Portfolio Portfolio
5
5
1
2018. február 07. | 00:39
#1

Szép csendben már készül a terv, amely derékba törheti a napelem-forradalmat  

ugrás a cikkhez
Veszélybe sodorhatja a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bõvülését, amennyiben az Európai Parlament által javasolt új villamosenergia-piaci szabályozás életbe lép. A tervezet ugyanis hasonló
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
Törölt felhasználó
2018. február 22. | 12:28
#44
2018. február 09. | 11:18
előzmény: #41  signal2
#43
Papíron, úgy hogy nincs benne a lerakó költsége, ahová vinnék a sok radioaktív hulladékot. Jellemző módon már Paks I kiégett fűtőelemeit sem viszik el az oroszok,  holott régebben azt hazudták Paks II kapcsán, hogy még onnan  is elviszik majd.
Aszódi anno csak az arra alkalmas tároló megépítésére  valami 500 mrd körüli összegről hadovált. Aztán hogy egy olyan sűrűn lakott, bőséges felszín alatti vízkészlettel rendelkező kis ország mint mi, hová és hogyan fog eldugni sok ezer évre ilyen cuccokat, no arról nagy kuss van. 
2018. február 09. | 11:18
előzmény: #41  signal2
#42
Értem. Hátigen, volt némi infláció az elmúlt 30évben...
2018. február 09. | 10:59
előzmény: #40  Mikieger85
#41
Valóban van, csak kevés benne a lóvé. Egyelőre.
https://www.vg.hu/vallalatok/paks-lebontasa-340-milliardba-kerulhet-466006/
2018. február 09. | 10:54
előzmény: #39  signal2
#40
Paks lebontását tudtommal beleszámolták, van (volt??) egy atomalap, amit a paksi árambevételekből képeztek egy 30-40éven belül történő lebontás finanszírozására. Hogy a pénz megvan-e még, nem tudom...
2018. február 09. | 10:44
előzmény: #36  Czvetkovics
#39
Amivel a megszűnő fosszilis erőművek rekultivációját utólag finanszírozzuk az áramárba építve. Pl. Vértes. Magyarul: ha a rekultiváció valós költségeit is beleszámítottuk volna korábban az áramárban, akkor nem lehetett volna olyan olcsó az áram. És pl. PaksI esetében most ugyanez a helyzet.
2018. február 09. | 10:38
#38
Egy kis színes, hogy még a szakma atompárti része is megosztott a kérdésben.
http://magyarnarancs.hu/belpol/a-kormany-a-biztonsaggal-jatszik-103337
" A mai szakmai tudás szerint – és ezzel a legteljesebb mértékben egyetértek – a szükséges mennyiségű áramot leginkább nukleáris energiával érdemes majd előállítani. Ugyanakkor a célra kiválasztott orosz erőmű, az ún. VVER1200 oly mértékben korszerűtlen, hogy a feladat ellátására aligha lesz megfelelő. Ezért azt gondolom, hogy ennél korszerűbb és gazdaságosabb atomerőművet kellene alkalmazni."
_
" Az elavult autó veszélytelen, viszont a korszerűtlen atomerőműnek milliárdos a kockázata. Azt már az államközi szerződések aláírásakor pontosan tudták a szakértők, hogy a magyar kormány a 80-as évek technikai tudá­sán alapuló konstrukciót vásárolt meg. Azt viszont kevesen láthatták előre, hogy a Paksra szánt, harmadik generációsnak nevezett VVER-1200 blokk prototípusa, ami Novovoronyezsben idén lépett működésbe, néhány hét után már le is állt. Újraindítani hónapok óta nem sikerült, aminek okairól az orosz nukleáris ipar felelősei egyelőre nem számoltak be. Ez például komoly bizonytalanság forrása. Ugyancsak erre a konstrukcióra alapozták a Leningrád 2. atomerőművet, de az építkezésen részt vevő, vezető beosztású mérnök már az építés befejezése előtt típushibákról beszélt, és arra is utalt, hogy hanyag munkát, az orosz biztonsági és műszaki kultúra gyengeségét tapasztalta az építés során. A generátor ezen az építkezésen is elromlott."
