Szombaton rendkívül kiéleződött a helyzet Ukrajna körül. Az oroszok bekeményítettek, Vlagyimir Putyin elnök délutáni kérésére az orosz parlament engedélyezte katonai erő alkalmazását Ukrajna területén. Erre reagálva Olekszandr Turcsinov, Ukrajna...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=196016
"Az oroszok szerint Hillary Clinton amerikai elnökké választása esetén kitörhet a harmadik világháború.
Az amerikaiaknak Donald Trump elnökjelöltre kell szavazniuk, ellenkező esetben az atomháborút kockáztatják
- jelentette ki szerdán Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz jobboldali populista Liberális Demokrata Párt vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjújában"
A Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségesének tekintett ultranacionalista politikus szerint Trump az egyetlen ember, aki csillapítani tudja a Moszkva és Washington közötti, veszélyesen mérgessé vált kapcsolatokat. Az orosz parlament (duma) alelnöke szerint Trumppal ellentétben Hillary Clinton demokrata elnökjelölt atomháborúba sodorhatja a világot, azaz kirobbanthatja a harmadik világháborút.
A november 8-án szavazó amerikaiaknak rá kell ébredniük, hogy a békére szavaznak, ha Trumpra szavaznak. De, ha Hillaryre voksolnak, háború lesz. Rövid film lesz. Hirosimák és Nagaszakik lesznek mindenhol"
Felmondta Oroszország csütörtökön a kőolajvezetékek használatában való együttműködésről 1995-ben megkötött orosz-ukrán szerződést.
A szerződés értelmében az Ukrajna területén áthaladó, Szamarától nyugati irányú, valamint a Groznij-Armavir-Trudovaja vezetéket az orosz Transznyefty állami vállalat tulajdonában álló Transznyeftyeprodukt leányvállalatai üzemeltették.
Az orosz fél a szerződésben való további részvételét célszerűtlennek minősítette, miután a Transznyefty a vezeték ukrajnai szakaszait idén februárban eladta az International Trading Partners AG svájci cégnek.
A Transznyefty bonyolítja le az Oroszországban kitermelt kőolaj szállításnak mintegy 90 százalékát. A cég 72 ezer kilométernyi olajvezetékkel, mintegy félezer szivattyúteleppel és több mint 23 millió köbméternyi tárolókapacitással rendelkezik."
"Tömegverekedés tört ki az ukrán parlamentben
MTI, 2016. június 15., szerda 14:04
Verekedés tört ki az ukrán parlament szerdai ülésén a képviselők között. Ezúttal egy olyan felszólalás váltotta ki az összetűzést, amely a Lemberg (Lviv) melletti szeméttelep súlyos természeti katasztrófával fenyegető égésével foglalkozott.
Dmitro Kolesznyikov, a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök egykori hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselője súlyos szavakkal bírálta Andrij Szadovij lembergi polgármestert, az Önsegély (Szamopomics) nevű parlamenti párt vezetőjét. Korruptnak, hanyagnak, hazugnak nevezte, és lemondásra szólította fel.
Volodimir Paraszjuk független képviselő e szavak hallatán odafutott a honatyához, és kikapcsolta a mikrofonját. Ezután különböző frakciók képviselői lökdösődni, majd verekedni kezdtek.
Az ülést vezető Andrij Parubij házelnök többször próbálta rendre inteni a képviselőket, közben felszólította az Ellenzéki Blokk tagjait, hogy ne tegyenek provokatív kijelentéseket, és „mutassanak tiszteletet kollégáik és egészében az ukrán nép iránt”. Jurij Bojko, a Janukovics-párti tömörülés vezetője válaszul figyelmeztette a házelnököt, hogy ne akarja elhallgattatni ellenzéki képviselőtársait.
„Szószékbojkott”
Közben a szószéket második napja állja körül az Oleh Ljasko vezette Radikális Párt 10-12 képviselője, követelve, hogy állítsanak fel ideiglenes vizsgálóbizottságot Petro Porosenko elnök és más ukrán tisztségviselők offshore cégeinek kivizsgálására. A radikálisok „szószékbojkottja” miatt a képviselők az üléstermi helyükről szólalnak fel.
Paraszjuk tavaly novemberben azzal került be a hírekbe, hogy a korrupcióellenes bizottság ülésén fejbe rúgta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik vezető tisztségviselőjét.
hirdetés
Az ukrán médiában napok óta vezető téma a Lemberg melletti, hribovicsi hulladéklerakóban történt balesetnek és következményeinek a felszámolása. Múlt hétfőn kigyulladt, majd oltás közben beomlott és négy embert maga alá temetett az ország legnagyobbjaként számon tartott hulladéklerakó. A baleset következtében rendkívül veszélyes anyagok kerültek a környezetbe, Lemberg pedig a „hulladékválság” peremére sodródott, mert nincs hová szállítani a több mint 700 ezer lakosú megyeszékhely szemetét."
"Heorhij Tuka, a megszállt területek kérdéseivel foglalkozó miniszter-helyettes szerint Kelet-Ukrajnában a háború még 3-5 évig fog tartani.
Az egyik ukrán tv-csatornának adott interjújában Tuka elmondta, hogy a béke érdekében tartani kell magát Ukrajnának az eltervezett stratégiához.
A béke érdekében a megszállt területeken Tuka kidolgozott egy saját programot, amelyet még nem hoz nyilvánosságra, mert előbb a jogvédő szerveknek és az elnöknek teszi azt közzé. Kategorikusan ellene van annak, hogy tervét megvitassa a Legfelsőbb Tanács, a képviselők és munkájuk iránt érzett ellenszenve miatt - írja a RIA Novosztyi."
Politológus: Ukrajnában puccs lehetséges
Ukrajnában lehetséges állami puccs, ám még egy Majdan nem valószínű - írja a Karpatinfo.net Ruszlan Bortnik ukrán politológusra hivatkozva.
Politológus: Ukrajnában puccs lehetséges
"Manapság a harmadik Majdan az általános számítások szerint nem következhet be. Esetleges az állami puccs, lehetségesek az egyéni terrorcselekmények is." - mondta a politológus.
Az ukránok most a túléléssel foglalkoznak, és leginkább az egyéni terrorcselekmények valószínűbbek, nem pedig a tömeges társadalmi tiltakozások - tette hozzá.
Ruszlán Bortnik szerint az ukrán lakosság már nem fog tömegesen az utcára vonulni, mert elvesztették a hitüket, s nem remélik a pozitív változásokat sem - írja a Holosz.ua.
A Financial Times nemzetközi kiadvány szerint, jelenleg Ukrajnában fennáll annak a veszélye, hogy a történelem megismételheti önmagát a Majdannal kapcsolatosan. A szakértők megjegyezték, nem valószínű, hogy Ukrajna túlélne egy harmadik Majdant.
106 halálos áldozat
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök 2013. november 21-én jelentette be, hogy kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. A bejelentés hírére még aznap este legalább másfél ezren vonultak ki tiltakozni a Függetlenség terére.
A 2014-es év elejéln már utcai összecsapásokba torkollottak az addig békés tüntetések. Február 18. és 20. között a rohamrendőrök és mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hivatalosan összesen 106 halálos áldozata lett a véres karhatalmi beavatkozásnak, ami miatt február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt."
atv.hu
már az oroszbarát elnök megbuktatásakor lehetett azzal számolni,hogy Ukrajna be fog csődölni.
Politikailag már ott tartanak és csak idő kérdése mikor vállnak fizetésképtelenné.
"Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök lemondását, és Volodimir Hrojszman eddigi házelnököt választotta meg a kormányfői tisztségre.
A Petro Porosenko elnök mögötti tömörüléshez tartozó Hrojszman kinevezését 257 képviselő támogatta, míg 50 ellene szavazott a 450 fős törvényhozásban. Az új miniszterelnökről szóló határozati javaslatot az alkotmánynak megfelelően Petro Porosenko államfő terjesztette a parlament elé. A törvényhozás egy szavazással döntött Jacenyuk lemondásának elfogadásáról és utódja megválasztásáról.
A szavazáskor jelen volt Porosenko elnök, Jacenyuk viszont azután, hogy az ülés elején mondott, tömör felszólalásában lemondása elfogadására kérte a képviselőket, távozott az ülésteremből."
Beadja lemondását Arszenyij Jacenyuk, Ukrajna miniszterelnöke – írja az ITAR-TASS. A kormányfő ezt a „10 perc a miniszterelnökkel” című műsorban jelentette be.
„Tudom, hogy mi a kötelességem, ezért lemondok kormányfői pozíciómról. Április 12-én kedden ezt a döntésemet a parlament elé terjesztem” – mondta a miniszterelnök. Jacenyuk az okokról azt mondta, hogy az országban politikai válság van, amit mesterségesen gerjesztenek, és bízik benne, hogy az új kormány fellépésével ezt a folyamatot meg lehet állítani.
A lemondás után „azonnal meg kell választani az ország új kormányát”, és létre kell hogy jöjjön egy új kormányzó többség a parlamentben – tette hozzá Arszenyij Jacenyuk."
fogy a levegő a kormány körül jönnek a "veszélyes" kérdések....
"A Krím az ukrán állam elidegeníthetetlen része, a "tolvaj" ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök pénteken, a félsziget orosz megszállása elleni tiltakozás kezdetének második évfordulóján. "
Erre mit lépne?
talán egyszer elhangzik ez is?
" Kárpát-alja a magyar állam elidegeníthetetlen része, a "tolvaj" ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott - jelentette ki gipsz jakab magyar elnök pénteken, a terület ukrán megszállása elleni tiltakozás kezdetének sokadik évfordulóján. "
"Elvesztette parlamenti többségét az egy éve alakult kormányzó koalíció Ukrajnában, miután csütörtökön még egy párt, a Szamopomics (Önsegély) is bejelentette távozását - jelentették ukrán hírportálok."
Csubarov: Ukrajna 2018-ra visszafoglalja a Krímet
Kárpátinfo.net | 2015. november 27., péntek
Refat Csubarov, krími tatárok parlamentjének, a medzslisz vezetője szerint a Krím félsziget már 2018-ra újra Ukrajna kötelékébe kerül.
Csubarov szerint "2018-ban Oroszországban már nem lesz Vlagyimir Putyin az elnök, és a félszigetet visszafoglalják".
Csubarov továbbá nem zárja ki egy újabb tatár kongresszus megszervezését - írja az ukrán Szlovo i Gyilo.
