Már akkor be voltam nyomva mikor irtam..azota jo kis szilva kb 2 deci meg nem tudom vmilyen amerikai sor kb 3-4 belerult a szervezetbe..bora nem volt.azt majf itthon keverek most.
PORTFOLIO SIGNATUREA halálos vírus legsúlyosabb változata terjed Európában Újabb országokban azonosították a majomhimlő (mpox) veszélyesebb változatát. A klád 1b változat súlyosabb tüneteket produkál és magasabb a halálozási aránya is, mint a korábban terjedő variánsnak. Megnéztük, mit lehet tudni a vírusról, milyen tüneteket produkál, hol terjed, milyen járványokat okozott és hogyan lehet védekezni ellen.elmúlt hetekben több országban is megjelent a majomhimlő (mpox) halálosabb változata, a klád 1b. Németországban és az Egyesült Királyságban is azonosították a vírust. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi veszélyhelyzetként kezeli a vírust, amelyet szeptember óta több országban azonosítottak. Az 1b először Afrikában jelent meg.A WHO és más egészségügyi szervezetek szerint az 1b klád egy súlyosabb lefolyású majomhimlő-változat, amely különösen veszélyes lehet olyan sérülékeny csoportokra, mint a gyermekek, várandós nők és az immunhiányos betegek. Bár a vírus bőrelváltozásokat és influenzaszerű tüneteket (láz, izomfájdalom, fáradtság) okoz, súlyos esetekben akár légzőszervi problémák, agyvelőgyulladás vagy szívizomgyulladás is kialakulhat. Az 1b klád halálozási aránya magasabb lehet, mint a korábban terjedő 2-es klád.Mi az a majomhimlő?Bár a vírust először majmokból izolálták (ahonnan a nevét is kapta), a kutatások azt mutatják, hogy a vírus természetes gazdái valószínűleg afrikai rágcsálók voltak. A vírus emberre való terjedése (zoonozis) feltehetően közvetlen érintkezés révén történt, például fertőzött állatok testnedveivel, vérével vagy húsával való kontaktus során. Afrikában a vadállatok vadászata és fogyasztása, valamint az ezekkel kapcsolatos szokások jelentős kockázatot jelentenek a vírus átterjedésére emberekre.▾hirdetésA vírus emberek közötti terjedésével idővel különböző változatok, kládok alakultak ki. Ezek közül a két legismertebb a klád I, amely főként a Kongói-medencében fordul elő, és a Klád II, amely Nyugat-Afrikában elterjedt. A két klád genetikai különbségei eltérő betegségokozó képességet eredményeztek, ami nagyban befolyásolja a betegség súlyosságát és halálozási rátáját.BÁR A MAJOMHIMLŐ MÁR KORÁBBAN IS MEGJELENT EURÓPÁBAN, A KLÁD I TÍPUS EDDIG NEM TERJEDT EL A KONTINENSEN.Mekkora a halálozási ráta?Svédországban volt az "Mpox-Klád I" vírusváltozat első Afrikán kívüli diagnosztizálása. A Klád I változat jóval súlyosabb betegséget okoz, és a WHO adatai szerint a halálozási arány elérheti a 10%-ot a gyermekek és immunproblémákkal küzdő emberek esetében. Az eddigi adatok alapján a halálozási arány 3-10% között mozgott. Ezzel szemben a Klád II változat, amely Nyugat-Afrikában elterjedt, sokkal enyhébb tüneteket okoz, és halálozási rátája is jóval alacsonyabb.A MAJOMHIMLŐ VÍRUS REPRODUKCIÓS RÁTÁJA (R₀) ÁLTALÁBAN 1 ÉS 2 KÖZÖTT MOZOG, AMI VISZONYLAG ALACSONY.Ez azt jelenti, hogy egy fertőzött személy átlagosan 1-2 másik embert fertőz meg. Az alacsony R₀ érték arra utal, hogy a vírus terjedése lassú, ez különösen abban az esetben igaz, ha időben megfelelő járványügyi intézkedéseket hoznak. Azonban zárt közösségekben, ahol szoros kontaktus gyakori, a terjedés gyorsabb lehet. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a klád I és klád II (korábban kongói-medencei és nyugat-afrikai klád) közötti különbségek az R₀ értékében megnyilvánul-e. A klád I változat R₀ értéke valamivel magasabb lehet, mint a klád II változaté, de mivel a terjedést számos tényező befolyásolja, így erről egyelőre egyértelmű bizonyítékok nincsenek.Hogyan terjed?A vírus terjedhet a fertőzött személy bőrkiütéseivel, hólyagjaival való érintkezés révén. Ez a leggyakoribb módja a fertőződésnek, de a megbetegedés a fertőzött személy testváladékaival, például vérrel, nyállal vagy vizelettel való érintkezés révén is terjed. Olyan tárgyak vagy anyagok, mint az ágynemű, a ruházat, a törölközők, vagy az orvosi eszközök, amelyek a fertőzött személy testváladékával érintkeztek, szintén terjeszthetik a vírust. Bár a majomhimlő légúti váladékkal való terjedése lehetséges, ehhez általában hosszabb ideig tartó, szoros kontaktus szükséges, például egy háztartásban vagy egészségügyi intézményben. A vírus nem terjed olyan könnyen a levegőben, mint például a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2.Bár a majomhimlő halálozási rátája ijesztő lehet, hiszen több mint 10-szerese a Covidénak, és a vírus terjedési képességét mutató R₀ érték sem tér el érdemben a koronavírusétól, több tulajdonsága miatt jobb helyzetben van az emberiség, mint a koronavírus-járvány időszakában. A Covid kapcsán a legnagyobb probléma az volt, hogy egy ideig a tünetmentes időszakban is fertőzött az ember, a majomhimlőnél viszont erre kicsi az esély, mert nagyon ritkák a tünetmentes esetek. Ráadásul a légúti terjedés is ritkább, ami ellen nagyon nehéz védekezni, ez pedig szintén komoly probléma volt a koronavírusnál. És ami a legfontosabb: a majomhimlő ellen rendelkezésre áll a hatékony oltás, ami a Covidnál hosszú ideig nem volt.Súlyosabb tünetek: A klád I majomhimlő által okozott betegség tünetei általában súlyosabbak, mint a másik ismert változatok esetében. A fertőzés általában lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, nyirokcsomó-duzzanattal és kimerültséggel kezdődik. A betegség előrehaladtával jellegzetes bőrkiütések jelennek meg, amelyek hólyagokká alakulnak, majd ezek a hólyagok kifakadnak és pörkösödnek. A kiütések jellemzően az arcon, kézen, lábon és más testfelületeken jelennek meg. A klád I változat súlyosabb esetekben légzési nehézségeket, bakteriális felülfertőződést, és egyéb szövődményeket is okozhat, amelyek végül halálhoz vezethetnek. A leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak a gyermekek, idősek, terhes nők, valamint azok, akiknek az immunrendszere sérült vagy gyengült.A majomhimlő vírus szoros rokonságban áll a variola vírussal, amely a himlőt okozza. Ez a hasonlóság lehetővé teszi, hogy a hagyományos himlőoltások védelmet nyújtsanak a majomhimlő ellen is. Az 1980-as évekig a himlőoltás széleskörűen alkalmazott volt világszerte, és a WHO szerint ez az oltás a majomhimlő ellen is jelentős védelmet nyújtott. A becslések szerint a korábbi himlőoltások 85%-os védettséget biztosítanak a majomhimlő ellen. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint a fekete himlő elleni védőoltás az esetek nagy részében a majomhimlő ellen is védettséget biztosíthat. Magyarországon az 1979 előtt születettek részesültek fekete himlő elleni védőoltásban - írta az NNK. Fekete himlő ellen egyetlen vakcina rendelkezik engedéllyel az Európai Unióban, az új, 3. generációs himlő elleni oltóanyag (IMVANEX, Kandában IMVAMUNE, USA-ban JYNNEOS).Milyen oltások léteznek?Mivel a himlő 1980-ban hivatalosan is felszámolásra került, a rendszeres himlőoltások megszűntek, így a most felnövő generációk nagy része nem kapott himlőoltást. A majomhimlő járványok újbóli megjelenésével azonban újra előtérbe került az oltások kérdése. Jelenleg két fő oltóanyag áll rendelkezésre, amelyeket a majomhimlő elleni védekezésben használnak:
Az egyik az ACAM2000, ami egy élő, de attenuált (gyengített) víruson alapuló vakcina, amelyet eredetileg a himlő elleni védekezésre fejlesztettek ki. Bár hatékony, használatát óvatosan kell alkalmazni, mivel súlyos mellékhatások léphetnek fel, különösen immunhiányos betegek esetében.
