Hosszú ideje várt állásfoglalást fogadott el a Kúria konzultációs testülete azokra a peres devizahitelekre, amelyeknél az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem világos és nem érthetõ módon kaptak tájékoztatást az
Értem én, hogy adjon az MNB (a teljes lakosság pénzéből), meg adjon a bank (a tulajdonosok pénzéből). De nem kellene a hitelt felvevőnek, aki jó eséllyel bent lakik a bebukott hitelből vásárolt ingatlanban, is bedobnia valamit a dealbe?
Ez már nem a devizaalapú hitelek problematikája, hanem magáé a hitelezésé. Azért az emberek többsége reményeim szerint tudja, hogy ha nincs jövedelmem, akkor a hitel nekem nem alternatíva. Magyarul hiába kínálják, számomra nincs. Ha pedig ennek ellenére kínálják és cserébe csak az ingatlanomat kérik, akkor felmerül bennem a gyanú, hogy kiakarnak rabolni. Ha pedig semmi nem merül fel, akkor megérdemlem a sorsomat. Én biztosan tanítanám az iskolákban a hitel-t mint az élet egyik nagy lehetőségét, ezzel együtt problematikáját. Ezen máshogy nem lehet segíteni.
Ezt vizsgálja most utólag a felügyelet is! Hogyan történhetett meg,hogy ennyi hitelképtelen kapott kölcsönt 2007-2009 között!! Idézet a cikkből-
Miért a magyar nem hitelképes ügyfelekből sikerült az egyetlen
nyertes csoportnak, a hitelközvetítőknek a legnagyobb arányban banki
adósokat toborozni?
Miért csak Magyarországon nem voltak hajlandók az érintett
intézmények az össztársadalmi érdek szerint cselekedni, miközben
mindenki a felelősségét utólag elhárítja?
Eszembe jutott még egy kérdés. Illetve, inkább állítás. Ha a törvény előírta, hogy jövedelemvizsgálat kell, értsd: a bank köteles elvégezni, akkor az ügyfél felvehet-e, úgy értem: törvényesen jár-e el, ha felvesz vizsgálat nélkül hitelt. Szerintem: nem.
Ez, különben, egy igen érdekes kérdés. És most az érdekes alatt semmi másodlagos értelmet nem értek, hanem azt, hogy izgalmas, érdekfeszítő, vizsgálatra számot tartó, stb. . Tehát, tegyük fel, hogy felvettél a banktól 10 milliót (konstrukció mindegy). Vettél szép lakást, mondjuk 13-ért, rajta 10M jelzálog, ahogy kell. Aztán kiderül, hogy a bank valamit elcseszett, mondjuk, nem vizsgálta meg a jövedelmi helyzetedet. Aszondod, hogy ekkor nem viheti a lakást. És a törlesztőt sem tudod fizetni. . Mi a megoldás? . Én azt gondolnám, hogy a se nem fizetek, se nem viheti, hanem békésen éldegélsz benne, az nem teljesen kóser.
Csak hogy jól értsem: úgy gondolod, hogy se fizetni nem kell a részleteket, se a jelzálogot nem érvényesítheti a bank, ha nem végzett jövedelemvizsgálatot?
Biztosan így volt. . Vizsgálni azonban csak a beadott dokumentumokat tudja, egyébként, általános esetben, azt gondolom, ezt meg is tette. Érdekes lenne tudni, hogy volt-e olyan termék, ami hivatalosan nem várta el a jövedelemvizsgálatot, illetve, hogy amikor elvárták, akkor milyen arányban fordult elő, hogy nem történt meg a vizsgálat. . Az, hogy szociális probléma lett, nem a jövedelemvizsgálatból lett, hanem -próbálok árnyaltan fogalmazni- a résztvevő felek nem kellő körültekintéséből fakadt. Állam, bank, ügyfél. A szociális gondért leginkább az állam, mert szabályozhatott volna (ahogy most teszi is). Az egyéni gondért leginkább az ügyfél. A banki gondért pedig a bank (megj: tudok olyan bankról, amelyik a komplett kockázatkezelési részlegét kivágta akkoriban). . Én úgy látom, az ügyfél felelősségét teljesen el akarják kenni egy olyan termék megvásárlásakor, amit ő maga igényelt, volt hozzáférhető alternatíva, semmi nem kényszerítette a vásárlásra.