_
" Ráadásul Magyarországon nem szakmai, hanem politikai érvek alapján születnek energetikai döntések. Orbán Viktor Lengyelországban februárban egy előadásán azt mondta, hogy a „magunkfajta országok számára, amelyek nem elég gazdagok, az alternatív energia – közte a szél és a nap – finanszírozhatatlan. A nukleáris energia nem nélkülözhető Európában. Ma Európában az ár a legfontosabb az energia ügyében, a klíma csak másodlagos.” A kormányfőnek nem muszáj tudnia, hogy mindez így nem igaz, de a körülötte álló szakmai stábnak kötelessége lenne. A felmelegedés drámai társadalmi, gazdasági válságot, szegénységet okoz. Tudományos publikációk tömege bizonyítja – tehát szó sincs arról, hogy az energia ára lenne az elsődleges, rá­adásul a hazai alternatív energia egyre megfizethetőbb, és csökkenti az importot.
_
"Itt járt a General Electric elnöke, aki szerint átállítják a veresegyházi gyárukat a szükséges gőzturbina gyártására. De ez egy vicc, hisz az üzemben ma gázturbinákat készítenek, ami jóval kisebb méretű a nukleáris erőműben alkalmazottaknál. A társadalom talán elhiszi, hogy a veresegyházi gyárban a megfelelő alkatrész készül, de a szakemberek biztosan nem."
_
" Szerintem Paks 2 legnagyobb negatívuma, hogy a terv szerint 60 évnyi kiégett üzemanyagnak itt kell maradnia az országban, az orosz fél nem viszi el és dolgozza fel. Ez hatalmas mennyiség. Paks 1 ki­égett kazettáit már évek óta nem viszik vissza, ideiglenes tárolókban Paks mellett helyezik el. Azt sem tudjuk, hogy az ideiglenes tárolás milyen időtávra ideiglenes. Pedig ez százezer évig nagy aktivitású radioaktív hulladék! De ez nem azt jelenti, hogy nincs jó konstrukciójú atomerőmű a világban."
_
" Aki kisfogyasztóként napelemet telepít, a közcélú hálózatból kevesebb villanyt igényel. Sötétedés után viszont hirtelen felugrik a fogyasztás, tehát a teljesítményét gyorsan változtatni tudó erőművekre lenne szükség az országban, ám ilyenek egyelőre sajnos nincsenek. Ezért nehéz nálunk a nap vagy a szél hasznosítása villamosenergia-termelésre. De az energetika új tudásának döntő része az elmúlt 25 évben a megújuló energiához kapcsolódik. Sajnos a hazai szakemberek ellenállása miatt e tudásból mi nagyrészt kimaradtunk. Ennek pótlását tartom a hazai szakma jövőbeli legnagyobb kihívásának."
_
2018. február 09. | 10:24
előzmény: #28  Czvetkovics
#37
Ismét egy csokor...
Érdekes hogy aki a hagyományos áram termelőktől veszi az áramot, azoknál fedezi a rendszer használatot a nekik számlázott díj, akik a napos időszakban termelt sajátjukat veszik vissza máskor, azoknál persze nem. Nem furi?
_
" Akarunk ilyen árakat?"
Pont Paks II a garancia arra hogy nálunk is legyenek ilyen árak. Különben soha a büdös életben nem jön vissza amit ráköltenek nagyjaink.
_
Szélerőmű tulaj barát, napelem tulajdonos barát, hát milyen alternatív körökben forgolódsz te?
Az ne zavarjon össze, hogy az utolsót is kb 10 éve adták át idehaza, azóta a hatásfokuk javult 30-40%-t, az áruk meg leesett. A támogatási rendszer is alapjaiban változott, tehát éppen csak minden ami a megtérülést befolyásolhatja. De azért jó hogy ismered a számait egy min 10 éves projektnek...
