Hosszú ideje várt állásfoglalást fogadott el a Kúria konzultációs testülete azokra a peres devizahitelekre, amelyeknél az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem világos és nem érthetõ módon kaptak tájékoztatást az
Értem én, hogy adjon az MNB (a teljes lakosság pénzéből), meg adjon a bank (a tulajdonosok pénzéből). De nem kellene a hitelt felvevőnek, aki jó eséllyel bent lakik a bebukott hitelből vásárolt ingatlanban, is bedobnia valamit a dealbe?
Ez már nem a devizaalapú hitelek problematikája, hanem magáé a hitelezésé. Azért az emberek többsége reményeim szerint tudja, hogy ha nincs jövedelmem, akkor a hitel nekem nem alternatíva. Magyarul hiába kínálják, számomra nincs. Ha pedig ennek ellenére kínálják és cserébe csak az ingatlanomat kérik, akkor felmerül bennem a gyanú, hogy kiakarnak rabolni. Ha pedig semmi nem merül fel, akkor megérdemlem a sorsomat. Én biztosan tanítanám az iskolákban a hitel-t mint az élet egyik nagy lehetőségét, ezzel együtt problematikáját. Ezen máshogy nem lehet segíteni.
Ezt vizsgálja most utólag a felügyelet is! Hogyan történhetett meg,hogy ennyi hitelképtelen kapott kölcsönt 2007-2009 között!! Idézet a cikkből-
Miért a magyar nem hitelképes ügyfelekből sikerült az egyetlen
nyertes csoportnak, a hitelközvetítőknek a legnagyobb arányban banki
adósokat toborozni?
Miért csak Magyarországon nem voltak hajlandók az érintett
intézmények az össztársadalmi érdek szerint cselekedni, miközben
mindenki a felelősségét utólag elhárítja?
Eszembe jutott még egy kérdés. Illetve, inkább állítás. Ha a törvény előírta, hogy jövedelemvizsgálat kell, értsd: a bank köteles elvégezni, akkor az ügyfél felvehet-e, úgy értem: törvényesen jár-e el, ha felvesz vizsgálat nélkül hitelt. Szerintem: nem.
Ez, különben, egy igen érdekes kérdés. És most az érdekes alatt semmi másodlagos értelmet nem értek, hanem azt, hogy izgalmas, érdekfeszítő, vizsgálatra számot tartó, stb. . Tehát, tegyük fel, hogy felvettél a banktól 10 milliót (konstrukció mindegy). Vettél szép lakást, mondjuk 13-ért, rajta 10M jelzálog, ahogy kell. Aztán kiderül, hogy a bank valamit elcseszett, mondjuk, nem vizsgálta meg a jövedelmi helyzetedet. Aszondod, hogy ekkor nem viheti a lakást. És a törlesztőt sem tudod fizetni. . Mi a megoldás? . Én azt gondolnám, hogy a se nem fizetek, se nem viheti, hanem békésen éldegélsz benne, az nem teljesen kóser.
Csak hogy jól értsem: úgy gondolod, hogy se fizetni nem kell a részleteket, se a jelzálogot nem érvényesítheti a bank, ha nem végzett jövedelemvizsgálatot?
Biztosan így volt. . Vizsgálni azonban csak a beadott dokumentumokat tudja, egyébként, általános esetben, azt gondolom, ezt meg is tette. Érdekes lenne tudni, hogy volt-e olyan termék, ami hivatalosan nem várta el a jövedelemvizsgálatot, illetve, hogy amikor elvárták, akkor milyen arányban fordult elő, hogy nem történt meg a vizsgálat. . Az, hogy szociális probléma lett, nem a jövedelemvizsgálatból lett, hanem -próbálok árnyaltan fogalmazni- a résztvevő felek nem kellő körültekintéséből fakadt. Állam, bank, ügyfél. A szociális gondért leginkább az állam, mert szabályozhatott volna (ahogy most teszi is). Az egyéni gondért leginkább az ügyfél. A banki gondért pedig a bank (megj: tudok olyan bankról, amelyik a komplett kockázatkezelési részlegét kivágta akkoriban). . Én úgy látom, az ügyfél felelősségét teljesen el akarják kenni egy olyan termék megvásárlásakor, amit ő maga igényelt, volt hozzáférhető alternatíva, semmi nem kényszerítette a vásárlásra.
Közepesen lennék körültekintő, és közepesen bíznék. . 1. ha a mester azzal áll elő, hogy van egy baromi jó technológia, most próbálgatják, asszem, rákérdeznék, hogy mi lesz, ha a hűtő mellett a sütőt, a klímát és a kemencét is rákötöm. . 2. ha villanyszerelőnek azt mondod: összesen két lámpát, egy hűtőt és egy tévét kötök rá, akkor őt fogod hibáztatni, hogy leolvad a fenébe az egész, amikor a mosógép, a sütő és a vasaló egyszerre megy? . Az általam ismert devizahitelesek többsége a minden tekintetben a jó kimenetelekkel "számolt". És a lehetséges maximumokig elment, nulla tartalékot hagyva. A józan paraszti észt nem használták, a kötelező óvatosság elvét. És pont ugyanez hallatszik tíz év a nyilatkozatokból (tv, internet, itteni komment). Semmi felelősségvállalás. . Mi lehetett az oka annak, hogy voltak, akik tájékozottak is voltak, okosak is voltak, pénzük is volt, mégis forinthitelt vettek fel? Annak idején aki akart, utána tudott járni a kockázatoknak. Volt PSzÁF kiadvány is. Volt biztosítás is, csak a kutya nem vette, mert, ugye, az is pénz. . Az emberek jelentős része negyed órát tölt az olcsóbb vécépapírt válogatva, de élete legnagyobb beruházásának pénzelését nem fontolta meg ennyire - legalább is nekem ez a benyomásom. . Hogy a bankok IS hibáztak, azt nem vitatom, tehát a bukta egy részét vállalniuk is kell. De azt gondolom, most nagyjából ott tartunk, hogy minden kockázatért ők felelnek, és ez szerintem nincs rendben.
