A tőzsdén – így külföldi elismert piacok vonatkozásában is - forgalmazott értékpapírokból származó osztalékot jelenleg 16 százalékos adó terheli. A nem tőzsdei cégek osztalékadója szintén 16%, azonban ez esetben 14% mértékű EHO is fizetendő (ennek hozzájárulás-fizetési felső határa adott évben legfeljebb 450 000 Ft).
Osztalék csak akkor fizethető, ha azt valamely beszámoló elfogadásakor a taggyűlés jóváhagyta, szerepel a cégbírósághoz leadott adózott eredmény felosztásáról szóló határozatban és még nem került kifizetésre.. A magánszemélynek fizetett osztalékból 25% SZJA-t kell levonni és figyelemmel a 14% százalékos eho-ra előírt határösszegre (max. 450.000 Ft) a 14% százalékos eho-t is vonni kell, addig a mértékig,( magánszemély nyilatkozatát is figyelembe véve) amíg az illető a határösszeget el nem éri... Ha Kft-ről van szó, akkor az osztalékkifizetésnél a cégbíróságra az ügyvezető nyilatkozatadásra köteles a Gt. szerint.. Az osztalék fizetés bizonylatai: a határozat és a kifizetést igazoló bizonylatok (bank, pénztár), a kifizetésről a kifizetésből történt levonásokról az osztalékban részesülő magánszemély részére igazolást kell kiállítani.
Nálam a gyakorlatban úgy működik, hogy az ügyfél képviselője ad egy írást arról, hogy a nyilvántartott (kötelezettség a tagok felé osztalék miatt) osztalék kötelezettségből mennyi kerül kifizetésre és kéri a "számfejtését" , én elkészítem az osztalékkifizetéshez az igazolást (elszámolást), amin szerepel az osztalékban részesülő főbb adata (neve,címe, adóaz.jele, an., az osztalék bruttó összege, a levont SZJA és a levont 14% százalékos eho, a kifizetésre kerülő nettó összeg, a kifizetés dátuma és bizonylat száma kipontozva, a keltezés kipontozva... a kifizető cégszerű aláírása és a kifizetésben részesülő aláírása, hogy az igazolást és az osztalékot átvette... Magának a nettó összegnek a kifizetése vagy a bankkivonaton jelentkezik,- ha bankszámlára történt az utalás, vagy pénztári kiadási pénztárbizonylaton veszi át a cég pénztárából, ezekhez csatolom az aláírt elszámolási igazolás egy-egy pldányát, a "számfejtéshez kapott "utasítást a hozzá csatolt, aláírt igazolások másolataival, vagy másodpéldányával az adós dossziéba szoktam lerakni. A cég a saját cégiratai közé lerakja a jóváhaygó határozatához a kifizetést igazoló iratok másolatát. /Nálam előfordul, hogy a jóváhagyott osztalékot nem egy összegben fizetik ki../
Ha nem valamely lezárt üzleti évre jóváhagyott osztalék kifizetéséről van szó, akkor év közben csak osztalékelőleg jöhet szóba, a feltételek megléte esetén.( ha Kft-ről van szó, akkor a társasági szerződésben szerepelnie kell az osztalékelőleg fizetés lehetőségének, Közbenső mérleg, hogy egyáltalán az osztalékelőleg mennyi lehet, stb. taggyűlési határozat az osztalékelőlegről.. Az osztalékelőlegből 25% SZJA előleget kell vonni.., . Aztán majd ha osztalékká válik, akkor az osztaléknál számolni kell az előleggel, az előleg SZJA-val, de a teljes osztalék összegre kell nézni (a határösszeget és nyilatkozatot is figyelembe véve) a 14 % százalékos eho-t.
Ha esetleg EVÁ-s számv.tv. hatálya alá tartozó cégnél kerül sor osztalék kifizetésre, akkor, ha az az osztalék EVÁ-s időszakban keletkezett adózott eredmény, eredménytartalék terhére került jóváhagyásra, akkor ott az osztalékból nem kell sem SZJA-t, sem százalékos eho-t vonni a kifiztetéskor.
Ha nem EVÁ-s osztalékról, osztalék előlegről van szó, akkor a kifizetés hónapjára vonatkozó 0908-asban be kell vallani a kifizetést és abból történt levonást. Ha olyan tag kapja az osztalékot, osztalék előleget, akinek van tagi közreműködői díja is a cégtől, annak majd az adóadatlapján, vagy az M30-asán szerepeltetni kell az osztalékot, osztalékelőleget és abból történt levonás/levonásokat.
OTP részvényesek ide!