Kárpótlási jegy: itt a kérdések órája - Mikor lesz a válaszok ideje?  

És elfelejtettem, hogy kösz :)

Ez jó, akkor ezek szerint az volt a válaszokban, amit mindenki tudott, hogy senki nem tudja a darabszámot.

hello,
Varga Tamás ügyvéd nyilatkozott, h. pert indított a pszáf ellen,m ert engedik a jegy tőzsdei forgalmazását úgy, hogy nem felel meg a tv-i feltételeknek. ugyanis a az ápv válaszából, valmint a tőzsde adatbázisából 3 különböző szám derül ki a forgalomban lévő jegyekre vonatkozóan, tehát nem tudja senki h. mennyi van és ez most hivatalosan bizonyíthatóvá vált.

Tegnap állítólag volt valami hír jegy ügyben az info rádióban. Nem hallotta valaki? Nekem egyik kollegám említette, de ő nem sokat fogott fel a dologból.

Lele, nagyon finoman fogalmaztál a Malévvel kapcsolatban...:)))
Viszont a hír mindenképpen pozitív, mégha nem is ettől fog az árfolyam elszállni... :)

No megint kiderült, hogy véletlenek nincsenek... Nem ok nélkül változott a szentiment.
Tudjuk jól, hogy nem a malév fogja kiszívni az összes jegyet a piacról, itt az üzenet a fontos. Az ápv egyértelműen jelezte, hogy betartja a törvényt. Most már jöhet az az antenna :)))

Ehhez csak csatlakozni tudok, érezhetően változott a rövid távú szentiment a papírban. Bízom benne, hogy a héten még visszajön a vevő és egy lassú, tartós emelkedésnek lehetünk majd tanúi, egészen mondjuk az AH privatizációig. :)

Azóta már történt pár dolog, pl forrás.
Igen biztató a piac, mert 1100 körül bekerült tartósan a könyvbe 5-6k vétel, amit nap végén sem töröltek ki. És a vevőre kötöttek rá 6 darabot, nem felfelé akarják manipulálni a picot, hanem okosan venni akarnak.

Lele, ezzel tisztában vagyok, arra gondoltam, amikor legutóbb -ha jól emlékszem 2000 vége felé- lehetett jegyezni határozatosért (CSAK azért!),
igaz alig fogyott, de sima jegyet nem fogadtak el...

Határozatos jegyek száma közel nulla, pár pestinél lehet, akik az óbuda melletti földekre várnak, mint utolsó földárverésre. Felőlem nyugodtan kaphatnak jegyzési elsőbbséget, az nem lesz tétel.

Remélem ezúttal "kopasz" jegyekért is lehet majd jegyezni, s nem tolnak ki velünk...

Nem tartom elképzelhetetlennek. Az ah korábban is részben kp jegyért ment, az átalakulása a törvény után történt, így most is adni kell jegyért.

Pontosan így gondolom én is. A kérdés inkább csak az lehet, van-e valamilyen párhuzam a mostani Antenna rallyval...?

Egyébként tényleg gyűjtöget valaki pár napja, és vigyáz arra is, hogy ne menjen el az ár. Előtte két hétig tiszta eladói volt a piac, kereskedés végén mindig felkötöttek 1 darabot, hogy tudjanak adni. Most legalább megfordult. Ilyenkor előbb-utóbb hír szokott jönni.

Nem. :)) Ez most nem én voltam.:)
Viszont jót mosolyogtam magamban utána... :)
Tényleg olyan, mintha egyidőben ütöttem le volna 300db vételt is. :)

Nem Te vagy az óvatos gyűjtögető? Pont 14:53-kor volt egy pár százas vétel, amikor beírtál :)

Pár napja óvatos, de érezhető gyűjtögetés folyik a papírban.
Saját részről egyelőre felfüggesztettem a downtrend billegtetést, elképzelhető, hogy egy ötvenest emelkedik a range.
Kíváncsi vagyok Antenna miatt veszik-e ezt is (privi még egy darabig szerintem nem lesz), vagy valamilyen cserére spekulálva...?

olvasta valaki az ÁPV Rt. válaszait? miért nem történik valami?

Zseton, értem, de ha a könyv szerinti értéke egy majdnem teljesen likvid cégnek 1742 a bevezetés előtt, akkor hogy lehet a piaci értéke majdnem csak a fele?? (Tudom benne volt hogy az Arago benne van meg ilyenek.)
Egyébként meghatározhatott volna a BÉT bázisárat, max nem lett volna kötés pár napig, és csak utána megy az egész a lecsóba. A bázis meghatározása a vezérig. mérlegelési jogköre.
Én betettem nyitáskor olyan ajánlatot, ami a nyitót kb 1500-ra húzta volna fel. Visszavonatták velem...