Közepesen lennék körültekintő, és közepesen bíznék. . 1. ha a mester azzal áll elő, hogy van egy baromi jó technológia, most próbálgatják, asszem, rákérdeznék, hogy mi lesz, ha a hűtő mellett a sütőt, a klímát és a kemencét is rákötöm. . 2. ha villanyszerelőnek azt mondod: összesen két lámpát, egy hűtőt és egy tévét kötök rá, akkor őt fogod hibáztatni, hogy leolvad a fenébe az egész, amikor a mosógép, a sütő és a vasaló egyszerre megy? . Az általam ismert devizahitelesek többsége a minden tekintetben a jó kimenetelekkel "számolt". És a lehetséges maximumokig elment, nulla tartalékot hagyva. A józan paraszti észt nem használták, a kötelező óvatosság elvét. És pont ugyanez hallatszik tíz év a nyilatkozatokból (tv, internet, itteni komment). Semmi felelősségvállalás. . Mi lehetett az oka annak, hogy voltak, akik tájékozottak is voltak, okosak is voltak, pénzük is volt, mégis forinthitelt vettek fel? Annak idején aki akart, utána tudott járni a kockázatoknak. Volt PSzÁF kiadvány is. Volt biztosítás is, csak a kutya nem vette, mert, ugye, az is pénz. . Az emberek jelentős része negyed órát tölt az olcsóbb vécépapírt válogatva, de élete legnagyobb beruházásának pénzelését nem fontolta meg ennyire - legalább is nekem ez a benyomásom. . Hogy a bankok IS hibáztak, azt nem vitatom, tehát a bukta egy részét vállalniuk is kell. De azt gondolom, most nagyjából ott tartunk, hogy minden kockázatért ők felelnek, és ez szerintem nincs rendben.
Az a bank baja,ha csak az ingatlan fedezetet vizsgálta, az igénylő jövedelmét nem! Ez esetben nem kérheti számon a havi törlesztőrészletet. Ez a bank baja.
Annyira, hogy ha ajánl 2 megoldást: van egy túlfeszültség védelemmel, az drágább de biztonságosabb és van egy anélkül...olcsóbb és ha nem csap be a villám, nem lesz semmi baj, de ha igen, akkor minden tönkremegy. És a kúria is kimondta, hogy azzal tisztában kellett lenni, hogy szokott villámlani.... És akkor itt is lehet választani. És van olyan ember tudjuk, aki nem tudja mi van, ahol becsap a villám.
ha villanyt szereltetsz otthon, mennyire vagy körültekintő? vagy megbízol a szerelőben, mert ő ért a villanyhoz, te meg mondjuk ha pék vagy, a kenyérsütéshez?
Gyula, ebben egy hang nincs a jövedelemről. Arról van szó, hogy végezze el, vizsgálja meg, mérje fel ... . Az utolsó rész pedig kifejezetten a jelzálogra vonatkozik: "szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről". Azaz, ha biztosítani tudja magát jelzáloggal, akkor OK. Az, hogy ezt később kihúzták alóluk, az nem OK. Nem mintha lelkes híve volnék a kilakoltatásnak, de az szerintem nincs rendben, hogy valaki lakik egy lakásban, amit döntően a bank -áttételesen pedig a részvényesek és az adófizetők- vettek neki.
Miért a bank baja, ha van fedezet? . És, ha úgy volt, ahogy írod, neked mi volt a terved? Hogyan tervezted visszafizetni, ha magad is úgy gondoltad, hogy elégtelen a jövedelmed?
Nem, nem ezért van. Hanem azért, mert az ügyfél-jelölt bement a megfelelő jövedelem nélkül, és hitelt kért. miért kér hitelt? Nem tudja, hogy nem fogja tudni visszafizetni? És miért kellene megmenteni? Mert lakik egy lakásban, amit nem fizetett ki, de maradni szeretne? Én is. Mikor költözhetek be?
Az ügyféltől minden igazolást be kell kérni a hiteléfelvétel előtt. A pénzintézet világosan látta,hogy szociális ellátást kaptam,ugyanis a jövedelmedet ahhoz a bankhoz kell utalni, minimum 3 hónapot,hogy ezt lássák! Ha a bank nem kér jövedelmet,sőt e-nélkül adja ki hitelét,az a bank baja! Az meg a másik,hogy nem végzett ügyfél bonitas vizsgálatot!
Sok esetben a bank nem is kért jövedelem igazolást! Így hírdette a hitelét,hogy jövedelem igazolás nélkül. Csakhogy kizárólag ingatlan fedezetre így nem adhatott volna. Ez a termék 2007-2009 ig volt,2009 őszén betiltották! De 2007 előtt sem volt ilyen, nem nagyon adtak a bankok,nagyon sok igazolást kértek be anno... Alaposan körbejártam a témát. A Provident a múlt héten csak egy picivel túlterhelte az ügyfeleket,máris bírságolta az MNB!! https://www.origo.hu/gazdasag/20190612-komoly-birsagot-kapott-provident.html A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott, a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről
és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2010. június 11-én történő hatálybalépését megelőzően a hitelnyújtás szabályait a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény határozta
meg.