_
kisebb  gázerőművek
Ha egy ország költheti az adófizetők pénzét atomerőművekre, stadionokra, 2000 év alatt sem megtérülő vasútfelújításokra, magántulajdonú sportklubokra, miért pont erre ne tehetné, ha a piaci szereplők ellenérdekeltségük okán nem hajlandóak. Ennek még haszna is lenne szemben a többivel.
_
" ne támogassa az állam, és sem az EU. se a zöld, se a konvencionális termelést,"
Szép gondolat a fosszilis energiák több évtizedes támogatása után, pont akkor leállni a támogatásokkal amikor a zöld energiák végre elértek azt a technológiai, elfogadottsági szintet, hogy átvehetnék a hagyományos erősen szennyező energia termelés szerepét. Az is fura hogy Paks II esetében nem hiányolod a piaci megoldást, ott simán belefér az adófizetők pénzéből herdálni.
2018. február 08. | 10:59
előzmény: #35  signal2
#36
Az mi?
2018. február 08. | 10:57
előzmény: #33  Czvetkovics
#35
SZÉNFILLÉR
2018. február 08. | 10:54
előzmény: #33  Czvetkovics
#34
Most elsősorban a lakossági szektorral kapcsolatosan értem, amiről a cikk is szól.
2018. február 08. | 10:53
előzmény: #31  Törölt felhasználó
#33
igen
Törölt felhasználó
2018. február 08. | 10:34
előzmény: #31  Törölt felhasználó
#32
jogi (környezet)
Törölt felhasználó
2018. február 08. | 10:33
előzmény: #30  Czvetkovics
#31
Úgy érted ugye, hogy a környezet jelenleg az alternatívokat támogatja? (indokolatlanul)
2018. február 08. | 10:28
előzmény: #29  Törölt felhasználó
#30
A kérdést én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy meg szüntetik-e a - szerintem indokolatlan - jogi támogatói környezetet.
Törölt felhasználó
2018. február 08. | 10:13
#29
Nem tudom megállni, hogy ne szóljak hozzá, mert nem szeretném ha ez a topic kimerülne  a kettőtök élvezetes érveléseiben.
Jó lenne végigkövetni, hogy mi lesz a tervezet sorsa. Ki győz? A hagyományosak vagy az alternatívak? (Borítékolom az eredményt: a hagyományosak).
2018. február 07. | 19:21
előzmény: #27  kukutyinbenko
#28
Rugózzunk ezen, nem bánom. Természetesen annak ellenére, hogy kétszer kétféleképpen írtam, a lényegen nem változtat. Gyakorlatilag nem kell fizetnie a lakossági fogyasztónak a kb. 2.000 Ft,-on kívül ami a rendszerhasználatot se fedezi. Kétségtelenül amíg ez 3% körül van addig úgy tekint rá a szektor, mint valami külön adóra, amit meg kell fizetni - persze a végén nekünk, hagyományos fogyasztóknak.
.
" Miközben országok sora bizonyítja, hogy semmi nem történik még 20% zöld arány esetén sem." - meg kell nézni Németországot, napos szeles időszakban negatív nagykereskedelmi árak, persze 91 Ft,-/kWh árba belefér ez a hóbort. Akarunk ilyen árakat?
.
Szélerőműről.
Egy barátomnak konkrétan van egy szélerőműve, és ismerem a számokat. Ha nem lenne a szerződése kötelező átvétellel - állami támogatással -, akkor egy általános iskolás is ki tudná számolni, hogy milyen hatalmas bukta lenne az egész projekt. Ugyan is senki nem akarná tőle megvenni, még nyomott áron sem (nem, hogy magasan a piaci ár fölött) a kiszámíthatatlanul rendelkezésre álló áramot.
.
"kisebb gázerőművek" Nem bánom, legyen. Simán vannak olyan időszakok, amikor napokig nem fúj szél, nem süt nap. Kit veszel rá, hogy ugyanakkora kieső termelőkapacitás helyébe kiépítsen gázos erőműveket. Törvénnyel ráerőszakolod a szektorra, vagy támogatással oldod meg? Mert nem véletlenül nem akar a fasz se beruházni gázerőműbe, azért, hogy szélcsendes és/vagy borult időben termelhessen.