Laurion!
Olyan, hogy valamit egy meghatározott x áron vezetnek be a tőzsdére, nincsen. Minden instrumentummal olyan áron indul a kereskedés, amilyenre épp a piac értékeli.
.
Az még rendben volt, hogy az ÁPV az 1742 forintos névértékért legalább könyvszerinti értéken ugyanannyit kínált.
A szemétség az volt benne - sok egyéb mellett -, hogy olyan céget kínáltak fel, melynek nem lehetett ismerni (max. sejteni) a piaci értéket. A tisztességes megoldás az lett volna, ha előbb bevezetik a Forrást a tőzsdére, és csak utána hirdetik meg a cserét.
.
Teszem azt, ha most Antenna privatizációnál újra fel lehetne használni a kpjegyet, senkit sem érdekelne, hogy egy jegyért mennyi könyvértéket lehet kapni. Csak az számítana, hogy ami most a piacon 3100-at ér, azért mennyi jegyet kell adni.

nem tudok, de a lényeg, hogy törvényi garancia nincs rá.
Nem az ÁPV hibája, de hogy a Forrást nem a saját tőkén vezették be, az egy hatalmas szemétség volt. Ezért nem bízom én senkiben, csak ha perelhető (mert ott a jogszabályban, hogy mit mennyiért)

Mondjuk nekem elég fura, hogy ha egyszer a kpjegy. törvényi definíciójában benne van, hogy a kpjegy "az állammal szemben fennálló követelést NÉVÉRTÉKEN megtestesítő értékpapír", akkor hogyan lehet ettől eltérni. Véleményem szerint ettől csak akkor lehetne eltérni, ha erre a törvény külön iránymutatást adna. A 7. § 1. bekezdésében ilyen iránymutatás nincs, csak hiányzik belőle a névérték kifejezés.
Persze ha a LB egyszer már nem a fentiek szellemében döntött, az elég érdekes. (Szerintem tévedtek :)
.
De inkább nézzük másik oldalról a kérdést. Emlékszel a közelmúltból olyan privatizációra, ahol az állam nem 174,2%-on számította be a jegyeket?

Már többször írtam ide is, máshova is.
Zseton, Neked pláne olvasnod kellett... :)
Re: Mi lesz veled kárpótlási jegy? - felszólítás az ÁPV Rt.-nek
Szerző: Laurion (IP-azonosítás)
Dátum: 04-06-11 16:58
Én félek, hogy kiírásonként változhat, ill. szabad megállapodás kérdése. A bíróság a piaci ár mellett foglalt állást. A tv nem írja elő a névértéket.
Ezért szerintem nagyon fontos, hogy az ápv a konkrét esetben felfüggeszt, módosít vagy ezt már így folytatja le stb.
Meglátjuk. :)
Kárpót tv: (1991. évi XXV. tv)
Tv. 7. § (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel
a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá
b) termőföld tulajdon megszerzésére
felhas ználhatja.
(2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
(3) Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kell figyelembe venni.
------------- -----
Míg a 2. és 3. bekezdésnél ott a névértékre való utalás, az 1. bekből hiányzik.
---------- -------
BH1997. 121.
A kárpótlási jegyek piaci értéken való beszámítása az állami vagyon privatizációja során [Ptk. 200. § (1) bek., 226. § (1) bek., 1991. évi XXV. tv. 5. § (2) és (5) bek., 6. § (3) bek., 7. § (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.].
A jogerős ítélet indokolása szerint a kárpótlási jegy névértéken való beszámításának joga a felperest nem illette meg. Az 1991. évi XXV. törvény (Kptv.) 6. §-ának (3) bekezdése értelmében a kárpótlási jegy forgalmára a törvény rendelkezései az irányadók, s a 7. § határozza meg, hogy a kárpótlási jegy milyen célra használható fel, s milyen értéken kell számításba venni. Az adott esetben a felhasználás a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történt, mert állami vagyon privatizációja során értékesített vagyontárgy vásárlására fordították. A törvény a kárpótlási jegynek az ilyen célú felhasználását biztosította, de a névértéken történő számítását nem írta elő. Ebből következően a szerződő felek szabadon megállapodhattak a szerződésükben a felhasznált kárpótlási jegyek piaci értéken történő elszámolásában. Ez a megállapodás nem ütközött a Kptv. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezésébe sem, ezért a felperesnek nincs jogcíme arra, hogy a piaci érték és a névérték különbségéből adódó vételárrészt visszakövetelje az alperestől.
-------- -------------------- ----------
Ennek ellenére én mindig is elfogadhatatlannak tartottam, hogy az állam ne névértéken számítsa be azt, amit kárpótlásként adott. Furcsa, hogy az 1. bekezdésbe nem bírták beleírni ezt az egyetlen szót: névértéken. (sokan gazdagodtak meg rajta az elmúlt 13 évben)