Az 1996. évi CXII. törvény
77. § (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy a pénzügyi intézmény
köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát,
áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és
csökkentését lehetővé tevő, igazgatóság által elfogadott belső
szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. Az 1996. évi CXII. törvény
78. § (1) bekezdése szerint a hitelintézetnek a kihelyezésről
történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg
biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.
"köteles belső üzletszabályzatában vizsgálni a törvénynek megfelelően az ügyfél vagyoni és jövedelmi helyzetét"
hogy kell a belső üzletszabályzatban vizsgálni az ügyfelet? amúgy mint emlékszünk, te vagy az egyik, aki hamisan tájékoztatta őket a vagyoni helyzetedről, úgyhogy látszik hogy ha valaki vizsgálja, azt is ki lehet játszani hitelfelvevői oldalon. persze, nyilván téged is a bank kellett volna hogy megvédjen nagykorú magadtól, ha már te nem tudtad megtenni.
Nem mondanám, hogy ismerem a vonatkozó törvényeket, de azt gondolnám, hogy a 100% fedezettség a jelzáloggal teljesen elfogadható. Persze, sokkal jobb, ha fizetőképes az ügyfél. . Továbbá: előfordul, ugye, hogy hamis jövedelemigazolást adnak be ... amit nyilván elég nehéz vizsgálni, nem is gondolnám, hogy banki hatáskör lenne.
A kereskedelmi Bank tudatosan, jövedelem nélküli személlyel szerződött, félrevezetett engem! Jogilag ez a megtévesztés este a pénzintézet részéről felém! Szoc ellátásra,ami az őnáluk lévő számlára ment, arra hitelezett,ingatlan alapon!
De nem ám, köteles belső üzletszabályzatában vizsgálni a törvénynek megfelelően az ügyfél vagyoni és jövedelmi helyzetét! Erről hallgatnak is a bankok! Ez szabályozói, fogyasztóvédelmi kérdés.
Ezekben, úgy gondolom, lényegében igazad van. Tehát a bank legyen körültekintő. . Ugyanakkor, ez elvárható, szerintem, egy magánszemélytől is. Nem, nem a banki kockázatok felmérésére gondolok, persze. Hanem arra, hogy a saját lehetőségeit mérje fel. Tényleg biztos, hogy az utolsó fillérig el kell adósodni? Tényleg biztos, hogy jövőre is kapok 15% bónuszt? Tényleg biztos, hogy jövőre is előléptetnek? Tényleg biztos, hogy megmarad a munkahelyem? Tényleg jó az, hogy hamis jövedelemigazolást adok be? . Vagy éppen kicsit makróbb szinten: ha a rohattgyurcsányi mindenben hazudik, biztos, hogy épp az erős forintot kell nekem elhinnem? . Vagy a legkisebb királyfi bölcsességével: elhiszem-e a vén szipirtyónak, hogy ha megcsókolom, akkor alacsony kamatozású, kis kockázatú és nagyon biztonságos, feketén-fehéren deviza alapúnak írt hitellé változik? Vagy inkább választom a kedves, csendes, meghúzódó forintosat. . Vagy legalább veszek a kockázatokat fedező biztosítást - merthogy az is elérhető volt. Csak hát, akkor nem lesz 86 négyzetméter, csak 85, és a csempéből is eggyel olcsóbbat kell választanom.
Hát, inkább úgy mondanám, hogy ki-ki vigye el a saját balhéját. . Amennyire én látom, a magyar bankok akkori tulajdonosai ezt nagyjából megtették, amikor milliárd számra döntötték a pótlólagos tőkét a leányaikba. . Az egyéni adósok részben helyt álltak, és fizettek, részben nem (akár szándékosan, akár azért mert nem voltak képesek). . A Gyula által emlegetett szociális mértékévű duzzadt probléma kezelése viszont állami feladat. Amit kizárólag törvényhozási úton próbált meg, java részt a bankokra terhelve a felelősséget. Holott sokat tehetett volna pénzügyileg is, pl, ha az árfolyamot a kamatpolitikával és a rendszeres szóbeli intervencióval (értsd: ledumálás) nem küldi 320-330 környékére. . Ugyanakkor az egyéni adósok számára -szerintem indokolatlanul- jelentős előnyöket biztosítottak az elszámolási szabályok, egyébként teljesen öntudatlan, ostoba é felelőtlen polgárnak tekintve őket. Sokan lekaszálhatták a nyereségeket, és a veszteségeket a bankokra terhelték, és egyébként jelenleg is olyan lakásban élve, amit soha nem lett volna képes kifizetni. Pedig lett volna lehetőség igazságosabb megoldásra is.
