Húzóágazat lesz az egészségügy - ígéri a Fidesz  

Több száz beteg szedett össze gennykeltő baktériumot a pécsi kórházban pár hónap alatt

A szekszárdi kórház orvosai szerint gennyes, tályogos sebekkel kell átvenniük a betegeket a pécsi kórházból az ott uralkodó rossz higiéniai feltételek miatt.

A Borsnak link beszéltek arról, hogy
szinte minden Pécsről átvett beteget végbélkenetvétellel kell fogadniuk, mert többségüknek gennykeltő fertőzése van.

A lapnak azt mondták, hogy a pécsi ápolószemélyzet nem tartja be az alap higiéniai szabályokat, vagyis nem mosnak kezet két beteggel való foglalkozás között, így a baktérium szabadon terjedhetnek.
Dr. Almási István, a szekszárdi Balassa János Kórház higiénikus főorvosa szerint január óta jelentősen megszaporodott a különböző, antibiotikumokra rezisztens gennykeltőbaktérium-fertőzések száma azoknál a betegeknél, akiket Pécsre küldtek különböző beavatkozásokra.
„Az elmúlt negyedévben úgy kétszáz beteg érkezett vissza a baranyai megyeszékhelyről, náluk szűrővizsgálatokat végeztünk, és a szokásosnál több esetben találtuk a fertőző, fokozottan antibiotikum-ellenálló baktériumok valamelyikét”

- mondta Almási.

Négy órán át passzolgatták a budapesti kórházak az elrepedt főütőerű beteget

Vizsgálatot rendelt el Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár annak kiderítésére, hogy ki a felelős egy 37 éves budapesti nő haláláért, írja a Népszabadság.

A nő két hete a Böszörményi út egyik irodaháza előtt esett össze délután fél 3 körül. A gyorsan kiérkező mentők agyvérzésre gyanakodtak.
A mentők először a legközelebbi kórház, a Szent Imre sürgősségi ügyeletét értesítették, de ott az ügyeletes elutasította őket. A Szent János kórházat javasolta, mert ott van stroke-ot kezelő szakcentrum, ahol jobb esélye lehet a páciensnek a gyógyulásra.
Csakhogy a Szent János aznapra lemondta a mentőknél a betegek fogadását, mert nem volt már szabad ágyuk. Így a mentő a Szent Margit kórházba vitte, ahol viszont nem akarták átvenni a beteget, mert nem volt neurológus szakorvosuk. Ott azt javasolták, hogy a Szent Imre kórházba vigyék a beteget, ahova eredetileg is akarták. Negyven perccel, délután 4 óra 9-kor később a Szent Imre jelezte, hogy ha ez a helyzet, akkor fogadják a beteget,
aki viszont eddigre nem volt szállítható, a keringése összeomlott.
Negyven percig élesztették újra, közben kiderítették, hogy valószínűleg mégse agyvérzése van. A Szent Imre kórház hivatalosan 6 óra 5 perckor vette át a beteget, akit fél 7-kor kezdtek műteni, hogy bestoppolják a hasában elrepedt fő ütőeret. A beavatkozás sikerült, de a beteg később meghalt.

Koszos fürdők, omló vakolat - Így élnek a magyar nővérek

Hamarosan megkezdődhet a nővérszállók felújítása – jelentette be nemrég az egészségügyi államtitkár egy képviselői kérdésre válaszolva. A pályázatokra uniós keretből 11,5 milliárd forintot szán a kormány. Szinte valamennyi kórház várja a felújításra vagy bővítésre szolgáló pénzt.

Az alacsony bérek mellett sok helyen ma az is akadályozza az ápolók, fiatal orvosok megtartását, hogy a kórházak a más településről érkező nővéreknek, rezidenseknek nem tudnak megfelelő szálláslehetőséget kínálni. Pontosan egy évvel az első kormányzati ígéretek elhangzása után, idén júniusban jelenhetnek meg az állami kórházak nővérszállóinak felújítására a pályázati kiírások – tudta meg a Népszava az Állami Egészségügyi Ellátó Központból (ÁEEK). A fejlesztésekről szóló kormányhatározatok már megszülettek,

- a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretéből majdnem 1,5 milliárd,

- az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretéből 10 milliárd forintra lehet majd pályázni az intézményeknek.

Mindkét fejlesztési csomagot kiemelten kívánja kezelni a kormány, ami a főként kórházi szakdolgozóknak otthont adó szállások nem egyszer katasztrofális állapotának ismeretében érthető is.

A szállók felújítását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezte 2015 tavaszán az egészségügyben dolgozók legégetőbb gondjait felsoroló „Mit kíván a magyar egészségügyi dolgozó” című kiáltványban. Ennek hatására tavaly júniusig felmérték a meglévő épületek állapotát és azt is, hogy hol lenne szükség új intézmény létesítésére. Az összeírás alapján akkor azt nyilatkozta az ÁEEK, hogy 10 milliárd forintból képesek lesznek kielégíteni az igényeket, ám most ennél valamivel több pénzt találtak. Vélhetően azért toldották meg a központi régió keretét, mert Budapesten a legrosszabb a helyzet, a fővárosi nővérszállók egy része életveszélyes állapotban van.

Most nem kaptunk friss adatokat arról, pontosan mire költik a fejlesztési pénzeket, de bő fél évvel ezelőtt az összeg 86 százalékát szánták volna 2140 férőhely felújítására, kisebb részét pedig 360 új szálláshely létesítésére. Az ÁEEK most csak annyit közölt, még „tart az épületek felújítási lehetőségének vizsgálata” a költséghatékony megoldások megtalálása érdekében. Az biztosnak látszik, hogy a fejlesztések négy régióban valósulnak meg:

- a Dél-Dunántúlon,

- a Dél-Alföldön,

- Közép-Magyarországon

- a Nyugat-Dunántúlon.

