Szombaton rendkívül kiéleződött a helyzet Ukrajna körül. Az oroszok bekeményítettek, Vlagyimir Putyin elnök délutáni kérésére az orosz parlament engedélyezte katonai erő alkalmazását Ukrajna területén. Erre reagálva Olekszandr Turcsinov, Ukrajna...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=196016
"Az oroszok szerint Hillary Clinton amerikai elnökké választása esetén kitörhet a harmadik világháború.
Az amerikaiaknak Donald Trump elnökjelöltre kell szavazniuk, ellenkező esetben az atomháborút kockáztatják
- jelentette ki szerdán Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz jobboldali populista Liberális Demokrata Párt vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjújában"
A Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségesének tekintett ultranacionalista politikus szerint Trump az egyetlen ember, aki csillapítani tudja a Moszkva és Washington közötti, veszélyesen mérgessé vált kapcsolatokat. Az orosz parlament (duma) alelnöke szerint Trumppal ellentétben Hillary Clinton demokrata elnökjelölt atomháborúba sodorhatja a világot, azaz kirobbanthatja a harmadik világháborút.
A november 8-án szavazó amerikaiaknak rá kell ébredniük, hogy a békére szavaznak, ha Trumpra szavaznak. De, ha Hillaryre voksolnak, háború lesz. Rövid film lesz. Hirosimák és Nagaszakik lesznek mindenhol"
Felmondta Oroszország csütörtökön a kőolajvezetékek használatában való együttműködésről 1995-ben megkötött orosz-ukrán szerződést.
A szerződés értelmében az Ukrajna területén áthaladó, Szamarától nyugati irányú, valamint a Groznij-Armavir-Trudovaja vezetéket az orosz Transznyefty állami vállalat tulajdonában álló Transznyeftyeprodukt leányvállalatai üzemeltették.
Az orosz fél a szerződésben való további részvételét célszerűtlennek minősítette, miután a Transznyefty a vezeték ukrajnai szakaszait idén februárban eladta az International Trading Partners AG svájci cégnek.
A Transznyefty bonyolítja le az Oroszországban kitermelt kőolaj szállításnak mintegy 90 százalékát. A cég 72 ezer kilométernyi olajvezetékkel, mintegy félezer szivattyúteleppel és több mint 23 millió köbméternyi tárolókapacitással rendelkezik."
"Tömegverekedés tört ki az ukrán parlamentben
MTI, 2016. június 15., szerda 14:04
Verekedés tört ki az ukrán parlament szerdai ülésén a képviselők között. Ezúttal egy olyan felszólalás váltotta ki az összetűzést, amely a Lemberg (Lviv) melletti szeméttelep súlyos természeti katasztrófával fenyegető égésével foglalkozott.
Dmitro Kolesznyikov, a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök egykori hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselője súlyos szavakkal bírálta Andrij Szadovij lembergi polgármestert, az Önsegély (Szamopomics) nevű parlamenti párt vezetőjét. Korruptnak, hanyagnak, hazugnak nevezte, és lemondásra szólította fel.
Volodimir Paraszjuk független képviselő e szavak hallatán odafutott a honatyához, és kikapcsolta a mikrofonját. Ezután különböző frakciók képviselői lökdösődni, majd verekedni kezdtek.
Az ülést vezető Andrij Parubij házelnök többször próbálta rendre inteni a képviselőket, közben felszólította az Ellenzéki Blokk tagjait, hogy ne tegyenek provokatív kijelentéseket, és „mutassanak tiszteletet kollégáik és egészében az ukrán nép iránt”. Jurij Bojko, a Janukovics-párti tömörülés vezetője válaszul figyelmeztette a házelnököt, hogy ne akarja elhallgattatni ellenzéki képviselőtársait.
„Szószékbojkott”
Közben a szószéket második napja állja körül az Oleh Ljasko vezette Radikális Párt 10-12 képviselője, követelve, hogy állítsanak fel ideiglenes vizsgálóbizottságot Petro Porosenko elnök és más ukrán tisztségviselők offshore cégeinek kivizsgálására. A radikálisok „szószékbojkottja” miatt a képviselők az üléstermi helyükről szólalnak fel.
Paraszjuk tavaly novemberben azzal került be a hírekbe, hogy a korrupcióellenes bizottság ülésén fejbe rúgta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik vezető tisztségviselőjét.
hirdetés
Az ukrán médiában napok óta vezető téma a Lemberg melletti, hribovicsi hulladéklerakóban történt balesetnek és következményeinek a felszámolása. Múlt hétfőn kigyulladt, majd oltás közben beomlott és négy embert maga alá temetett az ország legnagyobbjaként számon tartott hulladéklerakó. A baleset következtében rendkívül veszélyes anyagok kerültek a környezetbe, Lemberg pedig a „hulladékválság” peremére sodródott, mert nincs hová szállítani a több mint 700 ezer lakosú megyeszékhely szemetét."
"Heorhij Tuka, a megszállt területek kérdéseivel foglalkozó miniszter-helyettes szerint Kelet-Ukrajnában a háború még 3-5 évig fog tartani.
Az egyik ukrán tv-csatornának adott interjújában Tuka elmondta, hogy a béke érdekében tartani kell magát Ukrajnának az eltervezett stratégiához.