.
Összefoglalva:
- ne támogassa az állam, és sem az EU. se a zöld, se a konvencionális termelést,
- támogassák pl. a tárolással, kiegyenlítéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztést
2018. február 07. | 18:05
előzmény: #26  Czvetkovics
#27
Most tényleg szövegértés feladattá degradálódik a vita?
Akkor döntsd el melyik mondatod fogalmazod át. Bár én következetesen az elsőt idéztem és te is arra reagáltál úgy, ahogy tetted. Ezután másikra hivatkozni, legalábbis érdekes.
De hogy a vita érdemi részéről is essen szó. Tipikus érvelés a témában. Most amikor az áramtermelésünk valami 3%-a napenergia, már előre rettegjünk és diszkrimináljunk, nehogy több legyen, mert összedől a rendszer. Miközben országok sora bizonyítja, hogy semmi nem történik még 20% zöld arány esetén sem. Persze ők nem olyan kretének, hogy a szélenergiát eleve kizárják az energiamixből.  Az ugyanis segít kisimítani a napenergiánál kétségtelenül meglévő szezonalitást (éjjel-nappal) + az már lényegesen ritkábban fordul elő, hogy nagy területen huzamosabb ideig se a szél nem fúj, se a Nap nem süt (és még vízenergia sincs közel s távol). Ilyen esetre kellenének amíg nincs jobb, a gyors indítású kisebb gázerőművek. A légszennyezés, az élhető környezet pedig elég fajsúlyos közügy ahhoz, hogy amelyik áramtermelőnek nem tetszik az új felállás, termeljen inkább meggyet...
2018. február 07. | 17:28
előzmény: #25  kukutyinbenko
#26
#6 alja
"Képzeljük el azt az esetet, hogy az egész ország "bezöldül" lényegében senki nem fizet a szolgáltatásért, viszont szolgáltatni kell, pl. nem süt a nap. Van amikor ez hetekig is eltart."
2018. február 07. | 16:23
előzmény: #23  Czvetkovics
#25
""... egy lakossági fogyasztó föltesz a háza tetejére annyi napelemet, hogy az képes az éves energiafogyasztását fedezni, akkor az a lakossági fogyasztó nem fog fizetni semmilyen szolgáltatásért - hiszen az energia egyenlege nulla lesz."
_
Te írtad #6-ban, szó szerint idézve. Hol van itt a lényegében szó?
_
"Kezdesz egy szintet megütni."  ___????   ne mááá....
2018. február 07. | 16:18
előzmény: #23  Czvetkovics
#24
Dehogynem , azt teszem de te el sem gondolkozol ezeken, hanem csípőből visszalősz.
A fosszilisek támogatásáról meg olvasd már el a cikket plz. alaposan, adókedvezmények, beruházási támogatások, kedvezményes hitelek pl. EBRD-től, stb. Lásd pl. a mai hírt az Adria gázvezeték beruházási hiteléről. Kifinomult módszereik vannak amelyek évtizedek óta csiszolódnak.
Szerinted pl. Paks I leszerelésére elég lesz az a 200 mrd amit erre halmoztak fel évtizedek alatt? Szerinted ki fogja állni a különbözetet?  Vagy a Mátrai erőmű tényleg zöldenergiát állít elő azért, mert a fos lignit mellé fát is betolnak a kazánba? Ezt kell nekünk támogatni?
2018. február 07. | 16:00
előzmény: #21  kukutyinbenko
#23
Kezdesz egy szintet megütni.
"Akkor miért állítottad hogy nem fizet semmit?" - a lényegében szót a fizet szó elől kihagytad.
.
"Erre te felmondtad a zöldenergia tagadók bibliáját A-Z ig, benne a szokásos téveszmékkel." - természetesen érdemben egyikkel sem tudsz vitatkozni.
.
"A fosszilisek támogatásáról,..." - ez csak a te téveszméd, az általad becitált cikket ha elolvastad volna, akkor tudnád, hogy senki nem támogatja a fosszilis energia termelést - velem az élen.
