Ez a hidegháború óta a legnagyobb fenyegetés Európára  

"Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a telefonos háttér-tájékoztatón kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "számítása nem változott meg teljesen" Ukrajnával kapcsolatban, és hogy az "orosz agresszió" közepette a szankciók fenntartása a helyes irány, mert azok elrettentően hatnak a még agresszívabb fellépéssel szemben, de időre van szükség, amíg azok kifejtik hatásukat. Példaként hozta fel, hogy Irán tárgyalóasztalhoz ültetéséhez évekre volt szükség. "Azért fontos fenntartani a szankciókat, hogy azokat a nemzetközi jogot és a nemzetközi normákat folyamatosan megsértő országok ne csak olyan egyszeri büntetésnek tekintsék, amelynek lejáratát képesek kivárni" - mondta Rhodes. Sürgette a nyomásgyakorlás folytatását és annak demonstrálását, hogy a transzatlanti egységen nem keletkeztek repedések, és hogy Oroszország számára a költségek növekedni fognak."

Továbbra sem értem, hogy miért agresszió az amit az oroszok csinálnak? Támogatják egy szomszédos országban élő orosz ajkú kisebbséget fegyverrel és minden más segítséggel céljuk elérése végett.

EZ AGRESSZIÓ!

Szíriában mi van?
Az ott élő lakosság egy része fellázadt a kormány ellen és polgárháború robbant ki. Mint Ukrajnában.
Az USA fegyverrel és minden más egyébbel támogatja az ott élő kisebbséget a célja elérése végett.

EZ NEM AGRESSZIÓ!

szvsz

"Káoszba merül Ukrajna: mit szól ehhez Brüsszel, USA és mi köze hozzánk?
Káncz Csaba, 2015. május 29., 06:13
Privátbankár

Porosenkó elnök a múlt démonait hívja segítségül, hogy összetartsa a megroggyant országot. Az egyoldalú oroszfóbiát fokozatosan az a keserű felismerés váltja fel Washingtonban, Brüsszelben és Varsóban, hogy Ukrajnában bizony korántsem úgy történnek a dolgok, ahogy ők azt eredetileg elképzelték. Közben Kijev gyakorlatilag elismerte az államcsődöt. Mi köze mindennek a magyar kötvényekhez?

Ukrajna politikai és gazdasági káoszba merül, egy évvel azután, hogy Petro Porosenkót elnökké választották és fél évvel azt követően, hogy felesküdött az új kijevi parlament. A kelet-európai ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély.

Az ukrán kormány olyan gyenge és törékeny, hogy még egy egységes és független állam építéséhez szükséges intézkedések meghozatalához is túl gyenge - nyilatkozott Bruce P. Jackson, az Átmeneti Demokráciák Projektje nevű amerikai nonprofit szervezet igazgatója.

Washington újraosztja a lapokat

A dél-kínai tengeri incidensek és Kijev katonai impotenciája együttesen vezethettek el az utóbbi hetek amerikai diplomácia kurzus-váltásához. John Kerry május 12-én Szocsiban tárgyalt orosz kollégájával és világos üzeneteket küldött mind Kijev, mind Moszkva irányába. Kerry a hivatalos megbeszéléseket követően Kijevet és a szakadárokat egyaránt óvta a katonai műveletek felújításától.

Lavrovval közös tájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy ha Porosenko ilyen döntést hozna, az komolyan fenyegetné a minszki megállapodásokat, és „rendkívül romboló hatású lenne” a rendezési folyamatra. Kerry közölte a tárgyalás után: fokozatosan visszavonhatják Moszkvával szemben nem csak az amerikai, de az EU-által bevezetett a szankciókat is.

Varsó leveszi a kezét Kijevről

Kijev és Varsó kapcsolatai gyors romlásnak indultak két hete, amikor Porosenko aláírta a Hitler-barát Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) tevékenységét jogilag is rehabilitáló törvényeket. Az UPA 1943-44-ben teljes lengyel falvakat irtott ki Kelet-Galíciában, a nácik árnyékában. Lengyelországban ma is tömeggyilkosságként tartják számon ezt a borzalmat és legalább százezerre becsülik az áldozatok számát.