A béke érdekében a megszállt területeken Tuka kidolgozott egy saját programot, amelyet még nem hoz nyilvánosságra, mert előbb a jogvédő szerveknek és az elnöknek teszi azt közzé. Kategorikusan ellene van annak, hogy tervét megvitassa a Legfelsőbb Tanács, a képviselők és munkájuk iránt érzett ellenszenve miatt - írja a RIA Novosztyi."
Politológus: Ukrajnában puccs lehetséges
Ukrajnában lehetséges állami puccs, ám még egy Majdan nem valószínű - írja a Karpatinfo.net Ruszlan Bortnik ukrán politológusra hivatkozva.
Politológus: Ukrajnában puccs lehetséges
"Manapság a harmadik Majdan az általános számítások szerint nem következhet be. Esetleges az állami puccs, lehetségesek az egyéni terrorcselekmények is." - mondta a politológus.
Az ukránok most a túléléssel foglalkoznak, és leginkább az egyéni terrorcselekmények valószínűbbek, nem pedig a tömeges társadalmi tiltakozások - tette hozzá.
Ruszlán Bortnik szerint az ukrán lakosság már nem fog tömegesen az utcára vonulni, mert elvesztették a hitüket, s nem remélik a pozitív változásokat sem - írja a Holosz.ua.
A Financial Times nemzetközi kiadvány szerint, jelenleg Ukrajnában fennáll annak a veszélye, hogy a történelem megismételheti önmagát a Majdannal kapcsolatosan. A szakértők megjegyezték, nem valószínű, hogy Ukrajna túlélne egy harmadik Majdant.
106 halálos áldozat
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök 2013. november 21-én jelentette be, hogy kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. A bejelentés hírére még aznap este legalább másfél ezren vonultak ki tiltakozni a Függetlenség terére.
A 2014-es év elejéln már utcai összecsapásokba torkollottak az addig békés tüntetések. Február 18. és 20. között a rohamrendőrök és mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hivatalosan összesen 106 halálos áldozata lett a véres karhatalmi beavatkozásnak, ami miatt február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt."
atv.hu
már az oroszbarát elnök megbuktatásakor lehetett azzal számolni,hogy Ukrajna be fog csődölni.
Politikailag már ott tartanak és csak idő kérdése mikor vállnak fizetésképtelenné.
"Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök lemondását, és Volodimir Hrojszman eddigi házelnököt választotta meg a kormányfői tisztségre.
A Petro Porosenko elnök mögötti tömörüléshez tartozó Hrojszman kinevezését 257 képviselő támogatta, míg 50 ellene szavazott a 450 fős törvényhozásban. Az új miniszterelnökről szóló határozati javaslatot az alkotmánynak megfelelően Petro Porosenko államfő terjesztette a parlament elé. A törvényhozás egy szavazással döntött Jacenyuk lemondásának elfogadásáról és utódja megválasztásáról.
A szavazáskor jelen volt Porosenko elnök, Jacenyuk viszont azután, hogy az ülés elején mondott, tömör felszólalásában lemondása elfogadására kérte a képviselőket, távozott az ülésteremből."
Beadja lemondását Arszenyij Jacenyuk, Ukrajna miniszterelnöke – írja az ITAR-TASS. A kormányfő ezt a „10 perc a miniszterelnökkel” című műsorban jelentette be.
„Tudom, hogy mi a kötelességem, ezért lemondok kormányfői pozíciómról. Április 12-én kedden ezt a döntésemet a parlament elé terjesztem” – mondta a miniszterelnök. Jacenyuk az okokról azt mondta, hogy az országban politikai válság van, amit mesterségesen gerjesztenek, és bízik benne, hogy az új kormány fellépésével ezt a folyamatot meg lehet állítani.
A lemondás után „azonnal meg kell választani az ország új kormányát”, és létre kell hogy jöjjön egy új kormányzó többség a parlamentben – tette hozzá Arszenyij Jacenyuk."
fogy a levegő a kormány körül jönnek a "veszélyes" kérdések....
"A Krím az ukrán állam elidegeníthetetlen része, a "tolvaj" ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök pénteken, a félsziget orosz megszállása elleni tiltakozás kezdetének második évfordulóján. "
Erre mit lépne?
talán egyszer elhangzik ez is?
" Kárpát-alja a magyar állam elidegeníthetetlen része, a "tolvaj" ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott - jelentette ki gipsz jakab magyar elnök pénteken, a terület ukrán megszállása elleni tiltakozás kezdetének sokadik évfordulóján. "
"Elvesztette parlamenti többségét az egy éve alakult kormányzó koalíció Ukrajnában, miután csütörtökön még egy párt, a Szamopomics (Önsegély) is bejelentette távozását - jelentették ukrán hírportálok."
Csubarov: Ukrajna 2018-ra visszafoglalja a Krímet
Kárpátinfo.net | 2015. november 27., péntek
Refat Csubarov, krími tatárok parlamentjének, a medzslisz vezetője szerint a Krím félsziget már 2018-ra újra Ukrajna kötelékébe kerül.
Csubarov szerint "2018-ban Oroszországban már nem lesz Vlagyimir Putyin az elnök, és a félszigetet visszafoglalják".
Csubarov továbbá nem zárja ki egy újabb tatár kongresszus megszervezését - írja az ukrán Szlovo i Gyilo.
Mint ismeretes, az Ukrán Legfelsőbb Tanács hivatalos bejelentése szerint 2014. február 20-án vette kezdetét a Krím félsziget Orosz Föderáció általi ideiglenes megszállása."
