A bankadó szeptember befizetett mintegy 60 milliárd forintos első részletéhez hasonló összegű veszteséget szenvedett el a harmadik negyedévben a bankszektor. Az adózás előtti eredmény az előző negyedévi +22,5 milliárd forintról -61,5 milliárd...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=141833
Nem tűnt fel, valszeg nem olvastam. De joguk van akár a száz százalékát is hazavinni. A kormány dolga lenne olyan körülményeket teremteni, hogy ne akarják hazavinni, de én úgy látom, a jogbiztonság aláásásával éppen az ellenkezőjét teszi.
a #15-öt nem olvastad?
"A külföldiek ugyanis a teljes realizált profitjuk mindössze 18%-át forgatták vissza, ami 1996 óta a legrosszabb arány.
A fennmaradó 82%-ot azaz 3 795 milliárd forintot kivitték az országból. Ezen felül további 222 milliárd forintot munkajövedelem címén vittek ki.
Ílymódon összesen 4 017 milliárd forint hagyta el Magyarországot, ami a megtermelt GDP mintegy 15%-a!"
- azaz a profitjuknak nem a 7%-át, hanem a 82%-át vitték haza !
Így van, a színmagyart csak azért írtam, mert valójában ugyanolyan mint a többi. Fajlagosan több adót fizet be a költségvetésbe, biztosan igaz. Ennek én is örülök, de nem hiszem, hogy ne használna ki minden törvényes lehetőséget az adója csökkentésére. A tulajdonosok ezt el is várják tőle, és ha nem így tenne, a részvényeseit károsítaná meg.
""Ahhoz pedig nem kell banki szakértőnek lenni, hogy belássuk, hogy a 7% profitkivonás Magyarországról pont a 3,5-szerese a szlovákiai 2%-nak és 7-szerese a lengyel 1%-nak!" - ezek adatok, melyek Magyarország nem túl kedvező helyzetét mutatják régiós összevetésben. Abnormális helyzetünk egyik jele."
Ebben teljes mértékben egyetértek veled. A lehetséges kezelési módját (különadó) azonban szerintem nagyon elqrta a kormány. Így nem csak a profitkivonás, de tőkekivonás is lesz. A kivont tőke profitjának pedig nem a 7, hanem a 100 százaláka kerül külföldre. Ráadásul a bankok tőkéjéről beszélünk, amiből hitelt nyújthatnának az országban működő vállalkozásoknak, mert ugye öt százalékos gazdasági növekedést szeretnénk elérni.
"...a privatizációnak hála nem maradt magyar tulajdonú bank ellentétben néhány régiós országgal. Ez pedig növelte gazdasági kiszolgáltatottságunkat."
Ebben is egyetértünk. Ha egy állami cégnek tőkére van szüksége a működéshez, az államnak két választása van: Vagy maga teszi bele a pénzt, vagy befektetőt von be, privatizál. Utóbbi esetben viszont a nyereségen is osztozni kell. El kell dönteni, hogy melyik a jobb. Eladtuk az OTP-t, eladtuk a MOL-t, de ha nem tettük volna, most hol tartanának? Lehet, hogy önthetnénk beléjük a pénzt még most is, mint a MÁV-ba és a MALÉV-ba. Lehet, éppen a korai privatizációnak köszönhetik, hogy a régióban később beinduló privatizációs lehetőségeknél már vevőként lehettek jelen, és így régiós szereplőként is itt fizetnek adót.
"Különös ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonú bankok adóalapjára ennyire kedvezőtlenül ható országspecifikus tényezők mennyire nem hatnak az OTP adóalapjára és közteherviselési szándékára!" - igazad van, bocs, javítom: a külföldi irányítású bankokra.
A színmagyart meg csak te túloztad bele.
