhasználó
#197
MIÉRT NINCS MAGYAR INFLÁCIÓ?
2018. JANUÁR 5. PÉNTEK | 09:36 | CITADELLA
Bár az elmúlt évek hazai növekedését eléggé jól láttam, de az inflációval kapcsolatban tévedtem: sokkal lassabban jelentkezik, mint azt vártam. Ennek persze egyik oka, hogy a lakásárak nem szerepelnek a kosárban, hiszen azokkal együtt bőven 3-4% lenne az infláció, a másik oka viszont az, hogy a hazai vállalkozások, elsősorban a szolgáltatószektor (várakozásaimmal szemben) láthatóan nem siet az árak emelésével annak ellenére sem, hogy komolyan kell bért emelniük (és persze az importált infláció is nagyon alacsony maradt).
http://alapblog.hu/miert-nincs-magyar-inflacio/
pitcairn2 2017. 12. 30. 21:55
Előzmény: #194  Törölt felhasználó
#196
vminek ellensúlyozni kell a több mint 100 ezer oldal EU joganyag pusztító hatásait:)
Törölt felhasználó 2017. 12. 30. 21:10
Előzmény: #190  Törölt felhasználó
#195
Imádom, ez egy okos ember.
Törölt felhasználó 2017. 12. 30. 15:29
#194
gambadoro 2017. 12. 30. 13:10
Előzmény: #192  Törölt felhasználó
#193
többet költenek mert minden drágább
ez nem fogyasztásbővülés
szerintem
én inkább az ingyenhitelek visszafizetését látom problémának, az fog befékezni, de nagyon
Törölt felhasználó 2017. 12. 30. 12:58
#192
AZ EU-PÉNZEK HATÁSÁRÓL..
-
-
2017. DECEMBER 30. SZOMBAT | 11:04 | CITADELLA-.
-
-
A napokban Orbán Viktor és Kovács Árpád (ÁSZ) is azt mondta, hogy az EU-pénzeknek nincs is olyan nagy hatása a gazdaságra, amire jó példa, hogy 2016-ban, amikor jelentősen visszaestek az EU-s támogatások, akkor sem lett belőle baj, ment tovább a gazdaság.
Ezzel kapcsolatban több észrevételem is van:..
-
-
1. A közgazdászok gazdasági előrejelző képessége híresen nem túl jó (és ez nem csak Magyarországra, hanem az egész világra igaz), nem nagyon sikerült előrejeleznie sem a kormányzatnak, sem az elemzőknek, sem a jegybanknak a 2008-9-es megarecessziót, a 2012-es megszorítás okozta recessziót, és az azt követő fellendülés nagyságát sem, sőt a gazdasági növekedési potenciálra vonatkozó számok is mániákus-depressziós jelleggel változnak: fellendülésben magas, recesszióban alacsony számokat mondanak....
-
-
2. A gazdaságban mindenféle visszacsatolások vannak, ezért borzasztó nehéz is az előrejelzés, különösen, hogy egy csomó minden a várakozásoktól függ, amelyek befolyásolják a valóságot, ami visszahat a várakozásokra (reflexivitás), és így tovább...
-
-
3. A helyzet bonyolultsága miatt az én véleményem az, hogy érdemes pár alaptényezőre és egy nagyon egyszerű/szándékosan lebutított modellre visszavezetni a gazdaságot, így talán nagyobb esélyünk van a helyzet előrejelzésére legalább nagyságrendileg, irányát tekintve (mindenesetre nekem legalábbis sikerült mind a 2012-es mélyrecessziót, mind az azt követő fellendülést meglehetősen jól belőnöm vele, bár lehet, hogy csak szerencsém volt).
A gazdaság szerintem olyan mint egy autó, ahol a motortól erősen függ, hogy milyen gyorsan tud menni, ezen kívül már csak az számít, hogy lejtőn vagy emelkedőn van. Ha megnézzük, hogy az elmúlt 10-15 év alatt milyen gyorsan ment az „autó”, és kiigazítjuk ezt azzal, hogy mennyi lejtő, meg emelkedő volt, akkor képet kaphatunk az autó képességeiről. Ezt módosíthatjuk azzal a becsléssel, hogy az elmúlt években milyen olyan szerkezeti változások történhettek, amelyek az „autó” motorját módosíthatták. Ezután már csak azt kell megnéznünk, hogy a jövőben lejtő vagy emelkedő következik. Illetve van egy nagyon fontos tényező még: az önerősítő folyamatok. Ha az autó már felgyorsult valamennyire, van sebessége (gazdasági momentum), akkor egy kisebb emelkedőn is átmegy anélkül, hogy leállna (lásd 2016). Pontos számunk persze sosem lesz, de egy nagyságrendi becslésre jó lehet...
,
,,
http://alapblog.hu/wp-content/uploads/2017/12/EU-p%C3%A9nzek_Citadella.png
,
Mellékelek egy teljesen tudománytalan ábrát arról, hogy szerintem mikor milyen lejtő vagy emelkedő volt a magyar gazdaságban: 2004-7 között a devizahitelezés fűtött minket, aminek meg is lett a sokkszerű böjtje 2008-9-ben; 2010-11-ben negatívum volt a hitelösszehúzódás, de pozitívum, hogy elkezdett jönni az EU-manna; 2012-ben a Matolcsy-csomag ütötte meg a hazai növekedést; 2013-tól az EU-pénzek egyre gyorsabb beáramlása fűt, és ez gyorsította fel annyira a gazdaságot, hogy a 2016-os bukkanón (EU-pénzek időleges leállása) nagyobb megrázkódtatás nélkül átment (volt elég lendület). Most ismét lejtőre került a „kocsi”, mert megint jön az EU-pénz, és ez várhatóan 2019-ig így is marad. 2019 után nagy kérdés, hogy miként alakulnak az EU-támogatások, viszont valószínűnek látszik, hogy a gyors bérnövekedés miatti lakossági fogyasztás még azok híján is tovább fogja egy ideig húzni a gazdaságot (lendületben lesz a kocsi), másrészt lassulást érzékelve valószínűleg mind kormányzati, mind jegybanki stimulusra (újabb lejtősítés, vagy legalábbis az emelkedő kisimítása) sor kerülne. Emiatt a jelenlegi fellendülés – attól függően, hogy milyen mozgástérrel érkezünk bele az emelkedőbe (fiskális pozíció/kamatkörnyezet), azaz mennyire lesz lehetőség a kormányzatnak stimulálni – jó esetben akár 2022-ig is kihúzhatónak tűnik. Mindez annak ellenére is igaz lehet, hogy a kocsi gyatra, a potenciális növekedési képesség hosszú távon nagyon alacsony, és a 2020-as években ez valószínűleg mindenki számára ki is fog derülni...
Lejtő vagy emelkedő a magyar gazdaságban 2004 óta a magyar gazdaság éves 1,1%-kal nőtt úgy (összesen 16%-kal), hogy összességében több volt a lejtő, mint az emelkedő, hiszen a GDP több, mint 25%-át elérő EU-támogatást kaptunk nettó módon. Ezek alapján az autó „alapsebessége” nem hiszem hogy éves 1%-nál több lenne, és az elmúlt évek versenyképességi lecsúszása arra utal, hogy valószínűleg még ennél is kevesebb.
Az EU-támogatások hatalmas növekedési erőt adtak Magyarországnak, és az elmúlt évek fellendülésének alapvető motorját képezték. Ennek ellenére a támogatások csökkenése mellett is lehet egy ideig növekedni. Focihasonlattal élve: egy jól megbikázott labda elég sokáig repül akkor is, ha már új erő nem hat rá. A magyar labda pedig egyelőre pörög, gurul, van lendülete, és ha nem áll bele valaki, akkor még gurulni is fog egy ideig, de ez alapvetően azért van, mert az elején valaki jól megrúgta…
http://www.zsiday.hu
kiegyezo 2017. 12. 11. 13:11
Előzmény: #190  Törölt felhasználó
#191
Annyira zsenialis!
Nem kell a maximumra torekedni, eleg, ha "eleg jo" a teljesitmeny - asszem az elet minden teruleten megfontolando szemlelet.
Törölt felhasználó 2017. 12. 11. 12:54
#190
HOGYAN LETTEM GAZDAG?



2017, December 8 - 16:07
Erre a kérdésre állítólag Rotschild báró azt válaszolta:  I always sold too early, azaz mindig túl korán adtam el. Aki már látott pár gazdasági/tőkepiaci ciklust, az rögtön megérti ennek a mondásnak a lényegét és fontosságát. A piaci tetőpontok időzítése éppúgy nehéz, mint a mélypont felismerése, viszont arra mindig van lehetőség, hogy a befektető megpróbálja felmérni a kilátásokat/piaci hangulatot/értékeltségi szinteket, amelyek többéves időtávon meghatározzák az adott befektetéssel elérhető hozamokat. Természetesen a piac már akkor drágának tűnik, már akkor sok az optimista, és már akkor látszanak a trendet megfordító jelek, amikor még az árfolyamok - gyakran egészen sokáig - tartanak felfelé.
Ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam, sajnos többször is :)
1999 őszén már elég komoly internet-eurfória volt, az árazások teljesen értelmezhetetlenek voltak, a jegybank emelte a kamatot, minden együtt állt ahhoz, hogy a piac elinduljon lefelé. Ennek ellenére aki ekkor elkezdett esésre játszani, az igencsak pórul járt (én is). Habár az árfolyamcsúcsot 2000 márciusában értük el, az árak csak 2000 szeptemberétől kerültek lejtőre, pedig már egy évvel korábban egyértelmű volt a racionális szemlélő számára, hogy mi fog következni (a Nasdaq index a csúcsáról 3 év alatt 80%-ot esett végül, az SP 500 is lefeleződött). Ezt érti az alatt Rotschild báró, hogy "mindig túl korán adtam el". Értelmes, hosszútávú, nagy pozíciókkal rendelkező befektető, amilyen Rotschild is volt, nem is tehetett másként, és pont a hozzá hasonló tapasztalt, öreg rókák, és bennfentesek eladásait hívták úgy akkoriban, hogy "distribution", azaz a részvények kiszórása, amit ma piaci tetőzésnek nevezhetnénk. Persze kis pozíciókkal nyugodtan lehet egerészni, de akkor is tudni kell képbe helyezni magunkat: hol vagyunk a cikluson belül. Nyilván ez mindig csak utólag derül ki, és senki sem fog kolomppal jelezni, hogy "itt a teteje", de amikor a befektetői optimizmus sokéves csúcson van, az árazások szintén, és a bikapiacot tápláló QE/nullkamat stimulus visszavonása egyre valószínűbb/illetve már zajlik is, akkor nem az agressziv pozícióknak, hanem az óvatosságnak van ideje. Ez persze nem jelenti azt, hogy a piacnak holnap vagy a jövő hónapban be kellene esnie, de azt hiszem (a magyar tőzsdén is) jó pár olyan részvény lesz, amely 5 év múlva a jelenlegi árfolyam felén-harmadán, illetve a spekulatívabbak a tizedén (se) fognak forogni a mai áraknak. Ezért nem bánta meg valójában Rotschild báró, hogy mindig korán adott el...


* A teljes idézet egyébként állítólag így hangzik: “I will tell you my secret if you wish. It is this: I never buy at the bottom and I always sell too soon. azaz "Elmondom hát a titkomat, ha tényleg szeretnétek tudni. Sosem vettem az alján, és mindig túl korán adtam el."
http://www.zsiday.hu/blog/hogyan-lettem-gazdag
cumi01 2017. 11. 22. 14:45
Előzmény: #187  Törölt felhasználó
#189
Ez a +3% valamilyen átlag? Jelzálog hitelre ez azért sok, "nyugaton" ez alacsonyabb.
