A forintot az támasztja, hogy a devizatartalék szintje és a folyó fizetési mérleg többlete miatt rövidtávon nem vagyunk devizaforrásra szorulva.
Nézzünk egy összehasonlítást a törökökkel:
A törököknél a devizatartalék a GDP 1/7-e, 120 milliárd dollár volt, mielőtt elkezdték azt erősen égetni. Nálunk a devizatartalék 33,79 milliárd EUR volt december végén, ami a 2013-as várható GDP nagyjából 35 %-a. Ez a GDP arányos devizatartalék világviszonylatban is kiemelkedő.
A törököknél az államadósság abszolút nagysága nem magas, viszont annak deviza aránya és az éven belül lejáró tartozások aránya elég nagy. Ezen kívül az állam devizatartozásain túl nagyon magas a bankrendszer és a vállalatok külfölddel szembeni deviza tartozása. A törökök 1 éven belül lejáró nemzetgazdasági szintű deviza tartozása 170 milliárd dollár volt, ami bőven meghaladja a devizatartalékot.
Ha ez még nem lenne elég a törököknél nagyon magas a folyó fizetési mérleg hiánya. 60-70 milliárd dollár a GDP 8-9 %-a. Ekkora folyó hiány és ekkora éven belül lejáró adósság mellett a devizatartalék fél évig sem tart ki. Tehát a törökök rá voltak szorulva a deviza tőkebeáramlásra.
Ráadásul az okosok kitalálták, hogy a devizatartalék terhére tartják karban a líra árfolyamát, amivel napi szinten elégették a tartalék 10 %-át. Ez meghívás volt a shortosoknak. Naná, hogy napok alatt térdre kényszerítette őket a piac.
Ezzel szemben nálunk a folyó fizetési mérleg többletes. A 4. negyedévi adat még nincs kint, de éves szinten legalább 2,5-2,7 milliárd EUR volt a folyó többletünk tavaly. Az EU támogatásokkal együtt pedig a finanszírozási képességünk évi 5-6 milliárd EUR között lehetett.
Ehhez képest az állam deviza adóssága december végén 30 milliárd EUR volt, ami kisebb mint a devizatartalék. Ebből az 1 éven belül lejáró rész 5,4 milliárd EUR, amit hozzávetőleg betakar az éves folyó finanszírozási képességünk, tehát ha nincs devizakötvény kibocsátás akkor sem kell a tartalékhoz nyúlni az állami devizatartozás kifizetése miatt.
A teljes nemzetgazdasági szintű külföldiekkel szembeni deviza adósságból 1 éven belül lejáró rész (állam + MNB + bankrendszer + vállalatok) erős 11 milliárd EUR. Ennek kb. felét fedezi a folyó finanszírozási képesség a másik felére pedig 6 évig elég lenne a devizatartalékunk.
Ha a devizatartozásokon kívül a külföldiek kezében lévő forint adósságot is számításba vesszük, feltételezve hogy azt nem újítják meg, hanem kiviszik és devizára váltják, akkor is évi bő 16 milliárd EUR a fizetendő összeg és ennek a folyó finanszírozási képességünkön felüli részét 3 évig fedezné a devizatartalék.
Egész egyszerűen rövidtávon devizában nem tudunk fizetésképtelenné válni. Hosszú távon igen, de azt képtelenek a shortosok végig finanszírozni. A forintot meg ugye mi magunk nyomtatjuk. ha Matolcsy nem olyan bolond, hogy a piacon elégesse a tartalékot az árfolyam karbantartására, akkor minket nem lehet két vállra fektetni.
Ha Matolcsy elég makacs – márpedig nagyon betonfeje van – akkor rosszul jár, aki minket kamatemelés kikényszerítése céljából betámad.
Nézzünk egy összehasonlítást a törökökkel:
A törököknél a devizatartalék a GDP 1/7-e, 120 milliárd dollár volt, mielőtt elkezdték azt erősen égetni. Nálunk a devizatartalék 33,79 milliárd EUR volt december végén, ami a 2013-as várható GDP nagyjából 35 %-a. Ez a GDP arányos devizatartalék világviszonylatban is kiemelkedő.
A törököknél az államadósság abszolút nagysága nem magas, viszont annak deviza aránya és az éven belül lejáró tartozások aránya elég nagy. Ezen kívül az állam devizatartozásain túl nagyon magas a bankrendszer és a vállalatok külfölddel szembeni deviza tartozása. A törökök 1 éven belül lejáró nemzetgazdasági szintű deviza tartozása 170 milliárd dollár volt, ami bőven meghaladja a devizatartalékot.
Ha ez még nem lenne elég a törököknél nagyon magas a folyó fizetési mérleg hiánya. 60-70 milliárd dollár a GDP 8-9 %-a. Ekkora folyó hiány és ekkora éven belül lejáró adósság mellett a devizatartalék fél évig sem tart ki. Tehát a törökök rá voltak szorulva a deviza tőkebeáramlásra.
Ráadásul az okosok kitalálták, hogy a devizatartalék terhére tartják karban a líra árfolyamát, amivel napi szinten elégették a tartalék 10 %-át. Ez meghívás volt a shortosoknak. Naná, hogy napok alatt térdre kényszerítette őket a piac.
Ezzel szemben nálunk a folyó fizetési mérleg többletes. A 4. negyedévi adat még nincs kint, de éves szinten legalább 2,5-2,7 milliárd EUR volt a folyó többletünk tavaly. Az EU támogatásokkal együtt pedig a finanszírozási képességünk évi 5-6 milliárd EUR között lehetett.
Ehhez képest az állam deviza adóssága december végén 30 milliárd EUR volt, ami kisebb mint a devizatartalék. Ebből az 1 éven belül lejáró rész 5,4 milliárd EUR, amit hozzávetőleg betakar az éves folyó finanszírozási képességünk, tehát ha nincs devizakötvény kibocsátás akkor sem kell a tartalékhoz nyúlni az állami devizatartozás kifizetése miatt.
A teljes nemzetgazdasági szintű külföldiekkel szembeni deviza adósságból 1 éven belül lejáró rész (állam + MNB + bankrendszer + vállalatok) erős 11 milliárd EUR. Ennek kb. felét fedezi a folyó finanszírozási képesség a másik felére pedig 6 évig elég lenne a devizatartalékunk.
Ha a devizatartozásokon kívül a külföldiek kezében lévő forint adósságot is számításba vesszük, feltételezve hogy azt nem újítják meg, hanem kiviszik és devizára váltják, akkor is évi bő 16 milliárd EUR a fizetendő összeg és ennek a folyó finanszírozási képességünkön felüli részét 3 évig fedezné a devizatartalék.
Egész egyszerűen rövidtávon devizában nem tudunk fizetésképtelenné válni. Hosszú távon igen, de azt képtelenek a shortosok végig finanszírozni. A forintot meg ugye mi magunk nyomtatjuk. ha Matolcsy nem olyan bolond, hogy a piacon elégesse a tartalékot az árfolyam karbantartására, akkor minket nem lehet két vállra fektetni.
Ha Matolcsy elég makacs – márpedig nagyon betonfeje van – akkor rosszul jár, aki minket kamatemelés kikényszerítése céljából betámad.
OTP részvényesek ide!