én a bank kockázatait írtam. . a banknak az a dolga, hogy értsen a pénzügyekhez és menedzselje a különböző szintű kockázatokat. szeretik ezt elhanyagolni, aztán pofára esnek és mennek sírni a kormányzathoz, hogy mentsék meg a lelkeiket.
Kevered az egyéni kockázatot/felelősséget a bankival és a rendszerszintűvel. . - Hogy Józska hülye volt és nem mérte fel jól a lehetőségeit (túlnyújtózkodott a takarón), vagy a kockázatait, az EGYÉNI FELELŐSSÉG. . - Ha a bank túl expanzív hitelpolitika miatt egyre kevésbé volt szigorú a hitelbírálatkor és veszélyesen nagy arányban adott rossz adósoknak hitelt, az a BANK ÜZLETPOLITIKAI FELELŐSSÉGE. - Hogy az előbbi tendencia, a piaci verseny makrogazdasági szintű kockázatot ért el és túl lazák maradtak a hitelkihelyezési feltételek (önerő, jövedelemarányos törlesztő arányai, biztosítékok), ez rendszerszintű hiba, SZABÁLYOZÁSI FELELŐSSÉG. . Ezek hierachikusan egyre magasabb szintű kockázatok, felelősségi körök, ugyanakkor az utóbbi sem menti fel az első pont Józskáját saját faszsága alól. Az itteni Gyulát meg pláne nem a tudatos csalása alól (mert ő saját sztori elmondása szerint direkt verte át a bankját és már aláíráskor tudta, hogy nem fog fizetni).
“nem bogarásztam még át a cikket, mihez képest kell az azonos kamatfelárat számolni?” . Ezt nem részletezte a cikk. . Amit pedig írtál: értem, de én a lényegre reagáltam. A lényeg pedig az, hogy a kúria nagyon helyesen észrevette az egészben azt, hogy nem kedvezhet egyik félnek sem. Hogy a markukat tartó devizahitelesek önszántukból, jól járás céljával vállaltak valamit, ami utólag rosszul sült el. Az nincs rendben, hogy hirtelen minden kockázatukat (és ebből keletkezett veszteségüket) eltöröljük, de cserébe viszont marad a nyerőjük, az alacsony kamat. A kúria nagyon helyesen értelmezte, hogy a kettő összetartozik, együtt jár. . Utólag siránkoztak a devizahitelesek miután nem jött be a számításuk (=speki), hogy ők Ft-ot kaptak, tehát ez Ft hitel? Oké, de akkor Ft hitelnek megfelelő a kamat is. Ennyi.
“Hitelfelvétel 170-es chf/huf-nál, tehát ennyivel váltod forintra és 8%-os forintkamattal számolod újra” . Hát te meg miről beszélsz? A devizahitelek THM-je volt 6-8%, a forintos lakáshiteleké 10-14...
Nem volt joguk, itt kellett volna a Fogyasztóvédelemnek belépni anno... Az 1996-os hitelintézeti tv-ezt nem engedte meg, igaz senki nem kontrollálta a hitelezést 2009-ősze előtt. Akkor kapott a PSZÁF-fogyasztóvédelmi jogokat csak!
szerintem észszerű elvárás lenne mindenkitől, hogy ismerje a kémia és biokémia alapjait, mert így sokkal kevesebb kókler verné át az embereket hatástalan vagy mérgező gyógyszerekkel. . természetesen a statika alapjainaik ismerete is elvárható, hogy az emberek ne vegyenek meg düledező házakat. . stb stb stb. . másik megközelítés: a pék értsen a kenyérsütéshez, és ha bankba megy (ahol fizet a szolgáltatásért) akkor azt kapja amire szüksége van. ez az úgynevezett fogyasztóvédelem. azok az országok működnek magas termelékenységgel, ahol nem az az alapfilozófia, hogy "ha átvernek nem voltál elég ravasz", hanem ahol a péknek a kenyérsütéshez kell értenie.
"Észszerű elvárás:" pénzügyi alapismeretek. Az ésszerű lenne... Nekem pl. eszembe sem jutott a minimál árfolyamon devizaalapú hitelt felvenni. Én még emlékeztem a 90-es évek végi 300-as dollárárfolyamra, amikor 150 volt a dollár...