Válasz erre az üzenetre
Re: Mi lesz veled kárpótlási jegy? - felszólítás az ÁPV Rt.-nek
Szerző: Laurion (IP-azonosítás)
Dátum: 04-06-11 17:03
LB (a felülvizsgálati eljárásban, uezen ügy):
A Kptv. 5. §-ának (2) és (5) bekezdése azt határozza meg, hogy a kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékén megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke kamattal növekszik. A Kptv. 7. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az állam biztosítja, hogy a fent meghatározott kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá termőföldtulajdon megszerzésére felhasználja. A Kptv. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése kifejezetten rendelkezik azokról az egyéb esetekről, amikor a kárpótlási jegyeket névértéken kell figyelembe venni. A perbeli felhasználás ezek alá nem esik, míg a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerint történt vásárlásnál - figyelemmel az 5. § (2) és (5) bekezdésére - a névértéken történő elszámolás megtörténhetett volna, ha a felek a szerződésükben nem ettől eltérően állapodnak meg. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Az adott esetre a kárpótlási jegy felhasználása lehetséges volt, de nem volt kötelező előírás a névértéken való elszámolására. Ez utóbbira nem volt tehát olyan jogszabályi rendelkezés, ami a felek megállapodását kizárta volna, illetőleg ami a Ptk. 226. §-ának (1) bekezdése folytán akkor is a szerződés része, ha a felek eltérően rendelkeznek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 22.801/1995. sz.)

Laurion: szerintem meg azért ennyi az ára, mert nem tudod, mit adnak érte és hogy mikor. a 174% már elfogadott, azzal nem lesz gond!!

Laurion, részlet a Kárpótlási törvény 5.§-ából:
.
"(2) A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír."

Csak speciális felhasználási területeken van jelentősége, hogy mennyit ér a jegyem. Az általános privatizáció során az ÁPV annyiért váltja be, amennyiért nem szégyelli. Ennyit a névértékről. Ha nem így lenne, a tőzsdei árfolyam 10%-kal a névérték alatt mozogna, nem itt, ahol most.

Kedves Oszlopos!
Ezt a felvetést megírtam a Portfolio szerkesztőknek is, abban a reményben, hogy egy következő kpj cikkben viszontlátjuk és így talán eljut azokhoz is akik tehetnek is valamit, pl az ügyben aktív ügyvédekhez.
Üdv. Szultán

Laurion:tévedsz...ug yanis a büntető kamat a bevonásig ketyeg, ha nincs megfelelő kínálat, te nem cserélsz, és a jegyed egyre többet ér...így az állam is rá van kényszerítve egy fair ajánlatra.

Ja, csak a névértékkel mindenki kitörölheti, mert nincs rá törvényi kötelezettség, hogy névértéken vegyék be a jegyeket.

szultán!
nagy balhét akkor lehetne csapni, ha egy alanyi kárpótolt eu-s állampolgárunk eu-s biróságon indít pert az állam ellen, hogy nincs megfelelőkínálat. Ettől befo...nak. Amúg pedig remek ötlet valóban, hogy attól az időszaktól, ahol csorbult a 10% összesített privatizáció során, onnantól kamat+büntetőkamat emeli a névértékét a jegynek.szerintem nem is esélytelen...

Kedves Szultán!
Idézek egy tegnapi apróhirdetést a Magyar Nemzetből :
"Budapesti kárpótlási jegyet vásárolok 200%-on. Utalványt is! 317-7628"
Lehet, hogy ő már erre spekulál?! :))
Viccet félretéve. Az általad leírtakat talán úgy lehetne jogi formába önteni, hogy minden egyes évre külön megvizsgáljuk a törvényi kritériumokat, ahol ez nem teljesült, az aktuális évi inflációval növeljük a jegy értékét... mármint mi növelnénk... :)
Egyre kellemetlenebb lesz ez a herce-hurca az államnak. Most még simán lezárhatnák egy korrekt Antenna cserével. Abszolút rövidlátásnak tűnik ez a "söpörjük a szőnyeg alá" politika...

Kedves Fórum Olvasók!
Az állam évek óta megsérteti a kárpótlási törvényt azzal, hogy nem biztosít megfelelő kínálatot a jegyek felhasználhatóságára . A jegy éppen azért kamatozott a pályafutása elején, hogy azok se járjanak rosszabbul, akik később kapcsolódnak be a jegycserébe. Ebből nekem az következik, hogy nagyon jó eséllyel perelhető az állam a törvénysértő magatartása miatt, hogy aztán mondjuk kötelezzék arra, hogy a kamatozás időszakát kiterjessze addig, amíg nem teljesíti a kötelezettségét, azaz megfelelő kínálatot nem biztosít a jegyek bevonásához. Ha a 174%-on nem áll meg a kamatozás, akkor most 500-600% körül érhet? Nem hiszem, hogy az állam jogsértő magatartásának ne lehetne anyagi következménye is! Kár, hogy az ügyvédek a beadványukban ezt nem feszegették!
Üdv: Szultan

tényleg most már kellene válaszolni...
vagy már válaszoltak?
Portfol ió nem tudsz valamit??????????,
k öszönöm

nem kötekedni szeretnék, de nem vmikor a napokban jár le a 15 napos határidő, mikor az ügyvéd kérdéseire válaszolnia kell az illetékes szerveknek?