A mostani pénzügyér nem USA-Ukrán kettős állampolgár?
"AZ UKRÁN HATÓSÁGOK ÁTVILÁGÍTHATJÁK A KMKSZ KÉPVISELŐIT
MTI
Egy kárpátaljai hírportál értesülései szerint Petro Porosenko ukrán elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselőinek kettős állampolgársággal kapcsolatos átvilágítására utasította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), a külügyminisztériumot és a határőrséget.
Ha az ukrán hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a magyar szervezet megválasztott képviselői kettős állampolgárok, akkor megfoszthatják őket mandátumuktól. Az elnöki utasítást feltehetően úgy fogják végrehajtani, hogy a határátlépésük során fokozottan ellenőrzik majd a KMKSZ-es képviselőket, nincs-e náluk magyar útlevél vagy személyigazolvány – írta a Novini Zakarpattya kárpátaljai hírportál.
A cikk szerint a külügyminisztérium és az SZBU valószínűleg nem szokványos módon fogja vizsgálni a magyar képviselőket.
A hírre reagálva a Karpatalja.ma beregszászi hírportál hétfő este közölt írásában felteszi a kérdést, hogy miért most és miért éppen a kárpátaljai magyarság képviselőit vette górcső alá az ukrán államfő, amikor nyílt titok, hogy az ukrán honatyák jelentős része rendelkezik két vagy több állampolgársággal. Az orgánum lehetséges okként említi, hogy a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) múlt heti alakuló ülésén az Egységes Centrum (Jedinij Centr) párt mellett a KMKSZ is támogatta a Haza (Batykivscsina) párt közgyűlési elnöki posztra pályázó jelöltjét. Az írás szerint az ukrán államfő pártja, a Szolidaritás (Szolidarnyiszty) és az egykori Régiók Pártjából alakult Újjászületés (Vidrodzsennya) párt megyei képviselői annyira ellenezték a Batykivscsina jelöltjének személyét, hogy botrányos módon ellehetetlenítették a tanácskozást, meghiúsítva ezzel a képviselőtestület elnökének megválasztását."
Parlamenti válsághoz vezethetnek az egy héttel ezelőtt lezajlott helyhatósági választások Ukrajnában, miután világossá tették a kormányzó politikai népszerűségének alapos erodálódását. Vagy előrehozott választások, vagy négy év újabb szavazásoktól mentes időszak következik.
Az október 25-ei ukrajnai helyhatósági választások világossá tették, hogy alaposan visszaesett az államfőt és a miniszterelnököt támogató, Nyugat-barát politikai erők népszerűsége. A kellemetlen eredmény nyomán az ukrán politika egyes játékosai, beleértve ebbe a vezetést támogató csoportok egy részét is, előrehozott választások kiírását kezdeményezheti. Úgy tűnik azonban, hogy Petro Porosenko államfőt és csapatát nem éri váratlanul ez a helyzet - írja a bne régiós hírportál.
Komolyan vitázik a főváros az állammal
Az elnök szerint az önkormányzati választásoknak be kell fejezniük azt a hatalmi átalakulást, amely oroszbarát elődje, Viktor Janukovics 2014. eleji eltávolítása után vette kezdetét. "Ukrán-barát" koalícióknak kell hatalomra kerülniük helyben is, nem szabad esélyt adni Oroszországnak, hogy a háttérből destabilizálja az országot.
Előrehozott választás
Az szavazási eredmények azt mutatják, hogy a Prorosenkót támogató blokk 5-10 százalékos visszaesést szenvedett el korábbi eredményéhez képest Ukrajna déli és középső régióiban. Keleten esélye sincs versenybe szállni az oroszbarát blokkal, illetve az Ihor Kolomojszkij oligarcha támogatását élvező párttal. Arszenyíj Jacenyuk pártja sok helyen el sem tudott indulni, és a parlamenti szavazáson szerzett 45 százaléka után most csak 20 százaléknyi szavazatot gyűjtött be.
A veszteségre hivatkozva számos politikai csoport teljes hitelvesztésről beszél. Egyikük Julia Timosenko korábbi - szintén Nyugat-barát - miniszterelnök pártja. Az elnök asszony késznek látszik arra, hogy a rendkívüli szavazás fő szószólója legyen. Máris rázzák a csónakot - jellemezte a helyzetet Ihor Kononenko, Porosenko korábbi üzlettársa, jelenleg a parlament elnöke.
Szerinte felelőtlenek azok, akik Ukrajna jelenlegi kritikus biztonsági és gazdasági helyzetében tovább növelnék a bizonytalanságot az előrehozott választásokkal. Az új parlament kevésbé lenne alkalmas a szükséges reformok végrehajtására, mert populista ígéretekkel hatalomra került pártokból állna.
Kormányátalakítás
Bár a parlamenti választásokat nehéz lenne kikényszeríteni, főként ha az államfő és a miniszterelnök határozottan ellenáll a nyomásnak, gondot okozhat, hogy a kormány alapos átszervezésre szorul. Kononenko arról beszélt a bne-nek, hogy az ország vezetői elégedetlenek a reformok tempójával, azért elkerülhetetlen a kormányátalakítás. Ezzel azonban meg kellene várni, amíg lecsillapodnak a választások nyomán felfűtött politikai indulatok.