Az a bank baja,ha csak az ingatlan fedezetet vizsgálta, az igénylő jövedelmét nem! Ez esetben nem kérheti számon a havi törlesztőrészletet. Ez a bank baja.
Annyira, hogy ha ajánl 2 megoldást: van egy túlfeszültség védelemmel, az drágább de biztonságosabb és van egy anélkül...olcsóbb és ha nem csap be a villám, nem lesz semmi baj, de ha igen, akkor minden tönkremegy. És a kúria is kimondta, hogy azzal tisztában kellett lenni, hogy szokott villámlani.... És akkor itt is lehet választani. És van olyan ember tudjuk, aki nem tudja mi van, ahol becsap a villám.
ha villanyt szereltetsz otthon, mennyire vagy körültekintő? vagy megbízol a szerelőben, mert ő ért a villanyhoz, te meg mondjuk ha pék vagy, a kenyérsütéshez?
Gyula, ebben egy hang nincs a jövedelemről. Arról van szó, hogy végezze el, vizsgálja meg, mérje fel ... . Az utolsó rész pedig kifejezetten a jelzálogra vonatkozik: "szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről". Azaz, ha biztosítani tudja magát jelzáloggal, akkor OK. Az, hogy ezt később kihúzták alóluk, az nem OK. Nem mintha lelkes híve volnék a kilakoltatásnak, de az szerintem nincs rendben, hogy valaki lakik egy lakásban, amit döntően a bank -áttételesen pedig a részvényesek és az adófizetők- vettek neki.
Miért a bank baja, ha van fedezet? . És, ha úgy volt, ahogy írod, neked mi volt a terved? Hogyan tervezted visszafizetni, ha magad is úgy gondoltad, hogy elégtelen a jövedelmed?
Nem, nem ezért van. Hanem azért, mert az ügyfél-jelölt bement a megfelelő jövedelem nélkül, és hitelt kért. miért kér hitelt? Nem tudja, hogy nem fogja tudni visszafizetni? És miért kellene megmenteni? Mert lakik egy lakásban, amit nem fizetett ki, de maradni szeretne? Én is. Mikor költözhetek be?
Az ügyféltől minden igazolást be kell kérni a hiteléfelvétel előtt. A pénzintézet világosan látta,hogy szociális ellátást kaptam,ugyanis a jövedelmedet ahhoz a bankhoz kell utalni, minimum 3 hónapot,hogy ezt lássák! Ha a bank nem kér jövedelmet,sőt e-nélkül adja ki hitelét,az a bank baja! Az meg a másik,hogy nem végzett ügyfél bonitas vizsgálatot!
Sok esetben a bank nem is kért jövedelem igazolást! Így hírdette a hitelét,hogy jövedelem igazolás nélkül. Csakhogy kizárólag ingatlan fedezetre így nem adhatott volna. Ez a termék 2007-2009 ig volt,2009 őszén betiltották! De 2007 előtt sem volt ilyen, nem nagyon adtak a bankok,nagyon sok igazolást kértek be anno... Alaposan körbejártam a témát. A Provident a múlt héten csak egy picivel túlterhelte az ügyfeleket,máris bírságolta az MNB!! https://www.origo.hu/gazdasag/20190612-komoly-birsagot-kapott-provident.html A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott, a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről
és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2010. június 11-én történő hatálybalépését megelőzően a hitelnyújtás szabályait a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény határozta
meg.
Az 1996. évi CXII. törvény
77. § (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy a pénzügyi intézmény
köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát,
áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és
csökkentését lehetővé tevő, igazgatóság által elfogadott belső
szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. Az 1996. évi CXII. törvény
78. § (1) bekezdése szerint a hitelintézetnek a kihelyezésről
történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg
biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.
"köteles belső üzletszabályzatában vizsgálni a törvénynek megfelelően az ügyfél vagyoni és jövedelmi helyzetét"
hogy kell a belső üzletszabályzatban vizsgálni az ügyfelet? amúgy mint emlékszünk, te vagy az egyik, aki hamisan tájékoztatta őket a vagyoni helyzetedről, úgyhogy látszik hogy ha valaki vizsgálja, azt is ki lehet játszani hitelfelvevői oldalon. persze, nyilván téged is a bank kellett volna hogy megvédjen nagykorú magadtól, ha már te nem tudtad megtenni.
Megjött a Kúria bejelentése: így kell átszámolni a vitatott devizahiteleket
Ugrás a cikkhez