Több intézmény, amely biztosan pályázni szeretne, most azt találgatja, vajon a kiírás alapján milyen forrást, esetleg alapítványi háttértámogatást fogadnak majd el saját forrásként, hiszen a kórházaknak erre nincsenek tartalékaik.

Több intézményt is megkerestünk, vajon tervezik-e, hogy pályáznak nővérszállóik állapotának javítására. Szinte minden kórház szeretne előbbre lépni, de biztosnak látszik, hogy Budapesten a legrosszabb a helyzet, mert a meglévő kevés szállás is felújításra szorul.

A Szent János Kórház dolgozói egy 1960 táján épült, teljesen lepusztult épületben húzzák meg magukat, ahol asztalnyi foltokban esik le a vakolat, a közös mosdók és fürdők nagy részében már csempe sincs a falon, van, ahol már az ajtó is elrohadt. A több mint 200 férőhely felét már nem is tudják kiadni, mert a szobák egy része teljesen használhatatlan. Ők az épület teljes felújítására pályáznának.

Ilyen nagy nővérszállója van még a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznak is egy pesterzsébeti 30 éves épületben. A 138 szoba mellett 2 apartman is fogad lakókat, de nekik is csak kisebb javításokra futotta az utóbbi évtizedben, így megérett a vezetékek és nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése. Már készítik elő a projekteket, mert ez is segítené a dolgozók megtartását.

A Szent Imre Kórháznak viszont mindössze 10 férőhelyes a nővérszállója, amit mindenképpen bővíteni szeretnének.

A Péterfy Sándor utcai Kórház főigazgatója, Sásdi Antal is azt mondta, most csak egy 10 és egy 4 férőhelyes szállásuk van. Ezekre is ráférne a nagyjavítás, de ennél is fontosabb lenne, hogy legalább meg tudják duplázni a férőhelyeket.

Hasonló tervekkel várja a pályázati kiírást az Egyesített Szent István és Szent László Kórház is. Az olyan központoknak, mint az Amerikai úti Idegtudományi Intézet egyáltalán nincs nővérszállója.

Pest megyében sem jobb a helyzet. A váci Jávorszky Ödön Kórház nővéreinek régen is csak egy felvonulási épület jutott, de amikor az 1970-ben épült központi tömböt pár évvel ezelőtt felújították, átmenetileg irodákat alakítottak ki benne, ma pedig raktárnak használják. Sámoly György főigazgató ezért minden pályázatot figyel, mert legalább 24 dolgozó lakhatását szeretnék megoldani komfortos körülmények között és megfizethető áron. Jobb a helyzet Kistarcsán, ahol a Flór Ferenc Kórház 100 férőhelyes szállót működtet, amit kívülről nemrég sikerült felújítaniuk. Trombitás Zoltán főigazgató ezért azt mondja, reméli, hogy a belső felújításra kaphatnak a pályázati keretből.

Hatvanban már a konkrét tervezésnél tartanak. Az Albert Schweitzer Kórház a mostani 24 fős szállást újabb 20 ággyal szeretné bővíteni és az épület energetikai felújítását is meg akarja oldani. Érdeklődésünkre azt válaszolták, ez utóbbi munkára már engedélyezett tervvel rendelkeznek, a bővítés előkészítése pedig a fenntartóval közösen megkezdődött.

Az eddigi példákhoz képest meseszerű helyzetben vannak a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház ápolói, akik 140 lakás közül választhatnak. Többségük kétszemélyes garzon, de van 40 másfél szobás lakásuk is, ahol akár 4 nővér szállását is meg tudják oldani. A dolog szépséghibája, hogy az összesen 360 fős nővérszálló egy tízemeletes panelházban található, ami gépészeti felújításra és külső szigetelésre szorul, tehát ők is a pályázók között lesznek.

A nővérszállók nemcsak a kisebb településekről a városi egészségügyi központokba költöző szakdolgozóknak nyújtanának megfizethető áron szobákat, hanem a rezidenseknek, vagy a klinikákon, centrumokban rendezett konferenciákra, továbbképzésekre érkező orvosoknak is, akik ma a nem egyszer emberhez méltatlan körülmények miatt nem ezeket a szállásokat választják, hanem inkább sokszoros árat fizetnek szállodákban, jobb esetben modernebb, felújított kollégiumokban.

Sötét folyosón...
Ötvenes, mindig mosolygó. Egy dunántúli faluban hagyta a családját, nyolc éve él a János Kórház nővérszállóján, közben munka mellett leérettségizett, ápolónak tanult. Az apró szobában két ágy, az ablak alatt leesett a vakolat, az ajtó fölötti szárítóról a mi kedvünkért kapkodta le a tegnap kimosott ruhát. Több mint 220 órát dolgozik havonta, így tudja támogatni felnőtt gyerekeit, akik ketten keresnek annyit vidéken, mint ő a fővárosban. Igaz - mondja -, két ember helyett dolgozik, két osztályon. A sötét folyosón futottunk össze, ahol vakolatfoltok, repedések, tátongó lyukak, félig szétrohadt ajtófélfák jelzik: sürgősen fel kellene újítani a hatvanas években épült szállót. Az itt élők úgy sejtik, a folyosó végi közös mosdókba, zuhanyzókba jobb érzésű hajléktalan aligha menne be. Igazuk van: a plafonon egybefüggő penész, a csempék fele lehullott, ott sem lehet becsukni az ajtót, ahol még megvan. Innen mennek a 12 órás műszakokba az ápolók emberéleteket menteni.