Porosenko szeptemberben kijelentette, hogy Jacenyuk kormánya december 11-éig, a reformok meghirdetésének (konkrétan parlamenti elfogadásának) első évfordulójáig érinthetetlen. Egy hónappal később viszont arról beszélt, hogy a helyhatósági szavazás lezárultával négy évig semmilyen választás nem lesz Ukrajnában, ami utat nyit a nyugodt, de határozott, a populizmust mellőző reformpolitika előtt.
Elegük van
A hathatós eredményekre szükség is lenne, ugyanis már a választás előtt látszott, hogy az ukránok csalódtak az új vezetésben, amely nem tudta visszaszorítani az ország minden sarkát átszövő korrupciót. Egy szeptemberi felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada volt elégedetlen a változások tempójával.
Elegem van abból, hogy a boldog európai jövőre várjak, amit a kormány ígér - foglalta össze sokak véleményét egy 50 pluszos szavazó, aki Vitalij Klicsko volt bokszbajnok, kijevi polgármester 28 kihívójának egyikre szavazott. Dnyepropetrovszk iparvárosban a volt elnök támogatói csaptak össze Kolomojszkij híveivel. Utóbbi egész zászlóaljakat finanszíroz, amelyek az oroszbarát szeparatisták ellen harcolnak az ország délkeleti régiójában.
Oligarchák
Maiupol kikötővárosban az utolsó pillanatban felfüggesztették a szavazást, mert a szavazólapokat Rinat Akhmetov, Ukrajna leggazdagabb emberének nyomdájában állították elő. Az Azovi-tenger partján fekvő település ipari létesítményei az ő tulajdonában vannak.
Timosenko pártjának helyi képviselője támogatta a döntést, mondván: elegük van abból, hogy a választások az oligarchák akaratának megfelelően dőlnek el. Akhmetov támogatói szerint viszont azért halasztották el a voksolást a hatóságok, mert a kormánypártok teljes kudarcától tartottak.
Mariupol egyébként frontváros: szakértők szerint a tőle néhány kilométerre lévő szeparatisták következő célpontja lehet, mivel megszerzésével szárazföldi folyosó jöhetne létre a Krím félsziget és az oroszbarát erők kezén lévő terület között.
Megint tanúi lehetünk(ha bekövetkezik) annak,hogy azok a bizonyos szabályok mennyire vannak kőbe vésve.....
"Az IMF jelenlegi szabályai tiltják hitelek folyósítását olyan országoknak, amelyek nem törlesztik lejáró kötvényadósságukat.
Miután azonban Oroszország elutasította a részvételt az ukrán adósság átrendezésében, azaz csökkentésében, Kijev viszont leszögezte, hogy nem lesz hajlandó teljes összegben törleszteni a Moszkvával szemben fennálló 3 milliárd dolláros, decemberben lejáró adósságát, az IMF saját szabályait szigorúan véve nem folytathatja majd az ukrán mentőcsomag folyósítását. Ezzel együtt pedig veszélybe kerülnek az IMF programjához kötött más nyugati finanszírozási programok is.
A tárgyalásokhoz közel álló körök a Dow Jones hírügynökséget arról tájékoztatták, hogy az IMF egyes részvényesei meg kívánják változtatni a vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy folytatni lehessen Kijev finanszírozását akkor is, ha nem törleszti Oroszországgal szemben fennálló tartozását. Az IMF igazgatótanácsa az értesülések szerint a G20-ak törökországi találkozója után november végén foglalkozik majd a kérdéssel.
Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter a Wall Street Journal lapnak adott interjúban kifejtette, hogy Oroszország részvétele az adósság átrendezésében lehetővé tenné az ügy minden politikai ballaszttól való mentesítését. Magánbeszélgetésekben viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az IMF valószínűleg nem fogja hagyni, hogy az orosz adósság törlesztésének a kérdése saját finanszírozási programja útjába álljon.
Douglas Rediker, a Peterson Institute for International Economics kutatója, aki korábban már képviselte az Egyesült Államokat az IMF igazgatótanácsában, úgy vélte, hogy a hitelezési szabályok megváltoztatásával az IMF meg tudná akadályozni, hogy "Oroszország túszul ejtse finanszírozási programját".
Az IMF egyébként már évek óta foglalkozik a törlesztési hátralékba jutott országok finanszírozására vonatkozó szabályok megváltoztatásának szükségességével, úgyhogy a mostani fejleményeket sem lehet szigorúan véve az ukrajnai kérdésnek tulajdonítani. Egy 2013 áprilisában a témában publikált IMF-tanulmány például a feltörekvő gazdaságok növekvő szerepével indokolta a hitelezési szabályok megváltoztatásának a szükségességét."
"Az IMF leállíthatja a hitelfolyósítást Ukrajnának
Bizonytalanná vált, hogy az IMF folytatja-e a hitelfolyósítást Ukrajnának, mert a kijevi törvényhozás elé olyan adóreformcsomag kerülhet jóváhagyásra, amellyel nem ért egyet a washingtoni székhelyű intézet.
Az ukrán parlament adópolitikai bizottságának vezetője azt mondta, hogy olyan adóreform-javaslatot kívánnak a törvényhozás elé terjeszteni, amelyet elutasít a Nemzetközi Valutaalap.