Ha a bankok a változó kamatokat valamilyen BOR-hoz kötnék, akkor az azért mindenképp átlátszóbb lenne. Nem úgy, mint a devizahiteleknél 2008/2009-ben, amikor csökkenö "BOR"-ok mellett kamatokat emeltek, mert "csak" (csak szimplán mert áthárítottak minden kockázatot és költséget a felvevöre).
Amúgy a magasabb "BOR"-ok kockázatát mindenképp a hitel felvevönek kellene viselnie. A banké viszont a kockázat, ha a hitel bedöl... Ha valaki 0%-os referencia kamatnál vesz fel hitel, tudnia kell, hogy ez csak felfelé mehet már (kivéve ha elmegy mínuszba)...
kiegyezo 2017. 11. 22. 11:33
Előzmény: #187  Törölt felhasználó
#188
Az nagyon jo, hogy valaki elmagyarazza ezeknek az intezkedeseknek a tartalmat, hosszu tavu hatasat.
Az en megjegyzesem annyi, hogy ha ez tenyleg egy ilyen mechanizmus, akkor akkor a jelenlegi szep szamokert jovobeni kockazattal fizetunk - a manyup-ugy jutott eszembe errol. Most, a Fidesz-era alatt minden szep es jo, aztan ha majd, mondjuk, hat ev mulva esetleg omlik a rendszer, akkor az epp aktualis vezetes nyakaba szakad ...
Szamomra, mondjuk, erosen ketseges, hogy ez a tevekenyseg, a magan (maganszemely illetve bank)kockazatok tenyleges atvallalasa feladata-e a Nemzeti Banknak. Az erzesem az, hogy nem.
Törölt felhasználó 2017. 11. 22. 08:24
#187
Törölt felhasználó 2017. 11. 12. 10:18
Előzmény: #185  Törölt felhasználó
#186
addig beszélünk és gondolkodunk valamiröl és bekövetkezik
Törölt felhasználó 2017. 11. 12. 10:12
#185
A PASSZÍV BEFEKTETÉSEK HALÁLA2017. OKTÓBER 29. VASÁRNAP | 09:46 | CITADELLA
A következő 10-15 évben véleményem szerint passzív, statikus befektetésekkel (pl. a klasszikus 60-40 részvény-kötvény portfólió) csak negatív reálhozamot lehet majd elérni. Ennek több oka van, a legfontosabb azonban az, hogy egy hosszú, strukturális trend megfordulását látom. A 80-as évek végétől – mint már erről írtam – hatalmas mennyiségű ázsiai (főleg kínai) és kelet-európai munkaerő szabadult a világgazdaságra, ami természetes módon lenyomta a fejlett országokban a munkabéreket, ezáltal lenn tartotta az inflációt, emiatt le lehetett csökkenteni a kamatokat a világszerte, ami önmagában is jelentős megtakarításokat eredményezett a cégeknek a pénzügyi kiadások soron, de az olcsó munkaerő miatt egyébként is magasabb lett a profitráta: több jutott a kapitalistáknak, kevesebb a munkásoknak.
Mivel azonban a munkaerő globálisan úgy tűnik „elfogyott” (erről írtam bővebben itt), ezért most úgy gondolom, hogy ez a több évtizedes, a tőkepiacoknak borzasztóan kedvező trend meg fog fordulni. A fent leírt trend ugyanis alacsony kamatokat, azaz magas árazási (pl. P/E, EV/EBITDA) mutatókat, tehát drága kötvényeket és részvényeket hozott, miközben a profitráták is emelkedtek. Tehát a profitok gyorsabban nőttek, mint a GDP, és ezeket a magasabb profitokat egyre magasabb árazási szorzók mellett adták a tőzsdén. Ez minden világok legjobbika volt a befektetőknek: a részvények hatalmasat emelkedtek (hiszen egyszerre nőtt a profit mennyisége és az annak árazására használt P/E ráta is), de a kötvénybe rakott pénzek is egyre csak felértékelődtek a kamatok csökkenése folytán.