A Mátrai Erőmű is azért került be a cikkbe, mert biomasszával - megújuló energiaforrással - is üzemelteti a létesítményét.
 
2018. február 07. | 15:56
előzmény: #20  Czvetkovics
#22
Akkor csak olvasd el a végét is a honi állapotokról.  És máshol is ez megy sajna. Az még bele sincs számolva kiknek a pénzéből épülnek a vasútvonalak/utak amelyen a szenet elszállítják? Kinek a pénzéből épülnek a gázvezetékek ezer kilométer számra? Kinek a pénzéből épülnek az atomhulladék lerakók? tb. stb.
" A hazai szénszektor még mindig jelentős kedvezményekben és támogatásokban részesül. A Mátrai Erőmű például, amely hazánk szén-dioxid-kibocsátásának több mint 10%-áért felelős, évek óta a megújulóenergia-támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje, mivel az alacsony hatásfokú kazánjaiban a rossz hatékonyságú lignit mellett biomasszát is elégetnek. Az erőmű emellett előnyhöz jut az alacsonyan tartott bányajáradékon keresztül is. Ezen kívül az állami szociális tűzifa-program keretében az önkormányzatok és a lakosság számára juttatott barnakőszén és lignit támogatása is a káros támogatások egyike. Mindezek kivonására és az energiaátmenet segítésére történő átcsoportosításra van szükség"
_
Ja hogy az már Lőrinc baráté?! akkor nem szóltam...
És így teljesítjük mi a megújuló kvótánkat!! Elégetjük az erdőket+ a szántőföldekről mindent ami mehetne vissza a talajba. Nem gond majd műtrágyázunk helyette...
De szélkerék ne épüljön mert..., mert csúnya...és napelem se.
2018. február 07. | 15:46
előzmény: #19  Czvetkovics
#21
"
" A rendszerhasználati díj mértéke havonta kb 2.000 Ft,- , most kérdeztem meg egy olyan személytől akinek 3-4 éve van ilyen beruházása."
_
Akkor miért állítottad hogy nem fizet semmit?
_
"Ezek után miért próbálod elhitetni, hogy nekem valami ilyen véleményem van, mint pl.: "
Ez az én véleményem, és azokon ironizáltam akik szerint a lakossági naperőmű tulajok agyon vannak támogatva. Kinek nem inge...
_
" És miért kell a végén hamis, lesajnáló összefoglalást tenned:..."
Szerinted?! Doxa reagált a beírásodra, miszerint: "Erős a hagyományos energiatermelők érdekérvényesítése!"
Erre te felmondtad a zöldenergia tagadók bibliáját A-Z ig, benne a szokásos téveszmékkel.
A fosszilisek támogatásáról, szennyezéséről, az energia termelés centralizáltságából fakadó hátrányokról persze semmi. Az atomenergiát illető véleményed már megismerhettem a Paks II topicban, persze ott sem számít környezetszennyezés, technológiai veszélyek, beruházási költségek (melyekben persze nincsenek bekalkulálva a szükséges járulékos beruházások), de aggódsz hogy miért használhatják az átviteli rendszert olyanok akik napelemmel termelik meg a saját szükségleteiket. Pont azért amiért más termelők is, csak ez a módja az energiatermelésnek messze nem olyan szennyező vagy veszélyes mint a többi. Kivéve a professzionális energiatermelők profitját, mert arra viszont nagy veszélyt jelentenek. Minél többen termelik meg a saját és/vagy mások szükségleteit, annál kisebb az eladható áramra az igény. Az államoknak pedig nem az volna a feladata hogy  védje a  nagy áramtermelőket, hanem hogy minimalizálja az áramtermeléssel járó szennyezést, szabályozza az elosztást, elősegítse a nagyobb ellátásbiztonságot is jelentő decentralizációt. Ha ehhez hálózati fejlesztések szükségesek, akkor inkább arra költsék az adófizetők pénzét mint a nagy termelők támogatására. Nézd meg Dániában hogyan csinálják ezt és ámulj.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE