nagyapja, Schwarcz Ödön magyarította a nevét.
A közgázon "bizalmi", népgazdasági tervezői (azaz ötévesterv-írói) szakon végez 1977-ben.
felfogásában nem a privatizációhoz, nem az egészségügyhöz, a nyugdíjhoz, a faluhoz vagy a MÁV-hoz kell értenie; a történet nem arról szól, hogy milyen műtét vagy mozdony kell a jobb működéshez. Nem foglalkozik a részletekkel, mert ő KÖZGAZDÁSZ, a modern világ irányítására hivatott t u d á s birtokosa, aki a legfontosabb információval rendelkezik - tisztán látja, mi lenne az állam helyes szerepe. Erre már egyetemi szakdolgozata írásakor rájött, amikor az Ingatlankezelő Vállalatot vizsgálta (az IKV tulajdonában és kezelésében voltak a fővárosi bérházak). A lényeg azóta sem változott: az állam rossz gazda (ugye milyen ismerős szlogen??), ez minden reform alfája és ómegája.
Annyira azért nem veti meg az államot, hogy ne vállaljon időről időre igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot egy-egy állami cégnél. :)
a kisvállalkozásokkal is kemény kézzel bánna. Szerinte az államnak annyira meg kellene nehezítenie a néhány főt foglalkoztató cégek életét, hogy azok megszűnjenek. Mindez százezreket érintene.
Ugyanilyen eredeti gondolata, hogy a cigányság problémáira gyógyír lehetne a feketevonatok feltámasztása és a munkásszállások tömeges építése a nagyvárosokban.
amikor múlt héten a Népszabadságban arról írt, hogy a falvak "üzemmérete" túl kicsi, ezért nem "működtethetőek" hatékonyan, az érintettek körében kisebbfajta pánik tört ki.
a falvak lázadásáról írt tanulmányában jelzi, ehhez is ért. Amikor pedig az olvasó odáig ér a szövegben, hogy a romániai falurombolás érzelmi töltetet kapott (fordítjuk: volt azért a tervekben ráció), eszébe jut egy korábbi nagy vihart kavaró nyilatkozata, mely szerint falvakra nincs is szükség, és arra gondol: mi jöhet még?
aki netán nem ismert rá, annak elárulom, hogy mindez egy emberről szól: link
A közgázon "bizalmi", népgazdasági tervezői (azaz ötévesterv-írói) szakon végez 1977-ben.
felfogásában nem a privatizációhoz, nem az egészségügyhöz, a nyugdíjhoz, a faluhoz vagy a MÁV-hoz kell értenie; a történet nem arról szól, hogy milyen műtét vagy mozdony kell a jobb működéshez. Nem foglalkozik a részletekkel, mert ő KÖZGAZDÁSZ, a modern világ irányítására hivatott t u d á s birtokosa, aki a legfontosabb információval rendelkezik - tisztán látja, mi lenne az állam helyes szerepe. Erre már egyetemi szakdolgozata írásakor rájött, amikor az Ingatlankezelő Vállalatot vizsgálta (az IKV tulajdonában és kezelésében voltak a fővárosi bérházak). A lényeg azóta sem változott: az állam rossz gazda (ugye milyen ismerős szlogen??), ez minden reform alfája és ómegája.
Annyira azért nem veti meg az államot, hogy ne vállaljon időről időre igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot egy-egy állami cégnél. :)
a kisvállalkozásokkal is kemény kézzel bánna. Szerinte az államnak annyira meg kellene nehezítenie a néhány főt foglalkoztató cégek életét, hogy azok megszűnjenek. Mindez százezreket érintene.
Ugyanilyen eredeti gondolata, hogy a cigányság problémáira gyógyír lehetne a feketevonatok feltámasztása és a munkásszállások tömeges építése a nagyvárosokban.
amikor múlt héten a Népszabadságban arról írt, hogy a falvak "üzemmérete" túl kicsi, ezért nem "működtethetőek" hatékonyan, az érintettek körében kisebbfajta pánik tört ki.
a falvak lázadásáról írt tanulmányában jelzi, ehhez is ért. Amikor pedig az olvasó odáig ér a szövegben, hogy a romániai falurombolás érzelmi töltetet kapott (fordítjuk: volt azért a tervekben ráció), eszébe jut egy korábbi nagy vihart kavaró nyilatkozata, mely szerint falvakra nincs is szükség, és arra gondol: mi jöhet még?
aki netán nem ismert rá, annak elárulom, hogy mindez egy emberről szól: link
Mi lesz veled Magyarország?