Az IMF ukrajnai képviselője szkeptikus a képviselők által kidolgozott tervezet kapcsán. Jelezte egyben: a szervezet szakértői november elején Kijevbe utaznak, és készek az adóreformról egyeztetni. Amennyiben ezt az ukrán törvényhozás nem várja meg, akkor az IMF kénytelen lesz bejelenteni, hogy ebben a formájában nem támogatja az adóreformot.
Ez azzal járhat, hogy az IMF leállíthatja Ukrajna hitelezését - jelezte az ukrán parlament adópolitikai bizottságának vezetője.
Az ukrán pénzügyminisztérium által elvégzett számítások szerint, ha a parlament a jelenlegi elképzelések szerint fogadja el az adóreformot, az csaknem 9 milliárd dollárral csökkenti a költségvetés bevételét.
Az IMF márciusban négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev már márciusban, a második, 1,7 milliárd dolláros részletét augusztusban kapta meg.
Az IMF küldöttségének október elején záródott egyhetes ukrajnai vizsgálódása után azonban nem született megállapodás a mentőcsomag újabb hitelrészletének felszabadításáról. A múlt héten az IMF azt közölte, hogy szakértői az október 25-i helyhatósági választások után térnek vissza Kijevbe."
Hatalmas hitellel húzta ki idén eddig Kijev
MTI2015. október 16. 17:45
Ukrajna idén eddig 9,7 milliárd dollár külföldi hitelhez jutott és azzal számol, hogy az év végéig további csaknem 4 milliárd dollárral nőhet ez az összeg - közölte Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter pénteken.
Költözne cégével? Az Irodaház.infó több száz ajánlata között biztosan megtalálja a tökéleteset! (x)
hirdetés
Elemzők szerint a 4 milliárd dollárból csaknem 2 milliárd a Nemzetközi Valutaalaptól érkezne. De hogy ezt megkapja-e Kijev, egyelőre bizonytalan. Kijevi reményekkel ellentétben ugyanis az IMF küldöttségének október elején záródott egyhetes ukrajnai vizsgálódása után nem született megállapodás a márciusban megajánlott mentőcsomag újabb hitelrészletének felszabadításáról. Pénteken az IMF azt közölte, hogy szakértői az október 25-i helyhatósági választások után térnek vissza Kijevbe. Pontos időpontot nem jelölt meg az IMF.
Az IMF márciusban négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev már márciusban, a második, 1,7 milliárd dolláros részletét augusztusban kapta meg.
Az Egyesült Államok 1 milliárd dollárt, az Európai Unió 670 millió dollárt, Japán pedig 300 millió dollár hitelt tervez nyújtani Ukrajnának. Ennek azonban az a feltétele, hogy az IMF engedélyezze a 17,5 milliárd dolláros hitelkerete harmadik részletének a folyósítását.
Augusztus végére az ország arany- és devizatartaléka 12,6 milliárd dollárra nőtt az egy hónappal korábbi 10,3 milliárd dollárról.
Az idei év elején 7 milliárd dollár körüli, a múlt év elején csaknem 20 milliárd dollár volt a jegybanki devizatartalék.
Az ország devizatartaléka 2003 és 2014 között átlagosan 22,572 milliárd dollárt tett ki. A devizatartalék 2011 áprilisában volt legnagyobb, akkor elérte a 38,351 milliárd dollárt, a legkisebb pedig 2003 januárjában, amikor 4,629 milliárd dollár volt."
Porosenko: először törvénymódosítás, utána választás
Kárpátinfo.net | 2015. október 4., vasárnap
Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy Donyeck és Luhanszk megyék egyes régióiban azt követően kerülhet sor a választásokra, hogy elfogadnak bizonyos jogszabályi módosításokat Ukrajnában. Az Ukrajinszka Pravda szerint Porosenko erről a normandiai négyek –Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna – államfőinek pénteki párizsi találkozója után beszélt újságíróknak.
„Álláspontunk az (ami a választások megrendezésének feltételeit illeti a szakadár területeken – a szerk.), hogy a »normandiai négyek« bizonyos megállapodásaira megfelelő reakciókat várunk az illetékesektől” – tette hozzá Porosenko arra a kérdésre válaszolva, szóba került-e a találkozón a választások megrendezésének lehetséges időpontja a megszállt területeken.
Az államfő rámutatott arra is, a „normandiai négyes” valamennyi tagja támogatta, hogy a választásokat Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos régióiban az EBESZ felügyelete alatt rendezzék meg.
„A másik fontos kérdésben, amelyet megvitattunk, a résztvevők teljesen határozottan és egyértelműen támogatták felvetésemre azt az álláspontot, miszerint megengedhetetlen az október 18-i és november 1-jei választások megrendezése (a szakadár „köztársaságokban”, az ukrajnai választásoktól eltérő időpontban – a szerk.)” – közölte Porosenko.
„Sikerült közös álláspontot kialakítani arról, hogy a minszki megállapodások értelmében a választásokra kizárólag az ukrán törvények alapján kerülhet sor, a választási folyamat kritériumainak meg kell felelniük az EBESZ kritériumainak, s a nemzetközi megfigyelőknek és az EBESZ-nek biztosítaniuk kell a választási folyamat monitoringját.
A választások eredményei csak abban az esetben ismerhetők el, ha azokat szabadoknak, igazságosaknak és átláthatóaknak nyilvánítják, illetve amennyiben a választásokat az ukrán törvényeknek megfelelően rendezik meg – jelentette ki az elnök.