Gulyás Erika
link

Ennyit a magyar egészségügyről: Bukarest is beelőzte Budapestet

Az Európai Bizottság legutóbb 2015 őszén készítette el az Életminőség az európai városokban című felmérését, melyben az európai lakosok elégedettségére volt kíváncsi többek között az egészségügyi szolgáltatásokkal, a sportolási lehetőségekkel, a levegőminőséggel, a városok zajszintjével, a tisztasággal, illetve a zöldfelületekkel kapcsolatban. Talán nem lep meg senkit, hogy az egészségügy területén elég elkeserítő helyet foglal el Budapest az európai fővárosok listáján, ugyanakkor a sportolási lehetőségekkel és a zöldterületek nagyságával a lakosok többsége elégedett nálunk. Persze nem csak a fővárosok között, de regionális szinten is vannak különbségek.
link

Megszüntetnék a gyerekkórházakban a kiságy melletti sámlis görnyedést
2016.03.17. 14:29

3600 olyan kórházi ágy van Magyarországon, amit gyerekek kórházi tartózkodására tartanak fenn. Habár az egészségügyi törvény szerint a szülőnek joga, hogy együtt legyen a gyerekével, de a legtöbb helyen ágyat nem tudnak biztosítani, így a szülők sámlin vagy széken töltik az éjszakát. Egy háromfős civil csoport most nekiállt matracokat vinni a kórházakba. Két hete álltak neki a gyűjtésnek a Facebookon, négy gyerekkórházba 54 matracnyi összeget kalapoztak össze eddig. A Bethesdába csütörtökön be is vittek húsz fekhelyet.

A rácsos ágyban oxigénre kötve szuszog a kislányom, én a rácsos ágy alá hajtogatott polifoamon kucorgok magzatpózban a hideg padlón, ez egy friss, februári élményem. A mellettünk fekvő kislány apukája nem hozott matracot, ezért az ágyhoz járó rozoga fa sámlin görnyed tizenórákat, és alvás közben hangosan horkol. A kórtermet szemre eredetileg egyágyasra tervezhették, de most négy rácsos ágy van benne, a négy szülő az ágyak alatt, között és mellett éjszakázik beteg gyereke mellett. Az egyik anyuka még szoptat, a másik apuka olyankor szemérmesen másfelé néz. A harmadik anyuka babkonzervet ebédelt, éjjel élénk szellentésszólóba kezd.
link

Órákig hurcolászták a budapesti mentők a nőt, mire találtak kórházat, és ott meghalt

Hiába adták jó ideje a mentőszolgálat kezébe a fővárosi ügyeleti rendszer irányítását. Budapesten az intézmények burjánzása még mindig veszélyezteti a betegek életét. A múlt héten Budapesten több órán át nem találtak megfelelő kórházat a mentők egy 37 éves asszonynak.

Peterdi Imre 35 éves dunaújvárosi jégkorongozó a minap közösségi oldalán köszönte meg: egy héttel korábbi agyvérzése után olyan gyors és jó ellátást kapott a helyi kórházban, hogy már otthon lehet a családjával. Talán maga sem tudja, milyen szerencsés, hogy egy kisvárosban jelentkeztek a tünetei, ahol egyetlen kórház van, és nem Budapesten érte a baj.
link

Rókus kórház
link

Kórházi fertőzésben halt meg az újszülött baba

Megrázó kórházi történetről számol be a Bors. Egy soproni édesanya azt állította a lapnak, hogy a kisbabája egy olyan fertőzésbe halt bele, amit a kórházban szedett össze.

Annamária azt mondta a Borsnak, hogy a Vas megyei kórházba (nem nevezte meg a lap) Huszonhét hetes veszélyeztetett terhesként került még 2012 augusztusában.
A nem steril orvosi eszközök miatt hüvelygyulladásom lett, és mivel a magzatburok megrepedt, a kislányom is megfertőződött
link

A Zorbán szerint európai szinvonalúak a kórházak! ORBÁN TAKARODJ!

Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az egri Markhot Ferenc-kórház fenntartója

Az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet számára okozott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az AEEK közleményében felidézte: az egri kórházzal szemben öt szakdolgozó indított pert 2014-ben az elmaradt cafeteria-juttatás miatt. A Kúria január 13-án hozott ítéletével a kórházat az öt felperes részére közel 1,9 millió forint megfizetésére kötelezte.
A kórház és az ÁEEK a további, érintett dolgozók vonatkozásában kész peren kívüli egyezséget kötni, az erről szóló tárgyalásokat megkezdik – írták.
Kovácsné Pálos Rita, az Egri Ápolási Szakszervezet vezetője korábban arról beszélt az MTI-nek, hogy Tóth Ildikó, a kórház megbízott főigazgatója biztosította, keresik a módját, miként tudják előteremteni a béren kívüli juttatás fedezetét. A kb. 1350 dolgozót érintő, csaknem 350 millió forintnyi cafeteria kifizetéséhez szükséges forrás ugyanis jelenleg nem áll az intézmény rendelkezésre.
Szerinte azzal is számolni kell, hogy a juttatást nem egy összegben, hanem ütemezve kapják meg a dolgozók.

Undorító fertőzést kaphatunk a kórházakban: amputáció lehet a vége

A közkórházak szolgáltatási színvonala rohamosan esik, ezért egyre többen fordulnak magán intézményekhez. Ez viszont nem olcsó mulatság, egészségbiztosítás nélkül nehezen fizeti ezt ki egy átlagos magyar család. Ennek ellenére nem árt felébredni: az államnak gyakorlatilag nincs pénze arra, hogy kifizesse a kórházi számlákat.