Andrzej Duda frissen megválasztott elnök pontosan érzékeli a lengyel közvélemény felháborodását és gyors pálfordulását, amely a fő ellenséget már nem az oroszokban, hanem a kijevi sovinizmusban látja - utóbbinak vannak ugyanis lengyel-irtó nemzeti hősei, az oroszoknak viszont nincsenek.

Gyakorlatilag elismert államcsőd

A gazdaság továbbra is hanyatlik, a GDP az év első negyedében 17,6 százalékkal csökkent, a hrivnya értéke pedig egy év alatt 70%-ot esett. Az átlagkereset jelenleg 44 000 forint. Az ukrán parlament múlt kedden egy olyan törvényt szavazott meg, amely gyakorlatilag elismerte az államcsődöt. A törvény engedélyezi, hogy Ukrajna ne fizesse lejáró hiteleit, mintegy 23 milliárd dollárt - egyebek között a Moszkvával szemben fennálló hárommilliárd dollárt sem - az ország keleti részében zajló háborúra, valamint a lakosság és és az állami vagyon védelmére hivatkozva. Kijev jelenleg mind a három nagy hitelminősítőnél a közvetlen államcsőd előtti kategóriában szerepel.

Az ukrán adósság legnagyobb tulajdonosa a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, amely 2010-12 között jelentős magyar kötvénykitettséget építettek fel, amikor szinte senki nem akarta megvenni a magyar állampapírokat. A közelmúlt folyamatai azt támasztják alá, hogy az amerikai alapkezelő magyar eszközöket is kénytelen volt eladni. A brutális ukrán veszteségek miatt ugyanis sok befektető viszi el pénzét a cégtől, és nem biztos, hogy elegendő likvid eszköze van a kiáramló tőke kifizetésére. Ennek is szerepe lehet abban, hogy a magyar kötvényállományát elkezdte leépíteni a cég."

Káncz Csaba jegyzete

"Egy év alatt csaknem meghétszereződött Petro Porosenko ukrán elnök bevétele. Erről tanúskodik a 2014-es adóbevallása - írja a BBC orosz nyelvű felülete.
Az ukrán elnök 2014-es adóbevallása szerint 369 millió hrivnyát (4 milliárd 942 millió forintot) keresett a múlt évben. Ez az összeg több mint hétszerese a 2013-as adóbevallásában bevallott 51 millió hrivnyának (682 millió forintnak).

Szakértők szerint az biztos, hogy a két összeg közti jelentős különbség részben a hrivnya jelentős gyengülésére vezethető vissza. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy csak ezzel nem magyarázható az elnök bevételének ilyen mértékű növekedése.

A Forbes amerikai gazdasági lap szerint Porosenko Ukrajna nyolcadik leggazdagabb embere, személyes vagyonát 750 millió dollárra becsüli.

A tavaly május 25-én elnöknek választott Porosenko vagyonának jelentős része a Roshen édesipari cég bevételei adják. Az édességet készítő, a világon 18. legnagyobb ágazati vállalatnak Ukrajnában, Oroszországban, Litvániában és Magyarországon is vannak gyárai.

Emellett az elnöknek más területeken is vannak befektetései, a biztosítótársaságoktól kezdve az autógyártáson át a médiáig.

Az ukrán alkotmány tiltja az elnöknek, hogy üzleti tevékenységet folytasson. Porosenko azt állítja, hogy cégeit már nem ő irányítja, külföldi cégeket bízott meg az eladással. A BBC szerint azonban eladás egyelőre még nem történt.

Az elnöki hivatal vezetője szerint azért nem, mert nem találnak vevőt. Ugyanakkor a sajtóban megjelent információk szerint a svájci Nestlé 1 milliárd dollárt ajánlott a Roshenért, de az eladó ennek háromszorosát kéri.

Petro Porosenkót sokan bírálják azért, mert egyelőre nem teljesítette ígéretét vállalatai és részvényei eladásáról. "Hogyan értsük azt, hogy van egy oligarcha-elnökünk, aki alatt a háború miatt a gazdaság összedőlt, az emberek életszínvonala csökkent, de az ő vagyona nőtt?" - veti fel a kérdést Viktor Nyebozsenko ukrán politológus."
MTI

"Ukrajna sorsa már eldőlt

Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió már döntött Ukrajna szövetségi tartományokra darabolásáról – jelentette ki Kárpátalja legbefolyásosabb politikusa."

link

Az Ukránok keményen összevesztek az Oroszokkal. Amennyiben az EU-val is összerúgják a patkót....akkor lesz érdekes világ arra felé...

szvsz

Keménykednek az Ukránok.

