Utolsó bekezdés
"Szécsényi Bálint, a BÉT alelnöke többek között az alábbiakról beszélt előadásában:
A BÉT 25 évvel ezelőtt indult újra, rendkívül mozgalmas negyedszázad van mögötte. Volt olyan nap, amikor 248 milliárd forintos forgalmat bonyolított a tőzsde, a BUX legmagasabb záróértéke 30 118 pont volt.
A magyar részvényforgalom globális tőzsdei forgalmának 99%-a Budapesten zajlik, a tőkepiac forgalmának döntő részét a hitelintézetek bonyolítják. A jogszabályi környezet kedvez a hazai tőkepiac fejlődésének, a TBSZ és a NYESZ számlák révén adókedvezmény is támogatja a befektetéseket. A tőzsdére lépés a nemzetközi adatok alapján egyértelműen segíti a munkahelyteremtést is.
Számos kihívással küzdenek a befektetési vállalkozások: a szabályozás változásához kapcsolódó feladatoknak kell megfelelniük (informatika, vállalatirányítás), nőnek a partner- és hitelkockázatok, a compliance feladatok (EMIR, MIFIDII, FATCA), emelkednek a Beva-díjak és audit díjak, nőnek a piaci kockázatok, csökken a reputáció (miközben meg kell tartani az ügyfélbizalmat), miközben meg kellene tartani a jövedelmezőséget és a tőkemegfelelést.
A Beva-díjak megemelése szükséges volt, a szektorban konszolidációt, az ügyfelek oldalán pedig a szolgáltatási díjak emelkedését vonhatja maga után. Szinte csoda, hogy az elmúlt év eseményei után az elmúlt félévben növekedett az ügyfélvagyon.
Az alacsony hozamkörnyezetben egyre nehezebb hozamot elérni, ami az ügyfelek részéről magasabb kockázatvállalást igényel. A jövőt meghatározó tényezők között szerepel az állampapírok kiszorítási hatása, az ingatlanpiaci befektetési lehetőségek, az alternatív befektetési struktúrák (kockázati tőke), a lakossági edukáció és a fogyasztóvédelem erősítésének szükségessége, különösen a határon átnyúló szolgáltatók esetében.
Fél éven belül, háromnegyedéven belül eldőlhet egyes független piaci szolgáltatók jövője, hiszen az általuk fizetendő díjak jelentősen emelkednek, és ez konszolidációra kényszeríti a szektort.
A BÉT szeretné megerősíteni a hazai befektetői réteget, amihez a részvénypiaci kínálat bővítésére is szükség van, akár az állami, akár a privát körből."
"Szécsényi Bálint, a BÉT alelnöke többek között az alábbiakról beszélt előadásában:
A BÉT 25 évvel ezelőtt indult újra, rendkívül mozgalmas negyedszázad van mögötte. Volt olyan nap, amikor 248 milliárd forintos forgalmat bonyolított a tőzsde, a BUX legmagasabb záróértéke 30 118 pont volt.
A magyar részvényforgalom globális tőzsdei forgalmának 99%-a Budapesten zajlik, a tőkepiac forgalmának döntő részét a hitelintézetek bonyolítják. A jogszabályi környezet kedvez a hazai tőkepiac fejlődésének, a TBSZ és a NYESZ számlák révén adókedvezmény is támogatja a befektetéseket. A tőzsdére lépés a nemzetközi adatok alapján egyértelműen segíti a munkahelyteremtést is.
Számos kihívással küzdenek a befektetési vállalkozások: a szabályozás változásához kapcsolódó feladatoknak kell megfelelniük (informatika, vállalatirányítás), nőnek a partner- és hitelkockázatok, a compliance feladatok (EMIR, MIFIDII, FATCA), emelkednek a Beva-díjak és audit díjak, nőnek a piaci kockázatok, csökken a reputáció (miközben meg kell tartani az ügyfélbizalmat), miközben meg kellene tartani a jövedelmezőséget és a tőkemegfelelést.
A Beva-díjak megemelése szükséges volt, a szektorban konszolidációt, az ügyfelek oldalán pedig a szolgáltatási díjak emelkedését vonhatja maga után. Szinte csoda, hogy az elmúlt év eseményei után az elmúlt félévben növekedett az ügyfélvagyon.