Mi lesz azonban, ha ez a trend véget ért? Ami nincs, az értékes, tehát a munkaerő felértékelődik, emelni kell tehát a béreket, ami egyrészt a profitráta csökkenéséhez vezet, másrészt szükségessé teszi a vállalati beruházások növelését, hiszen az egyre dráguló munkaerőt majd nyilván megpróbálják részben gépekkel kiváltani. Eközben azonban az emelkedő bérek emelkedő árakhoz, azaz gyorsuló inflációhoz vezetnek majd, ami magával vonja a kamatemelések szükségességét is (de a jegybankok, mivel nem ezen szocializálódtak, sokáig nem fogják elhinni az inflációt, és emiatt „üldözni fogják a görbét”, pont mint a 70-es években, ami táplálni fogja az inflációt). A magasabb kamatszint azonban alacsonyabb árazási mutatókat fog jelenteni a részvények számára, pedig a profitok egyébként sem fognak annyira nőni, mint a GDP. Ez azt jelenti, hogy a következő 10-15 évben a profitnövekedés éves átlagban alig lesz több nullánál, miközben az árazási mutatók lejjebb csúsznak, így a részvényeknek a nominális hozama sem lehet nagyon több, mint nulla!
 A kötvények szintén nem fognak jól teljesíteni egy emelkedő hozamkörnyezetben, a megtakarítók tehát rosszul járnak, mindenképpen reálveszteséget szenvednek el.
Ez egyben a Piketty-hype lecsengését is jelenti: a vagyoni egyenlőtlenségek (amelyeket nagyrészt éppen a 80-as évektől zajló fenti folyamatok okoztak) csökkenni fognak, mert több marad a munkásoknál, a nagy megtakarításokkal rendelkezők pedig vagyoncsökkenést fognak elszenvedni, tehát a dolgozók relatíve gazdagodni fognak a kapitalistákhoz képest.
Az 1990-es évektől, a hidegháború végétől egy olyan több, mint két évtizedes fellendülés volt a tőkepiacokon, mint amilyen a második világháború végétől a 60-as évek közepéig, amely idő alatt a részvényárak meg 10szereződtek USA-ban. Azonban ezután, a 60-as évek közepétől a 80-as évek elejéig SEMMIT sem hoztak a részvények, és azt gondolom, hogy most egy hasonló időszak kezdődik. Ebben a környezetben a passzív/statikus portfoliók nem fognak működni, azok fognak pénzt keresni, akik az 1-2-3-éves fellendüléseket és összeomlásokat meg tudják lovagolni. Ez nem lesz egyszerű, és definíciószerűen a befektetők nagyobb részének nem is sikerülhet.
Az a véleményem tehát, hogy a következő 10-15 év során az opportunisztikus, és gyakran készpénzben üldögélő stratégiák lesznek a nyerők, viszont most éppen egy átmeneti periódusban vagyunk, amikor a nullkamatok/QE még tüzelik az eszközárakat, miközben lassan megérkezik a bérinfláció. Valószínűleg emiatt a következő 12-24 hónap a bikapiac fináléja, addig tart, amíg a bérinfláció látványossá nem válik, és akkor az infláció/kamatemelés téma felülkerekedik majd a QE/nullkamat témán. Az egész olyan, mint egy tanker fordulása: iszonyú lassan történik a változás, de elkerülhetetlen, és elemi erejű…
http://www.zsiday.hu
Törölt felhasználó 2017. 10. 14. 08:42
#184

A LEGFONTOSABB ÁBRA
2017. OKTÓBER 13. PÉNTEK | 10:42 | CITADELLA
Úgy gondolom, hogy a globális gazdaság kilátásai szempontjából a legfontosabb ábra az, amit a szöveg alján mellékeltem és amely a fejlett világbeli munkanélküliségi rátát mutatja. Mi látszik ezen az ábrán és milyen kontextusban érdemes ezt szemlélni?