"Vérszemet kapott Ukrajna: Varufakisz módjára tárgyal a hitelezőkkel
Fellegi Tamás, 2015. május 14., 06:08

Ukrajna tárgyalásokat folytat 23 milliárd dolláros adósságának átütemezéséről, de kedden csúnyán beszólt a hitelezők bizottságának. Megállapodás nélkül Ukrajna ugyanúgy fizetésképtelenné válik június végén, mint Görögország, csak neki nem sok vesztenivalója van: se eurója, se jóléte nincs, ellenben a görögökkel.

Ukrajna helyzete tulajdonképpen olyan rossz, hogy jó eséllyel úgy gondolják: már alig lehet rosszabb a fizetésképtelenséggel. Ezért részükről némiképp érthetőbb, ha minél nagyobb adósság elengedést követelnek. Persze ez hosszú távon nem feltétlenül kifizetődő, hisz ha egyszer az ország mégis talpra áll, nem jön rosszul a jóindulatú hitelezők és befektetők hada.

Görög minta

Az ukrán érvek szinte megegyeznek a göröggel: azt kifogásolják, hogy az adósság mértékét nem csökkentik a fenntartható szintre. A „fenntartható” pedig viszonylagos fogalom, ráadásul sok függ a jövőbeni GDP alakulástól, amit a jelenben nehéz kalkulálni. Ideális esetben, ha egy ország nagy adóssággal is küzd, megfelelő átütemezések és kellően alacsony kamatozású hitelek mellett azt egy gyorsabb gazdasági növekedés időszakában kinőheti.

Ukrajna követelései meglehetősen grandiózusak: részleges adósság elengedés, a fizetendő kamatok csökkentése és a lejáratok kitolása úgy, hogy az ország a következő 4 évben 15 milliárd fizetési kötelezettségtől mentesüljön. Ezt a hitelezők nyilván nem fogadhatják el, már csak azért sem, mert ez követendő példa lehetne más országok számára is, fellazulna a pénzügyi fegyelem, és összeomlana a jelenlegi nemzetközi hitelezési rendszer.

Beszólogatnak

A nagyobb hitelezők, köztük Franklin Tempelton azon a véleményen vannak, hogy egy végleges átstrukturálást nem lehet addig megejteni, amíg az ország háborúban áll és a gazdaságban teljes zűrzavar uralkodik. Kijev véleményét, miszerint a fenntarthatóság megteremtésének egyetlen módja az adósság elengedés, érthetően elvetik.

A mostani szópárbaj kedden alakult ki. A hitelezők képviselője azt nyilatkozta, hogy készek egy prudens adósságátrendezésről tárgyalni, de a kijevi kormánynál nem találtak partnerségre. Erre kapta fel a vizet az ukrán pénzügyminisztérium, és közölte, hogy ők jóhiszeműen és felelősségteljesen állnak a kérdéshez, a de a hitelezők részéről ezt nem tapasztalják.

Van kiút?

Innen elég lesz továbblépni, ha Kijev nem tanúsít némi rugalmasságot. A görög út nem járható, akkor sem, ha egy ország háborút vív a szeparatistáival és a mögöttük álló nagyhatalommal. Kétségtelen, a nyugat viselkedése korábban kissé megtéveszthette az ukránokat: arra gondoltak, hogy elkergeti az oroszokat, segít leverni a szeparatistákat és persze hogy kihúzza a gazdasági válságból.

Valószínűleg a nyugat is rosszul mérte fel a helyzetet: azt hitték, az oroszok megfutamodnak egy kis fenyegetéstől meg a szankcióktól. Nem így lett, azt pedig nem gondolták végig az ukránok, hogy miután nem a NATO tagjai, mint pl. a Balti államok, nem tud a nyugat mit tenni értük, nem vívja meg a 3. világháborút a Krímért és a Donyec-medencéért. A mostani helyzetre egyik fél sem számított, így valamekkora felelőssége nyilván van a nyugatnak. Teljes felmentést ez azonban nem ad Ukrajnának: adósságait nem lehet csak úgy eltörölni, hisz rengeteg ország van még a világon, amelyik hasonló jogosnak hangzó érvekkel kérhetné ugyanezt.