A közegészségügy folyamatosan, de biztosan romló színvonala miatt egyre nagyobb a kereslet a magán orvosi szolgáltatásokra. Itt az egészségügyi dolgozókat és a betegeket is európai környezet fogadja, szemben a közegészségügyi intézményekkel. Nem csoda, hogy egyre többen keresik ezeket a szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy a magán intézményeket felkeresők 93 százaléka fizeti az egészségügyi járulékot.

Lantos Gabriella, a Róbert Kórház operatív igazgatója szerint három dolgot kapnak a betegek, ha egy magán intézményt keresnek fel:
Időt, nem kell egész nap a rendelőben várni és nincsenek várakozási idők (legalábbis jelentősen rövidebbek), mint a közintézményekben,
Személyes törődést, ügyfélélményt, a betegek tudják, hogy mi fog történni velük
Nem kell hálapénzt fizetni, sőt számlát kapnak, így például egészségpénztárból is fizethetnek.
Ezek hiánya nem a közintézmények dolgozóinak hibája
- emelte ki Schiszler István, a Duna Medical Center igazgatója a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján.

Lényeges továbbá, hogy a nozokómiás (kórházban tartózkodáskor kialakuló) fertőzések kialakulása a magánkórházakban ritkák, míg a közintézményekben egyre többen halnak meg emiatt. Ilyen tipikus betegség például a húsevő baktérium, amely csak amputációval kezelhető.

Hogyan kaphatunk mi is magán ellátást vagyonok megfizetése nélkül?
A magán intézmények nem olcsók, ennek fedezetére már egyre többen kötnek egészségbiztosítást, több biztosító is kínál ilyen terméket. A magyarok mindössze 1 százaléka rendelkezik jelenleg egészségbiztosítással, ennek két oka van:

Az emberek nem ismerik a lehetőségeket,
Az értékesítéshez orvosi ismeretekre van szükség,
A teljeskörű egészségbiztosítások az átlagos magyarnak aránylag drágák.
A várható élettartam rohamosan nő, így egészségbiztosítás nélkül hosszú távon a kormány nem tudja majd kifizeti az orvosi ellátást
- mondta Zahal Levy, a MediHelp International elnöke. Ezen biztosítások elterjedését adójóváírással lehetne segíteni elsősorban.

Jobb, ha felébredünk, az államnak nincs már arra pénze, hogy kifizesse az orvosi kezelésünket
- tette hozzá Zahal Levy.
link

Fertőtlenítsük imával a kórházakat!

Mától minden világos: Balog Zoltán lelkész-miniszter egy díjátadó ünnepségen végre mindannyiunk számára érthetővé tette, mi zajlik az egészségügyben.

Eddig ugyanis azt gondoltuk, hogy a kormányzat legfőbb ambíciója az állagmegőrzés, ami, tekintettel az egészségügy infrastruktúrájának katasztrofális állapotára, gyakorlatilag a semmivel egyenlő. Sőt annál is rosszabb: a forráselvonás, a hangzatos ígéretek ellenére is lényegében változatlan finanszírozás és bérpolitika miatt a terület helyzete, ha lehet, tovább romlott – a már-már kezelhetetlen orvos- és ápolói kivándorlás, a kórházak ellátottsága (ellátatlansága), a szaporodó egészségügyi lázongások pontosan jelzik, mi a gond.

Illetve, egy fenét jelzik pontosan. Mert nem a pénz a lényeg. Balog miniszter interpretációjában amióta (vagyis 2010 óta) „belülről is látják”, hogy mennyi a probléma, azon igyekeznek, hogy változtassanak az egészségügy tarthatatlan helyzetén. Ennek pedig nem a bérrendezés, az egészségügyi ellátás strukturális átalakítása, a hatékonytalan (és így a forráshiány ellenére is pazarló) alrendszer reformja a megoldás, hanem az, hogy „ne jöjjenek létre lelketlen rendszerek”. Erre biztat most mindenkit Balog Zoltán, és az ő szájával az egész kormány.

Az elégedetlenkedő orvosok, ápolók ezek szerint jobban tennék, ha nem a bérek miatt sírnának örökké, ha nem tüntetni járnának meg feszt nyílt leveleket írogatnának a harmadik világot idéző viszonyokról, hanem lélekkel telítenék meg munkás mindennapjaikat. Szóval, a lelket kellene beletenni a rendszerbe, hogy jobb legyen az egészségügy.

Ez ilyen spirituális izé, és semmibe se kerül. Az államnak legalábbis biztosan nem.

Emberek életébe kerülhet, amit a kórházakban művelnek

Újabb egészségügyben dolgozó állt a nyilvánosság elé Sándor Mária csapatából. A férfi kendőzetlenül beszél arról, hogy mennyi szabálytalanság történik az orvosi eszközök fertőtlenítésekor, és mindez milyen károkat, szövődményeket okoz a betegnek – írja a nol.hu.

Szauter Gábor, aki 15 évig egy fővárosi kórházban sterilizálógép-kezelőként dolgozott döbbenetes dolgokat állít, egyebek mellett arról beszél, hogy nagyon is veszélyben vannak a betegek a kórházakban.
Általános gyakorlat, hogy az egyszer használatos műtéti eszközöket többször is felhasználják, holott azokat nem lehet teljes körűen fertőtleníteni. Úgy véli, az újraoperációk többségének az is oka lehet, hogy a beavatkozásokat nem steril eszközökkel végzik a kórházakban, pedig ez azon túl, hogy súlyosan veszélyezteti a betegeket, még jogellenes is.