A másik az IMVANEX, ami egy újabb generációs vakcina, amelyet különösen a majomhimlő elleni védekezésre fejlesztettek ki. Ez egy gyengített vírust tartalmaz, amely nem képes replikálódni az emberi szervezetben, így biztonságosabb, különösen immunhiányos egyének számára. Ezt a vakcinát az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala 2019-ben engedélyezte az Egyesült Államokban majomhimlő és himlő megelőzésére.
Nagyobb járványkitörésekA majomhimlő klád I változata több jelentős járványt okozott Afrikában, elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK). Ezek a járványok különösen súlyosak voltak, magas halálozási aránnyal és komoly egészségügyi kihívásokkal.
Az első jelentős majomhimlőjárványt 1970-ben dokumentálták a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ez a járvány volt az első, amely során detektálták a majomhimlőt, mint emberre is átterjedő betegséget. A járvány több tucat ember életét követelte, és egészségügyi válságot idézett elő a régióban. A halálozási arány ebben az időszakban elérte a 10%-ot, különösen gyermekek körében, akik különösen érzékenyek voltak a fertőzésre. A járvány kezelésének egyik fő eszköze a fertőzöttek izolálása volt, valamint a korábbi himlőoltások alkalmazása, amelyek bizonyos mértékű keresztimmunitást biztosítottak. A járvány terjedését végül sikerült kontrollálni az érintett területek lezárásával és a közösségek oktatásával.
A 2001-2002-es években a KDK-ban újabb jelentős majomhimlőjárvány tört ki, amely több száz esetet eredményezett. Ez a járvány nagyobb kiterjedésű volt, és súlyosabb következményekkel járt, mint az előző évtizedekben tapasztaltak. Ebben a járványban a halálozási arány továbbra is magas, 9-10% körüli volt. A fertőzöttek jelentős részét gyermekek és fiatal felnőttek alkották. A járvány megfékezése érdekében az egészségügyi hatóságok széles körű vakcinázási kampányokat indítottak a fertőzési gócpontok körül. Emellett az egészségügyi dolgozók fokozott figyelmet fordítottak a fertőzöttek gyors azonosítására és izolálására, valamint a fertőzött anyagok biztonságos kezelésére.
A 2017 és 2020 közötti időszakban a KDK-ban újabb majomhimlőjárvány zajlott, amely ismételten több ezer megbetegedést eredményezett. Ez a járvány különösen súlyos volt, mivel egybeesett más, komoly járványokkal, mint például az Ebola és a COVID-19. A halálozási arány ebben az időszakban is 8-10% körüli volt, bár pontos adatok nem minden esetben állnak rendelkezésre a nehezen megközelíthető területeken. A járvány kezelésében kulcsszerepet játszott a helyi és nemzetközi egészségügyi szervezetek közötti együttműködés. A WHO és más szervezetek jelentős erőfeszítéseket tettek a védőoltások biztosítására, valamint az egészségügyi ellátás javítására. Emellett a fertőzöttek izolálása, a kontaktok nyomon követése és a közösségek oktatása továbbra is kritikus fontosságú volt.
A majomhimlő klád I változata tehát több súlyos járványt okozott a Kongói Demokratikus Köztársaságban az elmúlt évtizedekben, melyek során magas halálozási arányokat figyeltek meg. A járványok kezelésének kulcsa a fertőzöttek gyors izolálása és a védőoltások alkalmazása.A 2022-23-ban járvány azonban nemcsak Afrikát, hanem a világ számos más régióját is érintette. A majomhimlő olyan országokban is megjelent, ahol korábban nem volt jelen. Ez azonban a klád II változat miatt alakult ki. A globális halálozási arány ebben az időszakban 0,1 és 1% között mozgott, hiszen ez a gyengébb, klád II vírusváltozat volt. A mostani aggodalmat és figyelmet az okozza, hogy az akár 3-10%-os halálozási rátával rendelkező klád I-et azonosították Afrikán kívül. De ahogy fent is írtuk: ha a hatóságok és a kormányok időben lépnek, akkor óriási előnyben lehetnek a Covidhoz képest.
Toka Club/Geri-inv/Labanc TA