Célszerű lehet egy most viszonylag kis könnyítést jelentő, de a jóindulatot tükröző rendezésbe belemenni, hisz ha sikerül túljutni a háborún és elkezdeni a gazdaság ujjáépítését, akkor újra lehet tárgyalni majd a feltételeket, akár többször is. Varufakisz útja nem vezet sehova."

"MEGÉRKEZETT KIJEVBE AZ IMF KÜLDÖTTSÉGE

in Világgazdaság, _További hírek 2015-05-12 12:31

Megérkezett kedden Kijevbe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy első alkalommal áttekintsék a március közepén kötött hitelmegállapodás végrehajtásának menetét – közölte az ukrán kormány egy neve elhallgatását kérő illetékese az UNIAN ukrán hírügynökséggel.

Gerry Rice, az IMF szóvivője április 30-án jelentette be Washingtonban, hogy a korábbi tervekhez képest előbb, azaz nem május végén, hanem már május 12-én megkezdi munkáját Kijevben a szervezet szakértői küldöttsége. A szóvivő szerint a küldöttség 2-3 hétig vizsgálódik Ukrajnában.
Az egyik kulcsfontosságú eleme a Kijev és az IMF közötti megállapodásnak az, hogy Ukrajna ütemezze át az eurókötvényekben lévő kötelezettségeinek egy részét. Kijev számításai szerint, ha ez megvalósul, azzal 5,3 milliárd dollárral csökken az idei fizetési kötelezettsége, az elkövetkező négy évben pedig összesen 15,3 milliárd dollárral. Az IMF bízik abban, hogy júniusban sikerül Ukrajnának megállapodnia hitelezőivel az államadósság átütemezéséről.
A Nemzetközi Valutaalap négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem öt milliárd dolláros részletét Kijev március 13-án kapta meg. A következő részleteket az IMF negyedévenkénti vizsgálatának eredménye alapján folyósítja Ukrajnának.
2015-ben Ukrajna külső forrásokból összesen mintegy 16,3 milliárd dollár pénzügyi segítséget kap, beleértve az IMF idei évre tervezett 10 milliárd dolláros hitelét. Az Európai Unió 1,8 milliárd euró kölcsönt, két milliárd dollárt pedig az Egyesült Államok helyezett kilátásba."(MTI)

"Szemérmetlenül hazudnak az ukrán válság érintettjei, véli Nógrádi György elemző
Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 05. 11. 09:54:41

Angela Merkel német kancellár mondott egy-két fantasztikus mondatot vasárnapi moszkvai látogatásán, bölcsességeinek egyike, hogy Európa feladata nem a demokrácia terjesztése – mondta a Kossuth Rádióban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Németország továbbra is közvetíteni szeretne a saját szövetségi rendszere és Oroszország között – Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint ez derül ki Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatából.

Az elemző hozzátette, Merkel mondott egy-két fantasztikus mondatot. Az egyik, hogy az orosz-ukrán válságra csak politikai megoldás lehetséges. A másik fontos gondolata, hogy Európa célja a háború megakadályozása és nem a demokrácia terjesztése kell hogy legyen. Nógrádi György szerint ezek nagyon nagy bölcsességek.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Merkel moszkvai kijelentéseiről - 180 perc

Az elemző felidézte, hogy a kancellár vasárnap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Krímről is beszélt, azt hangsúlyozta, hogy diplomáciai megoldás kell, mert a félsziget Oroszországhoz csatolása az európai biztonsági rendszer megsértése.

Azzal kapcsolatban, hogy Merkel nehezményezte, továbbra sincs tűzszünet Ukrajnában, Nógrádi György azt mondta, az valóban csak papíron létezik, a valóságban soha nem volt. Az elemző szerint Ukrajnában jelenleg alacsony intenzitású konfliktus van, a mérce ma már az, hogy napi tíznél több vagy kevesebb halottja van-e az összecsapásoknak. Jelenleg az utóbbi jellemző. Közben mindkét fél a másikat vádolja és szemérmetlenül hazudik.

Nógrádi György hozzátette, ami számára érdekes, hogy a két szakadár ukrajnai terület, Donyeck és Luhanszk egyre kevésbé fogadja el Moszkva fennhatóságát, egyfajta önjáróságra törekszik. Az elemző szerint ez életveszélyes. Ezzel egy időben egyre nagyobb az ellentét az ukrán elnök, Petro Porosenko és a miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk között.

Európa is megosztott az ukrán krízis kérdésében. Az amerikaiak álláspontját, hogy a katonai megoldás felé kell menni, Nagy-Britannia, a balti és a skandináv államok, Lengyelország és részben Románia is támogatja. Több más állam azonban, így Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország a német-francia politikai kezdeményezés mellett állnak. Hozzátette: a három fő játékos, Amerika, Németország és Oroszország három különböző koncepcióval közelít a válsághoz."

"Harmadával csökkent Németország ukrajnai exportja 2014-ben az előző évihez képest - közölte szerdán a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.
Németország ukrajnai exportja 2014-ben 33,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az így előállt 3,6 milliárd eurós exportértékkel Németország kereskedelmi partnereinek rangsorában Ukrajna a 2013-as 38. helyről a 43-ra esett vissza.

Németország ukrajnai importja ugyanezen idő alatt 3,3 százalékkal 1,6 milliárd euróra emelkedett. Németország 239 kereskedelmi partnere között az importérték rangsorában Ukrajna ezáltal 4 helyet lépett előre az 50-ik helyre.

A német export legnagyobb hányadát, 18,3 százalékát gépipari berendezések tették ki 658 millió euró értékben. Vegyipari cikkek az export 14,4 százalékát adták 518 millió euró, gépjárművek és alkatrészek pedig 9,8 százalékát 351 millió euró értékben. Az export 8,0 százalékát 289 millió euró értékben gyógyszerek adták. A német export felét 2014-ben ez a négy termékcsoport tette ki 1,8 milliárd euró értékben. Ugyanez a négy termékcsoport 2013-ban még 2,9 milliárd euró exportértéket adott.

Németország Ukrajnából elsősorban járműveket és járműalkatrészeket importált, ami 318 millió euró értékben a teljes import 19,6 százalékát adta. Mezőgazdasági termékek 195 millió euróval az import 12 százalékát alkották. Az importcikkek rangsorában a harmadik helyre a fémek kerültek 185 millió euróval és 11,5 százalékkal, a negyedik helyre pedig a ruházati termékek 160 millió euróval és 9,9 százalékkal."

"Ukrajna azt tervezi, hogy májusban 1 milliárd euró értékben bocsát ki kötvényeket az amerikai kormány garanciavállalásával.
Erről Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter egy Kijevben tartott nemzetközi konferencián számolt be kedden. Mint mondta, a pénzügyminisztérium hamarosan aláírja a megállapodást az amerikai kormánnyal, ami lehetővé teszi a kötvénykibocsátást "május második felében".
Ukrajna tavaly - ugyancsak amerikai kormánygaranciával - hasonló értékű kötvényt dobott piacra 5 éves lejáratra."

"Ukrajna gazdasága 15 százalékkal zsugorodott az első negyedévben az ország jegybankjának kedden ismertetett számításai szerint.
A jelentés szerint az ipari termelés 20,1 százalékkal esett a tavalyi első három hónaphoz képest, a kereslet folyamatos csökkenése miatt.
A jegybank szerint márciusban 45,8 százalék volt az infláció.
A tavalyi negyedik negyedévben az ukrán GDP 15,2 százalékkal csökkent 2013 azonos időszakához képest, míg a harmadik negyedévben 5,1 százalékos, a másodikban 4,6 százalékos, az elsőben pedig 1,1 százalékos volt a visszaesés. Tavaly az éves infláció 24,9 százalék volt.
Az ukrán jegybank az idei második negyedévben a GDP 10,2 százalékos, a harmadik negyedévben pedig 5,7 százalékos zsugorodását várja. Az idei utolsó három hónapban a gazdaság 2 százalékkal nőhet az ukrán jegybank becslése szerint.
A jegybank szerint az év végén 30 százalék körüli lesz az infláció."

Azt lehetett tudni, hogy a vezetőség kész áldozatot hozni.....csak a kérdés nem ez hanem az, hogy a lakosság meddig viseli el....

"Oroszország nem képes kapitulációra kényszeríteni Ukrajnát, mert "nem a Moszkva által ránk kényszerített módon, hanem európai értékek és elvek alapján akarunk élni, amiért készek vagyunk áldozatot hozni" - hangoztatta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy csütörtök éjszaka sugárzott tévéinterjúban.
Az 1+1 ukrán televíziónak adott interjújában az ukrán diplomácia vezetője kifejezte meggyőződését, hogy június 19-én az Európai Unió az Oroszország elleni szankciók szigorítása mellett dönt, ha Moszkva továbbra sem tartja be a kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokat. Felmérésekre hivatkozva azt állította, az Európai Unióban élők többsége úgy véli, hogy az ukrajnai válság megoldása nélkül Európa problémái sem oldódnak meg."

Az idő nem az EU-nak dolgozik....

"Ukrajnában csökken az Európa iránti lelkesedés
Fellegi Tamás, 2015. április 20., 08:35

Több mint egy év telt el az ukrajnai forradalom óta, melyben megdöntötték az oroszbarát rendszert és a nyugat felé fordult az ország. Ám eredmények nincsenek, sőt a helyzet csak romlik: háború, gazdasági válság, infláció, növekvő szegénység. Múlik a nyugat iránti lelkesedés, egyre nagyobb a kiábrándultság.

Sehol nem volt akkora az öröm a kormányváltás után, mint Lvivben, a korábbi Lembergben, Galícia fővárosában. A helyiek azt remélték, rövidesen felzárkózhatnak a közeli Lengyelország szintjére, melynek életszínvonala (amely nagyjából a miénkkel egyezik meg) összehasonlíthatatlanul magasabb volt az ukránnál. Ehelyett azonban csak rosszabb lett a helyzet, ahogy egy, a Reutersnek nyilatkozó helyi autószerelő mondta: Európa Szomáliája lettek.

Galícia

A terület Ukrajnán belül kissé eltérőnek mondható, mivel itt a történelem folyamán csak a 2. világháború után volt orosz (szovjet) fennhatóság. A terület a tatárjárás után a mai Ukrajna egész területével együtt Lengyelországhoz került, de mikor a 18. században Ukrajna többi része Oroszországhoz került, Galíciára Ausztria tette rá a kezét. Az 1. világháború után újra lengyel uralom következett, majd a 2. után a szovjet. Így, miután történelmük során sokkal inkább tartoztak Európához, mint Oroszországhoz, ők örültek leginkább a tavalyi Európa-párti váltásnak.

Amikor aztán kitört a háború a donyecki szeparatista oroszokkal, a Lviv lakosai lelkesen csatlakoztak, mint önkéntesek, lángolt köztük az ukrán nacionalizmus. Aztán ahogy egyre több lett köztük a halálos áldozat, a sebesült, és a sok háborús költség elszegényítette a vidéket, elmúlt a háborús lelkesedés. Most már úgy gondolják, semmi értelme az áldozatnak. Végül is egy viszonylag kicsi, oroszok által lakott területért megy a harc, a nacionalista hevület múltával ennek nem sok értelmét látják.

A lehetőségek

Az elégedetlenség már csak azért is érthető, mert ez a terület profitálhatna a legtöbbet az EU-val való szorosabb kapcsolatokból, miután közvetlenül határos Lengyelországgal. Idetelepülhetnének nyugati cégek gyárai, miután jól képzett és meglehetősen olcsó munkaerő várná őket. A hrivnya közelmúltbeli leértékelődése óta a helyi átlagfizetés mindössze havi 140 euró. A háború és az ennek nyomán fellépett súlyos válság, ami az ország fizetésképtelenségéhez is vezethet, egyelőre távol tartja a tőkét.

Az egyetlen szegmens, amiben növekedést észleltek a helyiek, a belföldi turizmus megélénkülése. Sokan, akik külföldi utat terveztek, most a hrivnya meggyengülése miatt inkább belföldön töltik el szabadidejüket, és egyik közkedvelt célpontjuk Lviv és a közeli Kárpátok.

A béke segítene

Ezek után kérdés, hogy az ukrán kormánynak érdemes-e a háborús helyzetet fenntartani, több mint egy éves eredménytelen küzdelem után. Megnyerni nem lehet, hisz ott a hatalmas orosz medve a túloldalon. A béke ugyan a vitatott területek elvesztésének mintegy elfogadásával jár, de Ukrajna nélkülük is hatalmas ország marad, 40 millió lakossal. Béke esetén viszont hamar ki lehetne aknázni a nyugati orientációból eredő gazdasági lehetőségeket, talán Oroszországgal is normalizálódhatnának a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és az ország megindulhatna a gazdasági növekedés útján, és népe is úgy érezhetné, érdemes volt Európa felé fordulni."

"Befenyített a Gazprom: Ukrajnán át nem kapunk több gázt
Fellegi Tamás, 2015. április 14., 08:00

Az orosz gázóriás dörgedelmesen rászólt az EU-ra: ne próbálja akadályozni az Ukrajnát elkerülő tranzitvezeték építését, viszont ha akarja a gázt, adjon garanciát a vásárlásra, különben eladják Kínának. Többszörös ultimátum, még kiigazodni is nehéz rajta. Mit akarnak vajon ténylegesen?

Oroszországnak 2019-eg van tranzitszerződése Ukrajnával, ezt nem akarja megújítani vele. Ezek szerint elég hosszú távon számolnak azzal az oroszok, hogy ellenségesek lesznek Ukrajnával. Persze az is igaz, hogy még amikor az oroszbarát Janukovics volt hatalmon, akkor is előfordultak tranzitviták, időnként le is állt a szállítás.

Megbízható tranzitország?

Na de ha Ukrajna még félbaráti állapotában problémás volt, akkor más tranzitország miért lenne problémamentes? Most azt mondják az oroszok, hogy ők Törökországon át megépítik a Török Áramlat vezetéket a görög határig, onnan viszont gyorsan építsük meg az EU-s elosztóhálózatunkat. Sőt, ha holnap nem kezdjük el, kész se leszünk a kitűzött határidőig, és akkor ő is félbehagyja a munkát, és nem kapunk orosz gázt.

És Törökország garancia lesz? Vele sosem lesznek tranzitviták? Kétségtelen, hogy szomszédsági és határprobléma nem lesz, mint az ukránokkal, mivel nem is határos a két ország. Az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió határos volt a törökökkel, előbbi állandóan háborúzott is vele. Most már azonban a kettő közé ékelődik Grúzia, az olajvezeték Oroszországból a Fekete-tenger alatt érné el Törökországot.

Ők fenyegetnek, mi garantáljunk

Ugyanakkor felszólítottak minket, vállaljunk kötelezettséget a hosszú távú gázvásárlásra. Vagyis összességében: azonnal építsük meg Görögországon át a mi vezetékrészünket (hogy aztán Cipraszék meg az egész EU-t zsarolhassák), egyidejűleg adjunk garanciát, hogy venni fogunk, de amit veszünk, csak ezen a csövön át fogadhatjuk.

Kissé furcsa ez a harciaskodás, miután a Gazprom tavalyi kitermelése 444 milliárd köbméter volt, miközben 617 köbmétert is ki tudnának termelni évente, vagyis kapacitás lenne még bőven. Azt mondják, azért kell garantálnunk előre a vásárlást, mert csak ebben az esetben kezdenek a további kitermeléshez szükséges beruházásokba.

Ha nem Európa, akkor Kína

Ha nem veszünk, akkor viszont Ázsiába irányítják a gázt. Egy szerződést már kötöttek is Kínával, miszerint 2018-tól Kína vesz évente 38 milliárd köbméter kelet-szibériai gázt. A Gazprom tervezi, hogy további 30 milliárd köbmétert is szállítana Nyugat-Szibériából. Kétségtelen, hogy Kína egyelőre korlátlan energiaigénnyel rendelkezik, rengeteg olajat vesz, építi az atomerőműveket. Valószínűleg a gáz is jól jönne az áramtermelésben (csökkenthetnék a környezetszennyező szén felhasználását), és a Jangcétól északra hideg a tél, ami azt jelenti, hogy egész Európa lakosságának megfelelő számú népesség háztartását kell fűteni.

A Gazprom exportja most évente 150 milliárd köbméter körüli, a kitermelés növelésével ezt tudnák megduplázni. Ezért nem teljesen érthető, hogy miért fenyegetik úgy Európát, hogy annak elmenjen végképp a kedve az orosz gáztól. Két lehetőség tűnik valószínűnek: az egyik, hogy biztosak benne, hogy Európa nem tudja máshonnan beszerezni a gázt, és így a szankciók ügyében is tekinthetjük ezt egy jelzésnek. A másik lehetőség, hogy Kína jelezhette nekik: adott esetben bármennyit megvenne, így egyúttal valamivel környezetbarátabbá téve energiafelhasználását."