Porosenko egyúttal óvatos bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a normandiai négyek találkozóján elért megállapodásokat a feleknek sikerül megfelelő döntésekbe átültetniük."
"Merényletkísérlet a lengyel és az ukrán kormányfő ellen?
2015. szeptember 26., szombat, 21:45 Utolsó frissítés: tegnap
Szerző: hvg.hu
Ismeretlen tettesek merényletet akartak elkövetni Arszenij Jacenyuk ukrán kormányfő és az Ukrajnába látogató lengyel miniszterelnök, Ewa Kopacz ellen – állítják lengyel napilapok.
Ewa Kopacz azért utazott szeptember 17-én a Kijevhez közeli Bikovnja faluba, hogy részt vegyen azon a rendezvényen, ahol megemlékeztek a második világháború idején a szovjet titkosszolgálat, az NKVD által megölt több száz lengyel nemzetiségű áldozatról. Nem sokkal az előtt, hogy Jacenyuk és Kopacz megérkezett volna a megemlékezés helyszínére, az ukrán titkosszolgálat emberei egy előkészített harckocsielhárító rakétát találtak egy közelben lévő vasúti híd alatt, s megtalálták azt a helyet is, ahonnan a feltételezett merénylő tüzet nyitott volna a politikusokat szállító konvojra.
A hatóságok néhány perc alatt lezárták a környéket, és azonnal megváltoztatták a delegációk útvonalát. A merénylettervről szóló híreket megerősítették a lengyel hatóságok képviselői is, akik azt hozzátették: Ewa Kopacz nyugodtan fogadta a hírt, s csak annyit mondott: „ilyen a mi munkánk”."
"A kijevi kormány megtiltotta pénteken az Ukrajnába történő berepülést az orosz légitársaságoknak, elsősorban az Aeroflotnak és a Transzaerónak.
Az ukrán állami légi közlekedési szolgálat közleménye szerint a tilalom október 25-én lép életbe, a kabinet a döntését az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) határozata alapján hozta meg.
Kijev megtiltotta az orosz légitársaságok gépeinek a területe fölötti átrepülést is abban az esetben, ha orosz katonákat vagy katonai, illetve kettős – polgári és katonai – alkalmazású eszközöket szállítanak.
A kormány sajtószolgálatának közlése szerint Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijelentette: „semmi keresnivalójuk orosz repülőgépeknek az ukrán repülőtereken”
"A Világbank pénzéből vásárolhat gázt Ukrajna
2015. szeptember 25. 14:07
Nemzetközi pénzügyi intézmények, élükön a Világbankkal 1 milliárd dollárral készülnek támogatni Ukrajnát, hogy az fel tudja tölteni gáztárolóit, ezáltal elkerülhetőek legyenek a szolgáltatásban a fennakadások.
Az 1 milliárd dolláros támogatásnak köszönhetően elhárulhat az egyik fő akadály az Oroszországgal folytatott gáztárgyalások elől, és elkerülhetővé válik a 2009-eshez hasonló eset, mikor az Ukrajnába szánt orosz gázszállítások leállása miatt, gázhiány lépett fel az egyes európai országokban.
Brüsszeli hivatalnokok abban bíznak, hogy az orosz és ukrán tárgyaló feleknek akár már pénteken sikerül megállapodniuk egy újabb gázszállítási szerződésről. Az Európai Unióba érkező orosz gáz mintegy fele Ukrajnán keresztül érkezik, így az Unió számára is létfontosságú kérdés a megállapodás.
Ukrajna az 1 milliárd dollárból mintegy 5 milliárd köbméter földgázt vásárolhat a következő hetekben, hónapokban, mellyel 19 milliárd köbméterre növelhetné a tárolóiban levő gázmennyiséget, mellyel az esetlegesen felmerülő problémák esetén Ukrajna és az EU is át tudná vészelni a telet."
Az ukrán elnök szerdai rendeletében a szakadárok lépésére válaszul új szankciókat hozott, illetve kiterjesztette a korábban elrendelt büntetőintézkedéseket "az Oroszország és más, a Krím elfoglalásával és a Donyec-medencei agresszióval összefüggésben hozható országok" magányszemélyei és jogi személyei ellen.
A Reuters hírügynökség értesülései szerint a szankciós listán szerepel az orosz Aeroflot légitársaság, a Kaspersky Lab kiberbiztonsági cég és a Gazprombank pénzintézet is. Ugyanakkor számos újságírót, így a BBC brit közszolgálati tévé három oroszországi munkatársát, valamint a német Die Zeit lap és számos spanyol és izraeli média riportereit is szankcionálták."
"168 Óra Online írása
2015. augusztus 31.
Összecsapások Kievben
Rendőrök csaptak össze tüntetőkkel az ukrán főváros utcáin azt követően, hogy az országgyűlési képviselők támogatták az ország vitatott hovatartozású keleti részének az autonómiájáról szóló megállapodást.
Kétmillió fölött az ukrán menekültek száma
A tüntetők megpróbálták ledönteni a helyi parlament köré felhúzott kerítést, mire a rendőrség könnygázzal válaszolt.
Egy hangos vitákkal tűzdelt ülés után az ukrán parlament elfogadta, hogy nagyobb függetlenséget kap az orosz szeparatisták által uralt Donyeck és Lunaszk vidéke. jelenleg egy igen törékeny tűzszünet van érvényben, melyet azért írtak alá a háborúzó felek, hogy szeptember 1-től visszatérjen a rend az iskolakezdésre.