"320+ a euró s 250-en számolni???" . hát a kúria ezt mondja. nem azt, hogy forintosítsuk a tőketartozást 250-es árfolyamon, hanem azt, hogy számoljuk ki, mennyi lenne a törlesztőrészlet, ha a forintban folyósított hitelt tényleges forinthitelként veszi fel, változó kamatozással, mindenkori bubor + a devizahitelnél alkalmazott kamatmarzs.
"minek izgassa őket?" . hát plö azért, mert nagyon alapvető szakmai (bank szakmai) hiányosságokra mutat rá. . amit írsz, részben(!) fedezi az egyedi nemfizetési kockázatot. azért csak részben, mert a törvényhozó bármikor beavatkozhat, kilakoltatási moratórium stb feltételek. . és egyáltalán nem fedezi a tömeges nemfizetés kockázatait. ami bekövetkezhet makrogazdasági körülmények megváltozásakor, vagy jelentős árfolyamváltozáskor, esetleg bónuszként ha a kettő egyszerre következik be. tömeges kilakoltatások, fedezet értékvesztése, és fokozott politikai kockázat (a kilakoltatottak védelme). . ezek eléggé olyan dolgok, amik mellett nehéz elmenni, merthogy MEGTÖRTÉNTEK, és egy óvatos bank menedzsmentjének előre is látnia kellett. akár azt is, hogy a 2002-ben kezdődött fiskális ámokfutásnak meglesz a böjtje.
Észszerű elvárás: alacsony kamat, kőbe vésve, alacsony költségek, gyors és rugalmas elbírálás, aztán vigye el a balhét. 320+ a euró s 250-en számolni???
a megfogalmazása nyilván "gyönyörű", de azért az európai bíróság döntése is megalapozott, szerintem. . sose felejtsük el a Raiffeisen híres "papapapapapapapapapapapapa" reklámját.
elmegyek a boltba, van pálcikás jégkrém és keksz, a pálcikás jégkrémet választom. hazafelé lerobban az autóm, elolvad a jégkrém, visszamegyek a boltba és megosztom velük a káromat. tök életszerű, nem? mert kb. ugyanaz a kettő.
Ez már szociális probléma lett. Érdemben tehát mindez azt jelenti, hogy a Kúria iránymutatása
megteremti annak lehetőségét, hogy a devizában felvett hitel
árfolyamkockázatát (vagyis azt az esetet – ami be is következett -,
amikor a hitel és a törlesztőrészlet forintban kifejezett értéke
jelentősen megugrik) nem csupán a hitelfelvevőknek kell viselniük, a
károk egy része megosztható a bankokkal.
azt mondja a kúrja hogy ha a CHF forrás kamata 1% volt és arra például 2% marzsot rakott a bank, akkor bubor + 2%-kal kell kiszámolnia a CHF hitelt alternatívájaként a forinthitelt. és ha az eredmény kedvezőbb az adósnak, akkor azt kell alkalmazni. . de csak akkor, ha az adós bírósághoz fordul és ezt kéri.
na átolvastam a cikket, a lényege az, hogy abban az esetben kell újraszámolni a hitelt a megadott módszer alapján, ha az ügyfélre nézve kedvezőbb. a veszteséget a bank nyeli le. a módszer viszont garantálja hogy az ügyfelek nem sokat nyernek.
szerintem ennél árnyaltabb a helyzet, a CHF nagyon durván erősödött, ez az átszámolás csak azoknak nem éri meg újraszámoltatni, akik a CHF időszak elején (2004-2005 körül) és nagyon hosszú futamidőre vettek fel CHF hitelt. . nem bogarásztam még át a cikket, mihez képest kell az azonos kamatfelárat számolni?
"Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni."
Hitelfelvétel 170-es chf/huf-nál, tehát ennyivel váltod forintra és 8%-os forintkamattal számolod újra. Egy kicsit jobban jössz ki! :)
“A nem kötelező állásfoglalás szerint érvényessé kell nyilvánítani ezeket a szerződéseket úgy, hogy 1. a kölcsön összegét a ténylegesen folyósított forintösszegben kell meghatározni, ügyleti kamatként pedig változatlan kamatfelár mellett (a devizakamatnál általában jóval magasabb) forintkamatot kell meghatározni...”
.
Nagyon helyes. Aztán gyorsan ki fog derülni, hogy a magasabb kamatok miatt kb. ugyanott vannak...
.
A sok markát tartó devizahiteles persze árfolyambukta nélkül akart devizás kamatokat.
Megjött a Kúria bejelentése: így kell átszámolni a vitatott devizahiteleket
Ugrás a cikkhez