Az alacsony hozamkörnyezetben egyre nehezebb hozamot elérni, ami az ügyfelek részéről magasabb kockázatvállalást igényel. A jövőt meghatározó tényezők között szerepel az állampapírok kiszorítási hatása, az ingatlanpiaci befektetési lehetőségek, az alternatív befektetési struktúrák (kockázati tőke), a lakossági edukáció és a fogyasztóvédelem erősítésének szükségessége, különösen a határon átnyúló szolgáltatók esetében.
Fél éven belül, háromnegyedéven belül eldőlhet egyes független piaci szolgáltatók jövője, hiszen az általuk fizetendő díjak jelentősen emelkednek, és ez konszolidációra kényszeríti a szektort.
A BÉT szeretné megerősíteni a hazai befektetői réteget, amihez a részvénypiaci kínálat bővítésére is szükség van, akár az állami, akár a privát körből."
KONZUM story
A társaság bemutatása, áttekintése
..
A Konzum Rt. jelenleg két fő tevékenységre koncentrál: az egyik az építőanyag-kereskedelem, a másik pedig az ingatlan-hasznosítás (a gépjármű-kereskedelmet leválasztották a csoportról). Az első, vagyis az építőanyag-kereskedelem terén főleg Nyugat-Dunántúlon rendelkezik kiemelkedő pozíciókkal, valamint Kecskemét környékén. Mintegy 30 TÜZÉP-telepen folyik kereskedelem.
..
A SZTORI:
..
Az építőanyag-kereskedelem az éles árverseny miatt jelenleg kevésbé jövedelmező, ezért a TÜZÉP telepeket racionalizálják: a kevésbé nyereségeseket bezárják, és AZ IPARTELEPKÉNT MŰKÖDTETHETŐ INGATLANOKAT ÉRTÉKESÍTIK. Több száz hektárnyi ilyen terület vár értékesítésre országszerte.
..
A Konzum LEGNAGYOBB ÉRTÉKE azonban mégsem ez, hanem a Pécs szívében található NÉGY SZINTES ÁRUHÁZ ÉS a hozzá kapcsolódó IRODAHÁZ (ezt nem birtokolja száz százalékban, de a tulajdonában nem lévő két irodaszintet meg szeretné vásárolni.)
..
A KONZUM ÁRUHÁZ FORGALMI ÉRTÉKE minimum 1,5, de reálisan inkább 2 milliárd forint (a mérlegben alig 500 millió forint könyv szerinti értéken tartják nyilván).
..
A gigantikus ingatlan hasznosítása: jelenleg 100%-ban bérbe van adva, az éves bérleti díj 2-300 millió forintos nagyságrendű.
Hamarosan egy bank költözhet az épület egy teljes szintjére: ingatlanpiaci pletykák szerint horribilis, 5500 Ft/négyzetméter körüli áron adják ki a pénzintézetnek.
..
A RÉSZVÉNY FAIR ÉRTÉKE az ingatlanvagyon alapján kb. 500-700 Ft, óvatos becslések szerint is.
..
De miért volt az árfolyam gyalázatosan alacsony?
..
Az ok a múltban keresendő. A társaság korábban szövetkezetként működött, rengeteg veszteséges üzletággal (bútorgyártástól a fémiparig mindennel foglalkozott). A folyamatosan erodálódó vagyont többször próbálták tőkeemelésekkel pótolgatni, ezért sok befektető (befektetési alapok, tőketársaságok) beszorultak a cégbe – befektetésüket gyakorlatilag leírták. Őket próbálta meg kivásárolni F. úr, a főtulajdonos, aki 90 forinton néhány felszámolás sorsára jutott alapból ki is szedett elég sok részvényt.
..
A főtulaj F. úr nem érdekelt a magas árfolyamban, azonban egyre kevésbé tudja megfékezni a piaci folyamatokat: alacsony áron történő eladásokkal fékezni próbálhatja az árfolyamot (bele-beleadogat), ám ekkor saját vagyonát tékozolja ötödáron. A piaci szereplők szívesen szívnak fel ilyen alacsony áron tőle papírokat – a jelenlegi árfolyamon két-három nagyobb spekuláns lenyelhetné a főtulajnál lévő 4 millió részvényt.
..
Gondoljuk csak meg: a Konzum jelenlegi kapitalizációja 750 millió Ft – kb. a négyszintes áruház alsó szintjéért lehetne ennyit kapni.