"Jacenyuk eskütételre kötelezné a kárpátaljaiakat is
Kárpátinfo.net | 2015. augusztus 27., csütörtök
Hamarosan Ukrajna valamennyi lakosának állampolgári esküt kell majd tennie a Miniszteri Kabinet törvényjavaslata szerint - írja az ua-reporter.com. A program kereteiben az iskolákban is bevezethetik majd a gyerekek tudatos patriotizmusra való nevelését.
A képviselők szerint a javaslat biztosan támogatásra lel majd a Legfelső Tanács részéről, ám véleményük mégiscsak megosztott az eskütétellel kapcsolatban. Natalija Novak parlamenti képviselő szerint az országban jelen van egy bizonyos kollektív patriotizmus, ami nem feltétlenül esküben rejlik. Szerinte a javaslat leginkább olyanokat érint, akiknek hivatása megköveteli a hazafiasságot, érti ezalatt például az SZBU és a hadsereg tagjait, valamint a medikusokat.
A javaslatot a lakosság sem támogatja egyöntetűen: egy megkérdezett odesszai lakos, bizonyos Olekszandr Guszev szerint az iskolákban bevezetendő hazafias nevelés csupán a bürokratikus rendszer része. Ezzel ellentétben van, aki helyesli a patriotikus nevelést. Jekatyerina Kovalenko kijevi polgár szerint a gyerekek a program segítségével megértik, hogy Ukrajna állampolgárainak együtt kell védenie hazáját, és ez bizonyos felelősségteljes magatartást fejleszt ki bennük."
"Eközben már mindenki azt találgatja, hogyan mászhat ki a Nyugat abból a helyzetből, amelybe Ukrajnában került. Erről elmélkedett a The National Interest magazinnak adott interjújában a minap Henry Kissinger is. Az amerikai diplomácia nagy öregje szerint nem az a probléma, hogy sikerül-e kimászni, hanem az, hogy a nemzetközi helyzetre kedvező körülmények között tegyék meg ezt.
Ennek fontos része, hogy Oroszország és Ukrajna viszonya mindig is különleges marad. „Ez nem egyszerűen két nagy ország viszonya, hanem valami egészen más. Az európai elvek alapján ezt a kérdést nem lehet megoldani. Ezzel a különleges viszonnyal mindig is számolni kell. Amerikát azonban elvakítja saját különlegességének tudata, és az Egyesült Államok vezetői már egy évszázada ezt szajkózzák a világ népeinek” – fogalmazott Kissinger, hozzátéve, hogy az ukrán válság azért fordult tragédiába, mert az európai és amerikai politikusok összekeverték a rövid távú érdekeket az ukrán identitás megteremtésével. Kissinger úgy látja, a Nyugat legfőbb célja, hogy Moszkvának bármi áron kárt okozzon, ehelyett azonban inkább Oroszországnak a világrendbe történő integrációját kellene megvalósítani."
"„A béke mellett állunk, de nem vagyunk pacifisták” – fogalmazott, jelezve, hogy éppen ezért Kijev tovább növeli a fegyveres erőkre, a katonák ellátására szánt állami kiadásokat és a szerződéses állomány létszámát a hadseregen belül. Porosenko kifejtette, hogy ha nem mélyül a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus, az ország gazdasági helyzete hamarosan javulni kezd, a gazdaság már leküzdötte azt a súlyos stresszt, amit a háború okozott. Petro Porosenko tegnap este Berlinbe utazott, ahol Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt a kelet-ukrajnai helyzetről."
Hiába, fegyverkezni kell az agresszor ellen....mennyi még használható, tökéletesen működő már kicsit elavult fegyvert lehet így megmenteni a megsemmisítés jelentő óriási kiadásoktól....
"Porosenko: Oroszország nagy árat fizet az agresszióért
MTI, 2015. augusztus 24., hétfő 14:28
Több mint 50 ezer fős orosz haderő tartózkodik közvetlenül Ukrajna határánál, az ország keleti részében pedig 40 ezer orosz katona van, köztük 9 ezer hivatásos – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn a kijevi főtéren, a független ukrán állam kikiáltásának 24. évfordulója alkalmából rendezett katonai parádén."
"Hadiállapotot vezethet be Ukrajna?
MTI, 2015. augusztus 14., péntek 15:24, frissítve: péntek 15:48
Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) elnöke nem zárta ki pénteken, hogy hadiállapotot vezetnek be Ukrajnában, ha súlyosan kiéleződik a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus.
Petro Porosenko ukrán elnök májusban jelentette be, hogy elrendeli a hadiállapot bevezetését, ha súlyos támadás éri az ukrán fegyveres erőket.
Turcsinov egy kijevi hadiüzem lőterén tett látogatásakor nyilatkozott újságíróknak.
„A helyzet nagyon feszült. Orosz és szakadár csapatok összevonása zajlik közvetlenül a frontvonal mentén. Továbbá a tüzérségi csapások száma, amelyet a mi oldalunk, állásaink ellen hajtanak végre, arról tanúskodik, hogy Oroszország gyakorlatilag a minszki egyezmények megsértésére, komoly támadásra készül. Ezért a feladatunk nem pusztán visszaverni a támadásokat, hanem válaszcsapást is mérni” – hangsúlyozta az RNBO vezetője.
