Október 2-án mehetünk szavazni a menekültkvótáról  

talan ez.

"Ez a rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek jelenleg a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kér­niük."

" akiknek nagy esélyük van a menekültstátus megszerzésére, áthelyezik egy másik uniós tagállamba, ahol a menedékkérelmüket elbírálják"

jelenleg ott kell biralni ahol eloszor kerte.

Ahogyan az sem tisztazott azokkal mi lesz akiket elutasitanak vagy kozben buncseleknenyt kovet el.
Oket hova es hogyan kuldenek vissza?

Meddig tart a menekült státusz aki megkapja ? Ha 20 év múlva is dúl a háború a közel keleten, itt házasodik,gyerekei lesznek stb. akkor mi lesz velük?

Válaszolsz az említett friss munkaerő kérdésére is ?

Az első két idézett bekezdés között, nem tudom, mi az ellentmondás. Van egy elfogadott döntés, és van egy javaslat, ami mást tartalmaz.

A második "ellentmondás": nem tudni eddig mennyi pénzt költöttek uniós tagországok integrációra vs. az elbírálásra átvett menkülteket nem KELL automatikusan befogadni, az adott ország dönti el, hogy AD-E, ÉS MILYEN státuszt. Szólok, ha megtaláltam a kapcsoaltopt és ezáltal az ellentmondást.

ui: "sok" = 2
uui: üdv

sok ellentmondast tartalmaz.

"A határozatok átmeneti és rendkívüli intézkedéseket tartalmaznak a két frontország terheinek enyhítésére. Ennek értelmében azokat a szíriai, iraki és eritreai menedékkérőket, akiknek nagy esélyük van a menekültstátus megszerzésére, áthelyezik egy másik uniós tagállamba, ahol a menedékkérelmüket elbírálják."

válasz a cikkbol:

" Ez kötelező erejű EU-jogszabály, amelyet végre kell hajtani. Van azonban egy friss javaslat a jogalkotók asztalán, amely ugyancsak kötelező áthelyezéseket szorgalmaz, de nem átmeneti, hanem állandó jelleggel. Ez a rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek jelenleg a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kér­niük. "

ahol belepett ott keri ott biráljak el.

"Nincs szó végleges letelepítésről.

Az áthelyezés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kérelmezőnek nemzetközi védelmet kell biztosítani. A fogadó ország hatóságai a menekültügyi eljárás során döntik el, hogy a kérvényező jogosult-e bármilyen oltalomra,és ha igen, akkor milyen státusz illeti meg: menekült-, oltalmazotti, menedékes vagy befogadotti státusz. A tanácsi határozat egyébként világosan leszögezi, hogy csak olyan állampolgárságú kérelmezők vehetnek részt az áthelyezési programban, akik esetében megelőző egy évben a menedékjog iránti kérelmek legalább 75 százalékát elfogadták az EU-ban. A döntés megszületésekor ennek a feltételnek csak a szíriai, az iraki és az eritreai menekültek feleltek meg."

cikkbol:

" integrációjára fordítanak. "

ha nem végleges miért integralnak?

link
a szaudi nyilatkozatról
Hogy jön a képbe Clintonné....

"mivel meggyőződésük, hogy az unió külső határaira továbbra is fognak menedékkérők érkezni, és az öregedő Európának sürgős szüksége van a friss munkaerőre."
Tele van európa munkanélküliekkel,fiatalokkal miért nem azoknak akarnak munkát adni ? Akarnak-e egyáltalán dolgozni?

1. Igen
2. 40%(valós)+10,1%(csalt) 50,1%
3. 80%
4. 5%

1. Milyen döntéshozó testületek határoznak az uniós menekültpolitikáról? Milyen, a tagországokra kötelező döntések születtek eddig?

Az uniós menekültpolitikáról szóló döntések túlnyomó többségét az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament (EP) és a kormányokat tömörítő Miniszteri Tanács közösen fogadja el. A jogszabályok jóváhagyásához a parlamentben egyszerű, a tagállamközi tanácsban minősített többség szükséges. A minősített többség azt jelenti, hogy a 28 tagállamból legalább 16 a javaslat mellett szavaz, és ezek a támogató országok az EU teljes népességének legalább a 65 százalékát képviselik. Az elfogadott jogszabályokat minden tagállamnak végre kell hajtania.

A menekültválság tavalyi kirobbanása óta az Európai Bizottság több mint egy tucat jogalkotási kezdeményezést tett le az asztalra az uniós menekültpolitika és határőrizet reformjáról. Ezekről az EP és a tagállamok már megkezdték vagy hamarosan megkezdik a döntéshozatali eljárást. Viszonylag gyorsan nyélbe ütötték az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló rendeletet. Kilógnak a sorból az úgynevezett betelepítési kvótákról szóló határozatok, amelyeket tavaly szeptemberben „szükséghelyzetben” hoztak a tagállamok, nem megegyezve, csupán konzultálva az Európai Parlamenttel. Az ilyen „átmeneti intézkedésekre” lehetőséget ad az EU-szerződés 78. cikke.

2. Mi az a kötelező betelepítési kvóta?

Az EU-s országok belügyminiszterei 2015. szeptemberében két határozatot hoztak arról, hogy 2017 szeptemberéig a tagállamok kötelesek áthelyezni 160 ezer menedékkérőt Olaszországból és Görögországból. A döntés ellen szavazott Magyarországon kívül Csehország, Románia és Szlovákia, Finnország tartózkodott. A határozatok átmeneti és rendkívüli intézkedéseket tartalmaznak a két frontország terheinek enyhítésére. Ennek értelmében azokat a szíriai, iraki és eritreai menedékkérőket, akiknek nagy esélyük van a menekültstátus megszerzésére, áthelyezik egy másik uniós tagállamba, ahol a menedékkérelmüket elbírálják. Ha a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul, menekült- vagy egyéb oltalmazotti státuszt és tartózkodási engedélyt kaphatnak abban az országban, ahol a kérelmüket elbírálták.

Az áthelyezés kötelező elosztási kvóták alapján történik. A lakosság lélekszáma, gazdasági teljesítménye, munkanélküli rátája és a menedékjog iránti kérelmek átlagos száma alapján állapították meg, hogy egy-egy tagállamnak hány menedékkérőt kell befogadnia.

Magyarországra eszerint 1294 ember menedékkérelmének az elbírálása, majd kedvező döntés esetén a befogadása jutna. Az Európai Unió minden áthelyezett személy után hatezer eurót fizet a fogadó országnak.

3. Az ideérkező migránsok végleges letelepedéséről vagy átmeneti oltalom alá helyezéséről van-e szó?

Nincs szó végleges letelepítésről.

Az áthelyezés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kérelmezőnek nemzetközi védelmet kell biztosítani. A fogadó ország hatóságai a menekültügyi eljárás során döntik el, hogy a kérvényező jogosult-e bármilyen oltalomra,és ha igen, akkor milyen státusz illeti meg: menekült-, oltalmazotti, menedékes vagy befogadotti státusz. A tanácsi határozat egyébként világosan leszögezi, hogy csak olyan állampolgárságú kérelmezők vehetnek részt az áthelyezési programban, akik esetében megelőző egy évben a menedékjog iránti kérelmek legalább 75 százalékát elfogadták az EU-ban. A döntés megszületésekor ennek a feltételnek csak a szíriai, az iraki és az eritreai menekültek feleltek meg.

4. Milyen arányban vállalják a menekültpolitika anyagi terheit az uniós testületek, illetve a befogadó országok?

Az Európai Bizottság 2015–16-ban eddig összesen 15 milliárd eurót költött az uniós költségvetésből a menekültválság kezelésére, a tagállamok erőfeszítéseinek támogatására. Ennél jóval magasabb lehet az összeg, amit a tagországok tengeri mentésre, határvédelemre, a menedékkérők nyilvántartásba vételére, ellátására, majd a befogadottak lakhatására, szociális juttatásaira, integrációjára fordítanak. Ezekről a költségekről nem állnak rendelkezésre összesített adatok. Az Európai Bizottság idén tavasszal közzétett gazdasági előrejelzése szerint 2015–16-ban a menekülthullám által érintett országok pótlólagos pénzügyi terhei meghaladhatják a GDP-jük 0,1–0,6 százalékát. Svédországban, ahol a legmagasabb az egy főre jutó menedékkérők száma az EU-ban, ez az összeg elérheti akár a GDP 0,9 százalékát. Magyarországon az előrejelzés a GDP 0,1 százalékára teszi a menekültválság költségvetési hatását.

5. Az Európai Unió valóban kötelező kvótával osztaná szét a menekülteket az uniós országokban? Mi a jelenlegi elképzelés, hogyan változott a koncepció?

Az Európai Unió eddig két határozatot hozott a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásáról. Ezek a döntések szükséghelyezetben születtek, és céljuk, hogy a tagállamok két év alatt vegyenek át 160 ezer menedékkérőt a menekülthullám által leginkább sújtott két országból. Ez kötelező erejű EU-jogszabály, amelyet végre kell hajtani. Van azonban egy friss javaslat a jogalkotók asztalán, amely ugyancsak kötelező áthelyezéseket szorgalmaz, de nem átmeneti, hanem állandó jelleggel. Ez a rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek jelenleg a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kér­niük.

A migránsok korlátlan befogadása sosem volt az uniós testületek célja. Kezdetben a humanitárius segítségnyújtás szükségességére helyezték a hangsúlyt

Ez az alapelv a jövőben sem változna, csak vészhelyzet esetén kiegészülne. A javaslattevő Európai Bizottság elképzelése szerint ha a jövőben egy tagállamra aránytalanul nagy nyomás nehezedne, akkor méltányossági alapon a többiek automatikusan átvállalnának tőle menekülteket. Alapvetően az országok teherbíró képessége határozná meg, hogy hány menedékkérelmet bírálhatnak el. Ha ez a szám váratlanul a másfélszeresére emelkedne, akkor az adott tagállamból egy másikba helyeznék át a menedékkérőket. A rendszerből ideiglenesen ki lehetne maradni, de csak magas pénzbírság megfizetésével. A bizottság menekültügyi reformtervét sokan bírálták, de döntés még nem született róla. Hivatalos brüsszeli nyilatkozatok azt sugallják, hogy a tagállamközi tanácsban lenne fogadókészség a kötelező betelepítéseket elvből ellenző közép-európai országok érveinek a megfontolására. Vannak tervek arra is, hogy az EU külső, harmadik országokból telepítsen be rendszeresen menekülteket, de ez szigorúan önkéntes felajánlások alapján történne.

6. Hozhatók-e közösségi menekültpolitikai döntések a tagországok ­vezetőinek beleegyezése nélkül?

Elvileg nem.

Az állam- és kormányfők politikai, stratégiai iránymutatásokat fogalmaznak meg, nem hoznak jogszabályokat.

Az uniós törvényeknek azonban össz­hangban kell állniuk a csúcstalálkozók zárónyilatkozataiban foglalt döntéseik­kel. A magyar kormány igazat mond, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság az uniós vezetők kinyilvánított szándékával szemben cselekedett, amikor a belügyminiszterekkel tavaly szeptemberben megszavaztatta a kötelező kvótarendszert. A 2015. áprilisi uniós csúcs résztvevői ugyanis „a tagállamok közötti önkéntes alapú sürgősségi áttelepítések szervezésének megvizsgálását” helyezték kilátásba. Az Európai Bizottság azonban a rendkívüli helyzetre hivatkozva később kivételes eljárást javasolt, amit a huszonnyolcak túlnyomó többsége támogatott. Erre az EU-szerződés 78. cikke hatalmazta fel az uniós végrehajtó testületet, amely lehetővé teszi, hogy kezdeményezésére a kormányközi tanács átmeneti intézkedéseket fogadjon el, ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, amelyet „harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása” okoz. Azóta többször előfordult, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a kötelező áthelyezések felgyorsítására szólította fel a tagországokat, Orbán Viktor miniszterelnök azonban a magyar kormány nevében mindannyiszor írásos jegyzékben emelt kifogást ellene.

7. Milyen jogi következményei vannak a magyar népszavazás eredményének az uniós politikára?

A magyar népszavazásnak

nincs közvetlen jogi következménye, minthogy sem referendum, sem nemzeti parlamenti döntés nem írhatja felül az Európai ­Unióban – a tagállamok és az Európai Parlament által közösen – elfogadott ­jogszabályokat.

Ezért állítja a magyar kormány, hogy a referendumra feltett kérdés nem a ­múltra, hanem a jövőre vonatkozik. De az elfogadás előtt álló rendeletek vagy ­irányelvek sorsát befolyásolhatja a nem győzelme az októberi 2-i népszavazáson. Feltéve hogy a többség kinyilvánított akaratát tolmácsoló magyar kormány elég támogatót tud maga mögé állítani a szolidaritás „rugalmas” és „rugalmatlan” hívei között zajló brüsszeli csatákban. Az Európai Unió szerződéseinek módosítása – ami állítólag Orbán Viktor célja egy megnyert népszavazás után – nem szerepel az általa is elfogadott, fél évre szóló uniós munkatervben.

8. Brüsszel, azaz az uniós testületek valóban elkötelezettek-e a migránsok korlátlan befogadása mellett?

A migránsok korlátlan befogadása sohasem volt az uniós testületek célja.

Mindhárom brüsszeli testület – az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács – vezetője azt hangoztatja, hogy a rászorulóknak nemzetközi védelmet kell biztosítani, az erre jogosulatlanokat meg gyorsan vissza kell küldeni. A menekültválság elején a humanitárius segítségnyújtás szükségességére helyezték a hangsúlyt, de jó ideje inkább a schengeni határok védelmére és a migránsok beáramlásának a feltartóztatására. A pozsonyi uniós csúcson a résztvevők megerősítették, hogy céljuk az EU-n kívül tartani a potenciális bevándorlókat. A bizottság és a parlament ugyanakkor híve a migráció legális mederbe terelésének, mivel meggyőződésük, hogy az unió külső határaira továbbra is fognak menedékkérők érkezni, és az öregedő Európának sürgős szüksége van a friss munkaerőre. Az erről szóló jogszabálytervezet már a törvényhozók asztalán van."

Tegnap hívott is a helyi polgármester - hogy honnan tudta a telefonszámom... - s szavazni buzdított. Rögzített szöveg volt, még nem személyesen hívott :)
Lesz ebből szerintem egy szép kövér nemigen. Aztán magyarázzák, ahogy akarják.

Mondom én hogy készül az újabb lista s aki nem megy el, az belekerül a potenciális ellenségek táborába.

1. Érvényes lesz-e a népszavazás?
2. Az összes választópolgár hány százaléka szavaz érvényesen?
3. Nemek aránya?
4. Érvénytelen szavazatok aránya?

Utólag már mindenki okos, de a politikai tisztánlátást a jóslatokon lehet lemérni. Mi lesz a népszavazás eredménye? Nem az a kérdés, mit szeretnél, hanem az, hogy mi lesz. Orbán doktor irreális kívánságvektora például így fest: igen, 100%, 100%, 0%.

Az én válaszvektorom:

1. nem
2. 48%
3. 92%
4. 3%

"Kampányra fogták a közhivatalnokokat

A lap szerint felülről arra utasítottak hivatalnokokat, hogy külön kiosztott telefonokkal, Kubatov-listával és egy Fidesz-KDNP-s logóval ellátott kétoldalas útmutatóval felfegyverkezve egy-egy vidéki szavazókörzetben hívogassanak szavazókat, és győzködjék őket a népszavazás fontosságáról. Közhivatalnokként, munkaidőben, pártutasításra.

Az íveken címek szerint vannak listázva a szavazók, néhol a hozzájuk tartozó mobilszámokkal együtt. Az ív jobb oldalán lévő rubrikákban kell besatírozni az adott válaszokat"

link

Szólj már valakinek, hogy vegye már le rólad azt dögnehéz krumplis zsákot!

minek kellett Újpestre kirándulnod?

A !!444!!! online oldalon harcos krumplihuszárokká lettek!