Mint ismeretes, az Ukrán Legfelsőbb Tanács hivatalos bejelentése szerint 2014. február 20-án vette kezdetét a Krím félsziget Orosz Föderáció általi ideiglenes megszállása."
A mostani pénzügyér nem USA-Ukrán kettős állampolgár?
"AZ UKRÁN HATÓSÁGOK ÁTVILÁGÍTHATJÁK A KMKSZ KÉPVISELŐIT
MTI
Egy kárpátaljai hírportál értesülései szerint Petro Porosenko ukrán elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselőinek kettős állampolgársággal kapcsolatos átvilágítására utasította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), a külügyminisztériumot és a határőrséget.
Ha az ukrán hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a magyar szervezet megválasztott képviselői kettős állampolgárok, akkor megfoszthatják őket mandátumuktól. Az elnöki utasítást feltehetően úgy fogják végrehajtani, hogy a határátlépésük során fokozottan ellenőrzik majd a KMKSZ-es képviselőket, nincs-e náluk magyar útlevél vagy személyigazolvány – írta a Novini Zakarpattya kárpátaljai hírportál.
A cikk szerint a külügyminisztérium és az SZBU valószínűleg nem szokványos módon fogja vizsgálni a magyar képviselőket.
A hírre reagálva a Karpatalja.ma beregszászi hírportál hétfő este közölt írásában felteszi a kérdést, hogy miért most és miért éppen a kárpátaljai magyarság képviselőit vette górcső alá az ukrán államfő, amikor nyílt titok, hogy az ukrán honatyák jelentős része rendelkezik két vagy több állampolgársággal. Az orgánum lehetséges okként említi, hogy a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) múlt heti alakuló ülésén az Egységes Centrum (Jedinij Centr) párt mellett a KMKSZ is támogatta a Haza (Batykivscsina) párt közgyűlési elnöki posztra pályázó jelöltjét. Az írás szerint az ukrán államfő pártja, a Szolidaritás (Szolidarnyiszty) és az egykori Régiók Pártjából alakult Újjászületés (Vidrodzsennya) párt megyei képviselői annyira ellenezték a Batykivscsina jelöltjének személyét, hogy botrányos módon ellehetetlenítették a tanácskozást, meghiúsítva ezzel a képviselőtestület elnökének megválasztását."
Parlamenti válsághoz vezethetnek az egy héttel ezelőtt lezajlott helyhatósági választások Ukrajnában, miután világossá tették a kormányzó politikai népszerűségének alapos erodálódását. Vagy előrehozott választások, vagy négy év újabb szavazásoktól mentes időszak következik.
Az október 25-ei ukrajnai helyhatósági választások világossá tették, hogy alaposan visszaesett az államfőt és a miniszterelnököt támogató, Nyugat-barát politikai erők népszerűsége. A kellemetlen eredmény nyomán az ukrán politika egyes játékosai, beleértve ebbe a vezetést támogató csoportok egy részét is, előrehozott választások kiírását kezdeményezheti. Úgy tűnik azonban, hogy Petro Porosenko államfőt és csapatát nem éri váratlanul ez a helyzet - írja a bne régiós hírportál.
Komolyan vitázik a főváros az állammal
Az elnök szerint az önkormányzati választásoknak be kell fejezniük azt a hatalmi átalakulást, amely oroszbarát elődje, Viktor Janukovics 2014. eleji eltávolítása után vette kezdetét. "Ukrán-barát" koalícióknak kell hatalomra kerülniük helyben is, nem szabad esélyt adni Oroszországnak, hogy a háttérből destabilizálja az országot.
Előrehozott választás
Az szavazási eredmények azt mutatják, hogy a Prorosenkót támogató blokk 5-10 százalékos visszaesést szenvedett el korábbi eredményéhez képest Ukrajna déli és középső régióiban. Keleten esélye sincs versenybe szállni az oroszbarát blokkal, illetve az Ihor Kolomojszkij oligarcha támogatását élvező párttal. Arszenyíj Jacenyuk pártja sok helyen el sem tudott indulni, és a parlamenti szavazáson szerzett 45 százaléka után most csak 20 százaléknyi szavazatot gyűjtött be.
A veszteségre hivatkozva számos politikai csoport teljes hitelvesztésről beszél. Egyikük Julia Timosenko korábbi - szintén Nyugat-barát - miniszterelnök pártja. Az elnök asszony késznek látszik arra, hogy a rendkívüli szavazás fő szószólója legyen. Máris rázzák a csónakot - jellemezte a helyzetet Ihor Kononenko, Porosenko korábbi üzlettársa, jelenleg a parlament elnöke.
Szerinte felelőtlenek azok, akik Ukrajna jelenlegi kritikus biztonsági és gazdasági helyzetében tovább növelnék a bizonytalanságot az előrehozott választásokkal. Az új parlament kevésbé lenne alkalmas a szükséges reformok végrehajtására, mert populista ígéretekkel hatalomra került pártokból állna.
Kormányátalakítás
Bár a parlamenti választásokat nehéz lenne kikényszeríteni, főként ha az államfő és a miniszterelnök határozottan ellenáll a nyomásnak, gondot okozhat, hogy a kormány alapos átszervezésre szorul. Kononenko arról beszélt a bne-nek, hogy az ország vezetői elégedetlenek a reformok tempójával, azért elkerülhetetlen a kormányátalakítás. Ezzel azonban meg kellene várni, amíg lecsillapodnak a választások nyomán felfűtött politikai indulatok.
Porosenko szeptemberben kijelentette, hogy Jacenyuk kormánya december 11-éig, a reformok meghirdetésének (konkrétan parlamenti elfogadásának) első évfordulójáig érinthetetlen. Egy hónappal később viszont arról beszélt, hogy a helyhatósági szavazás lezárultával négy évig semmilyen választás nem lesz Ukrajnában, ami utat nyit a nyugodt, de határozott, a populizmust mellőző reformpolitika előtt.
Elegük van
A hathatós eredményekre szükség is lenne, ugyanis már a választás előtt látszott, hogy az ukránok csalódtak az új vezetésben, amely nem tudta visszaszorítani az ország minden sarkát átszövő korrupciót. Egy szeptemberi felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada volt elégedetlen a változások tempójával.
Elegem van abból, hogy a boldog európai jövőre várjak, amit a kormány ígér - foglalta össze sokak véleményét egy 50 pluszos szavazó, aki Vitalij Klicsko volt bokszbajnok, kijevi polgármester 28 kihívójának egyikre szavazott. Dnyepropetrovszk iparvárosban a volt elnök támogatói csaptak össze Kolomojszkij híveivel. Utóbbi egész zászlóaljakat finanszíroz, amelyek az oroszbarát szeparatisták ellen harcolnak az ország délkeleti régiójában.
Oligarchák
Maiupol kikötővárosban az utolsó pillanatban felfüggesztették a szavazást, mert a szavazólapokat Rinat Akhmetov, Ukrajna leggazdagabb emberének nyomdájában állították elő. Az Azovi-tenger partján fekvő település ipari létesítményei az ő tulajdonában vannak.
Timosenko pártjának helyi képviselője támogatta a döntést, mondván: elegük van abból, hogy a választások az oligarchák akaratának megfelelően dőlnek el. Akhmetov támogatói szerint viszont azért halasztották el a voksolást a hatóságok, mert a kormánypártok teljes kudarcától tartottak.
Mariupol egyébként frontváros: szakértők szerint a tőle néhány kilométerre lévő szeparatisták következő célpontja lehet, mivel megszerzésével szárazföldi folyosó jöhetne létre a Krím félsziget és az oroszbarát erők kezén lévő terület között.
Megint tanúi lehetünk(ha bekövetkezik) annak,hogy azok a bizonyos szabályok mennyire vannak kőbe vésve.....
"Az IMF jelenlegi szabályai tiltják hitelek folyósítását olyan országoknak, amelyek nem törlesztik lejáró kötvényadósságukat.
Miután azonban Oroszország elutasította a részvételt az ukrán adósság átrendezésében, azaz csökkentésében, Kijev viszont leszögezte, hogy nem lesz hajlandó teljes összegben törleszteni a Moszkvával szemben fennálló 3 milliárd dolláros, decemberben lejáró adósságát, az IMF saját szabályait szigorúan véve nem folytathatja majd az ukrán mentőcsomag folyósítását. Ezzel együtt pedig veszélybe kerülnek az IMF programjához kötött más nyugati finanszírozási programok is.
A tárgyalásokhoz közel álló körök a Dow Jones hírügynökséget arról tájékoztatták, hogy az IMF egyes részvényesei meg kívánják változtatni a vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy folytatni lehessen Kijev finanszírozását akkor is, ha nem törleszti Oroszországgal szemben fennálló tartozását. Az IMF igazgatótanácsa az értesülések szerint a G20-ak törökországi találkozója után november végén foglalkozik majd a kérdéssel.
Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter a Wall Street Journal lapnak adott interjúban kifejtette, hogy Oroszország részvétele az adósság átrendezésében lehetővé tenné az ügy minden politikai ballaszttól való mentesítését. Magánbeszélgetésekben viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az IMF valószínűleg nem fogja hagyni, hogy az orosz adósság törlesztésének a kérdése saját finanszírozási programja útjába álljon.
Douglas Rediker, a Peterson Institute for International Economics kutatója, aki korábban már képviselte az Egyesült Államokat az IMF igazgatótanácsában, úgy vélte, hogy a hitelezési szabályok megváltoztatásával az IMF meg tudná akadályozni, hogy "Oroszország túszul ejtse finanszírozási programját".
Az IMF egyébként már évek óta foglalkozik a törlesztési hátralékba jutott országok finanszírozására vonatkozó szabályok megváltoztatásának szükségességével, úgyhogy a mostani fejleményeket sem lehet szigorúan véve az ukrajnai kérdésnek tulajdonítani. Egy 2013 áprilisában a témában publikált IMF-tanulmány például a feltörekvő gazdaságok növekvő szerepével indokolta a hitelezési szabályok megváltoztatásának a szükségességét."
"Az IMF leállíthatja a hitelfolyósítást Ukrajnának
Bizonytalanná vált, hogy az IMF folytatja-e a hitelfolyósítást Ukrajnának, mert a kijevi törvényhozás elé olyan adóreformcsomag kerülhet jóváhagyásra, amellyel nem ért egyet a washingtoni székhelyű intézet.
Az ukrán parlament adópolitikai bizottságának vezetője azt mondta, hogy olyan adóreform-javaslatot kívánnak a törvényhozás elé terjeszteni, amelyet elutasít a Nemzetközi Valutaalap.
Az IMF ukrajnai képviselője szkeptikus a képviselők által kidolgozott tervezet kapcsán. Jelezte egyben: a szervezet szakértői november elején Kijevbe utaznak, és készek az adóreformról egyeztetni. Amennyiben ezt az ukrán törvényhozás nem várja meg, akkor az IMF kénytelen lesz bejelenteni, hogy ebben a formájában nem támogatja az adóreformot.
Ez azzal járhat, hogy az IMF leállíthatja Ukrajna hitelezését - jelezte az ukrán parlament adópolitikai bizottságának vezetője.
Az ukrán pénzügyminisztérium által elvégzett számítások szerint, ha a parlament a jelenlegi elképzelések szerint fogadja el az adóreformot, az csaknem 9 milliárd dollárral csökkenti a költségvetés bevételét.
Az IMF márciusban négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev már márciusban, a második, 1,7 milliárd dolláros részletét augusztusban kapta meg.
Az IMF küldöttségének október elején záródott egyhetes ukrajnai vizsgálódása után azonban nem született megállapodás a mentőcsomag újabb hitelrészletének felszabadításáról. A múlt héten az IMF azt közölte, hogy szakértői az október 25-i helyhatósági választások után térnek vissza Kijevbe."
Hatalmas hitellel húzta ki idén eddig Kijev
MTI2015. október 16. 17:45
Ukrajna idén eddig 9,7 milliárd dollár külföldi hitelhez jutott és azzal számol, hogy az év végéig további csaknem 4 milliárd dollárral nőhet ez az összeg - közölte Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter pénteken.
Költözne cégével? Az Irodaház.infó több száz ajánlata között biztosan megtalálja a tökéleteset! (x)
hirdetés
Elemzők szerint a 4 milliárd dollárból csaknem 2 milliárd a Nemzetközi Valutaalaptól érkezne. De hogy ezt megkapja-e Kijev, egyelőre bizonytalan. Kijevi reményekkel ellentétben ugyanis az IMF küldöttségének október elején záródott egyhetes ukrajnai vizsgálódása után nem született megállapodás a márciusban megajánlott mentőcsomag újabb hitelrészletének felszabadításáról. Pénteken az IMF azt közölte, hogy szakértői az október 25-i helyhatósági választások után térnek vissza Kijevbe. Pontos időpontot nem jelölt meg az IMF.
Az IMF márciusban négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev már márciusban, a második, 1,7 milliárd dolláros részletét augusztusban kapta meg.
Az Egyesült Államok 1 milliárd dollárt, az Európai Unió 670 millió dollárt, Japán pedig 300 millió dollár hitelt tervez nyújtani Ukrajnának. Ennek azonban az a feltétele, hogy az IMF engedélyezze a 17,5 milliárd dolláros hitelkerete harmadik részletének a folyósítását.
Augusztus végére az ország arany- és devizatartaléka 12,6 milliárd dollárra nőtt az egy hónappal korábbi 10,3 milliárd dollárról.
Az idei év elején 7 milliárd dollár körüli, a múlt év elején csaknem 20 milliárd dollár volt a jegybanki devizatartalék.
Az ország devizatartaléka 2003 és 2014 között átlagosan 22,572 milliárd dollárt tett ki. A devizatartalék 2011 áprilisában volt legnagyobb, akkor elérte a 38,351 milliárd dollárt, a legkisebb pedig 2003 januárjában, amikor 4,629 milliárd dollár volt."
Porosenko: először törvénymódosítás, utána választás
Kárpátinfo.net | 2015. október 4., vasárnap
Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy Donyeck és Luhanszk megyék egyes régióiban azt követően kerülhet sor a választásokra, hogy elfogadnak bizonyos jogszabályi módosításokat Ukrajnában. Az Ukrajinszka Pravda szerint Porosenko erről a normandiai négyek –Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna – államfőinek pénteki párizsi találkozója után beszélt újságíróknak.
„Álláspontunk az (ami a választások megrendezésének feltételeit illeti a szakadár területeken – a szerk.), hogy a »normandiai négyek« bizonyos megállapodásaira megfelelő reakciókat várunk az illetékesektől” – tette hozzá Porosenko arra a kérdésre válaszolva, szóba került-e a találkozón a választások megrendezésének lehetséges időpontja a megszállt területeken.
Az államfő rámutatott arra is, a „normandiai négyes” valamennyi tagja támogatta, hogy a választásokat Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos régióiban az EBESZ felügyelete alatt rendezzék meg.
„A másik fontos kérdésben, amelyet megvitattunk, a résztvevők teljesen határozottan és egyértelműen támogatták felvetésemre azt az álláspontot, miszerint megengedhetetlen az október 18-i és november 1-jei választások megrendezése (a szakadár „köztársaságokban”, az ukrajnai választásoktól eltérő időpontban – a szerk.)” – közölte Porosenko.
„Sikerült közös álláspontot kialakítani arról, hogy a minszki megállapodások értelmében a választásokra kizárólag az ukrán törvények alapján kerülhet sor, a választási folyamat kritériumainak meg kell felelniük az EBESZ kritériumainak, s a nemzetközi megfigyelőknek és az EBESZ-nek biztosítaniuk kell a választási folyamat monitoringját.
A választások eredményei csak abban az esetben ismerhetők el, ha azokat szabadoknak, igazságosaknak és átláthatóaknak nyilvánítják, illetve amennyiben a választásokat az ukrán törvényeknek megfelelően rendezik meg – jelentette ki az elnök.
Porosenko egyúttal óvatos bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a normandiai négyek találkozóján elért megállapodásokat a feleknek sikerül megfelelő döntésekbe átültetniük."
"Merényletkísérlet a lengyel és az ukrán kormányfő ellen?
2015. szeptember 26., szombat, 21:45 Utolsó frissítés: tegnap
Szerző: hvg.hu
Ismeretlen tettesek merényletet akartak elkövetni Arszenij Jacenyuk ukrán kormányfő és az Ukrajnába látogató lengyel miniszterelnök, Ewa Kopacz ellen – állítják lengyel napilapok.
Ewa Kopacz azért utazott szeptember 17-én a Kijevhez közeli Bikovnja faluba, hogy részt vegyen azon a rendezvényen, ahol megemlékeztek a második világháború idején a szovjet titkosszolgálat, az NKVD által megölt több száz lengyel nemzetiségű áldozatról. Nem sokkal az előtt, hogy Jacenyuk és Kopacz megérkezett volna a megemlékezés helyszínére, az ukrán titkosszolgálat emberei egy előkészített harckocsielhárító rakétát találtak egy közelben lévő vasúti híd alatt, s megtalálták azt a helyet is, ahonnan a feltételezett merénylő tüzet nyitott volna a politikusokat szállító konvojra.
A hatóságok néhány perc alatt lezárták a környéket, és azonnal megváltoztatták a delegációk útvonalát. A merénylettervről szóló híreket megerősítették a lengyel hatóságok képviselői is, akik azt hozzátették: Ewa Kopacz nyugodtan fogadta a hírt, s csak annyit mondott: „ilyen a mi munkánk”."
"A kijevi kormány megtiltotta pénteken az Ukrajnába történő berepülést az orosz légitársaságoknak, elsősorban az Aeroflotnak és a Transzaerónak.
Az ukrán állami légi közlekedési szolgálat közleménye szerint a tilalom október 25-én lép életbe, a kabinet a döntését az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) határozata alapján hozta meg.
Kijev megtiltotta az orosz légitársaságok gépeinek a területe fölötti átrepülést is abban az esetben, ha orosz katonákat vagy katonai, illetve kettős – polgári és katonai – alkalmazású eszközöket szállítanak.
A kormány sajtószolgálatának közlése szerint Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijelentette: „semmi keresnivalójuk orosz repülőgépeknek az ukrán repülőtereken”
"A Világbank pénzéből vásárolhat gázt Ukrajna
2015. szeptember 25. 14:07
Nemzetközi pénzügyi intézmények, élükön a Világbankkal 1 milliárd dollárral készülnek támogatni Ukrajnát, hogy az fel tudja tölteni gáztárolóit, ezáltal elkerülhetőek legyenek a szolgáltatásban a fennakadások.
Az 1 milliárd dolláros támogatásnak köszönhetően elhárulhat az egyik fő akadály az Oroszországgal folytatott gáztárgyalások elől, és elkerülhetővé válik a 2009-eshez hasonló eset, mikor az Ukrajnába szánt orosz gázszállítások leállása miatt, gázhiány lépett fel az egyes európai országokban.
Brüsszeli hivatalnokok abban bíznak, hogy az orosz és ukrán tárgyaló feleknek akár már pénteken sikerül megállapodniuk egy újabb gázszállítási szerződésről. Az Európai Unióba érkező orosz gáz mintegy fele Ukrajnán keresztül érkezik, így az Unió számára is létfontosságú kérdés a megállapodás.
Ukrajna az 1 milliárd dollárból mintegy 5 milliárd köbméter földgázt vásárolhat a következő hetekben, hónapokban, mellyel 19 milliárd köbméterre növelhetné a tárolóiban levő gázmennyiséget, mellyel az esetlegesen felmerülő problémák esetén Ukrajna és az EU is át tudná vészelni a telet."
Az ukrán elnök szerdai rendeletében a szakadárok lépésére válaszul új szankciókat hozott, illetve kiterjesztette a korábban elrendelt büntetőintézkedéseket "az Oroszország és más, a Krím elfoglalásával és a Donyec-medencei agresszióval összefüggésben hozható országok" magányszemélyei és jogi személyei ellen.
A Reuters hírügynökség értesülései szerint a szankciós listán szerepel az orosz Aeroflot légitársaság, a Kaspersky Lab kiberbiztonsági cég és a Gazprombank pénzintézet is. Ugyanakkor számos újságírót, így a BBC brit közszolgálati tévé három oroszországi munkatársát, valamint a német Die Zeit lap és számos spanyol és izraeli média riportereit is szankcionálták."
"168 Óra Online írása
2015. augusztus 31.
Összecsapások Kievben
Rendőrök csaptak össze tüntetőkkel az ukrán főváros utcáin azt követően, hogy az országgyűlési képviselők támogatták az ország vitatott hovatartozású keleti részének az autonómiájáról szóló megállapodást.
Kétmillió fölött az ukrán menekültek száma
A tüntetők megpróbálták ledönteni a helyi parlament köré felhúzott kerítést, mire a rendőrség könnygázzal válaszolt.
Egy hangos vitákkal tűzdelt ülés után az ukrán parlament elfogadta, hogy nagyobb függetlenséget kap az orosz szeparatisták által uralt Donyeck és Lunaszk vidéke. jelenleg egy igen törékeny tűzszünet van érvényben, melyet azért írtak alá a háborúzó felek, hogy szeptember 1-től visszatérjen a rend az iskolakezdésre.
"Jacenyuk eskütételre kötelezné a kárpátaljaiakat is
Kárpátinfo.net | 2015. augusztus 27., csütörtök
Hamarosan Ukrajna valamennyi lakosának állampolgári esküt kell majd tennie a Miniszteri Kabinet törvényjavaslata szerint - írja az ua-reporter.com. A program kereteiben az iskolákban is bevezethetik majd a gyerekek tudatos patriotizmusra való nevelését.
A képviselők szerint a javaslat biztosan támogatásra lel majd a Legfelső Tanács részéről, ám véleményük mégiscsak megosztott az eskütétellel kapcsolatban. Natalija Novak parlamenti képviselő szerint az országban jelen van egy bizonyos kollektív patriotizmus, ami nem feltétlenül esküben rejlik. Szerinte a javaslat leginkább olyanokat érint, akiknek hivatása megköveteli a hazafiasságot, érti ezalatt például az SZBU és a hadsereg tagjait, valamint a medikusokat.
A javaslatot a lakosság sem támogatja egyöntetűen: egy megkérdezett odesszai lakos, bizonyos Olekszandr Guszev szerint az iskolákban bevezetendő hazafias nevelés csupán a bürokratikus rendszer része. Ezzel ellentétben van, aki helyesli a patriotikus nevelést. Jekatyerina Kovalenko kijevi polgár szerint a gyerekek a program segítségével megértik, hogy Ukrajna állampolgárainak együtt kell védenie hazáját, és ez bizonyos felelősségteljes magatartást fejleszt ki bennük."
"Eközben már mindenki azt találgatja, hogyan mászhat ki a Nyugat abból a helyzetből, amelybe Ukrajnában került. Erről elmélkedett a The National Interest magazinnak adott interjújában a minap Henry Kissinger is. Az amerikai diplomácia nagy öregje szerint nem az a probléma, hogy sikerül-e kimászni, hanem az, hogy a nemzetközi helyzetre kedvező körülmények között tegyék meg ezt.
Ennek fontos része, hogy Oroszország és Ukrajna viszonya mindig is különleges marad. „Ez nem egyszerűen két nagy ország viszonya, hanem valami egészen más. Az európai elvek alapján ezt a kérdést nem lehet megoldani. Ezzel a különleges viszonnyal mindig is számolni kell. Amerikát azonban elvakítja saját különlegességének tudata, és az Egyesült Államok vezetői már egy évszázada ezt szajkózzák a világ népeinek” – fogalmazott Kissinger, hozzátéve, hogy az ukrán válság azért fordult tragédiába, mert az európai és amerikai politikusok összekeverték a rövid távú érdekeket az ukrán identitás megteremtésével. Kissinger úgy látja, a Nyugat legfőbb célja, hogy Moszkvának bármi áron kárt okozzon, ehelyett azonban inkább Oroszországnak a világrendbe történő integrációját kellene megvalósítani."
"„A béke mellett állunk, de nem vagyunk pacifisták” – fogalmazott, jelezve, hogy éppen ezért Kijev tovább növeli a fegyveres erőkre, a katonák ellátására szánt állami kiadásokat és a szerződéses állomány létszámát a hadseregen belül. Porosenko kifejtette, hogy ha nem mélyül a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus, az ország gazdasági helyzete hamarosan javulni kezd, a gazdaság már leküzdötte azt a súlyos stresszt, amit a háború okozott. Petro Porosenko tegnap este Berlinbe utazott, ahol Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt a kelet-ukrajnai helyzetről."
Hiába, fegyverkezni kell az agresszor ellen....mennyi még használható, tökéletesen működő már kicsit elavult fegyvert lehet így megmenteni a megsemmisítés jelentő óriási kiadásoktól....
"Porosenko: Oroszország nagy árat fizet az agresszióért
MTI, 2015. augusztus 24., hétfő 14:28
Több mint 50 ezer fős orosz haderő tartózkodik közvetlenül Ukrajna határánál, az ország keleti részében pedig 40 ezer orosz katona van, köztük 9 ezer hivatásos – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn a kijevi főtéren, a független ukrán állam kikiáltásának 24. évfordulója alkalmából rendezett katonai parádén."
"Hadiállapotot vezethet be Ukrajna?
MTI, 2015. augusztus 14., péntek 15:24, frissítve: péntek 15:48
Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) elnöke nem zárta ki pénteken, hogy hadiállapotot vezetnek be Ukrajnában, ha súlyosan kiéleződik a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus.
Petro Porosenko ukrán elnök májusban jelentette be, hogy elrendeli a hadiállapot bevezetését, ha súlyos támadás éri az ukrán fegyveres erőket.
Turcsinov egy kijevi hadiüzem lőterén tett látogatásakor nyilatkozott újságíróknak.
„A helyzet nagyon feszült. Orosz és szakadár csapatok összevonása zajlik közvetlenül a frontvonal mentén. Továbbá a tüzérségi csapások száma, amelyet a mi oldalunk, állásaink ellen hajtanak végre, arról tanúskodik, hogy Oroszország gyakorlatilag a minszki egyezmények megsértésére, komoly támadásra készül. Ezért a feladatunk nem pusztán visszaverni a támadásokat, hanem válaszcsapást is mérni” – hangsúlyozta az RNBO vezetője.
Felrúgják az oroszok a megállapodást?
Szerinte igen nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország felrúgja a minszki megállapodást. Leszögezte, ha az orosz csapatok ismét aktívan bekapcsolódnak a szakadárok oldalán a kelet-ukrajnai harcokba, a kijevi vezetés „kénytelen lesz” hadiállapotot bevezetni és nagyszabású mozgósítással az ország teljes védelmi potenciálját bevetni. Hozzátette, hogy Ukrajna csak magára számíthat, mivel nyugati partnerei nem hajlandóak támadófegyvereket és katonai technológiát adni.
Az új BTR-3E páncélozott csapatszállító harcjármű tesztjének bemutatása után a politikus megjegyezte, hogy a jármű kizárólag hazai gyártású alkatrészekből készült. Ukrajna külföldről csak Mercedes és Deutz márkájú motorokat vásárol katonai járműveihez, és páncélosaihoz már egyáltalán nincs szüksége orosz alkatrészekre – hangsúlyozta. Közölte, hogy a kijevi üzem jelenleg havi húsz ilyen járművet képes gyártani, de a kapacitást várhatóan havi harmincra növelik.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos napi közleményében arról számolt be pénteken, hogy az előző nap 95-ször nyitottak tüzet a szakadárok az ukrán állásokra.
Lábbal tiporják a szabályokat
Továbbra is súlyos a helyzet a déli frontszakaszon, Mariupol térségében, illetve Donyeck környékén. Az éjjel mindkét térségben a minszki egyezményben tiltott, nagy kaliberű aknavetőket és nagy szórású Grad rakéta-sorozatvetőket is bevetettek a támadók a front ukrán oldalán lévő települések és katonai állások ellen.
A parancsnokság közleményében kiemelte, hogy a szakadárok célzottan támadnak polgári épületeket és infrastrukturális létesítményeket: Mariupol mellett a már lakatlan Sirokine falut lőtték gránátvetőkkel és nagy kaliberű golyószórókkal, Donyeck környékén pedig nagy pusztítást végző Gradokkal lőtték Avgyijivka és Opitne településeket.
Egy áldozat
Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője pénteki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 órában egy katona esett el, hat pedig megsebesült.
Közben az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) „védelmi minisztériuma” is azt állította pénteken, hogy az ukrán fegyveres erők jelentősen fokozták támadásaikat előző nap, és 103 alkalommal lőtték a megye szakadárok uralta részét. A „tárca” szerint a hadsereg egyéb tüzérségi fegyverek mellett rakéta-sorozatvetőket is bevetett, a támadások Horlivka, Donyeck, valamint a déli frontszakaszra koncentrálódtak. A donyecki szakadárok hírügynökségének jelentése szerint Horlivkában egy civil életét vesztette a tüzérségi csapásokban, hárman pedig megsérültek a megyeközpont melletti Makijivka településen."
Továbbra sem értem,hogy az ukrán-orosz konfliktusba hogyan keveredik bele az USA?
Nem határos velük, nem európai állam.Akkor miért aktív?
pl. a Bokó Haram nap mint nap gyilkolja a civileket.
Ott nem kell védeni a lakosságot?
"Amerikaiak képezik ki a kijevi védelmi minisztérium állományát
2015. július 25., szombat,
Szerző: MTI
Az Egyesült Államok a kijevi védelmi minisztérium állományának nyújtandó, kisebb egységekben megtartandó oktatás révén kívánja kiterjeszteni az ukrán fegyveres erők kiképzését.
A kiképzést ősszel kezdik majd meg Ukrajna nyugati részén. A program hasonló lesz ahhoz, mint amilyenben most vesznek részt az ukrán nemzeti gárda egységei - jelentette ki pénteken Washingtonban Mark Toner külügyi szóvivő.. Ezzel a lépéssel 224 millió dollárra emelkedik annak a védelmi segítségnyújtásnak az értéke, amelyben Egyesült Államok részesítette Ukrajnát azt követően, hogy az ország keleti részén konfliktus robbant ki Kijev és az Oroszország által támogatott szakadárok között.
Joe Biden amerikai alelnök pénteken telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán államfővel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szeparatisták nem tartják magukat a februárban elért tűzszüneti megállapodáshoz, amely előírja a nehézfegyverek visszavonását.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden és Porosenko ugyancsak szót váltott a korrupció elleni harcban tett ukrán erőfeszítésekről, valamint annak sürgősségéről, hogy igazságot szolgáltassanak a Malaysia Airlines légitársaságnak az Ukrajna felett több mint egy évvel ezelőtt lelőtt MH-17-es járata ügyében."
"Törvénytelen, hogy Kárpátalján a közúti ellenőrző pontokon adják át a hadköteleseknek a katonai behívókat. Ezt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke mondta Magyarország élőben című műsorunkban.
„A törvény világosan szabályozza, hogy hol lehet átadni, és milyen módon a katonai behívókat. Közúti rendőrök nem adhatnak át katonai behívókat, csupán a Hadkiegészítő Parancsnokság munkatársai, az otthonukban vagy pedig a munkahelyükön a behívottaknak” – mondta Brenzovics László.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bejelentette azt is, hogy hivatalosan is tiltakozni fognak az intézkedés ellen."
Várható volt.
Arról nem beszélve, ha átveszik a hatalmat az EU miként fogja minősíteni?
"Hatalomra törnek az ukrán nacionalisták"
"A Jobb Szektor tagjai erődemonstrációt tartottak Kijevben, ahol bejelentették népszavazási kezdeményezésüket. Az ukrán kormány eközben új eszközökkel próbál fellépni a „belső terrorizmus” ellen.
Ukrán szélsőjobboldali tüntetők ezrei gyűltek össze kedd este a Majdanon, hogy a kormány lemondását követeljék. Az ultranacionalista Jobb Szektor vezetője, Dmitrij Jaros szerint a demonstráció a forradalom egy új szakaszát jelenti. A radikálisokból álló tömeg magját terepmintás katonai gyakorlókba öltözött nacionalisták adták, akik ukrán nacionalista jelképekkel vonultak fel uszító szlogeneket skandálva. A Jobb Szektor szélsőségesei egy referendum kiírásához szükséges lépések megtételét tervezik annak érdekében, hogy bizalmatlansági népszavazást indíthassanak az ukrán hatóságok ellen. Az ultranacionalista szervezet vezetője szerint a statárium bevezetését is szavazásra kellene bocsátani egy esetleges voksoláson. Jaros kijelentette, hogy a radikális szervezet országszerte található központjai ezentúl „forradalmi bizottságokként” is funkcionálni fognak. Amennyiben az ukrán választási bizottság nem engedélyezi a népszavazás megtartását, a Jobb Szektor tagjai saját maguk fogják lefolytatni a referendumot az ország egész területén, utalva az ukrán állam megsértett területi integritására. Ugyanakkor a szakadárok megszállása alatt levő kelet-ukrajnai területek és a de facto Oroszországhoz csatlakozott Krím félsziget lakossága nagy valószínűséggel kimaradna a népszavazásból."
Ukrajna? Komolytalan államalakulat, ha egyáltalán államnak lehet nevezni!
És ezek akarnak az Eu.-hoz csatlakozni. Nevetséges! Ha ezek rászabadulnak az Eu.-ra, akkor nekünk annyi. Ugye ismerős az ukrán maffia !?
""Ahogy a (Munkács környéki) erdőkben mondták a fiúk (a PSZ bujkáló fegyveresei), senki nem veheti el tőlünk az utolsó harc jogát... Az ukrán fegyveres erőkben, az önkéntes zászlóaljakban, a nemzeti gárdában, az Ukrán Biztonsági Szolgálatban (SZBU), a rendőrségnél és a határőrségben szolgáló minden bajtársamat arra szólítok fel, ne teljesítse a hatalmat kezükben tartó üzérek bűnös parancsait" – idézte Jaros mondatait a 112.ua ukrán hírportál.
A PSZ vezetője azt is megjegyezte: miközben az ukrán harcosok vérüket ontják a haza védelmében, a hatalom milliárdos vagyonokat halmoz fel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy "ez a háború minél hosszabb ideig tartson". "Állítsuk meg a magas hatalmi körök államelnöki hivatalban ülő árulóit, akik destabilizálni akarják a helyzetet a hátországban, át akarják adni területeinket az ellenségnek, fel akarják számolni a katonai és civil önkéntes mozgalmat... Le az árulókkal!" – zárta bejegyzését közösségi oldalán Dmitro Jaros.
Az egy hete Munkácson történt fegyveres összetűzés kapcsán péntek esti kijevi sajtótájékoztatóján Jaros élesen bírálta az ukrán elnököt. Kritikus mondatait a vezető ukrán médiumok nem idézték. A Gazeta.ua kijevi hírportál tudósítása szerint a PSZ vezetője azt mondta: "úgy látom, hogy Ukrajna elnöke nem felel meg hivatali beosztásának, sem mint a hadsereg főparancsnoka, sem pedig mint az államot hatékonyan igazgatni képes ember. Ezért, úgy vélem, itt már szólni kell az elnök lemondásáról, a parlament feloszlatásáról, amely, szerintem, ugyanolyan zsinóron rángatott bábu, mint amilyen korábban volt. És, természetesen, szólni kell a kormány lemondásáról". Vagyis rendszerszerű megközelítésre van szükség, minőségileg új "koordinátarendszert" kell kiépíteni az államban, e nélkül egyszerűen nem számíthatunk változásokra – mondta a PSZ vezetője.
Szombaton a PSZ bejelentette, hogy - amint Jaros az interjújában még időpont nélkül jelezte - kedd este népgyűlést (vicsét) tart Kijev központi terén, a Majdanon.
Egy hete Munkácson három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés történt Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrei és a Jobboldali Szektor emberei között, vélhetően a csempészpiac felosztása körüli ellentétek miatt. A rendőrökkel a város melletti autóúton vívott tűzharc után a PSZ mintegy tíz fegyverese bevette magát a közeli erdőbe, őket azóta nagy erőkkel keresik a hatóságok."
Elzavarták az "orosz" katonákat,hogy végre önálló szabad ország lehessenek....
"Porosenko aláírta: jöhetnek Ukrajnába a külföldi katonák
Kárpátinfo.net | 2015. június 28., vasárnap
A határozat szerint az idegen katonák ukrajnai tartózkodásának a célja a béke és a biztonság fenntartása a független Ukrajnában. „A 2015. június 4. 510-VIII sz. törvény szabályozza az Ukrajna területén folytatott nemzetközi hadműveletek folytatását, amelynek a béke fenntartása és a biztonság megteremtése a célja, és részben szélesíti azt a jogköri alapot, amelynek köszönhetően más országok fegyveres haderejének katonai egységei Ukrajna területén tartózkodhatnak” – olvasható a törvényben, amelyet a Ráda június negyedikén első felolvasásban fogadott el."
Emellett azt állította, hogy ellenfelei szélsőjobboldali erők bevonásával végrehajtott katonai puccsal távolították el őt a hatalomból. Hozzátette: reméli, hogy egy nap visszatérhet Ukrajnába.
Janukovics közölte: ő már annak idején megmondta, hogy az ellene demonstrálók nem fognak megállni a Majdannál – a tiltakozó megmozdulások fő helyszínének számító kijevi Függetlenség téren –, és „nem is álltak meg (…), szétszedték az országot, és belerángatták az egész világot ebbe a konfliktusba”.
"Putyin a finn elnökkel közös tájékoztatóján reagált Petro Porosenko ukrán államfő hétfői kijelentésére, miszerint Oroszország valójában Viktor Janukovicsot fizette le, amikor hárommilliárd euró értékben ukrán állampapírokat vásárolt, hogy a megbuktatott elnök ne írja alá az európai uniós társulási megállapodást. Putyin szerint Kijevnek ilyen értelemben ugyancsak megvesztegetésnek kell tekintenie a Nyugattól kapott pénzügyi segítséget. Közölte, hogy Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel Oroszország nem kéri a kölcsönnek szánt milliárdok idő előtti visszatérítését, de remélik, hogy azt visszakapják."
A görögöket megoldják- kiengedni egy fontos NATO szövetségest ebben a takaréklángon fővő hidegháborús helyzetben?- nem fogják. Jó okkal. Szerintem csak a színház megy.
Ukrajna akármi s lehet.
Ha a görög para lekerülne napirendről. A (nagyságrendekkel súlyosabb) ukrán parának milyen közvetlen hatása lenne? Esetleg a kettő együtt. No, erre gondoltam.
Nem lelkes már a lakosság, elege lett a háborúból.
"A Técsői járás a sereghajtók között áll a sorkatonai szolgálatra való behívások terén. A sorköteles fiatalok nem hajlandók bevonulni, mert nem hisznek az ígéretnek, mely szerint az újoncokat nem viszik a háborús övezetbe.
A helyzet javítása érdekében akciócsoportokat alakítottak a regruták felkutatására. A rendőrökből, önkormányzati képviselőkből és a hadkiegészítő munkatársaiból alakított csoportok eddig 65 bevetésen próbálták becserkészni a sorköteles fiatalokat. A hajtóvadászat kevés eredménnyel járt, tudósít a Tyachiv News.
Csak néhány fiatalembert sikerült a sorozóbizottság elé citálni. A szolgálat alól kibúvókkal való konspirálás miatt felelősségre vontak 11 polgármestert és 14 tanácsi alkalmazottat."
"AZ UKRÁN PÉNZÜGYMINISZTER TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉRE FIGYELMEZTETTE A HITELEZŐKET
in Világgazdaság, _További hírek 2015-06-11 07:37
Az ukrán pénzügyminiszter szerdán Washingtonban arra figyelmeztette országának hitelezőit, hogy Kijev nem várhat szeptemberig a hitelezőivel történő megállapodásra, és törlesztési moratórium kihirdetésére kényszerülhet.
Natalja Jareszko, az ukrán pénzügyi tárca vezetője kijelentette: arra számít, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az országának szánt hitel következő, 1,7 milliárd dolláros részletét júliusban akkor is folyósítani fogja, ha nem jön létre megállapodás a hitelezőkkel a 15,3 milliárdnyi adósság átstrukturálásáról.
Jareszko a héten Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel együtt az IMF és az amerikai kormány illetékeseivel a gazdasági, illetve a katonai segítségnyújtás növeléséről, valamint az ukrajnai beruházások ösztönzéséről tárgyal Washingtonban. Az ukrán vezetők egyebek között a törlesztés átütemezéséről próbálnak meg – egyelőre kevés sikerrel – megállapodni az államkötvény-tulajdonosokkal, a 40 milliárd dolláros, IMF-vezette segítségnyújtási programon belül.
Jareszko emlékeztetett arra, hogy Kijev tavaly óta 2 milliárd dollárt visszafizetett az ország keleti részében zajló harcok ellenére is. A miniszter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Ukrajna kifizeti-e az államkötvények után a jövő héten esedékes osztalékot.
A hitelezők tanácsa azt javasolta, hogy vonjanak ki 8 milliárd dollárt az ukrán központi bank tartalékaiból, amit Jareszko elfogadhatatlannak nevezett, mert az IMF és más intézmények által támogatott gazdasági program éppen e tartalékok növelését ösztönzi.(MTI)
Amennyiben ez megvalósul....Ukrajna sorsa megpecsételődik!
"Keményebb fellépést, Európa megvédését sürgetik az ellenzéki republikánusok. Nekik érdekük az orosz témát állandóan napirenden tartani, hiszen a 2016-os elnökválasztásban ütőkártya lehet a kezükben Hillary Clintonnal szemben a „reset gomb”. John McCain szenátor régóta követeli az amerikai katonai beavatkozást és támadófegyverek szállítását Ukrajnába. Ugyanezt javasolja Soros György üzletember, aki közeli barátja Porosenko ukrán elnöknek. Soros nagyobb pénzügyi támogatást is sürget, és már felvette a kapcsolatot Jack Lew pénzügyminiszterrel. Obama eddig nem engedte, hogy halálos fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Az amerikaiak több mint 300 millió dollárral segítettek, valamint egymilliárd dollár értékű kölcsön felvételére adtak garanciát.
Elvek és pragmatizmus, intervenció és távolságtartás között vergődik Barack Obama. Meg is akarja fegyelmezni Moszkvát, el is akarja szigetelni Oroszországot, keménynek is akar mutatkozni, és közben segítséget kér Putyintól a közel-keleti konfliktusok megoldásában. A megtévesztő gesztusok tovább nehezítik az ukrán kérdés rendezését, zavaró üzeneteket küldenek az európai szövetségeseknek. És aláássák Amerika tekintélyét a világban."
Ugyan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az ukrán emberek ráébredjenek:
A termékeikre nincsen szükség. Ami kell "belőlük" az a "fogyasztó" és "bérrapszolgaként" dolgozó ukrán.
A nemzeti vagyon,ásványkincs készletek, erőforrások pedig szépen átvándorolnak más tulajdonosi (magán) szerkezetbe.
"Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a telefonos háttér-tájékoztatón kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "számítása nem változott meg teljesen" Ukrajnával kapcsolatban, és hogy az "orosz agresszió" közepette a szankciók fenntartása a helyes irány, mert azok elrettentően hatnak a még agresszívabb fellépéssel szemben, de időre van szükség, amíg azok kifejtik hatásukat. Példaként hozta fel, hogy Irán tárgyalóasztalhoz ültetéséhez évekre volt szükség. "Azért fontos fenntartani a szankciókat, hogy azokat a nemzetközi jogot és a nemzetközi normákat folyamatosan megsértő országok ne csak olyan egyszeri büntetésnek tekintsék, amelynek lejáratát képesek kivárni" - mondta Rhodes. Sürgette a nyomásgyakorlás folytatását és annak demonstrálását, hogy a transzatlanti egységen nem keletkeztek repedések, és hogy Oroszország számára a költségek növekedni fognak."
Továbbra sem értem, hogy miért agresszió az amit az oroszok csinálnak? Támogatják egy szomszédos országban élő orosz ajkú kisebbséget fegyverrel és minden más segítséggel céljuk elérése végett.
EZ AGRESSZIÓ!
Szíriában mi van?
Az ott élő lakosság egy része fellázadt a kormány ellen és polgárháború robbant ki. Mint Ukrajnában.
Az USA fegyverrel és minden más egyébbel támogatja az ott élő kisebbséget a célja elérése végett.
"Káoszba merül Ukrajna: mit szól ehhez Brüsszel, USA és mi köze hozzánk?
Káncz Csaba, 2015. május 29., 06:13
Privátbankár
Porosenkó elnök a múlt démonait hívja segítségül, hogy összetartsa a megroggyant országot. Az egyoldalú oroszfóbiát fokozatosan az a keserű felismerés váltja fel Washingtonban, Brüsszelben és Varsóban, hogy Ukrajnában bizony korántsem úgy történnek a dolgok, ahogy ők azt eredetileg elképzelték. Közben Kijev gyakorlatilag elismerte az államcsődöt. Mi köze mindennek a magyar kötvényekhez?
Ukrajna politikai és gazdasági káoszba merül, egy évvel azután, hogy Petro Porosenkót elnökké választották és fél évvel azt követően, hogy felesküdött az új kijevi parlament. A kelet-európai ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély.
Az ukrán kormány olyan gyenge és törékeny, hogy még egy egységes és független állam építéséhez szükséges intézkedések meghozatalához is túl gyenge - nyilatkozott Bruce P. Jackson, az Átmeneti Demokráciák Projektje nevű amerikai nonprofit szervezet igazgatója.
Washington újraosztja a lapokat
A dél-kínai tengeri incidensek és Kijev katonai impotenciája együttesen vezethettek el az utóbbi hetek amerikai diplomácia kurzus-váltásához. John Kerry május 12-én Szocsiban tárgyalt orosz kollégájával és világos üzeneteket küldött mind Kijev, mind Moszkva irányába. Kerry a hivatalos megbeszéléseket követően Kijevet és a szakadárokat egyaránt óvta a katonai műveletek felújításától.
Lavrovval közös tájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy ha Porosenko ilyen döntést hozna, az komolyan fenyegetné a minszki megállapodásokat, és „rendkívül romboló hatású lenne” a rendezési folyamatra. Kerry közölte a tárgyalás után: fokozatosan visszavonhatják Moszkvával szemben nem csak az amerikai, de az EU-által bevezetett a szankciókat is.
Varsó leveszi a kezét Kijevről
Kijev és Varsó kapcsolatai gyors romlásnak indultak két hete, amikor Porosenko aláírta a Hitler-barát Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) tevékenységét jogilag is rehabilitáló törvényeket. Az UPA 1943-44-ben teljes lengyel falvakat irtott ki Kelet-Galíciában, a nácik árnyékában. Lengyelországban ma is tömeggyilkosságként tartják számon ezt a borzalmat és legalább százezerre becsülik az áldozatok számát.
Andrzej Duda frissen megválasztott elnök pontosan érzékeli a lengyel közvélemény felháborodását és gyors pálfordulását, amely a fő ellenséget már nem az oroszokban, hanem a kijevi sovinizmusban látja - utóbbinak vannak ugyanis lengyel-irtó nemzeti hősei, az oroszoknak viszont nincsenek.
Gyakorlatilag elismert államcsőd
A gazdaság továbbra is hanyatlik, a GDP az év első negyedében 17,6 százalékkal csökkent, a hrivnya értéke pedig egy év alatt 70%-ot esett. Az átlagkereset jelenleg 44 000 forint. Az ukrán parlament múlt kedden egy olyan törvényt szavazott meg, amely gyakorlatilag elismerte az államcsődöt. A törvény engedélyezi, hogy Ukrajna ne fizesse lejáró hiteleit, mintegy 23 milliárd dollárt - egyebek között a Moszkvával szemben fennálló hárommilliárd dollárt sem - az ország keleti részében zajló háborúra, valamint a lakosság és és az állami vagyon védelmére hivatkozva. Kijev jelenleg mind a három nagy hitelminősítőnél a közvetlen államcsőd előtti kategóriában szerepel.
Az ukrán adósság legnagyobb tulajdonosa a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, amely 2010-12 között jelentős magyar kötvénykitettséget építettek fel, amikor szinte senki nem akarta megvenni a magyar állampapírokat. A közelmúlt folyamatai azt támasztják alá, hogy az amerikai alapkezelő magyar eszközöket is kénytelen volt eladni. A brutális ukrán veszteségek miatt ugyanis sok befektető viszi el pénzét a cégtől, és nem biztos, hogy elegendő likvid eszköze van a kiáramló tőke kifizetésére. Ennek is szerepe lehet abban, hogy a magyar kötvényállományát elkezdte leépíteni a cég."
"Egy év alatt csaknem meghétszereződött Petro Porosenko ukrán elnök bevétele. Erről tanúskodik a 2014-es adóbevallása - írja a BBC orosz nyelvű felülete.
Az ukrán elnök 2014-es adóbevallása szerint 369 millió hrivnyát (4 milliárd 942 millió forintot) keresett a múlt évben. Ez az összeg több mint hétszerese a 2013-as adóbevallásában bevallott 51 millió hrivnyának (682 millió forintnak).
Szakértők szerint az biztos, hogy a két összeg közti jelentős különbség részben a hrivnya jelentős gyengülésére vezethető vissza. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy csak ezzel nem magyarázható az elnök bevételének ilyen mértékű növekedése.
A Forbes amerikai gazdasági lap szerint Porosenko Ukrajna nyolcadik leggazdagabb embere, személyes vagyonát 750 millió dollárra becsüli.
A tavaly május 25-én elnöknek választott Porosenko vagyonának jelentős része a Roshen édesipari cég bevételei adják. Az édességet készítő, a világon 18. legnagyobb ágazati vállalatnak Ukrajnában, Oroszországban, Litvániában és Magyarországon is vannak gyárai.
Emellett az elnöknek más területeken is vannak befektetései, a biztosítótársaságoktól kezdve az autógyártáson át a médiáig.
Az ukrán alkotmány tiltja az elnöknek, hogy üzleti tevékenységet folytasson. Porosenko azt állítja, hogy cégeit már nem ő irányítja, külföldi cégeket bízott meg az eladással. A BBC szerint azonban eladás egyelőre még nem történt.
Az elnöki hivatal vezetője szerint azért nem, mert nem találnak vevőt. Ugyanakkor a sajtóban megjelent információk szerint a svájci Nestlé 1 milliárd dollárt ajánlott a Roshenért, de az eladó ennek háromszorosát kéri.
Petro Porosenkót sokan bírálják azért, mert egyelőre nem teljesítette ígéretét vállalatai és részvényei eladásáról. "Hogyan értsük azt, hogy van egy oligarcha-elnökünk, aki alatt a háború miatt a gazdaság összedőlt, az emberek életszínvonala csökkent, de az ő vagyona nőtt?" - veti fel a kérdést Viktor Nyebozsenko ukrán politológus."
MTI
Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió már döntött Ukrajna szövetségi tartományokra darabolásáról – jelentette ki Kárpátalja legbefolyásosabb politikusa."
"Vérszemet kapott Ukrajna: Varufakisz módjára tárgyal a hitelezőkkel
Fellegi Tamás, 2015. május 14., 06:08
Ukrajna tárgyalásokat folytat 23 milliárd dolláros adósságának átütemezéséről, de kedden csúnyán beszólt a hitelezők bizottságának. Megállapodás nélkül Ukrajna ugyanúgy fizetésképtelenné válik június végén, mint Görögország, csak neki nem sok vesztenivalója van: se eurója, se jóléte nincs, ellenben a görögökkel.
Ukrajna helyzete tulajdonképpen olyan rossz, hogy jó eséllyel úgy gondolják: már alig lehet rosszabb a fizetésképtelenséggel. Ezért részükről némiképp érthetőbb, ha minél nagyobb adósság elengedést követelnek. Persze ez hosszú távon nem feltétlenül kifizetődő, hisz ha egyszer az ország mégis talpra áll, nem jön rosszul a jóindulatú hitelezők és befektetők hada.
Görög minta
Az ukrán érvek szinte megegyeznek a göröggel: azt kifogásolják, hogy az adósság mértékét nem csökkentik a fenntartható szintre. A „fenntartható” pedig viszonylagos fogalom, ráadásul sok függ a jövőbeni GDP alakulástól, amit a jelenben nehéz kalkulálni. Ideális esetben, ha egy ország nagy adóssággal is küzd, megfelelő átütemezések és kellően alacsony kamatozású hitelek mellett azt egy gyorsabb gazdasági növekedés időszakában kinőheti.
Ukrajna követelései meglehetősen grandiózusak: részleges adósság elengedés, a fizetendő kamatok csökkentése és a lejáratok kitolása úgy, hogy az ország a következő 4 évben 15 milliárd fizetési kötelezettségtől mentesüljön. Ezt a hitelezők nyilván nem fogadhatják el, már csak azért sem, mert ez követendő példa lehetne más országok számára is, fellazulna a pénzügyi fegyelem, és összeomlana a jelenlegi nemzetközi hitelezési rendszer.
Beszólogatnak
A nagyobb hitelezők, köztük Franklin Tempelton azon a véleményen vannak, hogy egy végleges átstrukturálást nem lehet addig megejteni, amíg az ország háborúban áll és a gazdaságban teljes zűrzavar uralkodik. Kijev véleményét, miszerint a fenntarthatóság megteremtésének egyetlen módja az adósság elengedés, érthetően elvetik.
A mostani szópárbaj kedden alakult ki. A hitelezők képviselője azt nyilatkozta, hogy készek egy prudens adósságátrendezésről tárgyalni, de a kijevi kormánynál nem találtak partnerségre. Erre kapta fel a vizet az ukrán pénzügyminisztérium, és közölte, hogy ők jóhiszeműen és felelősségteljesen állnak a kérdéshez, a de a hitelezők részéről ezt nem tapasztalják.
Van kiút?
Innen elég lesz továbblépni, ha Kijev nem tanúsít némi rugalmasságot. A görög út nem járható, akkor sem, ha egy ország háborút vív a szeparatistáival és a mögöttük álló nagyhatalommal. Kétségtelen, a nyugat viselkedése korábban kissé megtéveszthette az ukránokat: arra gondoltak, hogy elkergeti az oroszokat, segít leverni a szeparatistákat és persze hogy kihúzza a gazdasági válságból.
Valószínűleg a nyugat is rosszul mérte fel a helyzetet: azt hitték, az oroszok megfutamodnak egy kis fenyegetéstől meg a szankcióktól. Nem így lett, azt pedig nem gondolták végig az ukránok, hogy miután nem a NATO tagjai, mint pl. a Balti államok, nem tud a nyugat mit tenni értük, nem vívja meg a 3. világháborút a Krímért és a Donyec-medencéért. A mostani helyzetre egyik fél sem számított, így valamekkora felelőssége nyilván van a nyugatnak. Teljes felmentést ez azonban nem ad Ukrajnának: adósságait nem lehet csak úgy eltörölni, hisz rengeteg ország van még a világon, amelyik hasonló jogosnak hangzó érvekkel kérhetné ugyanezt.
Célszerű lehet egy most viszonylag kis könnyítést jelentő, de a jóindulatot tükröző rendezésbe belemenni, hisz ha sikerül túljutni a háborún és elkezdeni a gazdaság ujjáépítését, akkor újra lehet tárgyalni majd a feltételeket, akár többször is. Varufakisz útja nem vezet sehova."
Megérkezett kedden Kijevbe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy első alkalommal áttekintsék a március közepén kötött hitelmegállapodás végrehajtásának menetét – közölte az ukrán kormány egy neve elhallgatását kérő illetékese az UNIAN ukrán hírügynökséggel.
Gerry Rice, az IMF szóvivője április 30-án jelentette be Washingtonban, hogy a korábbi tervekhez képest előbb, azaz nem május végén, hanem már május 12-én megkezdi munkáját Kijevben a szervezet szakértői küldöttsége. A szóvivő szerint a küldöttség 2-3 hétig vizsgálódik Ukrajnában.
Az egyik kulcsfontosságú eleme a Kijev és az IMF közötti megállapodásnak az, hogy Ukrajna ütemezze át az eurókötvényekben lévő kötelezettségeinek egy részét. Kijev számításai szerint, ha ez megvalósul, azzal 5,3 milliárd dollárral csökken az idei fizetési kötelezettsége, az elkövetkező négy évben pedig összesen 15,3 milliárd dollárral. Az IMF bízik abban, hogy júniusban sikerül Ukrajnának megállapodnia hitelezőivel az államadósság átütemezéséről.
A Nemzetközi Valutaalap négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem öt milliárd dolláros részletét Kijev március 13-án kapta meg. A következő részleteket az IMF negyedévenkénti vizsgálatának eredménye alapján folyósítja Ukrajnának.
2015-ben Ukrajna külső forrásokból összesen mintegy 16,3 milliárd dollár pénzügyi segítséget kap, beleértve az IMF idei évre tervezett 10 milliárd dolláros hitelét. Az Európai Unió 1,8 milliárd euró kölcsönt, két milliárd dollárt pedig az Egyesült Államok helyezett kilátásba."(MTI)
"Szemérmetlenül hazudnak az ukrán válság érintettjei, véli Nógrádi György elemző
Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 05. 11. 09:54:41
Angela Merkel német kancellár mondott egy-két fantasztikus mondatot vasárnapi moszkvai látogatásán, bölcsességeinek egyike, hogy Európa feladata nem a demokrácia terjesztése – mondta a Kossuth Rádióban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Németország továbbra is közvetíteni szeretne a saját szövetségi rendszere és Oroszország között – Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint ez derül ki Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatából.
Az elemző hozzátette, Merkel mondott egy-két fantasztikus mondatot. Az egyik, hogy az orosz-ukrán válságra csak politikai megoldás lehetséges. A másik fontos gondolata, hogy Európa célja a háború megakadályozása és nem a demokrácia terjesztése kell hogy legyen. Nógrádi György szerint ezek nagyon nagy bölcsességek.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Merkel moszkvai kijelentéseiről - 180 perc
Az elemző felidézte, hogy a kancellár vasárnap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Krímről is beszélt, azt hangsúlyozta, hogy diplomáciai megoldás kell, mert a félsziget Oroszországhoz csatolása az európai biztonsági rendszer megsértése.
Azzal kapcsolatban, hogy Merkel nehezményezte, továbbra sincs tűzszünet Ukrajnában, Nógrádi György azt mondta, az valóban csak papíron létezik, a valóságban soha nem volt. Az elemző szerint Ukrajnában jelenleg alacsony intenzitású konfliktus van, a mérce ma már az, hogy napi tíznél több vagy kevesebb halottja van-e az összecsapásoknak. Jelenleg az utóbbi jellemző. Közben mindkét fél a másikat vádolja és szemérmetlenül hazudik.
Nógrádi György hozzátette, ami számára érdekes, hogy a két szakadár ukrajnai terület, Donyeck és Luhanszk egyre kevésbé fogadja el Moszkva fennhatóságát, egyfajta önjáróságra törekszik. Az elemző szerint ez életveszélyes. Ezzel egy időben egyre nagyobb az ellentét az ukrán elnök, Petro Porosenko és a miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk között.
Európa is megosztott az ukrán krízis kérdésében. Az amerikaiak álláspontját, hogy a katonai megoldás felé kell menni, Nagy-Britannia, a balti és a skandináv államok, Lengyelország és részben Románia is támogatja. Több más állam azonban, így Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország a német-francia politikai kezdeményezés mellett állnak. Hozzátette: a három fő játékos, Amerika, Németország és Oroszország három különböző koncepcióval közelít a válsághoz."
"Harmadával csökkent Németország ukrajnai exportja 2014-ben az előző évihez képest - közölte szerdán a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.
Németország ukrajnai exportja 2014-ben 33,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az így előállt 3,6 milliárd eurós exportértékkel Németország kereskedelmi partnereinek rangsorában Ukrajna a 2013-as 38. helyről a 43-ra esett vissza.
Németország ukrajnai importja ugyanezen idő alatt 3,3 százalékkal 1,6 milliárd euróra emelkedett. Németország 239 kereskedelmi partnere között az importérték rangsorában Ukrajna ezáltal 4 helyet lépett előre az 50-ik helyre.
A német export legnagyobb hányadát, 18,3 százalékát gépipari berendezések tették ki 658 millió euró értékben. Vegyipari cikkek az export 14,4 százalékát adták 518 millió euró, gépjárművek és alkatrészek pedig 9,8 százalékát 351 millió euró értékben. Az export 8,0 százalékát 289 millió euró értékben gyógyszerek adták. A német export felét 2014-ben ez a négy termékcsoport tette ki 1,8 milliárd euró értékben. Ugyanez a négy termékcsoport 2013-ban még 2,9 milliárd euró exportértéket adott.
Németország Ukrajnából elsősorban járműveket és járműalkatrészeket importált, ami 318 millió euró értékben a teljes import 19,6 százalékát adta. Mezőgazdasági termékek 195 millió euróval az import 12 százalékát alkották. Az importcikkek rangsorában a harmadik helyre a fémek kerültek 185 millió euróval és 11,5 százalékkal, a negyedik helyre pedig a ruházati termékek 160 millió euróval és 9,9 százalékkal."
"Ukrajna azt tervezi, hogy májusban 1 milliárd euró értékben bocsát ki kötvényeket az amerikai kormány garanciavállalásával.