Példaként említette, hogy a teljes sterilizálás lehetetlen a recés eszközöknél, hiába az ilyenkor szokásos eljárás, a 65 fokos formaldehidpára és a csírátlanítás. „Az egyszer használatos eszközöket általában formaldehidben sterilizáljuk, ami önmagában sem szabályos, és ráadásul mérgező is. Ugyanis a formaldehid, ha beleivódik a műanyag- fém ötvözetű eszközökbe, akkor az emberi szervezetbe kerülve akár mérgező is lehet."
Ami nálam végleg kiverte a biztosítékot, hogy a laparoszkópos műtéteknél – amikor a hasüregben egy „kapun" keresztül orvosi eszközökkel betegségeket derítenek fel, illetve kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeznek – az egyszer használatos eszközöket újra kellett sterilizálni akár tizenöt-hússzor is – felsőbb szóbeli és/vagy írásbeli utasítására. Holott nem csak az eszközök neve mutatja, hogy ez tilos: a törvény is így rendelkezik
- mondta.
Az újraoperációk egy jelentős része valószínűleg ennek is köszönhető, tehát nem kifejezetten orvosi műhiba vagy szakmai hozzá nem értés az ok. A legtöbb betegnek persze fogalma sincs erről. Nekik csak annyit mondanak: szétesett az öltés vagy a szervezet nem fogadta be az orvosi varrófonalat, ezért újra kell műteni.
Pedig országszerte általános jelenség, hogy többször használják az egyszer használatos eszközökkel. És hiába mond bármit az ÁNTSZ: a betegek nincsenek biztonságban.
link

El tudná képzelni Orbánt, Lázárt és Rogánt, amint betolnak valakit a műtőbe?

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felhívta a Kormány tagjait, végezzenek önkéntes munkát az egészségügyi intézményekben annak érdekében, hogy jobban megismerjék az ott dolgozók
áldozatos, nagy felelősséggel járó munkáját
a túlterhelést
a létszámhiányt
és a kórházak alulfinanszírozottságát
- írta közelményében a szervezet, ami szerint ezek a feltételek megnehezítik a gyógyítást. Az Emmi komolytalannak nevezte a FESZ felvetését.
A FESZ szerint az Emmi az egészségügy problémáit firtató felvetésekre túlságosan optimista, pozitív válaszokat ad, pedig a helyzet az ágazat dolgozói szerint egyáltalán nem rózsás. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy a döntést hozók testközelből tapasztalják meg, hogy a feltételek javítása, és az egészségügyben dolgozók bérének emelése "elodázhatatlan".

Az ígértnél kevesebb pluszpénzt kapnak a háziorvosok és jóval később


Nem kapták meg a nekik járó praxistámogatást a háziorvosok. Januártól összesen 10 milliárd forint pluszpénzt kaptak volna, orvosonként bruttó 130 ezret, amit leginkább az asszisztensek bérének emelésére fordíthattak volna, de nem kaptak semmit. Az államtitkár azt mondta néhány hete, a pénz megvan, de kérnek cserébe valamit. Végül kiderült: január helyett júniustól kapnak pénzt, 10 milliárd helyett csak hatot, és mindezért több munkát kell végezniük – hangzott el a pénteki RTL Híradóban.

A költségvetési törvény szerint a támogatás januártól járt volna az orvosoknak: praxisonként bruttó 100-130 ezer forint volna járt volna nekik havonta egy éven át.

Az egészségügyi államtitkár néhány hete egy konferencián azt mondta: a pénz megvan, de még nem adják oda az orvosoknak. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: a pénz rendelkezésre áll a költségvetésben, a bűnös ő, mert azt kérte, hogy tegyenek valamilyen pluszkérést a támogatás mellé. Akkor még nem beszélt az államtitkár arról, mi lenne ez a pluszkérés.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke most elmondta: több változás is van a támogatással kapcsolatban. A pénz nem januárban, hanem júniustól érkezik, és a 10 milliárdból csak 6 milliárd jut a háziorvosoknak, a fennmaradó pénzt a fogorvosok és a védőnők kapják. A kötelező rendelési időt 15-ről 20 órára emelik, ráadásul a háziorvosoknak 3 év alatt egy kérdőíves felmérést kell elvégezniük az összes betegüknél.

A szövetség elnöke, Selmeczi Kamill szerint az orvosok csalódottak, mert kevesebb pénzt kapnak több munkáért. A háziorvosok meglepődve tapasztalták a változtatásokat, mivel mindenki számolt már a pluszpénzzel januártól. A támogatásra azért is van szükség, mert a mostani keretből annyi fizetést sem tudnak kigazdálkodni maguknak, amennyit a kórházi szakorvosok kapnak.

Valószínű,hogy a temetkezési ágazatot fogja,igen jövedelmezővé tenni:DDDDDDDDD

alakul...

Többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben

link

Fideszesek fakadtak ki: halálgyárakká válhatnak a kórházaink

Az oktatásról kérdezett kormánypárti képviselőket a 24.hu riportere az Országgyűlésben, azonban két fideszes honatya név nélkül az egészségügyről fogalmazott meg durva kritikát. A portálnak név nélkül két fideszes politikus is nyilatkozott a...
link

Balog Zoltán Hódmezővásárhelyen ünnepelte az orbáni egészségpolitikát

Balog Zoltán humánminiszter Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fellegvárában, Hódmezővásárhelyen járt, ahol a hely és makói kórházfejlesztések lezárását tisztelte meg. 3,24 milliárd forintot költött ezekre a felújításokra a kormány.

A miniszter megragadta az alkalmat, és arról beszélt, hogy öt év alatt az egészségügyi intézmények 70 százaléka !!!!!
újult meg "teljesen vagy részlegesen". Akkora siker az orbáni egészségpolitika, hogy "nemritkán a gyógyítás élvonalába tartozó osztályok jöttek létre". Nagy értékű műszerekre állítása szerint több mint 104 milliárdot költött a kormány.