Gúnyolódva írod, hogy az OTP az más, pedig több tekintetben tényleg az. Például nem egy leánybank, amitől a nyereségének egy részét kiviszik, hanem leánybankja vannak és ő hozza ide a kinti nyereség egy részét, ami számunkra előnyös. Fajlagosan több adót fizet be a magyar költségvetésbe, mint a külföldi tulajdonú bankok, ami megint csak előnyös számunkra. Nem tudom Marx-e az oka vagy netán Gesell, de én jobban díjazom, ha egy bank itt fizet adót nem pedig máshol. Látom, te nem így vagy vele, de hát nem vagyunk egyformák, a tolerancia meg fontos érték, úgyhogy jó talicskázást!
"Ahhoz pedig nem kell banki szakértőnek lenni, hogy belássuk, hogy a 7% profitkivonás Magyarországról pont a 3,5-szerese a szlovákiai 2%-nak és 7-szerese a lengyel 1%-nak!" - ezek adatok, melyek Magyarország nem túl kedvező helyzetét mutatják régiós összevetésben. Abnormális helyzetünk egyik jele.
"Akit én ismerek, mind önként választotta." - írod, tegyük hozzá a külföldi tulajdonú bankok egyikét - mivel a privatizációnak hála nem maradt magyar tulajdonú bank ellentétben néhány régiós országgal. Ez pedig növelte gazdasági kiszolgáltatottságunkat.
"Ahhoz pedig nem kell banki szakértőnek lenni, hogy belássuk, hogy a 7% profitkivonás Magyarországról pont a 3,5-szerese a szlovákiai 2%-nak és 7-szerese a lengyel 1%-nak!"
Ilyenek ezek a gaz külföldi befektetők. Előbb betalicskázzák a pénzüket az országba, utána meg kitalicskázzák a profitjukkal együtt. Nyilván te másképpen csinálnád, szétosztanád a szegények között, vagy felajánlanád jótékony célra, de ezek bizony kapitalisták, nem Marxon és Leninen nevelkedtek. Most a kitalicskázás időszaka jött el, a helyükben én sem merném itthagyni a pénzt.
Mellesleg ismertek valakit, akinek fegyvert fogtak a fejéhez, hogy X banknál helyezze el a megtakarításait, vagy Y banktól vegyen fel hitelt? (esetleg devizahitelt) Akit én ismerek, mind önként választotta. Igénybe vett egy szolgáltatást, és annak bizony ára van.
"Különös ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonú bankok adóalapjára ennyire kedvezőtlenül ható országspecifikus tényezők mennyire nem hatnak az OTP adóalapjára és közteherviselési szándékára!"
Hát igen, a mi színmmagyar OTP-nk, az más. A legnagyobb tulajdonosok: Megdet, Timur és Ruszlan Rahimkulov 9,02%, MOL Nyrt 8,57%, Groupama Csoport (francia) 8,31%. A MOL legnagyobb tulajdonosai: Szurgutnyeftyegaz 21,22%, CEZ MH B.V. 7,35%, OMAN Oil 7%, Magnolia Finance Limited 5,75%.
Lenne egy kérdésem, ami még leginkább ennek a topiknak a témájához áll közel: a jelenlegi hozamemelkedés fényében különösen érdekelne, hogy amennyiben tegyük fel, sikerül a monetáris tanácsban is átvenni a többséget a Fidesznek, lesz-e lehetőségük legalább a rövid hozamokat lenn tartani, netán még lejjebb vinni? Mi fontosabb,(erősebb) a jegybanki alapkamat, vagy a piaci hozamszint?
Látom, minden, ami nem illik a gondolatmenetedbe, az prekoncepció. Pedig csupán érteni kellene a sztatisztika elemzéséhez, és meglátnád a valóságot, levetve a szemüveget.
Látom bármilyen konkrét statisztikát be tudsz illeszteni a saját prekoncepciódba, úgyhogy nem is zavarlak tovább kék kapszulás virtuális világodban.
Azért ne csodálkozz majd, amikor kiderül: a fizika működik, függetlenül attól, hogy részt akarunk-e venni benne...:-)
Tévedsz, a tőzsdei elemzők mindig is nyereségesnek tartották az OTP-t, csak a nyereség mértéke volt kérdéses. Más magyarorszgi bankoknál sem merült fel a csőd (=fizetésképtelenség) veszélye, legfeljebb egyesekről azt várták, hogy bankadó nélköl is veszteségesek lesznek.
