Emelkedés jöhet az ún. Mercosur országok felé. Kb. 300 millió lakos, de Usa-hoz képest nyilván kisebb fizetőképes kereslettel. Itt éppen a 25%-os vámot készülnek eltörölni. Ursula sorra tárgyalja a kereskedelmi megállapodásokat, így bővülés jöhet India, Dél-afrika esetében is. Ettől a Trump vádja még probléma.
Az elmúlt 2-3 hónapban osztrák biztosítók (vig, uniqa) részvényeit vettem, szépen mennek/mentek, szerintem szelvényvágásig emelkednek (vagy nem). A jelentések, középtávú stratégiák megismerhetők.
Az európai járműgyártók elmúlt időszaki vesszőfutása jelentős részben a szabályzásoknak köszönhető. Mostanában, ahogy ma is ebből próbálnak engedni/visszavenni. Persze lehetne bátrabban, több ésszel.
Erre az évre 4.122 milliárd a hiány, ez 3,7%. Ezt alapul véve a jövő évre plusz 1.300 milliárd kiadás, több mint 30%-kal növeli a hiányt, 3,7*1,3, az kb. 4,8%, miközben csökkentésről regélnek. (Az idei 3,7% hiány eleve vágyálom, szóval ez a marketing verzió.)
A Park területe nem, de a Duna nemzetközi védelem alatt áll, (Duna-védelmi Bizottság), ezért a folyó felől lehet érdemes rávenni Gáz városát a mad max állapotok felszámolására. Ezen mindenki nyerne, ők is, ha még képtelenek is ezt most felismerni.
Az is megérne egy eljárást, hogy a gázgyár területéről a Dunába kerül a szenny, ahogy azt a Greenpeace 2023-ban kimutatta. Mert lehet, hogy a saját területük rendbetételére újra és újra megkapják a halasztást, vagy kapták eddig, de arra soha nem kaptak jóváhagyást, hogy a saját területükről kiinduló szennyezés más területet romboljon, pláne nem egy folyót.
A ksh-nak csak akkora jelentőséget tulajdoníts, amennyit rajtad kívül mások (pl. jegybank) tulajdonít neki. A beszerzett adatok jelentős része önbevalláson alapul, visszaellenőrizni nincs kapacitás. De másrészt veszek nagyobb lego szettet, azt fogyasztásnak könyvelő, holott ki sem bántom, lángra van, 5-10 év múlva eladó, 50-100%-Kálmán magasabb áron, tehát valójában befektetés.
Általában a pénznek 4 klasszikus funkcióját szokás meghatározni: értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz és felhalmozási eszköz funkciók. Az utóbbi jó pár év, de különösen a 2019 utáni gyengülés/gyengítés, rontás/rontódás következtében a forint - szemben a devizahitelek fénykorával - elvesztette értékmérő funkcióját. Ezért van létjogosultsága a kb. egy hónapja itt tett, a minimálbér valós értékét mutató elemzésnek. Az értékmérő funkció erodálása magával hozzá a felhalmozási eszköz funkció elenyészését; ahogy ezt a bejegyzések is jelzik. A másik két funkció az államhatalomhoz jóval erősebben kötődik, jelentősége csökkenhet, de végső soron a jogszabályoktól függ.
Ha az államadósság 29%-a devizában (többnyire eur, usd) felvett, jegyzett és törlesztendő, és 2023. december 29-én 382 volt az euro, 346 a dollár, és most 410 az euro, 391 a dollár, az mennyivel emeli az államadósság forintban kifejezett összegét és a GDP-hez mért arányát? Az eurohoz képest 7,3%, a dollárhoz képest 13% a gyengülés mértéke. A devizaadossagon belül nem ismertek a pontos devizaaranyok, van jüan is, de az usd-eur átlag gyengülés 10,15%. Ennyivel drágult, emelkedett, vagy inkább nem érdemes számolni?