Nem hagyta ki az eseményt a házigazda, Lázár János sem, aki szerint a magas színvonalú orvoskézpés Magyarország legnagyobb kincse, nem volna szabad veszni hagyni.

Ügyes ügyes, csak az a fotó lemaradt! Működnek a reformok!
Háromszor veri ezt kenden LudasMatyi vissza!
Meglátja! Nem látja!?

Üdvözöljük a 21. századi Magyarország egészségügyi rendszerében! Igen, ez a fotó mostani, nem 1950-es
link

15 sebész mondana fel a győri kórházban

Ügyvédi letétbe helyezi felmondását a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 15 sebésze. Azért folyamodnak ehhez a drasztikus lépéshez, mert a béreik emeléséről indított tárgyalások elakadtak. Az orvosok az írják, ha március 31-ig a felek tárgyalóasztalhoz ülnek és kompromisszumos megoldás születik, visszavonják felmondási szándékukat.
Az orvosok közleménye szerint béreik emelése miatt januárjában fordultak a kórház vezetéséhez. A menedzsmenttől azt a választ kapták, hogy tárgyalásokra nincs lehetőség, a felsorolt igényeket a kórháznak nem áll módjában teljesíteni.
A sebészek közleménye szerint a bérigényüket a kórház vezetése sem tekinti eltúlzottnak. A megemelt bérek is jóval alacsonyabbak lennének az Európai Unió, vagy a környező országok szintjénél, de a régió megyei és városi kórházainál is.
A kórházban ugyanakkor az elmúlt években nem egy alkalommal került sor arra, hogy a felmondások elkerülése és a működőképesség fenntartása érdekében egyes osztályok bérigényeit önállóan kezelve, béremeléssel járó kompromisszumos megállapodásokat kötöttek.
Az orvosok a menedzsment részére beadott kérelmükben azt írták: nem akarják veszélyeztetni a betegellátást mindaddig, amíg a kórház vezetősége részéről valós szándék áll fenn, hogy közösen mindenki számára megfelelő megoldást találjanak.
Az orvosok felmondásáról már korábban is terjedtek el hírek, amiket cáfoltak. Most, hogy a tárgyalások végérvényesen megszakadtak, valóban ügyvédi letétbe helyezik felmondásukat.
A kórház orvosigazgatója korábban azt mondta: a sebészek a regionális kórházi centrum más kiemelt osztályain járó emelt díjakat szeretnék megkapni, mert a terhelésük hasonló, mint kollégáiké. Ám ha az ő ügyeleti pénzüket emelik, minden ügyelő orvosét emelni kell, amire nincs pénz.
link

Egyetlen fillér béremelést sem kaptak az ápolók
ORIGO2016.02.15. 12:043

Nem kaptak egy fillér béremelést sem az egészségügyi dolgozók. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint az egészségügyi kormányzat nem tartotta be ígéretét.

Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának felelős vezetői arról nyilatkoztak, hogy az egészségügyi ágazatban
44 ezer szakdolgozó béremelésben részesül, melyet a 2016. év januári bérekkel együtt, tehát február 10-ig megkapnak.
A szakszervezet folyamatosan érdeklődött a dolgozók között, hogy megtörtént-e a bérek átsorolása - közölte a Független Egészségügyi Szakszervezet.

A megemelt bér 2015.január 1-től illeti meg a dolgozókat, és ezt az egész évre járó összeget egyszeri bérkiegészítésként szintén meg kellett volna kapni a januári fizetésekkel együtt. A jogszabályban foglaltak és a tárca nyilatkozatai ellenére eddig a dolgozók azt jelezték vissza a szakszervezetnek, hogy egy fillérrel sem kaptak többet a korábbi fizetésüknél.

Nem érkezett meg a béremelés
Forrás: Thinkstock
A 2012-es bérintézkedés óta az egészségügyi szakdolgozók bére befagyasztásra került, a mindenkori minimálbéremeléseket, a 3 évenként esedékes átsorolásokat sem kapták meg , csak papíron, azokat a munkáltatók levonták az ágazati pótlékból. Így állt elő az a szégyenteljes állapot, hogy az egészségügyben a szakdolgozók keresete ma a legalacsonyabb a közszférában – írta a FESZ.

A Független Egészségügyi Szakszervezet levélben fordult Balog Zoltán miniszter úrhoz, hogy sürgősen intézkedjen, a dolgozókat a jogszabályban foglaltak szerint megillető béremelés végrehajtása érdekében.
link

Elmaradt fizetésemelés az egészségügyben
A vidéki kórházakban nyugdíj előtt áll a főorvosok többsége, miközben nincs megfelelő utánpótlás.

Kuslits Szonja, 2016. február 13., szombat 06:30, frissítve: szombat 09:45

Csalódottak a fiatal szakorvosok a beígért fizetésemelés elmaradása miatt, és a generációs szakadék következtében hamarosan komoly problémák lesznek a kórházakban – nyilatkozta lapunknak Sipka Balázs, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Szerinte szinte minden kórház küzd a humánerőforrás-hiánnyal, miközben a kormány hibás kommunikációja csak tovább rontott az egyébként is negatív alaphangulaton.
link

Se meleg víz, se fűtés: felújítás közben is üzemel az egri Markhot Ferenc Kórház

Komoly problémákat okoz a felújítás az egri Markhot Ferenc Kórházban a kórház egyik baleseti sebésze, Pócs Alfréd szerint. Mint mesélte, a felújítás alatt többször előfordult, hogy nemhogy meleg, de még hideg víz se folyt a csapokból. Így megesett, hogy a gyerekeket csak melegített vízzel tudták fürdetni, ahogy az is, hogy a neurológiai osztályon nem lehetett lehúzni a vécéket.

Január 20-án dolgozói fórumot tartottak a Markhot Ferenc Kórház alkalmazottai, mert a cikkben sorolt gondok mellett az is probléma, hogy a kórház kb. háromszázmillió forintnyi kafetériával is tartozik nekik. MTI Fotó: Komka Péter
Ehhez képest már-már jelentéktelennek tűnő probléma, hogy a reumakórházban meg nem volt fűtés.

Annál nagyobbnak, hogy egy ideig a sterilizáló sem üzemelt, ahogy a diagnosztikai eszközök jelentős része most se használható:
a CT tönkrement, az MR és a mammográfia csak időszakosan működik.
A kórház ugyan több új diagnosztikai eszközt is vásárolt, de ezek Pócs szerint még bedobozolva állnak.
A helyzet szerinte már a betegellátást fenyegeti. Volt olyan, hogy a hétvégi traumatológiai ügyeletben egyetlen fúrómotor működött csak, így tömeges sérüléseket, például egy autóbaleset sérültjeit nem tudták volna ellátni.

A kórház igazgatója, Tóth ildikó szerint nem ekkora a baj. Szerinte a kórházi dolgozókat megfelelően tájékoztatták a meleg víz szakaszos kieséséről. A diagnosztikai berendezések meg az éveken át elmaradó karbantartás miatt romlottak el, az új eszközök pedig próbaüzemben vannak, addig a régi készülékeket kell használni.

FELHÁBORÍTÓ: MÉG MINDIG KÖZEL 500 NAPOT KELL VÁRNI EGY TÉRDPROTÉZISRE
2016.02.12. 09:30 | L. E., M. S.

Ötmilliárd forintnyi többletforrás sem volt elég ahhoz, hogy az európai átlagot megközelítő mértékben csökkenjenek a hazai orvosi várólisták.
link

A magánpraxis tb támogatása a cél
nem mintha baj lenne
ez sokkal olcsóbb az államnak és jobban is működik

Nem is béremelés az, amit a kormány annak mond

Szerző: hvg.hu

2013 óta nem volt béremelés az egészségügyben, a kormány ugyan különböző ösztöndíjakat megpróbál béremelésnek mutatni, de azok valójában nem számítanak béremelésnek – jelentette ki közleményben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete.

„Méltányoljuk, hogy a Kormány 'elkötelezett a betegellátás színvonalának emelése és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javítása mellett', de jelen kormány megválasztása óta az egészségügyben alapbéremelés nem történt" – írja közleményében a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz), válaszul az Emmi egészségügyi államtitkárságának csütörtöki közleményére.

Az államtitkárság az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport csütörtöki közleményére reagált, amelyben azt vetették a kormány szemére, hogy év végén minimálbér-emelést ígért ugyan a szakorvosoknak (270 ezer forintot kaptak volna nettóban az ígéret szerint), de a januári fizetés kifizetésekor kiderült, hogy a kormány nem tartotta be a szavát. A kormány válaszul azzal jött elő, hogy 357 szakorvos kap öt éven át tartó, havi 151 ezer forintos támogatást.

A rezidens szakszervezet erre válaszul közölte, hogy a kormány által béremelési programként kommunikált ösztöndíjrendszerek nem számítanak valós béremelésnek, mivel az orvosok egy szűk rétege számára érhetők el, pályázati úton, ötéves intervallumokra. Megpályázásuk szigorú feltételekhez kötött, nem képezik az alapbér részét, nem számítanak bele sem az ügyeleti díjakba, sem a nyugdíjalapba, folyósításuk akadozik, így még a jogosultak sem számíthatnak havi szinten erre a juttatásra – sorolták a kifogásokat, hozzátéve, hogy ezek valós életpályát nem jelentenek. Szerintük átfogó ágazati béremelés nélkül a ki nem mondott, de jelenleg is érzékelhető egészségügyi krízis tovább mélyül.

Az alapellátásnak juttatott többletforrások egyáltalán nem változtattak azon a jövőképen, miszerint 9 év múlva több mint 4 millió magyar polgárnak nem lesz a betegbiztonságot garantáló háziorvosi ellátása – írják a közleményben, leszögezve, hogy a bérek régiós átlaghoz történő felzárkóztatása 2013-ban megrekedt, azóta alapbéremelés nem történt, 2016-ban eddig csupán 357 friss szakorvos részesült plusz ösztöndíjtámogatásban, ami nem összevethető az egészségügyi dolgozók teljes rétegével.

A szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy kezelje az egészségügyet nemzeti ügyként.

"Szándékosan rohasztja le az egészségügyet a kormány - Durva beismerés egy fideszestől - Exkluzív!
2016. január 20. 13:18 - Első Kézből
Egészen döbbenetes állításokat tett az egészségügy szétveréséről egy korábban élvonalbeli fideszes politikus. Részletek alább.
Évek óta figyeli az ország értetlenkedve az Orbán-kormány pénzköltési prioritásait: stadion lassan minden kisvárosba, MOL-részvények, milliárdos tanácsadói szerződések, luxusingatlanok és festmények az MNB-nek, közmédiának csúfolt fideszes hazugsággyár 80 milliárdért, felcsúti Disneyland, 50 milliárdos támogatás a vajdasági Fidesz-barát pártnak, és a sor holnap délelőttig folytatható.
Sokan nem értik, hogyan lehet fontosabb Orbánéknak szinte minden, mint a magyar emberek gyógyítása. Miközben nem kérdéses, hogy a hazai egészségügy a katasztrófa szélén áll:
1. A szakma hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik. Orvosaink, ápolónőink tömegesen menekülnek nyugatra, és az elvándorlás mértéke egyre csak nő.
2. Életüket végigdolgozó, többmillió forintnyi járulékot befizető emberek kapnak megalázó börtönkosztot az állami kórházakban. Darált löncshús, kefír, parizer, szelet kenyér a mindennapos menü.
3. Az egészségügyi dolgozók egészen gyalázatos 80-90 ezres nettókért güriznek, állandóan túlhajszoltak, sokszor egyetlen nővér jut 25-30 betegre.
4. Egy csípőprotézis-műtétre akár éveket, de egy allergológiai vizsgálatra vagy rákszűrésre is kemény hónapokat kell várni. A várólisták miatt sokan leromlott vagy már gyógyíthatatlan állapotban jutnak el a terápiáig.

A Nyugati Fény most egy korábban a Fidesz országos élvonalába tartozó politikussal beszélgetett, aki azóta a helyi politikába húzódott vissza, de pártbeli kapcsolatait megtartotta. A fideszes informátorunk által mondottak egészen más megvilágításba helyezik az egészségügy szemmel látható sanyargatását.
A politikus elárulta: a kormány mélyreható számításokat készíttetett, melyekből kiderült, hogy mindannak az összegnek, amelyet az állam egy adott ember egészségügyi ellátására költ, a 80 százalékát 60 éves kora fölött költi rá. Magyarán: ötször annyit költ az egészségügy az emberekre 60 éves koruktól halálukig, mint amennyit a megszületésüktől 60 éves korukig.
Jelentősen csökkenthetők tehát az egészségügyi kiadások, ha úgymond nem engedik az embereket túl sokáig élni. Ezért vannak a több hónapos, olykor több éves várólisták.
Szintén gigantikus spórolást jelent a nyugdíjkasszának, ha a magyarok hamarabb meghalnak, mint ahogy az orvostudomány jelen állása szerint élhetnének. Bár a magánnyugdíj-vagyont már a második Orbán-kormány idején lenyúlták, a 3000 milliárd forint azóta elpárolgott.
Minden komolyan vehető számítás szerint már középtávon hatalmas gondot jelent az államnak a nyugdíjak kifizetése, két évtizeden belül pedig a teljes nyugdíjrendszer összeomlása várható. Ezért sem érdeke a kormánynak, hogy európai színvonalú egészségügyet teremtsen, amivel átlagosan 6-8 évvel tovább élhetnének a magyarok.
Fideszes forrásunk „bónuszként” hozzátette: mivel a kutatások szerint még mindig a 60 év felettiek körében a legmagasabb a baloldali pártok szavazóinak aránya, így politikai okokból is hasznos a Fidesznek, ha közülük minél kevesebben érik meg a következő választások időpontját. Kiélezett verseny esetén akár rajtuk is múlhat a győzelem.
Az egészségügy kivéreztetése mögött tehát nem puszta érzéketlenségről, figyelmetlenségről, vagy információhiányról van szó. Valójában egy mesterien tudatos terv zajlik, melyről mindenkinek tudnia kell."

Faszfej vezíreid meg azokat szidják akik az egész tákolmányt a víz felszínén tartják..

Úgy igaz! Nem csak egy ilyen hely van sajnos!
Pályázni lehet, nyerni már kevésbé!

Itt a környéken akkor van valami fejlesztés,változás ha nyernek eu-s forrást.

Mindent megpályáznak ezek,különben semmi se lenne.

Az lesz a jó! Jöhetne még eus pénz ilyenekre!

A legközelebbi kórházban vettek ilyen gépet,de eu.pénzből.

Azt akkor tudod, hogy az ilyen ct.-ket MAGÁN vállalkozások adják a kórházaknak nem baksisért! Nekik miből van?

Öt évet is kaphat a magyar „csodaszer” feltalálója

Támogatói Semmelweisként tisztelik, mások szerint szélhámos az érelmeszesedést meggátló vakcina feltalálója, dr. Horváth István, akinek engedélyezetlen oltóanyagával évek óta kezelnek érelmeszesedésben szenvedő embereket – az internetes fórumok szerint vegyes eredménnyel. Az egyébként elismert orvos-biológus ügyében 2011 óta húzódik az eljárás, de most pénteken ítélet születhet.

link

leginkább csak magánban működik

Pár 10 millió semmi az eszközökre,egy elavult ct.is 80 millió.

Usában már robotokkal műtik a prosztatát.

Húzóágazat lesz az egészségügy - ígéri a
Fidesz

Főleg úgy,hogy naponta órákat vezetnek az orvosok.Aztán délután két órára már teljesen ki van a doki.

Azt se ellenőrzi senki,hogy mennyit vezet,vezethetne egy orvos naponta?

Ezért olyan amilyen a rendelési idő.

"Nem mondható, hogy orvoshiány van - mondta az egészségügyi államtitkár"

Akkor a Zalai orvosok minek mennek Somogy megyébe rendelni???

Urológia,ezen a területen totális káosz uralkodik.

Ezt az egész egészségügyet újból kellene gondolni.Átgondolatlanul és veszteségesen működik az egész rendszer.

A jó orvosokat megtartani és megfizetni kellene.Vannak egészségügyi dolgozok akik a körülmények ellenére jól teljesítenek.

Nagy hibának tartom,hogy egyéb ügyeket fontosabbnak tartanak az egészségügytől.

Azért vérlázító,hogy hányadik stadiont építik már,miközben fapadosak a mentőautók.