Ez is csak azt mutatja, hogy a magyar bankrendszer egészségesebb volt (van) a válság előtt és most is, mint a mérgezett papírokat kibocsátó amerikai, vagy az abból kétpofára bevásárló nyugat-európai vagy japán bankok. Ezért nem szenvedtek olyan veszteségeket, nem ment csődbe egy sem, mint az USÁ-ban. Nem a multik kerestek jól, hanem Magyarországon a bankok, mert egészségesebbek voltak, mint anyu.
Ha megnézed, mennyi a bank általános forrásköltsége, működési költségei és főleg az adott kölcsön kockázati költsége, rögtön nem csodálkozol. A személyi kölcsön mögött nem áll fedezet, így ha bedől, sokkal nehezebben lehet behajtani, mint ehy jelzálogjoggal biztosítottat. Ezérti jelentősen nagyobb az ilyen kölcsönök bedőlési rátája, mint a jelzálog típusúaké (lakáshitel).
A kettő együtt igaz. A felelőtlenül hitelező bankok adósai is többnyire vissza tudták volna fizetni a hiteleket, ha nem jön a válság és az árfolyamok nem emelkednek az egekbe. A válság csak megmutatta, melyik ban hitelez felelősen, de nem a felelőtlen hitelezés okozta a válságot. Mari nénit meg ne mentsd fel, ő tudta és tudja, meddig ér a takarója, sőt még gyakran el is titkolta, hány másik banknál milyen hitele van. Ezt meg az adatvédelmi biztosoknak köszönd, akik megakadályozták sorozatban, hogy a teljes körű lakossági adósnyilvántartás létrejöjjön.
Nézd meg egyenként a bankok céltartalékolását, amelyet a rossz hitelek mögé képeztek! Egyedül pl. a CIB-nél volt olyan félév, amikor az üzemi nyereséget elvitte a céltartalék.
"2008-hoz képest 1625 Mrd Ft-tal nőttek a forgatási célú értékpapírok, és közel ennyivel (1677 Mrd Ft-tal) csökkent a hitelállomány, ezen belül a vállalkozói hitelállomány 607 Mrd Ft-tal, a háztartásoké 411 Mrd Ft-tal." - azaz visszafogták a hitelezést és a kevésbé kockázatos állampapírokon kerestek.
"Összességében a ROA pozitív maradt, a válság előtti 2007 évi 1,4%-os ROA 2009-ben 0,7%-ra mérséklődött, ez jelentősen jobb, mint az EU, a japán vagy az USA bankjainak teljesítménye a válságidőszakban. A bankrendszer tőkemegtérülése 2009-ben közel 9% volt." forrás: Bankszövetség
Tehát mégegyszer: ez jelentősen jobb, mint az EU, a japán vagy az USA bankjainak teljesítménye !
Szóval rajtunk még a válság alatt is jobban kerestek mint otthon!
Lehet igazság abban, amit írsz, de azért kicsit túlzásnak tartom, hogy egy normál személyi hitel kamata kb. 30-35%. míg a betétekre 5-6%-ot ha fizetnek.
"Magyarország, a bankok és adósaik együttesen, elszenvedői a válságnak és nem okozói. Az a bank, amely különösebb adósvizsgálat nélkül adta korábban a hiteleket, rossz adósokat gyűjtött, most kénytelen baromi magas céltartalékot képezni."
A kettő együtt nem lehet igaz. Ha a bank különösebb vizsgálat nélkül adott hitelt, akkor nem csak elszenvedője a válságnak, hanem az okozója is. A kockázatokhoz nekik kellene érteni, nem Mari néninek, aki a hitelt felveszi.
Ennek ellenére továbbra sem hiszem, hogy a rossz hitelekből származó esetleges veszteségek ellensúlyoznák a nyereséget, de meggyőzhető vagyok, ha számokkal alá tudod támasztani.
a GDP 15%-a - lehet erre azt mondani polkorrekten, hogy működik a SZIVATTYÚ ?
Úgy tudom, a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma erősen visszaesett a láncok bejövetele óta.