Erről Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter egy Kijevben tartott nemzetközi konferencián számolt be kedden. Mint mondta, a pénzügyminisztérium hamarosan aláírja a megállapodást az amerikai kormánnyal, ami lehetővé teszi a kötvénykibocsátást "május második felében".
Ukrajna tavaly - ugyancsak amerikai kormánygaranciával - hasonló értékű kötvényt dobott piacra 5 éves lejáratra."
"Ukrajna gazdasága 15 százalékkal zsugorodott az első negyedévben az ország jegybankjának kedden ismertetett számításai szerint.
A jelentés szerint az ipari termelés 20,1 százalékkal esett a tavalyi első három hónaphoz képest, a kereslet folyamatos csökkenése miatt.
A jegybank szerint márciusban 45,8 százalék volt az infláció.
A tavalyi negyedik negyedévben az ukrán GDP 15,2 százalékkal csökkent 2013 azonos időszakához képest, míg a harmadik negyedévben 5,1 százalékos, a másodikban 4,6 százalékos, az elsőben pedig 1,1 százalékos volt a visszaesés. Tavaly az éves infláció 24,9 százalék volt.
Az ukrán jegybank az idei második negyedévben a GDP 10,2 százalékos, a harmadik negyedévben pedig 5,7 százalékos zsugorodását várja. Az idei utolsó három hónapban a gazdaság 2 százalékkal nőhet az ukrán jegybank becslése szerint.
A jegybank szerint az év végén 30 százalék körüli lesz az infláció."
Azt lehetett tudni, hogy a vezetőség kész áldozatot hozni.....csak a kérdés nem ez hanem az, hogy a lakosság meddig viseli el....
"Oroszország nem képes kapitulációra kényszeríteni Ukrajnát, mert "nem a Moszkva által ránk kényszerített módon, hanem európai értékek és elvek alapján akarunk élni, amiért készek vagyunk áldozatot hozni" - hangoztatta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy csütörtök éjszaka sugárzott tévéinterjúban.
Az 1+1 ukrán televíziónak adott interjújában az ukrán diplomácia vezetője kifejezte meggyőződését, hogy június 19-én az Európai Unió az Oroszország elleni szankciók szigorítása mellett dönt, ha Moszkva továbbra sem tartja be a kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokat. Felmérésekre hivatkozva azt állította, az Európai Unióban élők többsége úgy véli, hogy az ukrajnai válság megoldása nélkül Európa problémái sem oldódnak meg."
"Ukrajnában csökken az Európa iránti lelkesedés
Fellegi Tamás, 2015. április 20., 08:35
Több mint egy év telt el az ukrajnai forradalom óta, melyben megdöntötték az oroszbarát rendszert és a nyugat felé fordult az ország. Ám eredmények nincsenek, sőt a helyzet csak romlik: háború, gazdasági válság, infláció, növekvő szegénység. Múlik a nyugat iránti lelkesedés, egyre nagyobb a kiábrándultság.
Sehol nem volt akkora az öröm a kormányváltás után, mint Lvivben, a korábbi Lembergben, Galícia fővárosában. A helyiek azt remélték, rövidesen felzárkózhatnak a közeli Lengyelország szintjére, melynek életszínvonala (amely nagyjából a miénkkel egyezik meg) összehasonlíthatatlanul magasabb volt az ukránnál. Ehelyett azonban csak rosszabb lett a helyzet, ahogy egy, a Reutersnek nyilatkozó helyi autószerelő mondta: Európa Szomáliája lettek.
Galícia
A terület Ukrajnán belül kissé eltérőnek mondható, mivel itt a történelem folyamán csak a 2. világháború után volt orosz (szovjet) fennhatóság. A terület a tatárjárás után a mai Ukrajna egész területével együtt Lengyelországhoz került, de mikor a 18. században Ukrajna többi része Oroszországhoz került, Galíciára Ausztria tette rá a kezét. Az 1. világháború után újra lengyel uralom következett, majd a 2. után a szovjet. Így, miután történelmük során sokkal inkább tartoztak Európához, mint Oroszországhoz, ők örültek leginkább a tavalyi Európa-párti váltásnak.
Amikor aztán kitört a háború a donyecki szeparatista oroszokkal, a Lviv lakosai lelkesen csatlakoztak, mint önkéntesek, lángolt köztük az ukrán nacionalizmus. Aztán ahogy egyre több lett köztük a halálos áldozat, a sebesült, és a sok háborús költség elszegényítette a vidéket, elmúlt a háborús lelkesedés. Most már úgy gondolják, semmi értelme az áldozatnak. Végül is egy viszonylag kicsi, oroszok által lakott területért megy a harc, a nacionalista hevület múltával ennek nem sok értelmét látják.
A lehetőségek
Az elégedetlenség már csak azért is érthető, mert ez a terület profitálhatna a legtöbbet az EU-val való szorosabb kapcsolatokból, miután közvetlenül határos Lengyelországgal. Idetelepülhetnének nyugati cégek gyárai, miután jól képzett és meglehetősen olcsó munkaerő várná őket. A hrivnya közelmúltbeli leértékelődése óta a helyi átlagfizetés mindössze havi 140 euró. A háború és az ennek nyomán fellépett súlyos válság, ami az ország fizetésképtelenségéhez is vezethet, egyelőre távol tartja a tőkét.
Az egyetlen szegmens, amiben növekedést észleltek a helyiek, a belföldi turizmus megélénkülése. Sokan, akik külföldi utat terveztek, most a hrivnya meggyengülése miatt inkább belföldön töltik el szabadidejüket, és egyik közkedvelt célpontjuk Lviv és a közeli Kárpátok.
A béke segítene
Ezek után kérdés, hogy az ukrán kormánynak érdemes-e a háborús helyzetet fenntartani, több mint egy éves eredménytelen küzdelem után. Megnyerni nem lehet, hisz ott a hatalmas orosz medve a túloldalon. A béke ugyan a vitatott területek elvesztésének mintegy elfogadásával jár, de Ukrajna nélkülük is hatalmas ország marad, 40 millió lakossal. Béke esetén viszont hamar ki lehetne aknázni a nyugati orientációból eredő gazdasági lehetőségeket, talán Oroszországgal is normalizálódhatnának a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és az ország megindulhatna a gazdasági növekedés útján, és népe is úgy érezhetné, érdemes volt Európa felé fordulni."
"Befenyített a Gazprom: Ukrajnán át nem kapunk több gázt
Fellegi Tamás, 2015. április 14., 08:00
Az orosz gázóriás dörgedelmesen rászólt az EU-ra: ne próbálja akadályozni az Ukrajnát elkerülő tranzitvezeték építését, viszont ha akarja a gázt, adjon garanciát a vásárlásra, különben eladják Kínának. Többszörös ultimátum, még kiigazodni is nehéz rajta. Mit akarnak vajon ténylegesen?
Oroszországnak 2019-eg van tranzitszerződése Ukrajnával, ezt nem akarja megújítani vele. Ezek szerint elég hosszú távon számolnak azzal az oroszok, hogy ellenségesek lesznek Ukrajnával. Persze az is igaz, hogy még amikor az oroszbarát Janukovics volt hatalmon, akkor is előfordultak tranzitviták, időnként le is állt a szállítás.
Megbízható tranzitország?
Na de ha Ukrajna még félbaráti állapotában problémás volt, akkor más tranzitország miért lenne problémamentes? Most azt mondják az oroszok, hogy ők Törökországon át megépítik a Török Áramlat vezetéket a görög határig, onnan viszont gyorsan építsük meg az EU-s elosztóhálózatunkat. Sőt, ha holnap nem kezdjük el, kész se leszünk a kitűzött határidőig, és akkor ő is félbehagyja a munkát, és nem kapunk orosz gázt.
És Törökország garancia lesz? Vele sosem lesznek tranzitviták? Kétségtelen, hogy szomszédsági és határprobléma nem lesz, mint az ukránokkal, mivel nem is határos a két ország. Az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió határos volt a törökökkel, előbbi állandóan háborúzott is vele. Most már azonban a kettő közé ékelődik Grúzia, az olajvezeték Oroszországból a Fekete-tenger alatt érné el Törökországot.
Ők fenyegetnek, mi garantáljunk
Ugyanakkor felszólítottak minket, vállaljunk kötelezettséget a hosszú távú gázvásárlásra. Vagyis összességében: azonnal építsük meg Görögországon át a mi vezetékrészünket (hogy aztán Cipraszék meg az egész EU-t zsarolhassák), egyidejűleg adjunk garanciát, hogy venni fogunk, de amit veszünk, csak ezen a csövön át fogadhatjuk.
Kissé furcsa ez a harciaskodás, miután a Gazprom tavalyi kitermelése 444 milliárd köbméter volt, miközben 617 köbmétert is ki tudnának termelni évente, vagyis kapacitás lenne még bőven. Azt mondják, azért kell garantálnunk előre a vásárlást, mert csak ebben az esetben kezdenek a további kitermeléshez szükséges beruházásokba.
Ha nem Európa, akkor Kína
Ha nem veszünk, akkor viszont Ázsiába irányítják a gázt. Egy szerződést már kötöttek is Kínával, miszerint 2018-tól Kína vesz évente 38 milliárd köbméter kelet-szibériai gázt. A Gazprom tervezi, hogy további 30 milliárd köbmétert is szállítana Nyugat-Szibériából. Kétségtelen, hogy Kína egyelőre korlátlan energiaigénnyel rendelkezik, rengeteg olajat vesz, építi az atomerőműveket. Valószínűleg a gáz is jól jönne az áramtermelésben (csökkenthetnék a környezetszennyező szén felhasználását), és a Jangcétól északra hideg a tél, ami azt jelenti, hogy egész Európa lakosságának megfelelő számú népesség háztartását kell fűteni.
A Gazprom exportja most évente 150 milliárd köbméter körüli, a kitermelés növelésével ezt tudnák megduplázni. Ezért nem teljesen érthető, hogy miért fenyegetik úgy Európát, hogy annak elmenjen végképp a kedve az orosz gáztól. Két lehetőség tűnik valószínűnek: az egyik, hogy biztosak benne, hogy Európa nem tudja máshonnan beszerezni a gázt, és így a szankciók ügyében is tekinthetjük ezt egy jelzésnek. A másik lehetőség, hogy Kína jelezhette nekik: adott esetben bármennyit megvenne, így egyúttal valamivel környezetbarátabbá téve energiafelhasználását."
Ez a hidegháború óta a legnagyobb fenyegetés Európára
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=196016