Az 1980-as évek végétől két hatalmas változás volt a globális munkaerőpiacon: bekapcsolódott Kína és Kelet-Közép-Európa is, hatalmas többlet-munkaerőkínálatot szabadítva a világra. Ez az olcsó munkaerő számos hatással bírt:
– alacsonyan tartotta a fejlett világ alsóközép- és középosztályának a bérét, ami a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez és a globalizációellenes-populista mozgalmak térnyeréséhez vezetett,
– az alacsony bérinfláció miatt az 1980-as évektől gyakorlatilag nem volt inflációs veszély, a dezinfláció lett a fő téma, ennek köszönhetően a kamatszintek egyre alacsonyabbra süllyedtek, ezzel párhuzamosan a részvénypiacok (a diszkonttényező csökkenése miatt) egyre emelkedtek, a drágává váló részvények pedig még tovább növelték a vagyoni egyenlőtlenségeket, mert a viszonylag kevés nagy megtakarítással rendelkező vagyona megugrott.
A globális munkaerő-kínálat növekedése tehát alacsony inflációt, alacsony kamatokat, magas részvényárakat hozott.
A probléma az, hogy ebben, úgy tűnik, változás van. Kínában elfogyni látszik a munkaerő, elég erős a bérnövekedés, a korábbi nagy versenyképességi előnyét elvesztette.
„Average wages in China’s manufacturing sector have soared above those in countries such as Brazil and Mexico and are fast catching up with Greece and Portugal after a decade of breakneck growth that has seen Chinese pay packets treble… Average hourly wages in China’s manufacturing sector trebled between 2005 and 2016.”
Saját régiónkban szintén jól láthatóan elfogyott az olcsó munkaerő, a bérnövekedés százalékosan kétszámjegyűvé kezd válni. Az új (KKE, Kína) belépők tehát felzárkóztak bérekben, nem nyomasztják tovább a fejlett országok közép/alsóközép-osztályának bérszínvonalát. Történik mindez akkor, amikor – és itt jön a „legfontosabb” ábra – a fejlett világ munkanélkülisége 40 éves mélyponton van!
Tehát miközben a korábban a munkabéreket alacsonyan tartó országokban bérrobbanás van, a fejlett világban is elfogyott a munkaerő. Ez nem vezethet máshoz a fejletteknél (US,EU,JP), mint egyre gyorsuló bérinflációhoz, amit minden bizonnyal jegybanki kamatemelések és fogyasztói árinfláció fog követni. Úgy tűnik, hogy a hosszú ciklusnak, az alacsony infláció/alacsony kamatok korának vége, és a következő években bérinflációval, magasabb kamatokkal, árinflációval számolhatunk. Ez nem fog jót tenni a tőzsdéknek, se az ingatlanoknak, sem a kötvényeknek. Természetesen ez a történet nem pár hónapos, hanem sokéves kifutású, de azt jelenti, hogy az erősen támogató tőkepiaci környezet LASSAN meg fog fordulni a következő években, az eszközárak inflációja véget ér, és vele együtt a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése és a dezinflációs tendenciák is. A hosszú trend után a globális tőzsdéken akár évtizedes sávkereskedésre is lehetőség van, hasonlóan az 1970-es évekhez.
http://zsiday.hu/blog
gyula1971
gyula1971 2017. 10. 12. 13:48
Előzmény: #182  Törölt felhasználó
#183
Micsoda összegek vannak az MNB-nél. Akkor lehet segíteni a hitelkárosultakon is.
Törölt felhasználó 2017. 10. 12. 12:24
#182

SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB
2017. OKTÓBER 11. SZERDA | 11:14 | CITADELLA
A devizacsere ügylet (fx swap) viszonylag egyszerű: az egyik devizát elcseréljük a másikra, majd egy idő múlva visszacseréljük. Például ha van 1 euróm, elcserélem ma 310 forintra, illetve megállapodok az üzlet másik résztvevőjével abban is, hogy egy adott idő, mondjuk 3 hónap múlva visszacseréljük a forintot euróra. Most euróm van, 3 hónapig forintom lesz, majd 3 hónap múlva megint euróm. De mi történik, ha 3 hónap múlva, mikor ez az ügylet lejárna megint kötök egy ugyanilyen ügyletet, majd megint és megint a végtelenségig? Akkor valójában az eurómat örökre elcseréltem forintra, és euró helyett forintom lesz.