A beszállítóknál (gazdák, termelők, élelmiszeripari dolgozók) másodlagos hatásként okozott munkahelycsökkenés még hozzáadódik.
Hallgasd meg a tegnapi Parragh interjút az inforádión: link
"Ílymódon összesen 4 017 milliárd forint hagyta el Magyarországot, ami a megtermelt GDP mintegy 15%-a! "
Ez a nagy üzlet!
Azt kiszámolta valaki, hogy ezek a rendes humanista cégek mennyi magyar embernek adnak, adtak munkát az elmúlt 15 évben és mennyi magyar munkahelyet magyar embert tettek tönkre.
Jelenleg mennyien dolgoznak ezeknél a kitalcsikázó cégeknél összesen? Talán 250 ezren a majd 4 millió munkavállalóból.
"Kitalicskázták a pénzt a külföldiek az országból" portfolio
Tavaly tizenhárom éves mélypontra esett vissza a külföldiek visszaforgatott profitja Magyarországon. A pénzügyi befektetők és a vállalattulajdonosok inkább hozamaik hazautalása mellett döntöttek.
Magyarországon tavaly 26 054 milliárd forint értéket állítottak elő (GDP). A Magyarországon termelő külföldi tulajdonú vállalatok, illetve más befektetők, hitelezők 4 628 milliárd forintos tőkejövedelmet realizáltak. Ez a GDP 17,8%-a. A külföldiek kezébe kerülő tőkejövedelem (kamat, profit, árfolyamnyereség) egy részét visszaforgatták, vagyis újra Magyarországon költötték el. E szempontból a 2009-es év nagyon rossz időszaka volt a gazdaságnak. A külföldiek ugyanis a teljes realizált profitjuk mindössze 18%-át forgatták vissza, ami 1996 óta a legrosszabb arány.
A fennmaradó 82%-ot azaz 3 795 milliárd forintot kivitték az országból. Ezen felül további 222 milliárd forintot munkajövedelem címén vittek ki.
Ílymódon összesen 4 017 milliárd forint hagyta el Magyarországot, ami a megtermelt GDP mintegy 15%-a!
Amit mond, az téged nem győz meg, hogy nem ért hozzá? Mi köze a piaci kínálatnak a marzsokhoz?
Ahogyan írtam, a piaci környezet befolyásolja, hová megy a tőke. Ahol rosszul érzi magát, onnan menekül. Ha egyáltalán igazak azok a számok, akkor éppen azt igazolják, hogy nem piacbarát a magyarországi környezet, innen jobban elvágyódik a tőke, vagyis máshol jobban lehet befektetni. Ami meg az OTP-t illeti, ő nem tud elmenekülni :-)
"Ezzel az egész ország kockázatát jelentősen emelte a bankrendszer. Így a válság kirobbanásakor a CDS felárat és az adósok kamatterheit is."
Már több alkalommal bizonyítottad hozzá nem értésedet, nem kellene erőltetned. :-)
A bankrendszer évszázadok óta úgy működik, hogy a hosszú hiteleket rövid, megújuló forrásokból fedezi, vagyis lejárati konverziót végez. Ezért ne kárhoztasd őket. Az ország kockázatát ezzel semmiben nem növelte, az országkockázatot a fiskális politika, a külföldi hitelek visszafizetésének bizonytalansága növelte, különösen ritka nagy forrásszűke idején. És persze, a devizahitelesek még most is jelentősen kisebb törlesztőrészleteket fizetnek, mint akik forintban adósodtak el.
Az lehet, hogy nem pénzügyi szakértő, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, így vannak adatai.
Ahhoz pedig nem kell banki szakértőnek lenni, hogy belássuk, hogy a 7% profitkivonás Magyarországról pont a 3,5-szerese a szlovákiai 2%-nak és 7-szerese a lengyel 1%-nak!
Különös ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonú bankok adóalapjára ennyire kedvezőtlenül ható országspecifikus tényezők mennyire nem hatnak az OTP adóalapjára és közteherviselési szándékára!
"Magyarország, a bankok és adósaik együttesen, elszenvedői a válságnak és nem okozói."
:)
A magyar bankrendszer, aki telenyomta devizahitellel az országot és ehhez persze nem a deviza betétek voltak a forrás ó, hanem az fx-swap. Vagyis egy évente megújítandó valuta-forint csere szerződés.
Ezzel az egész ország kockázatát jelentősen emelte a bankrendszer. Így a válság kirobbanásakor a CDS felárat és az adósok kamatterheit is.
Soroljam még a bankrendszer bűneit, bár mondjuk ez éppen elég.
Parragh úr nem pénzügyi szakértő, nem igazán érti a pénzügyi piacok működést, felületi jelekből felületes következtetéseket von le. A marzsok egy meghatározott ország meghazározott piaci kkörnyezetét, a gazdaságban megjelenő kockázatokat tükrözik. Igazán sok köze a piaci kínálathoz nincs. Ahogyan nem lehet a svéd adórendszert, vagy a német ipari termelést a hazaihoz hasonlítani, úgy a piaci kockázatokat sem. Az pedig a bankszektorra nem igaz, hogy a profit javát kivinnék az országból. Egyébként tudod, a tőke olyan, hogy mindig keresi, hol tud a legbiztonságosabban, a legnagyobb megtérüléssel múködni. EDbből a szempontból ugye, Magyarország most nem a legbiztonságosabb és nem a legjövedelmezőbb piac.
A ma esti Arénában az MKIK elnöke Parragh tájékoztatott arról, hogy a magyar piacon jelen lévő külföldi illetve a magyar bankok között markáns különbséget tapasztaltak a nyereségesség szintjében, ami a piaci kínálatban viszont nem fedezhető fel. Ez arra utal, hogy az itt realizált, az otthoninál magasabb díjakból, marzsokból származó nyereséget a kölföldi bankok itt nem adózzák le, hanem azt "elköltségelve" és más kreatív módokon viszik ki az országból.
Ez a profitkivitel más ágazatokban is jellemző (kereskedelmi láncok, távközlés, energia,...) és összességében a nemzeti jövedelem mintegy 7%-át teszi ki. Ez kiugróan magas arány, Szlovákiában mindössze 2%, Lengyelországban pedig csupán 1% hagyja el az országot!
Válaszd külón a külföldi és a magyarországi bankrendszert. Az amerikai bankok értékpapírosították, becsomagolták a rossz hiteleket, a nyugatiak megvásárolták jó pénzért a mérgezett papírokat, aztán amikor kiderült az egész, hirtelen bedőlt a pénzpiac és kiszáradtak a források. A magyar bankok emiatt (és a rossz magyar gazdasági teljesítény okán) nem, vagy csak igen drágán jutottak forráshoz, az egyébként is gyenge fizetőképességű devizaadósok hirtelen tömegestől nem tudták fizetni a drasztikusan megdrágult hiteleket. Magyarország, a bankok és adósaik együttesen, elszenvedői a válságnak és nem okozói. Az a bank, amely különösebb adósvizsgálat nélkül adta korábban a hiteleket, rossz adósokat gyűjtött, most kénytelen baromi magas céltartalékot képezni. Jobb adósállomány mellett ez kisebb. A válság megrostálta a bankokat, felszínre hozta, melyik működik prudensen, óvatosan, kockázatokat minimalizálva.
Milyen ez az arány Mo.-on jelenleg? Nem tudom, de nem gondolom logikusnak, hogy a céltartalék az veszteségként jelentkezhetne. Azt sem, hogy a rossz hitelek aránya olyan magas lenne, hogy elvigyen ekkora összeget. Nem hiszem, hogy ez így rövidebb távon müködne, nem hogy hogy hosszabban. Persze külföldön vannak csödök is, de ott nincs is akkora különbség a kamatok között, mint nálunk. Furcsa, hogy az OTP-nek nincs ezzel gondja, csak a többieknek. Vagy talán nem is. Mondjuk ök a válság csúcsán is nyereségesek voltak.
Hatvanmilliárdos veszteség a hazai bankszektorban
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=141833