Felrúgják az oroszok a megállapodást?
Szerinte igen nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország felrúgja a minszki megállapodást. Leszögezte, ha az orosz csapatok ismét aktívan bekapcsolódnak a szakadárok oldalán a kelet-ukrajnai harcokba, a kijevi vezetés „kénytelen lesz” hadiállapotot bevezetni és nagyszabású mozgósítással az ország teljes védelmi potenciálját bevetni. Hozzátette, hogy Ukrajna csak magára számíthat, mivel nyugati partnerei nem hajlandóak támadófegyvereket és katonai technológiát adni.
Az új BTR-3E páncélozott csapatszállító harcjármű tesztjének bemutatása után a politikus megjegyezte, hogy a jármű kizárólag hazai gyártású alkatrészekből készült. Ukrajna külföldről csak Mercedes és Deutz márkájú motorokat vásárol katonai járműveihez, és páncélosaihoz már egyáltalán nincs szüksége orosz alkatrészekre – hangsúlyozta. Közölte, hogy a kijevi üzem jelenleg havi húsz ilyen járművet képes gyártani, de a kapacitást várhatóan havi harmincra növelik.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos napi közleményében arról számolt be pénteken, hogy az előző nap 95-ször nyitottak tüzet a szakadárok az ukrán állásokra.
Lábbal tiporják a szabályokat
Továbbra is súlyos a helyzet a déli frontszakaszon, Mariupol térségében, illetve Donyeck környékén. Az éjjel mindkét térségben a minszki egyezményben tiltott, nagy kaliberű aknavetőket és nagy szórású Grad rakéta-sorozatvetőket is bevetettek a támadók a front ukrán oldalán lévő települések és katonai állások ellen.
A parancsnokság közleményében kiemelte, hogy a szakadárok célzottan támadnak polgári épületeket és infrastrukturális létesítményeket: Mariupol mellett a már lakatlan Sirokine falut lőtték gránátvetőkkel és nagy kaliberű golyószórókkal, Donyeck környékén pedig nagy pusztítást végző Gradokkal lőtték Avgyijivka és Opitne településeket.
Egy áldozat
Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője pénteki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 órában egy katona esett el, hat pedig megsebesült.
Közben az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) „védelmi minisztériuma” is azt állította pénteken, hogy az ukrán fegyveres erők jelentősen fokozták támadásaikat előző nap, és 103 alkalommal lőtték a megye szakadárok uralta részét. A „tárca” szerint a hadsereg egyéb tüzérségi fegyverek mellett rakéta-sorozatvetőket is bevetett, a támadások Horlivka, Donyeck, valamint a déli frontszakaszra koncentrálódtak. A donyecki szakadárok hírügynökségének jelentése szerint Horlivkában egy civil életét vesztette a tüzérségi csapásokban, hárman pedig megsérültek a megyeközpont melletti Makijivka településen."
Továbbra sem értem,hogy az ukrán-orosz konfliktusba hogyan keveredik bele az USA?
Nem határos velük, nem európai állam.Akkor miért aktív?
pl. a Bokó Haram nap mint nap gyilkolja a civileket.
Ott nem kell védeni a lakosságot?
"Amerikaiak képezik ki a kijevi védelmi minisztérium állományát
2015. július 25., szombat,
Szerző: MTI
Az Egyesült Államok a kijevi védelmi minisztérium állományának nyújtandó, kisebb egységekben megtartandó oktatás révén kívánja kiterjeszteni az ukrán fegyveres erők kiképzését.
A kiképzést ősszel kezdik majd meg Ukrajna nyugati részén. A program hasonló lesz ahhoz, mint amilyenben most vesznek részt az ukrán nemzeti gárda egységei - jelentette ki pénteken Washingtonban Mark Toner külügyi szóvivő.. Ezzel a lépéssel 224 millió dollárra emelkedik annak a védelmi segítségnyújtásnak az értéke, amelyben Egyesült Államok részesítette Ukrajnát azt követően, hogy az ország keleti részén konfliktus robbant ki Kijev és az Oroszország által támogatott szakadárok között.
Joe Biden amerikai alelnök pénteken telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán államfővel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szeparatisták nem tartják magukat a februárban elért tűzszüneti megállapodáshoz, amely előírja a nehézfegyverek visszavonását.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden és Porosenko ugyancsak szót váltott a korrupció elleni harcban tett ukrán erőfeszítésekről, valamint annak sürgősségéről, hogy igazságot szolgáltassanak a Malaysia Airlines légitársaságnak az Ukrajna felett több mint egy évvel ezelőtt lelőtt MH-17-es járata ügyében."
"Törvénytelen, hogy Kárpátalján a közúti ellenőrző pontokon adják át a hadköteleseknek a katonai behívókat. Ezt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke mondta Magyarország élőben című műsorunkban.
„A törvény világosan szabályozza, hogy hol lehet átadni, és milyen módon a katonai behívókat. Közúti rendőrök nem adhatnak át katonai behívókat, csupán a Hadkiegészítő Parancsnokság munkatársai, az otthonukban vagy pedig a munkahelyükön a behívottaknak” – mondta Brenzovics László.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bejelentette azt is, hogy hivatalosan is tiltakozni fognak az intézkedés ellen."
Ez a hidegháború óta a legnagyobb fenyegetés Európára
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=196016