Nagyjából valami hasonlót csinál az MNB is:  a kereskedelmi bankoknál lévő eurót elcserélik forintra, így a kereskedelmi bankoknál csökken az euró állomány, és nő a forint, míg az MNB-nél pont fordítva: a jegybank euró állománya (devizatartaléka) nő. Ez lehetne persze egy egyszeri ügylet, de úgy néz ki, hogy az fx-swapok állománya folyamatosan nő, tehát nem csak hogy nem zárja le ezeket a devizacsere ügyleteket a jegybank, hanem egyre növeli ezek méretét. Nézzük, mekkora állománya volt (ha jól számolok) ezeknek az ügyleteknek különböző időpontokban:
2017/01/01: 400 milliárd Ft
2017/04/01: 549 milliárd Ft
2017/07/01: 849 milliárd Ft
2017/10/10 (azaz mai értéknapra): 1084 milliárd Ft
Miért jó ez? Azért, mert a folytonos fizetési mérleg többlet miatt nagy FELértékelődési nyomás nehezedne a forintra: leegyszerűsítve a kereskedelmi bankokban csak egyre gyűlik az euró, mert többet exportálunk, mint importálunk. A bankrendszerben gyülemlő egyre több euró miatt a forintnak fel kellene értékelődnie az euróhoz képest, és ezt elkerülendő a jegybank mintegy kiszívja a kereskedelmi bankokból az eurót, és helyette kitömi őket forinttal. Így egyrészt időlegesen eltűnik az euró „többlet”, másrészt túl sok forint van, amiből pedig sok van annak lemegy az ára: a forintkamatok csökkennek.
Elméletileg a devizacsere ügyletek végén a felek devizakitettsége visszaváltozik, de mint a fenti példában leírtam, ez a lezárás a végtelenségig halogatható újabb ügyletek kötésével. Az MNB nemcsak hogy folyamatosan megújítja, de növeli is a swap-állományát. Ez annak felel meg, mintha a devizapiacon interveniált volna idén nagyjából 2 milliárd euró nagyságrendben. Nem tréfa tehát hogy „cseh csapdába” került a jegybank: gyakorlatilag folyamatosan interveniálnia kell, de ezzel is csak azt éri el, hogy a forint-euró árfolyamát stabilizálja. Ezek nélkül a beavatkozások nélkül (vagy ha például nem újítaná meg az MNB, hanem hagyná kifutni ezeket az ügyleteket) a forint valószínűleg komolyan beerősödne, amit viszont a jegybank nem akar.
Ebben a helyzetben viszont nincs más hátra mint előre: egyre növelni kell a swapok mennyiségét, folyamatosan egyre több eurót kell kiszívni a magyar bankrendszerből, azaz folytatni kell az intervenciót. A jelentős fizetési mérleg többlet miatt azonban ez is csak éppen arra elég, hogy a forint árfolyamát stabilizálják. Jól láthatóan tehát a jegybank mindent megtesz, hogy elkerülje a forint felértékelődését, így továbbra is arra lehet számítani, mint eddig: a forint viszonylag stabil lehet még úgy is, hogy a kamatszint negatív, és a hazai gazdasági reálfelértékelődés erős nominális felértékelődésként zajlik le, azaz tovább vágtázhatnak a bérek, és ennek következtében számomra elkerülhetetlennek látszik az árinfláció is (amiben eddig nem volt igazam, de kétszámjegyű bérnövekedés mellett nehezen tartom hihetőnek, hogy nem fognak felrobbanni a fogyasztói árak is).
Fx swapról.
http://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt0803z.htm
Jegybanki swapok.
http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/aukciok-tenderek-gyorstenderek/fx-swap-tenderek
http://www.zsiday.hu
pitcairn2 2017. 09. 24. 19:29
Előzmény: #180  Törölt felhasználó
#181
a "háború és béke" beillesztése mikor gyün? :)

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek